MÁSODIK RÉSZ.

AZ EMBER MEGVÁLTÁSÁRÓL.

V. ÚRNAPJA.

12. K. Mivel tehát Istennek igazságos ítélete szerint megérdemeljük az ideig és örökké tartó büntetést, van-e valami mód (lehetőség) arra, hogy megszabadulhassunk e büntetéstől és ismét kegyelembe juthassunk ?

F. Isten azt akarja, hogy igazságosságának elég tétessék. Ezért vagy önmagunk, vagy valaki más által kell annak tökéletesen eleget tennünk.

Magyarázat. Itt kezdi el Káténk az ember megváltásáról szóló részt. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha tökéletesen elég tétetik Isten igazságosságának. (Róm. 8:4, 34). Miből áll az? Először be kell tölteni a Törvényt, amely a Tizparancsolat. De nemcsak félig, vagy részben, hanem tökéletesen. A tökéletes Isten: tökéletes engedelmességet kiván. - Másodszor pedig bűnhödni kell azért, mert áthágtuk az Isten Törvényét. Ebben ugyan nincsen kegyelem: gondolod, ugy-e, Te is? Igazad van! Ez nem kegyelem, hanem igazságosság! Isten csodálatos nagy kegyelme abban áll, hogy Krisztus Jézust (tehát nem téged, vagy engem) választotta el e szigorú igazságosság betöltésére! Ha nekünk kellene bűnhődni, akkor az törvényszerű, Ó testamentumi volna. De most más viseli el azt értünk, ezért evangéliumi, tehát Uj testamentumszerű ez a megoldás. (I.Móz. 2:17; II. Móz. 23: 7; Ezék. 18:4; Mát. 5:26; Luk. 16:2; II.Thessz 1:6.).

13. K. Vajjon mi magunk eleget tehetünk-e?

F. Semmiképen nem. Sőt még naponként szaporítjuk is a bűnt.

Magyarázat. Tehát eleget kell tenni! De nem anyagilag: pénzben, vagy arannyal. Szenvedve kell tökéletesen betölteni a Törvényt. Szenvedni ugyan tudunk. De képtelenek vagyunk az örök büntetés elviselésére. Mert azt nem lehet részletekben leszenvedni. Meg rövid is arra a földi élet. Még a megtért ember is vétkezik! Hogy is tudna igy az ember eleget tenni önmagáért? (Jób 9:12; 15:15, 16; Zsolt. 130:3; Mát. 6:12; 16:26; 18;25; Jak.3:2; Példb.20:9).

14. K. Hát van-e olyan teremtmény, mely eleget tehetne érettünk ?

F. Nincs. Mert elsősorban Isten nem akar más teremtményt megbüntetni azé a bűnért, melyet az ember követett el. Másod sorban meg egy teremtmény sem vehetné magára Istennek a bűnért való örök haragját; sem más teremtményt nem szabadit meg attól.

Magyarázat. A „teremtmény" nem állatot jelent. Mert az állatok vére nem elég engesztelő az Istennek. Angyalokat jelent e szó, akik jók, nemesek, bünnélküliek. De mert teremtmények, így Isten szerint ők sem alkalmasak arra. Meg aztán az angyalnak nincs is olyan teste, mint nekünk. Pedig a büntetést testileg is viselni kell! - Másféle teremtmény tehát nem szabadithat meg az átoktól. Embernek kell annak lenni, de tökéletes embernek. (I. Móz. 3:17; Ezék. 18:4 ; Zsolt. 130:3).

15. K. Milyen Közbenjárót és Szabaditót kell tehát keresnünk!

F. Olyat, aki valóságos és igaz ember és mégis hatalmasabb minden teremtménynél, vagyis aki egyszersmind valóságos Isten is.

