AZ ATYA ISTENRŐL ÉS A MI TEREMTETÉSÜNKRŐL.

IX. ÚRNAPJA.

26. K: Mit hiszel e szavakkal: „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földne teremtőjében ?"

F. Azt, hogy a mi Urunk Jézus Krisi tus örökkévaló Atyja, aki a mennyet é főldet minden benne lévővel semmiből teremtette, aki örök tanácsa és gondviselése álta mind ezeket még most is fentartja és igazgatja: az Ő Fiáért, Krisztusért, nékem Istenem és Atyám. Akire annyira rábízom magam hogy semmit sem kételkedem a felől, hogy ugy testem, mint lelkem összes szükségeiről gondoskodik. Sőt javamra fogja fordítani mind azt a rosszat, amit e siralomvölgyben rám bocsát. És meg is akarja cselekedni: mint hűséges Atya.

Magyarázat. Tiszta vallásunknak legelső parancsolata az, hogy hinni kell az Istenben. Ha nem hiszünk Benne, akkor pogányok vagyunk. Káténk azt mondja, hogy Isten a mindenható Atya. Mert Ő teremtett mindent. S így Ő az egész világ Atyja is. Általa van minden. Az élet is, Ő az örökkévaló Atyja az Úr Jézusnak is. így Krisztus is az Atya által lett Istenné. Krisztus az Atya „dicsőségének visszatükröződése és az Ő valóságának képmása". (Zsid. 1:3.) Isten az örök tanácsa (határozata) szerint tesz mindent. Abban határozta el a teremtést is. Mert a világ nem ugy fejlődött, mint a hitetlen tudósok állítják. Hanem Isten teremtette azt 6 nap alatt. Sok vallástalan ugy gondolkozik, hogy ez a 6 nap hosszú időket jelent. Talán millió éveket is. De ez nagy tévedés. Mert ki látta azt 1 millió évvel ez előtt? Senki. Mind ez csak hitetlen tévelygés. Isten hat nap alatt teremtett mindent; és pedig semmiből. Így a teremtést is hinni kell. A hitetlen azért tagadja azt, mert nem hisz. Milyen boldog az, aki hisz egy ilyen Istenben! Mert annak Atyja Ő: a Krisztusban. S mert Atyja, így hiszi, hogy minden szükségeiről gondoskodik. Mint ahogy a jó gyermek tudja, hogy édes apja nem hagyja éhen halni őt. És ha siralomvölgy is ez az élet a sok bűn miatt, a hívő még akkor is tudja, hogy a csapások által is csak javunkat akarja az Úr. S ezt meg is teheti Ő, mert Isten. És mi hisszük, hogy meg is fogja tenni, mert az Úr nemcsak Isten, hanem hűséges, tehát ígéretét megtartó, s így kegyelmes Atya is. (Mát. 6:32, 33; 7:9-11).

X. ÚRNAPJA. 

27. K. Mit értesz az Isten gondviselésén ?

F. Istennek mindenható és mindenütt jelen való erejét, mely által mennyet és földet, minden teremtménnyel együtt, mintegy saját kezével még most is fenntart. Es ugy igazgat, hogy a fa és fü, eső és szárazság, termékeny és terméketlen évek, étel és ital, egészség és betegség, gazdagság és szegénység és minden más dolog nem véletlenségből, hanem az Ő atyai kezéből jő.

