HEIDELBERGI KAT�

�S MAGYAR�ZATA

MAGYAR�ZZA:

GALAMBOS ZOLT�N

�RA 7 KORONA.

A „SZERETET" KIAD�SA.

NYOMTA: «K�LVIN» NYOMDA BEREGSZ�SZ

1925

Bevezet�s.

A Bibli�t m�g a tanult emberek is f�lre�rtik gyakran. H�t m�g a kev�sbb� tanultak? Mert a Biblia olyan, mint egy nagy erd�. Ha a k�zep�n j�runk, nehezen tal�lunk ki bel�le. Meg a sok fa k�z�tt tal�n elfelejtj�k megn�zni a leg�rt�kesebbet. Vagy nem vessz�k �szre a leghatalmasabb t�rzseket.

B�lcs �s istenf�l� ap�ink ez�rt foglalt�k �ssze az vg�sz Szent�r�s tan�t�s�t egy kisebb k�nyvbe, melyet Hitvall�snak neveztek. Hogy az egyszer�bb tudom�ny� rinber ezt megismerv�n �s megtanulv�n: jobban meg�rthesse a Bibli�t. A tud�snak, a papnak �s egyh�zi embereknek meg az�rt kellett a Hitvall�s, hogy mik�zben a tudom�nyokkal foglalkoznak: helytelen utakra ne t�rjenek, se az isteni tudom�ny ellen ne v�tsenek.

Hitvall�snak nevezz�k az ilyen k�nyveket, iratokat. Mert azokban foglalja r�viden �ssze egy Egyh�z azt a hitet, melyet Isten �s az emberek el�tt - a Biblia alapj�n - a mag��nak vall. Inn�t a hit-vall�s sz�.

Minden kereszty�n Egyh�znak van hitvall�sa. Az evang�likusok az �gostai Hitvatt�st k�vetik. A r�m. kalholikusok az egyh�zi aty�k �r�sait �s a p�p�k bull�it, melyekben a p�p�s hitet sz�gezt�k le. M�g mi, reform�tus kereszty�nek, k�t Hitvall�st mondunk b�szk�n a magunk�nak.

Az egyik a: M�sodik Helv�t Hitvall�s. Ebben ink�bb a reform�tus bibli�s hit magasabb tudom�ny�t �s az Egyh�z bels�, valamint k�ls� �let�t foglalt�k pontokba a nagy tudom�ny� �s nagy hit� sv�jci reform�tusok.

A m�sik a Heidelbergi K�t�, melyet itt k�zl�nk �s magyar�zunk.

III. Frigyes, a kegyes �let� pfalci reform�tus v�laszt�fejedelem, k�sz�ttette ezt a c�lb�l, hogy istenf�l� n�pe tudja, hogy mit kell hinni, hogy hogyan kell hinni �s hogy a m�s vall�suakkal �s a hamis hit�ekkel szemben meg tudja v�deni a legtiszt�bb, a bibli�s, teh�t a reform�tus vall�st.

Ursinus Zakari�s �s Olevianus G�sp�r �rt�k meg azt 1563-ban, teh�t 362 �vvel ezel�tt. [1925-ben irj a Szerz�. szerk HP] Olyan tud�s �s a Bibli�val annyira megegyez� Hitvall�snak tal�lt�k azt a lengyel, n�met, sv�jci, magyar, holland �s cseh reform�tusok, hogy m�r j� 300 �vvel ezel�tt elfogadt�k hivatalos hitiratnak. A magyar reform�tusok a debreczeni zsinaton irt�k al� 1567-ben, s az�ta vas�rnaponk�nt magyar�zt�k azt a lelk�szeink.

Mert nem el�g az agend�z�s r�v�n megismerni az �dv�ss�g �tj�t. K�s�bb is tan�csos megmagyar�zni az igazi tudom�nyt az atyafiaknak. S �pen az�rt voltak olyan vall�sosak, s igy h�v�k, a mi ap�ink is, mert vas�rnaponk�nt hirdett�k nekik a teljes Biblia �sszefoglalt igazs�gait: a K�t�b�l.

S mi�ta m�r nem hallhatj�k h�veink a k�t�magyar�zatokat �s igy lassan el is felejtett�k a reform�tus vall�s l�nyeg�t, az�ta gyeng�lnek az Egyh�zaink; az�ta fogy a hit�nk; az�ta lanyhult el az Egyh�z ir�nti szeretet �s h�s�g: az�ta m�r nem �ldozunk oly sokat az Anyaszentegyh�znak.