Magyarázat. Tehát Közbenjárót kell keresnünk. És pedig nem nekünk kell őt Szabaditóvá tennünk. Azt kell elfogadnunk, akit Isten adott e végre nekünk. Ennek pedig valóságos embernek kell lenni. Tehát olyannak, mint mi vagyunk. De igaznak is. Szóval akiben nincs bűn. Végül szükséges, hogy valóságos Isten is legyen ez a Közbenjáró, Mert csak az isteni erével felruházott képes magára venni Isten haragját és a mi bűneinket. A közbenjáróról tudjuk, hogy az olyan személy, aki két ellentétes ember, vagy csoport között próbálja kiegyenlíteni az ellentéteket. Az ilyen közvetítőben, vagy közbenjáróban megkell bízni mind a két félnek. Hát ki is legyen az ? (Ézs.9:5; 7:14; Jer. 23:6; Lukács 11:22; I.Kor, 15:21; Zsid. 7:26).

VI. ÚRNAPJA. 

16. K. Miért kell neki valóságos és igaz embernek lenni?

F. Mert Isten igazságossága azt kívánja, hogy amely emberi természet a bünt elkövette, az tegyen is eleget a bűnért. És az ember maga is bűnös lévén: nem tehet eleget másokért.

Magyarázat. A 15-ik kérdésben volt már erről szó. Itt azt kell különösen megfigyelni, hogy nem az ember, hanem az emberi természet megbüntetését kívánja az Isten igazságossága. Ádámban megromlott az egész emberi természet. Tehát minden ember. Így egy ember sem tehet eleget magáért. Ezért kellett olyan valóságos és igaz embernek jönni, aki az egész emberi nemzetség bűnét magára vehette. Ilyen pedig csak Krisztus lehetett. (Róm. 5:18; I.Kor. 15:21; Zsid. 2:14; 7:26, 27; I.Pét. 3:18).

17. K. Miért kelt néki egyszersmind valóságos Istennek lenni?

F. Azért, hogy Istenségének hatalmával: Isten haragjának súlyát emberi természetében elhordozhassa és nekünk az igazságosságot és az életet megszerezhesse és visszaadhassa.

Magyarázat. A Közbenjárónak valóságos Istennek is kellett lenni. Mert a végtelen Isten végtelenül nagy haragját csak igy bírta magára venni. Csak igy tudta az meg szerezni az igazságosságot és az életet. Minden ember számára. De vissza is kellett adni azt az embereknek. Erre képtelen volna a bűnös. Hiszen egymás, szivét sem ismerjük. Csak Ő tehette meg ezt, aki halottakat is képes volt életre hívni. Csak Krisztus Jézus egyedül. Íme láthatjuk, hogy nem elég a megváltásra: a csak igaz ember. Sem: a csak valóságos Isten, Istennek és embernek ís kellett lennie egy személyben. (Ézs. 9:5; 63:3; V.Móz. 4:24; Zsolt. 130:3; Ézs. 53:4, 5, 11).

18. K. Kicsoda tehát ez a Közbenjáró, aki egyszerre valóságos Isten, és valóságos és igaz ember is.

F. A mi Urunk Jézus Krisztus, aki bölcsességül lőn nekünk Istentől és igazságul szentségül és tökéletes váltságul.

Magyarázat. Jézus Krisztus az egyetlen Megváltó. Ő a valóságos ember. (I. Tim. 2:5; Lukács 1:42; Róm. 1;3; Fil. 2:7; Zsid. 2:14, 16, 17). Egyúttal igazember ís (Ján. 8:46; Ézs. 59:9; 11. Jer. 23:5; Ján. 8:46; I.Pét. 1:19; 2:22; 3:18).: Valamint valóságos Isten is (Ján. 1: 1), mert ő az az Ige, mely kezdetben az Istennél volt, és Isten vala az Ige; (Ezs. 9:6; Jer. 23:6; Mai. 3:1; Róm. 9:5, 8:3; Gal. 4:4; I.Ján. 5:20) Igy Iőn nékünk Krisztus igazságul, szentségül és váltságul (I.Kor. 1:30). Az első ember, Ádám, teremtésénél fogva volt részese eme dicső javaknak. Mi pedig a második Ádám, tehát az Ur Krisztus révén kapjuk azokat ingyen adott ajándékképen az Istentől: (Mát. 1:23 ; Luk. 2:11; I.Tim. 2:5, 3:16; Zsid. 2:9).

