„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Dr Bustya Dezső Temetési beszédek I. Ószövetségi textusok
Gy.T.! Milyen ismerősen hangzik felolvasott igénk kezdő szava: „Jőjjetek!” Drága hívogatás hangzik belőle. Hívogat a harangszó, hívogat maga Jézus Krisztus; és amikor valakinek lejár e földön az életideje, azt szoktuk mondani, hogy magához hívta őt az Úr. Most is így történt. A hívogatást meghallva, útra indultatok, közelről, vagy távolabbról e ravatal mellé.
A Bibliából hangzik most a hívogatás a lelkipásztor ajkán keresztül. A zsoltár szavain át bennünket hív az isteni üzenet. Hová hív a zsoltáros? „Jőjjetek az ÚR elé!” Nem a temető árnyas csendjébe, hanem az ÚR elé. Istenről van tehát szó. Hogy Ő az ÚR, ennek a ténynek a valóságát különösen a koporsók mellett tapasztaljuk meg. Nem mi vagyunk az élet ura, hanem egyedül Ő. - A zsoltárban nem csak az áll, hogy Ő az Úr, hanem az is, hogy Ő „a mi Alkotónk” . Az alkotó azt tehet alkotásával, amit akar. Jőjjetek, hív a zsoltáros, jőjjetek az ÚR elé, alkotónk elé!
De hogyan járulhatunk elébe? Felemelt fővel semmi esetre sem. Mit mond az ige? „Hajoljunk meg, boruljunk le; essük térdre…” Lélekben megalázkodva kell Elébe járulnunk. Alázzuk meg tehát magunkat Isten előtt, mert Ő a mi alkotónk. Aki megalázkodva indul el Feléje, ahhoz Ő odahajol irgalmas szeretetével. Hogyan vall Róla tovább a zsoltáros?
„Ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk”. Ha az alkotó és az Úr szavak félelmet keltettek bennünk, ez az ige-rész bizodalommal tölti el szívünket. Hiszen a mi Urunk és alkotónk gondviselő Isten! Úgy vezet bennünket, mint pásztor a nyájat. Nagy vigasztalást jelent ez az örök Istennel való járás!
Érzitek-e, Gyászoló Testvéreim, hogy ti Isten nyája, az Ő kezének juhai vagytok? Most, a gyász fájdalmában is, így hívogat benneteket magához a mi Urunk és Istenünk.
Isten az ő gyermekei életét használja fel gondviselő munkájában. Koporsóban fekvő testvérünk hitvesének a gondozója volt hosszú időn át, élete végén pedig ti voltatok az ő gondozói. Szeretteteket Isten gondviselő szeretete hordozta 66 éven át. Volt része ez alatt küzdelmes esztendőkben, nehéz munkában, kora ifjúságától fogva. Öregségében pedig súlyos betegség terhét kellett elhordoznia. De mindezek közepette megtapasztalta, hogy Isten nem hagyta magára. Gondját viselte.
A koporsó mellett sok emlék rajzik fel a szívben. Az élet most már lezáratott, vele többé semmit sem tehetünk. Minden koporsó nagy figyelmeztetés a még itt élők számára: Amíg tart ez a földi élet, addig kell jót cselekednünk egymással. A halál után már sem jót, sem rosszat nem tehetünk többé.
Hazatért testvérünk maga is oda tartozott Isten nyájához. Isten kezének a juha volt. Jézus Krisztus, a juhok nagy Pásztora, érette is meghalt a kereszten. - Mi most elmondhatjuk: hazatért testvérünk nemcsak Isten kezének juha volt, - de most is az. Látnotok kell Istennek nagy szeretetét, nemcsak az életén, hanem a halálán is. A halál kapuját minden hívő bűnös előtt a kegyelmes Isten, az áldott jó Pásztor, a Krisztus keze nyitja fel.
Ezzel a reménységgel búcsúzzatok drága halottatoktól ti is. Aki ebben az életben Isten megváltott juha, az az örökkévalóságban is az Övé marad.
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére