„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Dr Bustya Dezső Temetési beszédek I. Ószövetségi textusok
Gy.T.!
Megrendítő vallomást hallottunk az igéből. Azt, hogy senki sem ura a lépteinek; azaz: senki sem tudja, mi történik vele a következő pillanatban. Ennek az igének az igazságát szeretném előttetek kifejteni, alkalmazni általában a saját életünkre, valamint a koporsóban nyugvó, hazaköltözött aa. Életére
I.
Az egész földi élet nem más, mint egy vándorút. Többnyire lassú az elindulás, majd fölgyorsulnak a léptek, aztán újra meglassulnak. Néha nyugalmasan érünk az út végére; apróbbak lesznek a lépteink, jelzik, hogy közeledik a hazaérkezés. Máskor hirtelen szakad félbe ez az út, egészen váratlanul. Senki sem tudhatja, melyik útja, melyik lépése lesz az utolsó. Éppen így történt ez veletek és drága szeretettetekkel is. Amikor pénteken hajnalban elindult a munkába, nem tudhattátok, hogy számára ez lesz az utolsó út. Bizonyára úgy véltétek, hogy ez a nap is olyan lesz, mint a többi; letelik a munkaidő és újra találkoztok majd vele. de nem így történt. Egyetlen lépés, talán egy pillanatnyi gondolat-kikapcsolás, talán megszédülés - és zakatoló vonatkerekeken érkezett a könyörtelen vég…
Ó, Testvéreim, mekkora nyomatékkal húzza alá ez a szomorú gyászeset a felolvasott ige szavait: „Tudom Uram, hogy az embernek nincsen hatalmában az ő útja, és egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését”. Az ember, a bölcs ember, aki hatalmas gépeket, gyárakat irányít; aki millió kilométeres távolságból is irányítani tudja a mesterséges bolygók járását, - a maga lépteit nem tudja irányítani. Egyikünk sem tudja, hogy mire ébredünk reggel, mire fekszünk le, ha eljő az este, mire indulunk el otthonról és mire érkezünk haza. Nincs hatalmunkban az utunk, nem tudjuk irányítani a tulajdon lépéseinket. De hát akkor véletlenek igazgatják az életünket, a sorsunkat? Vak végzetnek a kiszolgáltatottjai vagyunk? Sötét félelem rabságában élünk-e? hiszen soha sem tudhatjuk, hol leselkedik felénk a minket elnyelni akaró halál…
Nem, Testvéreim! Hadd hirdessem néktek mérhetetlen szomorúságotokban az egyetlen vigasztalást. Minden az örökkévaló Isten akaratából jő. Nekünk, embereknek valóban nincs hatalmunkban a mi utunk. Valaki nálunknál hatalmasabb indít el minket az élet útjára. S ez az út ott halad el, arra vezet, amerre Ő kijelöli és addig tart, amilyen hosszúra Ő mérte ki azt számunkra.
Nem mi szabunk az életünknek irányt, hanem a mindenható Isten. Sokszor ilyen kemény leckéken, mint ez a mostani, mutatja meg nekünk a valóságot és figyelmeztet: Ember, nem te vagy az életed ura, gazdája. És szívünkkel igent kell mondanunk a Mindenható Isten szavára, bármilyen fájdalmas is az.
II.
I.J. testvérünk útját is a mi Istenünk bölcsessége mérte ki. Az Ő gondolataiban benne volt ennek az életútnak minden öröme, szenvedése, küzdelme és békessége. Közel 58 évvel ezelőtt Ő indította el I.J. testvérünket Kolozsváron és Nyárádmagyaróson át a földi zarándoklásra. Istentől való volt a szeretet, amelynek áldott légkörében felnőtt, szülei és testvérei között. Isten kegyelme őrizte meg a világháború fergetegében, Ő hozta haza a fogságból. Isten ajándéka volt a család is, a munkahely is. Hitvesével közel 34 esztendőt élhetett csendes örömben, két drága gyermekkel ajándékozta meg a Teremtő és jóvolta megengedte neki, hogy az unokáját is megláthassa még földi életében. Testvéreim, Istenünk ajándékai a hívő ember számára nemcsak örömet, de föladatot is jelentnek: hálaadással élni azokkal és jó gyümölcsöket teremni. I.J. élete a csendes munkálkodás, a segítő szeretet jó gyümölcsét termette meg a családban és a munkahelyen egyaránt.
III.
Emberi látásunk szerint most ez az életút derékba tört; váratlan hirtelenséggel szakadt félbe. De hinnünk kell, - nincs más lehetőségünk, csak a hit! , - hogy Isten akarata teljesedett be mind az 57 éves életúton, mind pedig a halálban. Hinnünk kell, hogy Isten jóakarata irányítja az életünket kezdettől a hazatérésig. Ti most csak a gyász fájdalmát érzékelitek, gyászoló Család! De bízzátok rá magatokat a szerető és kegyelmes Istenre. Imádkozzatok, úgy, mint a szenvedő Jób: „Amit át nem látok, arra Te taníts meg engem”. Szerettetek életét Isten vezette, irányította Önmaga felé. Ha ezt a vezetést Krisztusba vetett hittel és engedelmességgel elfogadta: úgy nem szabad nyugtalankodnotok örök sorsa felől. Nincs bezárva e koporsóba; igazi lénye Istennél van.
MI pedig, akik még e testben járunk, figyelmezzünk az igére: nincs a mi hatalmunkban az életünk, egyetlen percünk se! Ezért legyünk készen mindenkor, mert sem a napot, sem az órát nem tudjuk, amelyen nekünk is oda kell állnunk a Krisztus ítélőszéke elé. Búcsúzzatok drága szerettetektől a hitnek azzal a reménységével, hogy egykor napvilágra jő a szenvedésnek, a gyásznak az értelme is. Szolgáljunk mindannyiunk vigasztalására az az örömhír, hogy túl a múlandó földi életen, Isten az Őt szeretők számára örökéletet, örök boldogságot készített.
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