19. K. Honnan tudod ezt?

F. Az evangéliumból, melyet a Paradicsomban jelentett ki először az Isten. Azután a szent Pátriárkák és Próféták által hirdettetett. És az áldozatok, s a Törvény egyéb ceremóniái által ábrázoltatott ki. Legutoljára pedig egyszülött Fiával töltetett be.

Magyarázat. A természet, s a szigorú, a büntető Törvény nem tanítanak meg erre. Csak az Evangélium, amely lefordítva örömhírt jelent, Ezt hirdette Isten már a Paradicsomban (I. Móz. 3:15). Ezt ígérte meg a Pátriárkáknak. (I.Móz. 12:3; 22:18; 49:10). Nagy bőségben hirdette a Próféták által. (Ézs: 53; Jer. 23:5,6; 31:32, 33; 32:39, 41; Csel. 10:43; Róm. 1:2; Zsid. 1:1). Örá mutattak már az áldozatok és a ceremóniák is. (Ján. 5:46; Kol. 2:7; Zsid. 10:1, 8). Úgyszintén Őnéki a előképei: a próféta Mózes; a pap Melchizédek, a király Dávid és Salamon. Mindezt egyszülött Fiával töltette be az Isten. (Róm. 10:4; Gal. 4:4; Kol. 2:17; Luk. 4:21; Ján. 5:39). - Az igazi Krisztust tehát csak is a szent Evangéliumból ismerhetjük meg. Szóval nem a „lelkünk szavából," mint a pietisták és baptisták mondják. Sem nem az egyház által, mint a róm. katholikusok állítják, akik így az egyházukat fölé helyezik a szent Bibliának. Csak egyedül a Bibliából. Ezért kell azt olyan szorgalmasan: naponként olvasni.

VII. ÚRNAPJA

20. K. Valamint Ádám által kárhozatra, ugy Krisztus által üdvösségre juthat-e ismét minden ember?

F. Semmíképen nem. Hanem csak azok, akík igaz hit által Övéi lesznek és elfogadják minden Ő jótéteményét.

Magyarázat. Ádám által minden ember bűnössé lett. „Egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat." (Róm. 5:18.) Ez az eredendő bűn mindnyájunkat méltóvá tesz a kárhozatra. Ugyanígy üdvözülhet-e Krisztus által mindenki? Semmiképen nem, mondja a Káté. És így ís van. A Biblia is ezt tanítja (Mát. 7:14; 22 :14). És az életben is azt látjuk, hogy több a gonosz, mint a jó. Kevesebben keresik az Istent, mint a bűnös dolgokat. Káténk azonban azt ís megmondja, hogy kik üdvözülhetnek. Azok: akik igaz hit által a Krisztusé lesznek. És ezt csakis az Isten kegyelme teheti meg. Akiket felvesz a kegyelmi szövetségbe, tehát Krisztus tulajdonává ismer el, akik tehát kiválásztottak,azok az igazán hivők. Azok a Krisztuséi. Az Ő jótéteményeit (halálát, váltságát) is csak az igazán hivők tudják hit által elfogadni (Márk 16:16; Ján. 1:12; 3:16, 18, 36; Róm. 3:22 11:20; Zsid. 4:3; 10:39; 11:6).

21. K. Milyen az igazi hit?

F. Az igazi hit nemcsak oly bizónyos tudás és ismeret, melynél fogva igaznak tartom azt, amit Isten az Ő Igéjében kijelentett nekünk, hanem erős bizalom is, melyet az evangélium által gerjeszt szivemben a Szent Lélek. Hogy nemcsak másoknak, hanem nekem is bűnbocsánatot, örök igazságot és üdvösséget ajándékoz Isten, pusztán kegyelemből, egyedül Krisztus érdeméért.