De Isten nem k�v�nja az � tiszta Egyh�z�nak pusztul�s�t. A mostani neh�z �s vall�sellenes id�k megpr�b�ltat�sai k�z�tt �jra a r�gi Bibli�ra terelte a figyelm�nket. S hogy a Bibli�t f�lre ne �rts�k �s f�lre ne magyar�zzuk, s�t ink�bb j�l meg�rts�k �s lelki hasznunkra ford�thassuk: ez�rt vessz�k el� ism�t a r�gi Hitvall�sokat, dics�s�ges multunknak dr�ga �r�ks�g�t. Es min�l t�bben olvass�k a szent Bibli�t �s ismerik meg a Hitvall�sainkat, ann�l er�sebb lesz �jra a szeretett Anyaszentegyh�z; ann�l gazdagabb �ld�s k�s�ri majd hit�nket, �let�nket.

Mik�nt a m�ltban is!

*

* *

A Heidelbergi K�t�t sokszor adt�k ki magyar nyelven. 1577-ben, jelent meg el�sz�r nyomtat�sban P�p�n, A lelk�szek �s a hivek igen nagy lelki �r�mmel fogadt�k, olvast�k, hirdett�k �s tanult�k. De csakhamar felt�nt ez a jezsuit�knak. Mindent elk�vettek, hogy a K�t�nkat elrabolj�k. H�rom izben is lefoglalt�k az �sszes p�ld�nyokat. S�t megtiltott�k annak tan�t�s�t is. Majd megengedt�k ugyan (1787), hogy kiadj�k azt, de a p�p�s vall�s t�velyg�sei ellen sz�l� r�szeket meg kellett v�ltoztatni abban. - �me, n�h�ny sorban �sszefoglalva az a nagy k�zdelem, mely e Hitvall�sunk ellen folyt.

Mi�ta m�r nem �ld�znek benn�nket �s szabadon im�dhatjuk Isten�nket ugy, ahogy azt a Mindenhat� kiv�nja, az�ta sokszor kiadt�k a K�t�t. Legjelesebb �s legjobb ford�t�s�t dr. Erd�s J�zsef debreczeni reform�tus theol�giai tan�rnak k�sz�nhetj�k, (1901-ben, mely az�ta ujabb kiad�st is �rt).

*

* *

E k�nyv K�t�-sz�vege uj ford�t�s. Igen sok oka volt az uj fordit�s sz�ks�gess�g�nek. Itt csak egyet eml�t�nk meg. A magyar ford�t�sok fontosabbjait egybevetve az eredeti latin �s n�met sz�veggel, valamint �sszehasonl�tva n�h�ny ujabb ford�t�ssal (n�met, holland) arra a meggy�z�d�sre jutott a ford�t�, hogy �szrev�telei el�g s�lyosak ahhoz, hogy n�h�ny tud�s bar�tja, ismer�se figyelm�t felh�vhatja azokra. S miut�n helyesl�ssel tal�lkozott v�lem�nye, elhat�rozta a H. K�t� uj leford�t�s�t, s az egyes k�rd�seknek egyszer�, k�nnyen �rthet� magyar�zatokkal val� ell�t�s�t. S miut�n a „Szeretet" tud�s, h�v�, tiszta k�lvinista f�szerkeszt�je sz�ks�gesnek tartotta annak lek�zl�s�t �s k�l�n lenyomatban val� megjelen�s�t: �gy sok neh�z munka �r�n, f�raszt� �sszehasonl�t�s �s a modern ethimolog�ai eredm�nyek felhaszn�l�s�val, de legf�k�pen a nagy kegyelm� Isten segedelm�b�l napvil�got l�t ez a kis k�nyvecske.

A K�t�-sz�veg ford�t�s�n�l persze figyelemmel k�s�rtem az eddigi magyar ford�t�sokat. N�h�ny r�gebbin k�v�l k�l�n�sen a leg�jabbat �s a legjobbat dr. Erd�s J�zsef�t. S a ford�t�i jog leg�jabb nemzetk�zi magyar�z�sa szerint felhaszn�ltam azokb�l mindent, amit csek�ly tud�som �s szer�ny v�lem�nyem szerint nem lehetett egy r�szr�l magyarosabban �s egyszer�bben (a meg�rthet�s szempontj�b�l), m�sr�szr�l meg h�ebben, prec�zebben visszaadni (a K�t�-ir�k eredeti intenci�j�nak legbehat�bb tanulm�nyoz�s�ra).