Magyarázat. A teremtés volt mindennek a kezdete. A gondviseléssel folytatja Isten az ott megkezdett munkát. Ez a gondviselés mindenre kiterjed. És mindenható is, mert a legnagyobb dolgot is megteheti. A leggonoszabb gyerekből is lehet nagyon jó ember! A gondviselés fenntartás. Ez pedig azt jelenti, hogy a teremtmények (emberek, állatok, növények) nem pusztulnak ki. Van eledelük, a hideg és meleg nem árt nekik stb. Ez a fentartás. (Zsid. 1:3.) Adja az élőlényekbe a táplálék keresése utáni vágyat. S gondoskodik életükről, levegőjükről, a szük séges napfényről. A gondviselés tönyvényszerüleg rendez mindent. A búzából nem lesz árpa, se a kacsából veréb. Ugy-e milyen csodálatosan nagyszerű ez a világ! Csak meg kell látni abban az Isten kezét. S ugyanez áll az emberre is. Isten megszabta az ember életének határát. (Jób. 14:5; Zsolt. 55:24). Vezeti gondolatait. (Példab. 10:1.) Isten nem engedi a Sátánt teljes uralomra jutni. Gondoskodik arról, hogy a hívőket egészen el ne pusztíthassa az Ördög (a bűn és minden gonoszság által). Márk. 13:20. Véletlen így nincsen. Minden: Isten akarata szerint van. Az emberek beszélnek ugyan véletlenről, de vigyázni kell, nehogy ezzel is bűnt kövessünk el.

28. K. Mit használ az, ha tudjuk, hogy Isten teremtett mindeneket és gondviselésével még most is fenntartja?

F. Azt, hogy mindennemű viszontagságban türelmesek, a boldogságban háladalosak lehessünk. És mindabban, ami még ránk jöhet: jó reménységben legyünk a mi hűséges Istenünk és Atyánk iránt: hogy egy teremtmény sem szakaszthat el minket az Ő szerelmétől. Mert annyira az Ő kezében van minden teremtmény, hogy az Ő akarata ellen semmit sem tehetnek, de még csak meg sem mozdulhatnak. 

Magyarázat. A gondviseléssel függ össze ez a kérdés is. Mert csak akkor lehetünk türelmesek a viszontagságban, ha hisszük, hogy Istentől van ez is (Jób. 1:21, 22; Zsolt. 39:10; Róm. 5:3: Jak. 1:3). És bizony mennyit kell szenvedni az igazi reformátusnak ebben az életben! Továbbá hálásnak kell lenni a boldogságban. És Isten nemcsak a nagy dolgok által szerez örömnapokat. A megért reggel, a megterített asztal, az elcsépelt gabona, az istentisztelet végighallgatása, stb. mind ilyen boldog órák, melyekért hála illeti meg az Urat (V. Móz. 8:10, I.Thesz. 5:18). - De nagy vigasztalást ad ez a tudomány a jövővel kapcsolatban is. Nem kell ezután félni attól. Csak bízzunk a hűséges mennyei Atyában (Zsolt. 55:23; Róm. 5:4) s akkor semmi sem lehet hitünk kárára (Róm. 8:38, 39), mert a jövő is Tőle függ. Hiszen minden az Ő kezében van (Péld. 21:1; Csel. 17:25). Hát még mindig kételkednél az Isten hűséges gondviselésében?

A FIU ISTENRŐL ÉS A MI MEGVÁLTATÁSUNKRÓL.

XI. ÚRNAPJA. 

29. K. Miért nevezzük Isten Fiát Jézusnak, vagyis hím.Hímek!

F. Azért, mert Ő idvezit és szabadit meg bennünket minden bűnünkből. És azért is, mert senki másban nem kereshető, sem nem található meg az üdvösség.

Magyarázat. Az Atya Istenről tanultunk már. így most a Fiu Isten következik. Káténk először a Jézus nevet tárgyalja le. A Jézus név a héber (zsidó) Józsuából ered. Józsua annyit lesz, hogy „az Isten segit" Az Ó Szövetségben kétszer fordul elő ez a név. Józsua, vagy magyarosan Józsue volt Mózes utódja, aki a népet bevezette a Kánaán földjére. A másik Józsue Jozadák fia volt, a főpapé. Ezek megszabadították egy rövid időre Izraelt. Jézus azonban az igazi Józsué. Ő egész szabadítást szerzett. Ezért nevezzük őt Idvezitőnek, akiben az Isten mindig segít - Jézus a tökéletes Idvezítő, mert Ő szabadít meg bennünket minden bűnünkből. Csak akkor tudunk ellenállni a bűnnek, kísértésnek, ha a Jézus mi Idvezítőnkké is lett. A tieddé is. Meggondoltad már ezt? (Mát 1:21; Zsid.7:25). A bűnbocsánatot, tehát az üdvösséget az Ő megaláztatásával; szenvedésével, halálával szerezte meg. - Ilyen Idvezítő csak Ő lehet. Senki más.

