86. FI�V� FOGAD�S

Zsid 12, 5b-6.

Gy.T.!
A k�lt�, j�l ismert vers�ben att�l a gondolatt�l szenved, hogy �gyban, p�rn�k k�zt tal�lja majd a hal�l. Irt�zik ett�l a gondolatt�l: Lassan elfogyni, mint a gyertyasz�l, mely elhagyott, bez�rt szob�ban �ll. - Ti, Gy�szol� Testv�reim, �gy l�tt�tok elem�szt�dni szeretett hozz�tartoz�tokat. Betegs�ge h�rom �vvel ezel�tt kezd�d�tt, egy �ve s�lyosbodott, �s az utols� hat h�nap volt a legs�lyosabb.

Mi�rt jutott �ppen neki ez a szenved�s, aki eg�sz �let�ben arra igyekezett, hogy j�t tegyen embert�rsaival? Mi�rt jutott neked, b�natos sz�v� hitvest�rs ez a testi-lelki gond, m�rhetetlen f�jdalom, - aki hossz� h�napokon �t gondoztad az �desany�t, - s most, �me, a hitvest�rs elt�voz�s�ra ker�lt sor, rettent� szenved�sek ut�n? Hiszen a hosszas beteg�pol�sn�l is s�lyosabb gondozottunknak a gy�trelmeit l�tni, b�rhogy is titkolta, rejtegette azokat…nem akart Nektek terhet jelenteni, gondot okozni. Mi�rt, hogy el kellett mennie 50 �ves kor�ban, �ppen akkor, amikor f�rads�gos munk�val szerzett javainak gy�m�lcs�t �lvezhette volna? Fia �s nevelt fia ut�n, az unok�knak �rvendhetett volna…Meg kell vallanom, Testv�rek, hogy mindezekre a gy�tr� k�rd�sekre �n sem tudok feleletet adni. A felelet nincs a mi birtokunkban. Keress�k azt ott, ahol megtal�lhatjuk: Isten ig�j�ben.

II.
Felolvasott ig�nkben a mi kegyelmes Isten�nk felel: „Mert akit szeret az �R, megdorg�lja, megostoroz pedig mindent, akit fi�v� fogad.” (6.v). Isten �gy fogad benn�nket gyermekeiv�, fiaiv�. Ahogyan Szerettetek is fi�v� fogadta testv�re gyermek�t, saj�tjak�nt szerette a maga gyermeke mellett. �gy tesz a mi Isten�nk is. tudjuk, hogy term�szet szerint csak J�zus Istennek �r�kt�l fogva fia, de �rette, kegyelm�b�l mi is az � gyermekeiv� fogadtattunk.

Dorg�l�s, ostoroz�s �ltal nevel minket Isten. M.J. a�t is �gy k�sz�tgette Isten, hogy az � engedelmes gyermek�v� legyen. Nevel�s�nek egyik eszk�ze a mindennapi munka volt. Ugyanazon v�llalatn�l dolgozott, �desapj�val egy�tt, 28 �ven �t. Munk�j�ban h�s�gesnek, megb�zhat�nak bizonyult. Csal�dj��rt �lt, ennek bizonys�ga az a 28 �v, amit h�zass�gban t�lt�tt. Igazi csal�df�k�nt szerette, gondozta feles�g�t, gyermekei. E f�ldi �letben mindent elrendezett, amit csak tudott. Mintha mindig k�sz�lt volna erre a mostani �tk�lt�z�sre…

III.
Most pedig f�ldi v�ndorl�sa v�get �rt. Nem itt, ott tal�lt pihen�st, az �r�kk�val� hajl�kokban. Ez�rt �rhatt�tok a szomor�jelent�s�re: „Ama nemes harcot megharcoltam, fut�somat elv�geztem, a hitet megtartottam.” Hissz�k, hogy �gy volt. Most pedig elt�tetett sz�m�ra az igazs�gnak koron�ja. Rem�nys�g�nk szerint a v�gtelen�l kegyelmes Isten, mindny�junk mennyei Atyja imm�r a kebl�re �lelte hazat�r� megf�radt fi�t. Ez szolg�ljon vigasztal�sul sz�motokra, gy�szban itt maradt Szerettei sz�m�ra (b�cs�). Isten vel�nk, viszontl�t�sra,

�men.