4. Hit �s im�ds�g

Luther a Nagy K�t�ban ezt tan�tja az im�ds�gr�l: „Azt legyen az els�, amit tudnunk kell: Isten pa-rancsolat�b�l k�vetkezik, hogy im�dkozni k�telesek vagyunk… ez�rt k�r�nk �s szorgalmasan int�nk mindenkit, hogy ezt k�sse nagyon a sz�v�re �s ne utas�tsa el semmi sz�n alatt az im�dkoz�st. Mert b�r amit eddig tan�tottak nek�nk, az az �rd�g nev�ben volt, �gy hogy senki sem figyelt re� mit im�dkozott, hanem el�gs�gesnek v�lte, ha elmondja a mag��t, ak�r meghallgatja Isten, ak�r nem. Ez annyi mintha az im�ds�got s�ncba haj�tottuk volna �s vakt�ban elmormoltuk volna. Ha ilyen gondolatokkal engedj�k magunkat elijeszteni: nem vagyok szent �s el�gg� m�lt�; ha olyan kegyes �s szent voln�k, mint P�ter �s P�l, akkor im�dkozn�k. – De el ezekkel a gondolatokkal, mert ugyanaz a t�rv�ny, amely sz�ven tal�lta szent P�lt, engem is eltal�lt �s �pp �gy mint �rette, �rettem is ada-tott a m�sik parancsolat, �gy hogy � sem dicsekedhet jobb vagy szentebb t�rv�nnyel. Ezt mondjad teh�t: az im�ds�got amit elmondok �pp olyan tetsz�ssel fogadja Isten, mint Szent P�lt�l, vagy a legszentebbekt�l. Ennek oka az, hogy Isten az im�ds�got nem a szem�lyre n�zve tekinti meg, hanem az � Ig�j��rt �s az annak val� engedelmess�g�rt. Mert annak a parancsolatnak alapj�n im�dkozom �n is, amelyb�l minden szenteknek az im�ds�ga sz�rmazott.

Amikor azt tan�tjuk, a k�t�val egy�tt, hogy az im�ds�g a hitnek kiker�lhetetlen k�vetkezm�nye, akkor az a k�pzet t�madhat, mintha hit �s im�ds�g a Krisztus-k�z�ss�g k�t egym�st k�vet� l�p�se volna. Arr�l a f�lre�rt�sr�l van sz�, amely a k�t� beoszt�s�val kapcsolatban felmer�lhet, hogy ti. a b�n, megv�lt�s �s megszentel�d�s id�i egym�sut�nis�got fejez ki �s hogy ennek megfelel�en a megszen-tel�d�s keret�ben a lelki fejl�d�s fokozatait lehet meg�llap�tani.

Val�j�ban arr�l van sz�, amit K�lvin az Institutio II/20 fejezete c�m�ben mond: „az im�ds�g a hitnek legf�bb gyakorl�sa, amellyel Isten j�t�tem�nyeit naponta elfogadjuk”. Az a vall�st�tel sz�lal meg itt, hogy Istennek egyetlen aj�nd�k�t J�zus Krisztusban, miut�n a hitvall�s-helyzetben �s a katekiz�ci� rendj�n benn�nket �dv�z�t� �s nek�nk igazs�got szerz� hitk�nt megismertem, ugyanazt az aj�nd�kot az Istennel fenn�ll�, �jb�l megnyert �letk�z�ss�gben Vele folytatott im�ds�gk�nt napon-ta gyakorolom.

Hit �s im�ds�g egys�g�t nem lehet m�sk�pp szeml�ltetni, mint azzal, hogy azt mondom: a h�v� em-ber im�dkozik. Ami �gy le�rva egyszer�en �s term�szetesen hangzik, az a val�s�gban: csoda. Csoda, mint ahogyan maga a hitre jut�s �s az im�dkoz�srajut�s is csoda. Hinni �s im�dkozni egyar�nt: ke-gyelem. Mindkett�nek alanya �s szerz�je a Szent L�lek, aki mint a Krisztus Lelke, Isten el� viszi im�ds�gunkat: seg�ts�g�re j�n a mi er�telens�g�nknek �s kimondhatatlan foh�szkod�sokkal esedezik �rett�nk (R�ma 8, 26). � biztos�tja hit �s im�ds�g egys�g�t: a Szent L�lek Isten teszi lehet�v� azt, hogy �letem k�z�ppontj�t, az engem Krisztushoz kapcsol� hitet az im�ds�gban megszenteljem, hogy a hitemet mozg�s�t� im�ds�gban Isten el�tt �jb�l �t�ljem b�n�met �s nyomor�s�gomat, megv�lt�somat �s Krisztusban nyert �j �letemet. „Mi�rt nevezz�k az im�ds�got a kereszty�n �let sz�vdobog�s�nak?” k�rdezi sz�p im�ds�gtanulm�ny�ban Gottfried W. Locher. „Az�rt, mert benne az eg�sz kereszty�n �let jelenid�ben tudatosul. A k�t� fel�p�t�s�re gondolva mondhatjuk: az im�ds�g-ban mind az els�, mind a m�sodik f�r�sz vall�st�tel�t kimondom. Az im�ds�gban … �jb�l �s �jb�l elismerj�k nyomor�s�gunkat �s �jb�l �s �jb�l elfogadjuk megv�lt�sunkat. A b�n, megv�lt�s �s h�laad�s nem a lelki fejl�d�s �rtelm�ben r�sze az im�ds�gnak, de nem is valamilyen egy helyben topog�st jelez. Egyik sem v�laszthat� el a m�sikt�l, egyik sem el�zi meg a m�sikat. A kereszty�n �let Istent�l meghat�rozott �s mindig meg�jul� ritmus�r�l van sz�. A megbocs�t�st, �tbaigaz�t�st, seg�ts�get k�r� im�ds�g a kereszty�n ember meg nem sz�n� mozgat� ereje, mert benne a hit h�rmas taktusa l�ktet. Ez ind�tja �t sz�ntelen halad�sra. Ebben a halad�sban az ir�ny az �r�kk�val�s�g fel� mutat s ebben kitart� v�rakoz�ssal �l, mindaddig „am�g teljess�gre jut orsz�gl�sod, amikor te leszel minden mindenekben” (123), ahol minden im�dkoz�s c�lj�hoz �r.”