30. K. Hát hisznek azok is az egyedüli Idvezítőben, Jézusban, akik üdvösségüket és boldogságukat a szenteknél, vagy önmagukban, avagy másutt keresik?

F. Semmiképen nem. Mert tetteikkel tagadják meg az egyedüli Idvezitőt, Jézust, pedig szájukkal dicsekednek Vele. Mert egyik a kettő közül: vagy nem tökéletes Idvezítő Jézus; vagy pedig ebben az Idvezítőben kell feltalálni az üdvösségre szükséges összes dolgokat azoknak, akik igaz hittel fogadják el Ő.

Magyarázat. Mi, református keresztyének csak az Úr Jézusban keressük az üdvösséget. De vannak, akik másoknál (Mária, szentek, pápa, vagy papok), vagy saját magukban (a jócselekedetek, misék fizetésével, „eretnekek" megtérítésével), vagy egyéb dolgokban keresik az üdvösséget (ereklyék, búcsújárás, fülbegyónás, stb.) Vájjon hisznek-e az ilyenek az egyedüli Idvezítőben? Semmiképen nem: feleli a Káténk. Mert az ilyenek szerint: Jézus mellett még más is kell az üdvösségre. Ez pedig nagy tévelygés! Azért vagyunk mi reformátusok, mert a mi őseink megreformálták, megtisztították Istennek Egyházát az ilyen hamis és Biblia-ellenes dolgoktól, (I.Kor. 1:13, 30, 31; Gal. 5:4; Kolos. 1:19. 20; 2:10; Zsid. 12:2; IJán. 1:7).

XII. ÚRNAPJA.

31. K. Miért nevezzük Őt Krisztusnak, azaz Felkentnek ?

F. Azért, mert az Atya Isten rendelte el és a Szentlélekkel kente fel Őt legfőbb Prófétánkká és Tanítónkká. Aki tökéletesen kijelentette Istennek titkos tanácsát és akaratát a mi váltságunk felől . - Továbbá egyetlen főpapunkká. Aki testének egyetlenegy áldozatával megváltott minket. És érettünk könyörögve szünetlenül közbenjár az Atyánál.- És a mi örökkévaló királyunká. Aki Igéjével és Lelkével kormányoz minket. És a megszerzett váltságban oltalmaz és megtart.

Magyarázat. A Krisztus szó héberül Messiás, magyarul: Felkent. Az Ó Szövetség idején úgy kentek fel valakit főpappá, prófétává és királlyá (pl. Mózes Áront, Sámuel Dávidot). A felkenetés tette azokat alkalmassá magas tisztségük betöltésére. - Ilyen hármas tiszte van az Úr Krisztusnak is. Már az Ó Testamentum is így jelzi Őt. (Mózesben az Ő prófétai tiszte hirdettetett, V. Móz. 18:18; Melkizédekben a főpapi Zsolt. 110:4; Dávidban a királyi tiszte. Luk. 1: 32, 33). - Krisztust Szentlélekkel kente fel az Atya. (Csel. 10:38). így lett Ő a mi legfőbb Prófétánk és tanítónk. (V. Móz. 18:15 ; Ézs. 55:4 ; Csel 3:22; 7:37). Mint próféta jelentette ki nékünk Istennek titkos Tanácsát, amely az üdvösségünkre vonatkozik. S ezt tökéletesen, tehát ugy hirdette nékünk, hogy az Ő Igéje, vagyis a Biblia mellett semmi más kijelentésre nincs szükség. (Ján. 1:18; 15: 15). Már a próféták által is Ő szólott hozzánk. S mennybemenetele után is Ő„ küldte el Szent Lelkét az apostoloknak, hogy az Ő akaratát írják le annak segítségével az Evangéliumokba és az Uj Testamentum többi könyveibe. Az apostolok óta pedig a lelkészek, a papok által hirdetteti az örömhírt. Tehát napjainkban is a papok által tölteti be Krisztus az Ő prófétai tisztét.

