„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Dr Bustya Dezső Temetési beszédek I. Ószövetségi textusok
24. „AZ ÚR ADTA…” - ifjú fölött - Alapige: Jób 1,21b.
Gy. T. ! Mérhetetlen fájdalmatokban hiábavaló kísérlet lenne emberi vigasztalás szavaival hozzátok közeledni. Nem is tesszük ezt, hanem csak megállunk mellettetek és együtt szomorkodunk veletek. Hallgassunk hát arra a szóra, amely igénkből hangzik felénk. Egy nagyon megpróbált édesapa ajkáról hangzott el ez a hitvallás, aki nem egy, hanem 10 gyermekét veszítette el, egyetlen napon. Ebből az ősrégi vallomásból három fénysugár hull fekete gyászotok éjjelének megvilágítására. Figyeljetek rá, hiszen fájó szíveteket kötözgeti ezekkel a szavakkal a Mindenható.
I.
„Az ÚR adta.” Ifj. Sz. B. élete Isten drága ajándéka volt. Az ÚR adta nektek, szüleinek. Ő küldte közétek, boldog családi otthonotokba. Életével meggazdagított titeket, szeretete által boldoggá tett bennetetek. Az ÚR adta neked, testvérének: hogy együttesen örüljetek a gondtalan gyermekkor vidám napjainak. Az ÚR adta nektek, rokonainak, hogy szerető szíve melegét érezzétek; hiszen ti tudjátok, milyen nagyon ragaszkodott hozzátok, szeretett benneteket. Az ÚR adta nektek: barátainak és ismerőseinek, hogy általa megismerjétek a barátság áldását. Az ÚR adta őt ennek a világnak, mint egy kis rügyet, levelet az emberiség fáján, amely sajnos, oly korán lehervadt.…
Az ÚR adta. Ebben a felismerésben benne van az is, hogy Isten méri ki minden embernek, minden teremtményének az életútját. Nem kérhetünk Tőle számon semmit. Van, akinek 70, vagy 80, vagy még több esztendőt és van, akinek alig néhány évet, hónapot mér. Ifjú testvérünknek 25 és fél évi földi vándorutat szabott meg szent akarata és most - mert a kiszabott idő letelt, - visszahívta őt Önmagához. Ne lázadozzék szívetek. Az ÚR adta. Neki joga van ajándékát visszavenni is.
II.
El kell hát fogadnotok az Ige vallomásának második részét is: „Az ÚR vette el”. Mi van ebben a megállapításban?
Az, Testvéreim, hogy nem a sors szeszélye, nem valamely vak véletlen ennek az eseménynek az oka. Hitünk tanítása szerint semmi sem történik véletlenségből, hanem minden Isten atyai akaratából van. Szívetekben, természetesen, ott van a sok kínzó „miért”; de ezekre nincs emberi felelet. Az isteni válasz pedig csupán ennyi: Az ÚR vette el. Nem a halál, nem az enyészet, hanem az ÚR. Célját, amiért a földre küldte egykor, vele immár elérte. E negyedszázados életúton feladatát ifjú testvérünk immár betöltötte. Aki adta, annak joga volt vissza is vennie. Zaklatott szívetek csak ebben a szóban találhat megnyugvást: Az ÚR vette el. Minden gyászolónak, mindannyiunknak szól ez az üzenet. Ember, ne lázadozz, ha valakit, valamit kivesz a kezedből Isten, bármennyire is hozzá nőttél. Mindent és mindenkit úgy kell bírnunk, hogy csak egy időre kaptuk. Istennek szabadságában áll nem csak az ajándékozás, hanem a visszakérés is.
III.
Jób vallomásának végső szava nem más, mint áldásmondás: „Áldott legyen az ÚR neve”. Mit tartalmaz ez a szó reátok vonatkoztatva?
Némuljon el lelketekben a sajgó kétségbeesés. Isten Lelke által vegyetek vigasztalást a kifejezhetetlenül mély gyász fájdalmában. Hazahívott szerettetektől azzal a vigasztaló hittel és reménységgel búcsúzzatok, hogy az az ÚR, aki elvette ebből a múlandó világból, egykor majd visszaajándékozza nektek az örökélet boldog dicsőségében. Fel a szívekkel, az égre nézzetek, ahol reménységünk szerint drága halottatok immár megtalálta az életet!
Ámen.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
