„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
2. Dr Bustya Dezső TEMETÉSI BESZÉDEK II. Újszövetségi textusok 1 - 97 .
Gy.T.!
„Egy kicsiny felhő eltakarhatja a napot. Lelkem előtt egy kicsiny felhő áll, s az egész világ homályba merült előttem”. A költő, Tompa Mihály írta le ezeket a szavakat gyermeke halálakor. Ezzel a költői gondolattal s a felolvasott ige szavaival közelítünk, vigasztalást keresve, ehhez a koporsóhoz.
I.
Megrázó és valóban megrendítő az, amit ez az özvegy édesanya az utóbbi esztendőkben átélt. Nyolc éve annak, hogy a férjét, most pedig a gyermekét ragadja el a halál irgalmatlan keze. Valóban úgy van, hogy felettünk az égbolt néha áthatolhatatlan sötétbe borul; leáldozik a napunk.
A mi napunk: az értelmünket jelenti. Ezáltal különböztetjük meg a jót a rossztól. Erre borul rá a sötét felhő. Ez történt a ravatalon fekvő ifjúval is. a szorgalmas fiatal ember, aki egy-egy pillanatban bizonyára boldog is volt, hiszen dolgozhatott, teljes értékű embernek érezhette magát, - élő halottat formált az a ború, akinek életét a szomorúság, halálát íme, a gyász töltötte és tölti be.
Ámde Testvérek, ki ragyogtatja a napot az égen? Bizonyára Isten. A felhőt ki borítja a napsugarak elé? Kétségtelenül Isten. Ha pedig Ő cselekszik, nekünk meg kell nyugodnunk ebben az isteni cselekvésben. Minden koporsó tulajdonképpen erre a nagy leckére tanít bennünket, még e testben lévőket: az Örökkévaló Isten akaratában való hívő és engedelmes megnyugvásra.
II.
Hallottátok a felolvasott igét. Jézus mondja: „Jobb néktek, hogy én elmenjek…” Urunk tudta, hogy a tanítványokra megpróbáltatások, nehéz küzdelmek várnak. Ő pedig nem lesz látható módon közöttük. Erőt fog venni rajtuk a félelem. Ám Jézus erőt ad nekik, vigasztaló Szentlelke által, hogy az elválás fájdalmát elhordozhassák.
„Jobb néktek, hogy én elmenjek…” Igaz, hogy egy kicsit más értelemben, de nagyon igaz ez a szó ennél a koporsónál. Egy ifjú, 24-25 éves testvérünket kísérjük utolsó földi útján. Urunk hazahívta őt, - mertétek volna, tudtátok volna marasztani? Elmegy: nem az enyészetbe, az elmúlásba, hanem mennyei Atyánkhoz, ahol békét, nyugalmat talál. Elmegy a mi jóságos Istenünkhöz, ahol a megfáradt lélekre örök öröm és vigasztalás vár. Higgyétek el: ez jobb neki, mintha tovább gyötrődnék itt, a földi létben. Láthattátok, hogy életének különösen az utolsó három esztendeje csak amolyan látszat-élet volt…
III.
De mi lesz veletek, velünk, a gyászban itt maradottakkal? Hogyan fogjátok elhordozni ezt a rátok nehezedett keserű fájdalmat? Jézus igéje így folytatódik: „elküldöm ama Vigasztalót…” Amikor ugyanis Isten elvesz valakit mellőlünk, Önmagát adja nekünk vigasztalásul. Azért hát, Gyászoló Szerettei, fogadjátok el a halál felett is diadalmas ÚR Jézus ígéretét: Aki hisz énbennem, ha meghal is, él. Vigasztaljon benneteket az a hit, hogy drága Szerettetek a sok szenvedés és látszat-élete után hazatalált az igazi, örömteli, Isten vigasztalásával teljes örök életbe!
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére