„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Dr Bustya Dezső Temetési beszédek I. Ószövetségi textusok
Gy.T.!.
Vigasztalásra szoruló emberek vagyunk. Nem csak mi tudjuk ezt, tudja a mi kegyelmes Istenünk is. Ezért amikor a legkedvesebbet veszi el tőlünk, Önmagát adja nekünk vigasztalásul. Ez jelenti számunkra minden emberi szón túl, az igazi vigasztalást. Halljátok hát az igét: „Mint férfit, akit anyja vigasztal, akként vigasztallak titeket én…” Figyeljetek erre a szóra, Gyászoló Testvérek!
A legkedvesebbet veszítettétek el. Nem a halál pillanatában, hanem sokkal hamarabb. Az erő elfogyása, a lassú készülődés idején. Édesanyátok gazdag élete csak a tietek volt. Csodás anyai szeretete a ti életeteket töltötte meg szeretettel. Nemcsak testi életeteket gondozta, de lelki emberetek nemes erényeit is ő munkálta ki bennetek. Egy boldogságot ismert: az érettetek való önfeláldozás mindennapi szolgálatát. Ezért méltán érezhettétek, hogy ő nektek a legkedvesebb. Elköltözésével egy világot láttok elmerülni. Mintha életetek jobbik fele is ott lenne bezárva a koporsóban…
De amikor Isten a legkedvesebbet veszi el, önmagát adja vigasztalásul. Mi félünk a haláltól, mert a halál birodalma ismeretlen az ember előtt. Költők csak érintőlegesen foglalkoznak vele, mivel ők sem ismerhetik azt. A történelem a halált tényként fogadja el, a filozófia csak annyit mond, hogy az a nem-lét titka. Mindenki bizonytalanban tapogatódzik. Egyedül a keresztyén hit az, amely belekiáltja a világba a Jézus Krisztusban megismert igazságot: a halál csak állomás a lét útján. Nem végállomás, csak átkelés a múlandó létből az igaziba, az örökkévalóba.
II.
Ezt tudva, még értékesebb kegyelem az, hogy Isten nekünk ajándékozza Önmagát. Ő az, aki úgy vigasztal bennünket, mint férfiút, akit az anyja vigasztal. Milyen megható is az, amikor az édesanya vigasztalja kis gyermekét. Amikor egy gyermek felserdül, ezt a szeretetet keresi, ezt kívánja valaki által pótolni. Sokszor az élettársban is ezt keressük. Most gondoljunk arra, Testvérek, hogy ha tud vigasztalni az anya, mennyivel inkább tud Isten. Teljék meg hát a szívünk hálával azért, hogy a veszteségben, gyászban Isten önmagát adja vigasztalásul.
Önmagát a Jézus Krisztusban adja Isten. Ő az Isten szeretetének kiábrázolása, testetöltése. Fájdalmainkat Ő hordozta; halálunkat ő változtatja életté és győzelemmé. Az ő golgotai keresztjén legyőzetett a Sátán és diadalt aratott az élet és az üdvösség. Feltámadásán a mi feltámadásunk bizonyossága nyugszik. A mennybe gyűjtögeti földi testének tagjait. A szentek közösségében talál otthonra, aki itt a földön híven elvégezte a rábízott szolgálatot. Szerettetek is ott van, hitünk és reménységünk szerint, minden mi szeretteinkkel, együtt. Ők Krisztusban ott fent, mi Krisztusban itt lent. Tehát a mi Urunk Jézus Krisztusban mindig együtt lehet a család.
Ez az isteni vigasztalás az egyetlen örökérvényű, ami a ravatalnál elhangozhat. A mi Istenünk az átmeneti földit egybekapcsolja az örökkévalóval. Így oldja meg Krisztusban az élet és halál nagy misztériumát. Amikor kedves halottatokat ráhelyezzük az üdvözítő kegyelem karjaira, kérlek titeket, hogy a feltámadás áldott reménységével búcsúzzatok el tőle (búcsú), magatokat pedig bízzátok rá a legnagyobb vigasztalásra, Isten vigasztalására, A B.F.R.A.
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
