90. ISTEN GONDOLATAI

Alapige: Jer 29,11.

Gy�szol� Testv�reim!

Nem az�rt j�ttem, hogy emberi sz�val vigasztaljak. Ez semmit sem haszn�lna. Isten vigasztal�s�t szeretn�m hirdetni Nektek a gy�sz f�jdalm�ban, hiszen � a minden vigasztal�snak Istene, aki minden nyomor�s�gunkban meg tud vigasztalni benn�nket.

Tudom, hogy kimondhatatlan nagy szomor�s�gba al�zott Titeket az �R kikutathatatlan b�lcs akarata. �t testv�r k�z�l a legifjabbnak kellett �tra kelnie az �r�k haz�ba. L�t�sunk szerint idejekor�n. Sz�v�nkb�l ezersz�mra fakad fel a sok gy�tr� „mi�rt?” Nem tal�lunk r�juk v�laszt. Bizony, az emberi elme nem tudja megfejteni azt, ami itt t�rt�nt �s m�g kev�sb� azt, hogy mi�rt t�rt�nt. H�borg� sz�v�nk csak az ige szavaiban tal�l megnyugv�st: „Mert �n tudom az �n gondolatimat, amelyeket �n fel�letek gondolok, azt mondja az �R: b�kess�gnek �s nem h�bor�s�gnak gondolata, hogy k�v�natos v�get adjak n�ktek.”

Egyed�l csak Isten l�tja, csak � tudja, hogy mi�rt cselekedte ezt. Isten cselekv�se, ha nem is �rthetj�k azt, tisztelettel t�lt el benn�nket �s rem�nyre, t�relemre k�sztet. �n tudom az �n gondolataimat, amelyeket fel�letek gondolok, mondja Isten, �s ennyi nek�nk el�g kell hogy legyen. Mi csak tapogat�zunk, csak t�k�r �ltal, hom�lyosan l�tunk. Ki�br�ndultan csak annyit mondhatunk, hogy �gy m�lik el minden e vil�gon. Hi�baval� minden csal�ka rem�nyked�s…Vagy tal�n a Mindenhat� meg akadja olykor sz�gyen�teni az �nmaga erej�ben b�z� embert? Ki tudja? Emberi elme nem k�pes megmagyar�zni a l�t nagy rejtelmeit. Be kell �rn�nk annyival, amit az ig�b�l hallottunk: �N tudom az �n gondolataimat, amit fel�letek gondolok!

Gyakran tesznek f�l nek�nk k�tked�, g�nyol�d� k�rd�seket, p�ld�ul: Nos, bar�tom, hiszed-e m�g ezek ut�n is, hogy van szeretet, b�lcsess�g, j�s�g az egekben? Mit kell az ilyen k�rd�sekre v�laszolnunk? Azt, Testv�reim, hogy �ppen az ilyen, sz�munkra megmagyar�zhatatlan esetek bizony�tj�k, hogy igenis van szeretet �s van igazs�g Isten eleve val� elrendel�s�ben. Ha csak �reg emberek haln�nak meg, k�nnyen ad�dn�k a magyar�zat. A szervezet elkopott, teh�t megsz�nt a m�k�d�se. De ahol az ifj�kor boldog �lmai k�z�l h�v haza valakit a Mindenhat�, ott gondolkod� elm�nk, �rz� sz�v�nk egyar�nt t�lutal �nmagunkon. Istenn�l, Istenben keress�k a magyar�zatot. � pedig megmutatja nek�nk, hogy nem a v�letlen, nem sors szesz�lye uralkodik �let�nk felett, hanem egyed�l �. Megnyugv�st csak az � szav�ban tal�lunk, aki tudja a maga gondolatait, amelyeket fel�l�nk elgondol. A k�lt� ez�t mondhatja a hal�lr�l is: Nem lehet rossz, hiszen a Te m�ved!

Csak ezt a vigasztal�st tudom hozni Neked, megt�rt sz�v� �desanya, akinek sz�v�t annyi teher pr�b�lja! Gyermekeid, unok�id sorsa aggaszt: mi lesz a sorsa az itt maradt hitesnek, a k�t kicsiny �rv�nak, akik most m�g f�l sem foghatj�k az �desapa elveszt�s�nek rettent� f�jdalm�t?! Mi fog titeket megvigasztalni, testv�rek, rokonok? Mit mondhatn�k nektek, gy�szol� bar�tok, volt iskolat�rsak �s munkat�rsak? Az �R, a Mindenhat� Isten tudja az � gondolatait. Tudja, ismeri a ti f�jdalmatokat is. � tud egyed�l gy�gy�rt adni arra is.

N�muljanak h�t el a r�vidl�t� emberi gondolatok. Az �R: egyed�l � tudja, � l�tja mindazt, ami a sz�v�nkben van. Egykor majd mi is teljes l�t�sra jutunk. Egykor majd lesz boldog tal�lkoz�s az � mennyei tr�nja k�r�l. Nem a hal�l a v�g. Urunk ezt �zeni: � k�v�natos v�get k�sz�t sz�munkra. Ez nyilv�n nem lehet a hal�l, hanem a hal�lon t�li �let, az �r�k�let!

Jertek, al�zzuk h�t meg magunkat �s emberi gondolatainkat �s im�dkozva pr�b�ljunk Isten gondolataihoz f�lemelkedni.

�men.