Magyarázat. Így tér rá Káténk az igazi hitre. Mert van hamis hit is. Ilyen a történeti hit: mellyel csak ugy fogadom el Istent és a Bibliát, mint más történeti dolgot. Aztán az ideigtartó hit: ez csak muló és még nem üdvözít. Pl. ha valaki emberekért, anyagi haszonért megtagadja azt (Mát 13:21). S mint a Magvető példázatában a köves helyre esett mag! Harmadik ilyen hamis hit a csodákba vetett: ha azt gondoljuk, hogy valami rendkívüli módon kell megtérnünk, vagy ha azt várjuk, hogy majd a halálos ágyunkon teszünk eleget Istennek: az Úrvacsorának magunkhoz vételével. De egyik se elégséges ezek közül az üdvösségre. - Az igazi hit több mint a tudás. Erős bizodalom is (Róm. 4:18-21; 10:10; Ef. 3:12; Zsid. 4:16; 11:1, 7; Jak. 1:6). Szóval nemcsak tudni kell a vallásos igazságokat, hanem erősen bizni is kell abban, hogy azok nekem is szólnak. Ezt a Szent Lélek által munkálja bennem az Isten (Mát. 16:17; Ján. 6: 29 ; Csel. 16:14 ; Gal 5:22 ; Ef. 2:8; Filip. 1:19). Ő meg a szent Evangélium által végzi ezt a munkát (Róm. 1:16; 10:17; I.Kor. 1:21) a biblia olvasás, prédikáció hallgatása révén. Az ily hit nem kételkedik. Nem engedi meg az istentisztelet elmulasztását. Sőt minden nap olvastatja velünk a Bibliát Az ilyen igazi hit erősen hiszi azt, hogy Krisztusban én is bűnbocsánatot kaptam. S így Kr. által igazságban állhatok meg Isten előtt. Tehát én is üdvözülök. - S mind ez nem általam van; nem az én érdememért, hanem egyedül Krisztusért, pusztán kegyelemből (Gal. 3:11; Zsid. 10:10, 38; Ef. 2:8; Róm. 3:24; Lukács 1:77, 78.)

22. K. Mit kell tehát hinni a keresztyénnek?

F. Mind azt, ami az Evangéliumban igértetik meg nekünk. Amire minket a a mi általános és tökéletes keresztyén hitünk tételei egy hitvallásban tanítanak meg.

Magyarázat. Hinni kell mind azt, ami a Evangéliumban, tehát a szent Bibliában van megírva. Az egész Bibliában hinni kell. Abból sem elvenni, sem ahhoz hozzátenni nem szab. (Jel. 22:18, 19). Az egész Biblia isteni irás. Aki nem hisz egy, vagy más részében, az tagadhatja az egészet is. Tehát semmit sem szabad abból kétségbe vonni! Az egész Szentírás legfőbb igazságait egy Hitvallás foglalja össze.

23. K. Melyik ez a Hitvallás?

F. 1. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.

2. És Jézus Krisztusban, Ő egyszülöt Fiában, mi Urunkban.

3. Ki fogantaték Szentlélektől, születék szűz Máriától;

4. Szenvede Poncius Pilátus alatt, megfeszíttetek, meghalt és eltemetteték, száll alá poklokra.

5. Harmad napon halottaiból feltámadott

6. Felméne mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbján;

7. Onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.

8. Hiszek Szent Lélekben.

9. Hiszek egy közönséges keresztyén anyaszentegyházat: a szenteknek egyességet;

10. Bűneinknek bocsánatát;

11. Testünknek feltámadását;

12. És az örök életet.

Magyarázat. Az egyháznak joga van megállapítani a Hitvallását. De csak a Bibliából szabad azt levezetni. Mert ha nincs hivatalos Hitvallás, akkor akármit hirdethetnének a lelkészek és a hívek. Ilyen Hitvallásunk nekünk a „Hiszekegy", vagy más néven az Apostoli hit forma. Ezt 12 részre szokás felosztani. Ezért is nevezik a hit tizenkét artikulusának, vagy pontjának.. — Általánosnak, vagy „kétségen kívülinek" pedig azért, mert ez a valóságos és egyedül igaz vallást hirdeti. Ilyen Hitvallásunk ez a Káté is, továbbá a II. Helvét Hitvallás.

