„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
2. Dr Bustya Dezső TEMETÉSI BESZÉDEK II. Újszövetségi textusok 1 - 97 .
Gy.T.!
János apostol első levelében ezt írja: „És az élet megjelent és láttuk, tanúbizonyságot teszünk róla…” Ti pedig, fájó szívű Testvérek, arról tesztek bizonyságot, hogy megjelent a halál és nagypéntekre változtatta szívetekben a karácsonyt. Reményteljes adventben élni azt jelenti, hogy lélekben előre feszülő boldog várakozással készülünk a karácsonyra. Itt pedig az adventre reménytelennek látszó éjszaka borult. Vajon a felkelő Csillag fénye áttöri-e? az angyalének, ha felcsendül, meg fog-e benneteket vigasztalni? Lássátok meg: Istennek kegyelme helyezte ezt a koporsót a karácsony sugárözönébe. Azért, hogy az elkövetkezendő ünnep az élet dicsőségét hirdethesse a halál fölött; s így az örökkévalóság fénye ragyogja be az enyészettől, elmúlástól rettegő lelketeket!
I.
„Nem akarom … atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, akik elaludtak…” Azt mondja el Isten az apostol szavain keresztül elsősorban, hogy halottaink csak elaludtak. Kétkedő értelmünk tovább bizonytalankodik: nem tekinthetjük csupán alvásnak azt az állapotot, amiből nincs többé felébredés. Jól tudjuk, hogy a halál utáni sorsunk: az enyészet. Testvérek, ez hitetlen megállapítást. A hívő ember jól tudja, hogy életre és nem elmúlásra teremttettünk. A halál nem az utolsó szó. A természettudomány ugyan nem lát túl a halálon, de a hívő ember tekintete, Isten jóvoltából, igen.
Három fokozata van az életünknek: a születésünk előtti, a születésünk utáni és a halál utáni. Mindegyik fokozat a következőre készít föl. Az első fokozatot a folytonos álom, a másodikat az álom és ébrenlét váltakozása jellemzi, míg a harmadik a folytonos ébrenlétet jelenti. Az első fázisban, ott, az édesanyánk szíve alatt, kifejlődik a testünk e földi élet számára. Ebben a földi létben aztán a lelkünknek kell kifejlődnie a legfelsőbb fok: a mennyei, az örök élet számára. A következő fok számunkra mindig rejtett marad. Születésünk előtt nem ismerhettük ennek a földi életnek a szépségét. Halálunk előtt meg nem ismerhetjük az örökélet dicsőségét. Ezért szükséges az egyes fokozatból a másikba való átmenet. Ezért fájdalmas a születés is, meg a halál is; de mindkettő egy-egy a megelőzőhez képest új életformába lépést jelent. Az új élet születése pedig soha sem megy végbe fájdalom nélkül!
II.
Ezzel a hívő biztos ismerettel és szívbéli bizodalommal közeledünk az Úrban elköltözött F.J. aa levetettnjhuz76 porsátorához. Hadd hirdessem ravatala fölött is a teremtő és vigasztaló Istennek a kegyelmét és szeretetét. Ő igazgatta úgy Testvérünk életé, hogy földi vándorlása az Atyához vezetett és most hazatalált az elkészített örökkévaló hajlékba.
Alsósófalván ringott a bölcsője, ahol a családi otthonban négy testvér élte örömteli életét. Mindhárom hazatért már, ő zárja a sort. Újesztendő napján töltötte volna a 70.-ik életévét. Isten gondolata azonban más volt: az, hogy hazavigye oda, ahol nem számolják az éveket, mert ott nincs idő, nincs múlandóság!
Ez a hazahívás boldog házasságnak 44-ik évében történt. Nem kínok között. Egyik napról a másikra egyszerűen elaludott, földi életútja estétől reggelig véget ért. Isten kegyelmét lássátok meg abban is, hogy nem hordozott hosszas szenvedést, rövid úton szólította őt magához a mennyei Atya.
Hitének, munkás életének jutalmát, hisszük, már megtalálta az üdvösségre eljutottak boldog közösségében. Tehát Testvérek, ne bánkódjatok, „…mint a többiek, akinek nincsen reménységök”.
Karácsony este megnyílt az ég a föld felett. Azóta kapcsolatban van az itt élők és a mennybe hazatértek között. Éppen Általa… Az által, akik karácsonykor a mennyből közénk jött, s aki értünk, bűneink bocsánatáért meghalt a keresztfán, de aki fel is támadta a halálból. Mindez számunkra annak zálogát jelenti, hogy Ő előhozza egykor mindazokat, akik elaludtak. Isten azzal a hatalommal cselekszi ezt, amellyel Fiát is felhozta a halál mélységéből. Krisztus követői a mennyei Sereghez tartoznak, már most az örök dicsőségnek az örökösei.
Gyászoló Testvérek, halljátok meg az angyali éneket. Lássátok meg Ti is a betlehemi csillagot. Isten szava győzzön meg benneteket: a halálban az élet jelent meg ezen az estén. Számotokra is, - de még inkább megboldogult Szerettetek számára. Ezzel a reménységgel vegyetek tőle búcsút, a boldog feltámadás reménysége alatt.
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
