45. KRISZTUS �G�RETE A RAVATALN�L - J�n 10,27-29.

Gy.T.!
Minden sz�nak m�s az �rtelme, ha az ember mondja �s m�s, ha Isten mondja. �gy van ez a vigasztal�ssal is. mivel vigasztaljuk magunkat mi a kopors� mellett? Ilyenszer� k�zhelyekkel, mint : „Porb�l lett�nk, porr� lesz�nk”. Bibliai mondat, de az igazs�gnak, sajnos, csak az egyik fel�t tartalmazza.

De Krisztus vigasztal�sa eg�szen m�s. Az � ig�j�ben �g�ret van. Ebben a most felolvasott ig�ben is Krisztus sz�l, �s r�lunk besz�l. Figyelj�nk R�: mit mond?

„Az �n juhaim”, �gy kezd�dik Urunk hozz�nk sz�l� besz�de. Ez azt jelenti, hogy mindny�jan Krisztus�i vagyunk. Gazd�nk van. A 173. �nek szerint: „Nem vagyunk mi magunk�i, de J�zus v�re b�re…” vagy gondoljunk a Heidelbergi K�t� vall�s�tel�re: „Ak�r �lek, ak�r halok, nem �nmagam�, hanem az �n h�s�ges Uramnak �s Megv�lt�mnak, J�zus Krisztusnak a tulajdona vagyok…”Sok olyan ember van, aki nem tud err�l. Az ilyen ember szomor�, gazd�tlan, �rva l�lek.

�zv. Sz. M.-n� sz�l. H.K. testv�r�nk tudott err�l, �s �ntudatosan Krisztus tulajdon�nak vallotta mag�t. Ez volt az er�forr�sa 87 �s f�l �ves v�ndorl�s�n kereszt�l. Ez a sz�p hossz� �let�t tele volt sok szomor�s�ggal, �rvas�ggal, egyed�ll�ttel. Alig 7 esztend�s volt, amikor hat testv�r�vel egy�tt �desanya n�lk�l maradt. �s amikor h�s�ges t�rsra, hitvesre tal�l, a f�rj mind�ssze 6 �vi h�zass�g ut�n balesetben az �let�t veszti; asszonytestv�r�nk pedig k�t kisgyermek�vel egy�tt mag�ra marad. Azt�n sorra elmaradnak a testv�rek; � az utols� a hazat�r�k sor�ban. Sok kopors�, sok s�rhalom; mi lett volna bel�le, ha J�zus Krisztus nem er�s�ti, nem vigasztalja?

„Hallj�k az �n sz�mat”, folytatja Krisztus az �zenetet. A Megv�lt� juhai hallj�k az � szav�t. Csod�latos dolog ez: k�t k�l�n vil�gban �l�nk: egyik a f�ldi, a mi jelenlegi otthonunk, a m�sik a mennyei, ahol Urunk �l az Atya jobbja fel�l. �s m�gis hallhatjuk az � szav�t! Sz.M.-n� �r�mmel hallotta azt mindig; �lete nagy fordul�in, �r�mben, b�natban. Ez a sz� mindig munk�ba ind�totta, szel�dd� �s b�ket�r�v� tette, k�l�n�sk�ppen az utols� t�z �v er�tlens�geinek hordoz�s�ban. �s most ez a mennyei sz� hazasz�l�totta �t az �r�kk�val� orsz�gba.

„�n ismerem �ket”, mondja tov�bb� Urunk, a juhok nagy P�sztora. Krisztus szem�ly szerint ismerte, ismeri �. Sz.M.-n�t. Bizony�ra ez a sz�p hossz� �let, mely j�val t�lhaladta az emberi �lekor fels� hat�r�t, ez is ennek tulajdon�that�. A j� P�sztor elv�lasztotta mag�nak n�testv�r�nket �s juhai k�z� sorolta, akikr�l � k�l�n�sk�ppen gondot visel.

„K�vetnek engem”, folytatja Urunk. Asszonytestv�r�nk is k�vette mennyei Ur�t. Igyekezett megtartani konfirm�ci�i fogadalm�t; j�rni az �R �ltal megszabott �ton. Szeretetet vetett �s szeretetet aratott. Sokakat elvesz�tett, - de maga mellett tudott titeket, gyermekeit. Nagy �ld�s �s nagy vigasz, hogy nem maradt egyed�l, emberi t�masz n�lk�l.

Van ig�nkben m�g egy dr�ga �g�ret is, melynek tartalma ez: „�r�k �letet adok n�kik; soha �r�kk� el nem vesznek; senki ki nem ragadja �ket az �n kezemb�l”. Isten gyermekein ezek is mind beteljesednek.

Pedig most �gy l�tjuk, hogy a hal�l kiragadta testv�r�nket az �R kez�b�l. De ez csak emberi l�tszat. A mi kez�nkb�l kiragadhatja a hal�l dr�ga szeretteinket, de Isten kez�b�l soha. Valljuk a Hitvall�ssal: „Ak�r �lek, ak�r halok, az �r� vagyok”, �s ez val�ban �gy van. Amikor e f�ldi �letb�l egy h�ven szolg�l� l�lek haza�rkezik, ezt a sz�t hallja Ur�t�l: „J�l vagyon, j� �s h� szolg�m, kevesen volt�l h�, sokra b�zlak ezut�n; menj be a te aty�dnak �r�m�be.”

Ez a mostani �ra a b�cs�v�tel �r�ja. De nem viszontl�t�s n�lk�li b�cs� ez. Hissz�k, lesz boldog viszontl�t�s odafenn, Aty�nk hajl�k�ban. �gy b�cs�zzunk a hazak�lt�z�tt Testv�rt�l. S akik m�g ebben a testi l�tben vagyunk, �gy �lj�nk, ahogyan Krisztus juhaihoz ill�. K�vess�k �t, ne csak sz�val, de hit�nk j� gy�m�lcs�vel: j�cselekedeteinkkel is. s amikor f�ldi �let�nk �get �r, k�vetni fogjuk el�re ment szerett�nket az �r�k�letbe.

�men.