VIII. ÚRNAPJA. 

24. K. Hány részre osztható fel ez a Hitvallás?

F. Háromra. Az első az Istenről, mint Atyáról és a mi teremtetésünkről szól. A második az Istenről, mint Fiúról és a mi megváltásunkról. A harmadik Istenről, mint Szentlélekről és a mi megszenteltetésünkről.

Magyarázat. A Hiszekegyet a: 9-22 Úrnapjain magyarázza Káténk. Előbb azonban félosztja ezt. Ezt pedig igen helyesen a Szentháromság szerint teszi. Ezért osztja fel 3 részre a Hiszekegyet. - Isten lényében: egy. De 3 személyben jelentette ki magát nekünk. Az első az Atya, aki magától van. A második a Fiú, Aki az Atyától lett (Zsolt. 2:7). A harmadik a Szentlélek, aki az Atyából és a Fiúból lett. Az Atya teremtette a világot, (I.Móz. 1:1), de a Fiuval együtt „Minden Ő általa (az Ige, tehát Krisztus által) lett" (Ján 1:3). S a Szentlélek is ott volt a teremtésnél: „és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett" (I.Móz.1:2). És ugyanez áll a megváltásra és a megszentelésre is. Káténk mégis azért osztja fel igy a Hiszekegyet, mert ezen munkáknál lépnek különösen előtérbe az egyes személyek. - A Szentháromgság olyan mély isteni titok, mélyet gyarló emberi ésszel nem lehet megérteni. Csak hinni lehet. Hinni azonban feltétlenül kell azt.

25. K. Mivel csak egyetlenegy isteni Lény van, mért beszélsz az Atyáról, Fiúról és Szentlélekről?

F. Mert ugy jelentette kí magát Isten az Ő Igéjében, hogy ez a három különböző Személy: az egyedüli, valóságos és örök Isten.

Magyarázat. Azt könnyű bebizonyítani, hogy van Isten. A természetben látjuk azt. Előállhatott volna magtól a világ? Nem! Mért lesz a kis magból hatalmas fa? Mert Isten van, s Ő akarja igy. Még a pogányok között is látni, hogy még az emberevők ís érezték, hogy van Isten, mert a holdat, vagy követ imádták. De legvilágosabban a Bibliából tudható meg, hogy van Isten. Az igazi Istent csak is abból ismerhetjük meg. - Vannak ugyan olyan emberek, akik azt mondják, hogy nincs Isten. Ezek az Istent-tagadók, vagy atheisták. De ezek is csak ugy beképzelik azt. A hitetlenség annyira Isten ellen tüzeli őket, hogy arra a legnagyobb bűnre is vetemednek, hogy megtagadják az Istent. Ujabban a kommunisták hirdetik ezt. De a szocialisták is, na meg az egyház-ellenesek. Ezért nem mehet az ilyenek közé a jó református ember.

A Biblia is azt tanítja, hogy csak egy Isten van (V. Móz. 6:4; Ján. 17:8). De a józan ész is ezt állapítja meg. Mert ha az Isten mindenható, hogy lehetne akkor két, vagy több mindenható Isten? Ha az Isten könyörülő, hogyan könyörülne akkor rajtunk 2-3, vagy még több Isten ? Tehát csak egy Isten van.

Ésszel sohsem érthetjük meg az Istent. Igy azt se, hogy ez az egy Isten: három személyből áll. Pedig igy van A Biblia, tehát maga az Isten tanítja ezt igy, (lásd előbbi kérdést). Lényében egy az Isten, személyében három, (Mát. 3 : 16 17; 28:19; Ján. 5:7).

Az Ó Testamentumban: Jehova, Úr: az Atya. A Fiu mint „az Úrnak angyala" lép fe (I.Móz. 18). A Szentlélek pedig a prófétákat vezette, a hívőket táplálta, stb. (Zsolt 51:13) Ide tartoznak azok a helyek is, mikor többes számban beszél magáról az Isten (I.Móz, 1:26 11:7), ahol két személyről van szó (Zsolt. 45:8. 110:1), vagy pedig 3 személyről (Ézs. 61:1; 63:9, 10). Az Uj Testamentumban is sok helyen.