22. GYENGE TESTBEN ERŐS LÉLEK Mt 26,41 és Zsid 4,15.

Gy.T.!
A megdöbbentő hirtelenséggel rátok szakadó gyászban Isten vigasztaló üzenetét ebben a két igében adom át nektek, kérve Urunkat, hogy nyissa meg szíveteket annak befogadására.

I.
Az első mondat magának a mi Urunk Jézus Krisztusnak ajkáról hangzott el. Életének leggyötrelmesebb éjszakáján, a kínos halálra készülve mondja nagyon szeretett tanítványainak: „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen”. Az ÚR jól ismerte az emberi természetet; jól tudta, hogy tanítványainak is nehéz küzdelmet kell megharcolniuk, és erre készíti fel őket intő szavával. Urunk bennünket is jól ismer; nyitott könyv előtte mindannyiunk élete. Látja sok jó szándékunkat, törekvésünket; de látja egyúttal azt is, hogy szép és nemes elgondolásaink nagy része csődöt mond, megbukik a testnek az erőtlenségén. Mennyi mindenre fölkészítjük a mi lelkünket! Nehézségek elhordozására, gyászra, szenvedésre. Tudjuk, hogy mindezeken keresztül kell mennünk. Gyűjtjük is az erőt imádkozással, az Úrra való figyeléssel, vigyázással… és a döntő pillanatban mégis szomorúan tapasztaljuk, hogy a lélek ugyan kész, de a test erőtelen.

Látjuk ebben az igében drága Szerettetek földi életét. Mennyi mindenre fölkészítette őt Isten szeretete. Késszé tette elsősorban az ige hallgatására. Sokunk számára felejthetetlen marad az, ahogyan minden vasárnap szerény alázattal belépett kis imaházunk ajtaján, hogy szokott helyét elfoglalja és bekapcsolódjék az istentiszteletbe. És késszé tette Isten a meghallott ige cselekvésére, megtartására is. Jakab apostol levelében azt olvassuk ugyanis, hogy az igének ne csak hallgatói legyünk, megcsalván magunkat, hanem annak megtartói. Drága hozzátartozótok nem kívánt más lenni, mint családanya. Nem kevés ez, Testvérek! Az asszonyi sors vállalása és betöltése egész embert igénylő feladat. Urunk szava szerint az igazi tanítvány só és világosság. Ez így is van.

A só elenyészik ugyan az ételben, de hatásában érzik. Ilyen a feleség és a családanya szolgálata. Megízesíti a sokszor ízetlenné, vagy keserű ízűvé váló életet. A sötétségben pedig világít, mint a meggyújtott és égő gyertya lángja. Így volt J.J.-né testvérünk férjének, a sokak által ismert és tisztelt tanfelügyelőnek igazi hitvestársa, Istentől rendelt segítőtársa. És így lehetett Tinektek, forrón szeretett leányainak áldozatos felnevelőtök; életetek, sorsotok imádságos szívű egyengetője. Valóban erős lélek kellett ehhez a szolgálathoz. És Isten ezt az erős lelket erőtlen testbe helyezte bele. Amikor nem a mások gondját, szeretteinek a sorsát és annak terhét hordozta, hanem a saját élete került a gyújtópontba: elfogyott az erő. Amint Urunk mondja az igében: A lélek ugyan kész, de a test erőtlen.

II.
De az a Jézus Krisztus, aki e szavakat mondotta, magára vette a mi erőtlen testünket; nekünk testvérünkké lett, hogy segítségünkre legyen, amikor megfogyatkozik az erőnk. Erről beszél a mai alkalommal felolvasott második igének a vigasztalása: „Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.” Ő, a mi Urunk is megkísértetett mindenekben, és azért szerető szíve megindul, szánalomra indul irántunk és segítségünkre jön a mi nyomorúságainkban és erőtlenségeinkben.

Lehet, hogy nem veszi el a terhet; meghagyja testünkben a tövist, de magajándékoz azzal a kegyelemmel, amelyet elnyertek Tőle az előttünk járók és amely mindenre elégséges. - Tinektek ezt ígéri fájdalmas gyászotokban az ÚR: ”Elég néktek az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el”. (2Kor 12,9). A fájdalmas gyász hordozásában egy féltő intés szól hozzátok: ne keményedjék meg a szívetek; ne fogyatkozzék meg a hitetek. Vigyázzatok és imádkozzatok; és nyertek Tőle erőt a szenvedésben. Drága Szerettetekre nézve vegyétek az ige biztatását: Olyan főpapunk van, akinek szeretete és könyörülete végtelen. Szíve megindul az erejevesztett emberen. Bízzátok hát a hazaköltözöttet a megváltó ÚR Jézus Krisztusnak a kezére!

Ámen.