„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
2. Dr Bustya Dezső TEMETÉSI BESZÉDEK II. Újszövetségi textusok 1 - 97 .
Gy.T.!
B.A. tanító testvérünk koporsója fölött méltó, hogy a Mesternek, az örök és legfőbb tanítónak, Jézus Krisztusnak a szavát halljuk. Három dologban mutatja meg, hogy mire hívta el a mi Urunk a tanítványokat, akiknek feladatául ezt adja búcsúzásakor: Tegyetek tanítványokká minden népeket. A Mester nyomába lépő tanítvány e világban só, világossá és hegyen épített város. Azzá kell lennie.
I.
A sóról tudjuk, hogy belől elég egy kevés is ahhoz, hogy ízletessé tegye az eledelt. De erre a kicsire feltétlenül szükség van. Pótolhatatlan a só. Úgy hat, hogy ő maga elolvad, elvész, - de a hatása érződik minden falaton. Nekünk, Krisztus tanítványainak, a keresztyén élet jó ízét kell belevinnünk ebbe a világba.
Jézus Krisztus a világ Világosságnak nevezte magát. Követői ugyanezt a méltóságot nyerik Tőle. A világosság nem önmagáért ragyog, hanem azért, hogy a fényében látni lehessen. Ahol kigyúl a fény, meghátrál a sötétség. A keresztyének a világosságnak a fiai. Rendeltetésük a villanykörtéé; nem magától van a fénye, hanem a villanyteleptől, de az áram átragyog, átfolyik rajta és így világít. Vajon világítunk-e?
A hegyen épített város messzire látszik. Letagadhatatlan, hogy ott van. Ez azt jelenti, hogy a mi életünket sem lehet eltakarni. Nem magunkat mutogatjuk; de az emberek észreveszik jelenlétünket a világban. Látszik-e, messziről is észrevehető-e, hogy Krisztus tanítványai vagyunk?
A mindenkori tanítványoknak e három dologhoz kell szabniuk magukat. Csak így tölthetik be hivatásukat, így származik abból Isten dicsőítése, emberek boldogsága és öröme. Ezért vagyunk mi, keresztyének, Krisztus-tanítványok ezen a föld nevű bolygón.
II.
Amit eddig elmondottunk, minden keresztyén emberre nézve érvényes, de fokozottabban arra, akit Isten a tanítói, népnevelői szolgálatra hívott el. A tanító élete valóban só: amikor önmaga elenyészik, hatása, tanításának, példaadásának jó íze tovább él a tanítványok életében. Másodszor: a tanító világosság. Élete csupa küzdelem a sötétség életet megbénító hatalma ellen. A világosság: ismerete, tudás, tájékozottság, helyes ítélkezés, okos derű. Mindez árad abból, aki rendeltetésszerű életet él, mint világosság. Harmadszor: a tanító olyan, mint a hegyen épített város. Felnéznek rá. Jelleme, személyisége döntő a tanítványok számára. Életpályája másokat útba igazít. Mekkora felelősség és milyen óriási lehetőség ez!
Most ennek a jézusi igének a fényében emlékezünk B.A. testvérünk életére és adunk hálát mindazért, amit ebben az életben ajándékul adott nekünk Isten.
Életútja a Székelyföldön indult, Árkos községben, 71 évvel ezelőtt. Hol szívta magába a szolgáló élet jó ízét? Bizonyára első renden a családi hajlékban. Azután meg Kézdivásárhelyen, ahol általános iskoláit végezte. Meg Székelykeresztúron, ahol kántortanítói oklevelet szerzett. Mindezekben az iskolákban indításokat nyert a szolgáló életre, a keresztyén ember állhatatosságára. Tudjuk, hogy a sónak az a természete, hogy kocka alakban kristályosodik. Ez a következetesség jellemezte munkájában atyánkfiát is. Erős kéz, pontosság, rend.…nem is lehetett másként. Hiszen: ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg? Így vitte bele a másokért élés, a szolgálat jó ízét tanítványai lelkébe és munkatársai életébe egyaránt.
Világossággá is rendelte őt a Gazda. Életének fáklyája kigyúlt Marosugrán és Székesen, majd közel egy évtizeden át lángolva égett Fehéregyházán, izzott Szabédon és Marosszentkirályon. Mi a világosság természete? Ha egy sötét szobában meggyújtunk egy kis világot, a házban mindenüvé ellátszik. Így lett B.A., a tanító, különösképpen Fehéregyházán a községnek mindenesévé; igazán a nemzet napszámosává. Szövetkezetet szervezett, dalkart, fúvós-zenekart igazgatott, buzgólkodott a múlt emlékeinek az összegyűjtésén, - hogy a világosság életet alakító erővé lehessen. A gyertyaszál nem magáért van; magát megemésztve másoknak szolgál. Így világolt a költő Petőfi Debrecenben, vagy Luther Márton Wartburg várában, avagy Körösi Csoma Sándor a messzi Tibetben. Ők százszor dicsőségesebb missziót töltöttek be, mint a ragyogó csillár, amely léha mulatozókra árasztja fényét. A másokért élő, szolgáló ember élete önemésztő lángnak az ellobogása, - de így szép, így értékes, így igazán emberi élet az élet.
Aztán: hegyen épített várossá is tette a mi testvérünket az ÚR. Munkálkodott mint tankerületi felügyelő , s e szolgálatban sokat tehetett az új oktatási rendszer megalapozásáért. És élete utolsó munkaterületén, a Népi Együttes tagjaként szép énekszóval szolgálta a város és a vidék művelődését. Nem lehet elrejteni a hegyen épített várost; elébe áll az embernek; ilyen a keresztyén ember élete, szolgálata is.
III.
Most úgy látjuk, hogy elenyészett a só, kiégett a lámpa, leomlott e hegyen épített város. Előttünk csupán e koporsó, a gyászolók szívében az emlékek bús fájdalma. Mit adhat az ige? Szívünkbe írja a tanítói-pásztori-nevelői, de minden keresztyén emberi élet lényegét: magunk megemésztése árán is szolgálnunk kell másoknak. Így utal a mi egyszerű emberi életünk a Mester életére, kereszt-áldozatára, amelyből üdvösség és élet fakadt. - Ennek a boldog örökéletnek jegyében búcsúzzunk szeretett testvérünktől és mondjuk: Isten velünk, viszontlátásra.
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére