„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Dr Bustya Dezső Temetési beszédek I. Ószövetségi textusok
Gy.T.! Amikor egy-egy életút lezárul, elkezdjük kutatni magunkban, hogy ki is volt az, akinek a koporsója mellett meg kell állnunk. Az élet nem más, mint folytonos utazás, az úton gyakran elsietünk egymás mellett; a halál azonban megállást jelent. A halállal szemben kell megválaszolnunk a nagy kérdést: mi az élet? Mi a halál? Valamiképpen egyik a másikat magyarázza. Valahol azt olvastam, hogy „az élet megbízatás, a halál visszahívás”. Jó, hogyha ezt tudja az ember; még jobb, ha ennek megfelelően éli az életet! Sőt: boldog az az ember, akinek sikerül így élnie az életet.
I.
Igénk is olyan ember szavait idézi, akit boldognak mondottak az emberek. Miért? Nem azért, mert gazdag volt, hatalmas volt, kimagasló szerepet játszott az emberek között. Hanem valami egészen másért. Azért nevezték boldognak, mert szolgáló életet élt. Segítségére sietett az árvának, özvegynek. A vaknak szeme volt, a sántának lába. A szűkölködők úgy tekintettek rá, mint atyjukra. Még azoknak az ismeretleneknek az ügyét is jól megfontolta, akikkel semmi szál nem kötötte össze.
Bizonyára ez a boldog élet. Mivégre vagyunk végül is e világon? Nem azért-e, hogy ezt cselekedjük? Isten maga szeretet és minket is szeretetre hívott el. Életünk megbízás, mégpedig szolgálatra szóló megbízatás. A halál pedig az életünk lemérése, a szolgálatból való visszahívás!
II.
Az a férfiú, akinek ravatalánál állunk, szintén úgy élte az életét, mint megbízatást, betöltésre váró feladatot. 88 és fél éven át tartott ez a megbízatás. Állomáshelyei: Márkod, a szülőfalu, Kolozsvár, majd Brassó: az ifjúkor boldog évei, Marosvásárhely: a munkás esztendők és a nyugalom életszakasza.
A megbízatás, a szolgálat keretei különbözőek voltak. M. J. aa. kenyérkereső szolgálatát a vasút biztosította, amelynek szolgálatában több mint 40 évet töltött. Munkatársai úgy ismerték ott, mint végtelenül pontos, kötelességtudó, munkáját szerető dolgozót. Nem is lehet ez másképp. A keresztyén embernek a munka nem más, mint a bizonyságtétel hétköznapi, de nagyon fontos eszköze.
A másik szolgálati keret: a család, ahol 8 szeretett gyermek táplálása, nevelés, gondja vette igénybe minden erejét. Talán ezt a szolgálatot végezte a legnagyobb örömmel. Gyakran úgy gondolkoznak a szülők, hogy felneveltem gyermekeimet, most már felszabadultam a velük járó gondok terhe alól. M. J. testvérünk soha sem érezte felmentve magát e szolgálat alól. Akkor sem, amikor gyermekeinek gyermekeit, sőt a következő nemzedéket: azok gyermekeit láthatta maga körül. Szinte kötelességének tartotta, hogy az ünnepek, családi évfordulók alkalmával megajándékozzon benneteket munkájának, szorgalmas fáradozásának gyümölcseiből.
Édesapátok nevelésének, tanításának eredménye, munkájának magvetése bennetek lett gazdag aratássá. Boldog az az ember, akinek a munkája ilyen gyümölcsöket terem.
Harmadik szolgálati területe az embertársak közössége volt. Ahogyan az igéből olvastuk Jób szavait, úgy érezzük, ezek találóak M. J. életére is. A szomszédot többnek tekintette szomszédnál: testvért látott benne. Bátran fordulhatott hozzá bárki a bajban. Jutalma az volt, hogy szükség estén ő is számíthatott szomszédai, embertársai segítségére. Az emberi szolidaritásnak ez a gyökere, Testvérek: meg kell látnunk a másik emberben a testvért! Maga a mi Urunk Jézus Krisztus tanít bennünket erre. Ki az én felebarátom? Minden ember, akin segítek, akinek szolgálok. Krisztus az igében tanít erre. M. J. is innen: az igéből, hitéből nyerte a sarkalló példát és az erőt. Így lett boldog emberré.
Megbízatása e földön végetért. Ha valakire illik, őreá bízvást elmondhatjuk: megboldogult. Szolgálata jutalmát immár átvette attól, aki Istennek legengedelmesebb szolgája volt: Jézus Krisztustól. - Ezért hálaadással és reménységgel búcsúzzatok tőle mindenszerettei: hitvestársa, gyermekei, menyei, vejei, unokái, dédunokái, rokonok, munkatársak, jószomszédok, ismerősök, keresztyén gyülekezetünk tagjai. A boldog feltámadás reménysége alatt mondjuk: Isten velünk, viszontlátásra.
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
