„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
2. Dr Bustya Dezső TEMETÉSI BESZÉDEK II. Újszövetségi textusok 1 - 97 .
Koporsó mellett állva , szemközt a halállal, mindig kifosztottnak érezzük magunkat. Úgy érezzük, hogy ez a legnagyobb ellenség alattomban reánk tört és kirabolt bennünket. Utána fájó űr maradt a szívünkben és az életünkben. Számvetést végzünk: mi maradt hát meg az elveszettnek látszó életből: Lehet ezt a számbavételt önmagunkban - és lehet Istennel végezni.
Ha mi magunk vesszük számba: mi marad meg nekünk egy küzdelmekkel, gondokkal, szenvedésekkel teli földi élet után, szomorú eredményre jutunk. Mi maradt meg egy 79 éves életútból, a kicsiny, de boldog családi körből, amelyből drága szerettetek e földi élet vándorútjára elindult? Hová lettek a szeretőszívű szülők; merre az egyetlen testvér? Részben odaát, az örökkévalóságban, részben messzire sodortatva itt e földön! Hová lett a boldog családi közösség, amely a gondviselő Isten drága ajándéka volt Szerettetek számára? A hűséges hitves: két esztendeje immár oda, ahová most társa követi őt. Két drága gyermeket nevelhetett, egy fiút, aki testéből-lelkéből fakadt, s egy félárvát, egy leányt, akit ugyanazon édesapai szeretettel szeretett. A fiú öt esztendővel ezelőtt messzi idegenbe távozott; örökös sajgó sebet hagyva a szülők szívében… Hol van a három unoka, meg a három dédunoka, a családfa drága ágai, rügyei? Messzire szakadtak, szétszéledtek a nagyvilágban. Úgy is tekinthetjük ezt a koporsóba zárt életet, mint gyümölcseitől megfosztott fát, mint egy megszedett életet!
Ez azonban csak az emberi számbavétel eredménye. Ha magasabb szempont szerint vizsgálódunk, észre kell vennünk, hogy egyetlen élet sem múlik el nyomtalanul. Csillagvizsgálók mindennapos tapasztalata, hogy ha a teleszkóp alá este kitesznek egy fényérzékeny filmet, reggelre ott látják azon a csillagok megtett útját. Így marad nyoma minden emberi életútnak is ezen a földön…
Sz.I. testvérünk életéből megmarad sok drága emlék a Ti szívetekben, Gyászoló Szerettei! Megmarad az az 53 éves pálya, amelyet szeretett hitvestársával járt meg, az abban megélt hűség, gondoskodás és szeretet. Megmarad egy munkás, szorgalmas élet, követendő például Számotokra. Megmarad a szenvedések emléke, a hadiút a II. világháborúban, a fogság; Isten megőrző kegyelme, amellyel hazavezérelte övéihez, megmarad a közéleti szolgálat emléke, amellyel megbízták és amit tisztességgel hordozott. És megmarad béketűrése, az utolsó próbáltatás nehéz heteiben, hónapaiban; megmarad a búcsúzás emléke, amellyel mellette lévő szeretteitől: leányától és vejétől elköszönt, miután az Úrvacsorába Krisztus megbocsátó kegyelmét megtapasztalva elkészült a hazatérésre… Mennyi minden marad a kegyelettel emlékezők szívében ebből a közel nyolc évtizedes gazdag életútból!
Isten igéje azonban magasabb szempontra mutat: ”Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három, ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” Három drága isteni ajándék, amely végigkísér minket az életen.
Első a hit. Hisszük, hogy nem véletleneke, nem a „sors szeszélye” igazgatja életünket, hanem Istenünk teremtő és gondviselő szeretete. Akik Őt szeretik, azoknak minden javukra van, azok megtapasztalják, hogy minden az Ő atyai tanácsából és akaratából jön. A mosoly is, a könny is, az öröm is, a bánat is. minden és mindenki a mi Gazdánk szeretetének az ajándéka. Az ÚR kegyelme fölajánlotta ezt a hitet Sz. I.-nak is. Ha elfogadta, úgy igazán boldog lehetett a földi élete, s a hitnek az útján most az örök boldogságba érkezett haza.
Másodszor: megmarad a reménység. Itt, az elmúlás, bűn és halál uralta világban egy nagy reménység tart bennünket. Annak a reménye, hogy Jézus Krisztus érettünk elszenvedett kereszthalála megfizette a megfizethetetlen tartozást; számunkra is megszerezte a bűnbocsánatot és az örök életet. Ennek az örökéletnek boldog kezdetét már most megérezhetjük szívünkben és ez ad igazi boldogságot már ebben a földi életben is.
Harmadszor: megmarad a szeretet. Az a szeretet, amellyel ti szerettétek Sz.I-t, - és az a szeretet, amellyel ő szeretett titeket. És az ige szerint a három isteni ajándék között ez a legnagyobb. A hit egykor majd látássá válik, a reménység beteljesedik és így megüresedik, de a szeretet megmarad az örökkévalóságig. És túl azon a szereteten, amellyel mi szeretjük egymást, megmarad, velünk marad, mienk lesz mindörökre a mennyei Atyánknak, Istenünknek megtartó szeretete!
Ebbe a megőrző, megtartó, örökkévaló szeretetbe ajánljuk az immár hazaérkezett Sz. I. aát is. Urunk kegyelmébe, bűnbocsátó szeretetébe vetett hittel búcsúznak tőle a távolban és közelben élő szerettei: fia, menye és családtagjaik a messzi távolban; itt élő lánya és veje, akik hosszas betegségében ápolták, a három szeretett unoka és a három dédunoka; valamint minden közeli és távolabbi rokon, jóbarát, volt munkatárs, jószomszéd. Maradjon meg a ti szívetekben is, Gyászoló Szerettei, a hit, a remény és a szeretet hármas ajándéka, amely által Isten összeköt tieteket - túl a koporsón, síron, enyészeten - azzal az örök üdvösséggel, ahol Krisztus Urunk sokaknak helyet készített az ő kereszten kiontott drága vérével szerzett örök országában.
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