Ami pedig a magyar�z�st illeti, itt a megszabott r�vids�g dac�ra is megpr�b�ltam kit�rni mind arra, ami hit�nket, Anyaszentegyh�zunkat k�zelebbr�l �rinti: A szekt�k, a helytelen felfog�sok, a m�s vall�sokt�l val� elt�r�sek, a szem�lyes hit�letre val� buzd�t�s, a theocentrikus, �sk�lvinista elv, stb. mind csak az�rt ker�ltek Ir�s-szer� megvil�g�t�sba, mert a K�t�val kapcsolatos magyar nyelv� irodalom m�ltj�t ilyen ir�ny�nak l�tom. A magyar�zatokhoz forr�sul legels�sorban a magyar nyelv� m�veket haszn�ltam. Tov�bb� a Heyus-f�le Dogmatika ford�t�somban felsorolt nagy K�t� magyar�z�k k�nyveit. S a magyar�z�s meth�dus�hoz a konfirmandusok �s k�z�piskol�sok sz�m�ra meg�rt leg�jabb k�t� magyar�zatok szolg�ltak mint�ul (Elzenga, Laudwebr, a n�metorsz�gi ref. sz�vets�g kiadv�nyai, stb.). Tekintettel voltam arra is, hogy a Nt�. lelk�sz uraknak is seg�ts�g�re lehessen e k�nyvecske: k�t�magyar�zatok meg�r�s�hoz. Az esetleges hitv�delem mellett az el�bb v�zolt c�l szabta meg a bibliai cit�tumok, s a felhozott szentir�sbeli helyek mennyis�g�t, hol �s mikor val� betol�s�t.

*

Irodalom: A k�l�nb�z� id�b�l val� �s nyelv� K�t� kiad�sokon kiv�l: V Oosterzee: K�t�magyar�zatok (ford. Antal G.); R�cz K�roly: A H. K. dr. Kohlbr�gge ... k�rd�seivel, Lugos 1891: Pap J. Ker. Vall�s (k�t�-magyar�zatok, de uni�s szellemben irva), Arad, 1879; Erd�s J�zsef: H. K., Debrecen, 1901. 1923; H. K. pr�dik�ci�kban, Holl. Magy, B�zotts�g kiad�sa, Bpest, 1923; Erd�lyi uj kiad�s, Kolozsv�r, 1920, (sok t�ved�ssel, helytelen r�vid�t�ssel); A Jugoszl�vi�ban megjelen� „Der Saemann" �s a „Magvet�" c. ref. egyh�zi lapok is foglalkoztak ut�bbi �vfolyamaikban a H. K-val; a magyarorsz�giak hasonl�k�pen. Az egyh�zt�rt�netek, monogr�fi�k, t�rv�nyk�nyvek, k�non-irodalom szint�n szolg�lh�tnak forr�smunk�ul. A Re�lencyklopedi�kon kiv�l m�g legink�bb a k�v. k�lf�ldi ir�k m�ve aj�nlhat�: Ursinus, Sudhoff, Bethune, Dalton, Theleman, H. Hockstra, Elzenga, Laudwebr. L. b�vebben : Heyns—Galambos Z. Ref. Dogmatika, Bp. 1925.

*

* *

Testv�ri szeretettel k�rem meg a m�lyen tisztelt b�r�l�kat, hogy nyilv�nosan megjelent kritik�jukat c�memre a „Szeretet" szerkeszt�s�ge r�v�n, (Munk�cs, Kossuth u. 15. Csehszlov�kia) eljuttatni kegyeskedjenek. Egy�bk�nt is h�l�s k�sz�nettel veszek mindenf�le sz�beli vagy �r�sbeli v�lem�nyt, kifog�st, felvil�gos�t�st, amit esetleges m�sodik kiad�s alkalm�val felhaszn�lni szeretn�k; a j� �gy �rdek�ben.

*

* *

Isten fels�ges, szents�ges Nev�nek dics�s�ge �s a mi t�viskoszorus, s�padt arc� �s m�gis oly igen szeretett Anyaszentegyh�zunk harcos j�v�j�nek szolg�l�sa iratt� meg velem e gyarl� munk�csk�t is.

Isten-�, a Krisztusban Aty�nkk� lett Jehov�-�, legyen a h�la, a magasztal�s �s a dics�ret: ez�rt is.

R�the, 1925. j�lius.

A szerz�.