Krisztus az egyedüli Főpap (Zsolt. 110: 4.) Az ember hivatása eredetileg az volt, hogy pap legyen. Hogy magát egészen odaszentelje az Istennek. De a bűn miatt képtelen erre az ember. Ezért lett Krisztus Főpapunkká, hogy Ő végezze el azt helyettünk. De nemcsak odaszentelte magát - értünk - Istennek, hanem fel is áldozta magát a mi bűneinkért. (Zsid. 9:12, 14,28; 10:12, 14). Ezért az áldozatáért kéri az Atyától a mi bűneink bocsánatát (Róm. 5:9, 10; 8:34; Zsid. 9: 24; I.Ján.2:1). - A főpapnak áldozatot kellett bemutatni az Ó Testamentumban: Izrael bűneiért Krisztus is áldozatot mutatott be: értünk. Az Ő ártatlan, drága, szent testét áldozta fel a kereszten. Ha hiszed, hogy te érted is, akkor üdvözülsz.

Harmadsorban pedig Krisztus a mi örökkévaló királyunk. A király uralkodik és kormányoz, így ural és kormányoz bennünket Krisztus az Ő Igéje és Lelke által. A földi király csak parancsol és kényszerit. A király Krisztus parancsol ugyan az Ő Igéje, Szava által (mely a Biblia), nem kényszerit, hanem Szent Lelkével tesz bennünket engedelmessé. És hatalma van arra is, hogy az övéit megoltalmazza a gonosztól és megtartsa a hitben. - Ezt a királyi hatalmát előbb az apostolokra ruházta át, majd a gyülekezetek presbitériumaira, amelyek Krisztus nevében kormányozzák a Krisztus Egyházát (ez a kulcsok halalma). Zsolt. 2:6; Mát. 21:5; 28:18; Lukács 1:33; Ján. 10:28; Jel 12:10, 11.

32. K. Hát téged miért hívnak keresztyénnek ?

F. Azért, mert hit által Krisztusnak tagja vagyok és így részese az Ő felkenetésének. Hogy így Nevéről vallást tegyek. Magamat élő áldozatul Neki áldozzam fel. És szabad és jó Ielkiismerettel harcoljak ebben az életben a bűn és az ördög ellen. És a másvilágon ővele együtt uralkodjam örökké: minden teremtményen.

Magyarázat. Ha valaki megkereszteltetett, azt már keresztyénnek mondja a világ. Hogy aztán mit hisz, milyen az élete, jár-e templomba, olvassa-e a szent Bibliát, azzal már kevesen törőrödnek. Pedig hát a keresztség még nem üdvözit! Meg nem is keresztyén mindenki! Ezért olyan jó, ha Káténk bölcs tanítása szerint megvizsgáljuk, hogy vajjon ki is keresztyén? - (Csel 11:26; 2: 17; Róm. 10:10; 12:1; 6:12, 13. I.Pét. 2:5, 9, 11). Az, aki hit által tagja a Krisztusnak, az ugy hisz Őbenne, hogy nem is tudná életét Nélküle elképzelni. Aki tehát nemcsak tudja, hogy van Krisztus, hanem erősen hiszi azt is, hogy az a Jézus Krisztus őérte is meghalt, őtet is megváltotta a bűnből, az ő Idvezítője is. Mert csak az ilyen tehet vallást az Ő szent nevéről. Tehát, mint próféta, hirdetheti Krisztust az embereknek. Csak az ilyen áldozhatja fel magát Neki; mert csak az igazi keresztyén töltheti be ezt a papi tisztet. S harmadszor csak az ilyen viselheti a keresztyénség királyi tisztét azzal hogy a bűn ellen harcol, s vágyik a bűn feletti diadalra.