5. A Heidelbergi K�t� �s a M�sodik Helv�t Hitvall�s saj�toss�gai

A Heidelbergi K�t�nak h�rom saj�tos von�s�t emelem ki. a) Az els�t a hitvall�s �s a gy�le-kezeti �letrend egym�sra hat�s�r�l m�r eml�tettem. b) A m�sodik a j�lsiker�lt teol�giai-biblikus megfogalmaz�s �s teol�giai rendszer. Aki ezt annak idej�n (a 16-18. sz�zad felekezeti harcai idej�n) megtanulta, k�sz feleletekkel rendelkezett, amikor az �let, a csal�di kegyess�g vagy �ppen az �ld�z�s helyzet�ben valakinek hite megvall�s�val felelnie kellett. Olyan j�, hogy mint l�ttuk, unit�rius csonk�t�ssal m�g az unit�riusok is haszn�lni tudt�k. 1610-ben pedig megjelent egy katoliz�lt v�ltozata is, K�lnben. Peregrinus (k�lf�ldi egyetemeken j�rt) lelkip�sztoraink napjainkban besz�lnek diadallal arr�l, hogy a K�t� sz�veg�nek alapos ismeret�vel olyan k�szen kapott teol�giai gondolkod�sra �s rendszerre tettek szert, amely meg�llja a hely�t a k�lf�ldi teol�gusokkal szemben (akik m�r r�g nem tanulj�k a k�t�t!). c) A tertius usus legis olyan saj�toss�g, amelyet a mell�klet-k�nt hozott, Ernst Lange f�le T�zparancsolat parafr�zissal szeml�ltetek.

A Confessio Helvetica Posterior legkiemelked�bb hitvall�si saj�toss�ga az, hogy ez a m� egyszerre confessio is, apologia is, �s symbolum is. A h�rom egym�shoz k�zeli fogalom csak a k�z-nyelvi haszn�latban szinonima, de val�j�ban nem az. A confessio (oris) ugyan sz�ban t�rt�n� meg-vall�sa a hitnek, de olyan sz�ban, amely k�zelebb van a contritio cordis-hoz (a sz�vbeli t�redelem-hez), mint a t�teles hitvall�si irathoz. Az apologia – amint a g�r�g sz��sszet�tel jelzi – v�d�besz�d, azaz v�dekez� hitvall�s, m�g a symbolum arra utal, hogy hit�nk el�bbi k�t cselekv�s�t nem mag�nyosan v�gezz�k, hanem a t�bbi h�v� �s hitvall� �ltal felismerhet� �s elismert m�don.

Confessio. K�ztudom�s�, hogy Bullinger Henrik 1561-ben, a nagy pestisj�rv�ny ut�n �rta Az igaz hit egyszer� megvall�s�t, s ez a c�mben haszn�lt „egyszer�” (simplex) jelz� a r�gi magyar sz�haszn�latban pozit�v cseng�s� egy�gy�t, j�mbort is jelenti. Vele a szerz� vil�gosan jelzi: saj�t, szem�lyes hit�t fogalmazza meg ebben a mag�nhitvall�sban. Nem is sz�nta a nyilv�noss�g el�, mert lelkiszellemi v�grendeletk�nt a v�rosi tan�cs lev�lt�r�ban helyezte el. Ha szeml�ltetni akarom ennek az Isten sz�ne el�tt fogant, s az �r�k�s�k sz�m�ra le�rt sz�vbeli t�redelemnek a saj�tos m�faj�t, akkor tucatj�val tal�lunk a Hitvall�sban olyan szem�lyes hangv�tel� vallom�sokat �s intelmeket, amelyek bizony�ra belej�tszottak abba, hogy mind a korabeli hitvall�k, mind a k�s�bbiek annyira maguk�nak �rezt�k. „A kereszty�n hit nem v�leked�s, vagy emberi meggy�z�d�s, hanem a legszil�rdabb bizalom �s a l�lek nyilv�nval� �s �llhatatos helyesl�se, a Szent�r�sban �s az Apostoli Hitvall�sban el�adott isteni igazs�gnak, s�t Istennek a legf�bb j�nak, �s kiv�ltk�ppen az isteni �g�retnek, valamint Krisztusnak, minden �g�ret beteljes�l�s�nek legbizonyosabb megragad�sa (16)”. „A templomok igazi �kess�g�t nem az elef�ntcsont, az arany �s a dr�gak� teszi, hanem a templomba j�r�k igazlelk�s�ge, kegyess�ge �s er�nyei (22)”. „Ha a k�zj�, a haza �rdeke �s az igazs�g �gy k�v�nja, hogy a hat�s�g k�nyszer�s�gb�l h�bor�t ind�tson, [a kereszty�n alattval�k] �let�ket is �ldozz�k fel �s v�r�ket is onts�k a k�zj��rt �s a hat�s�g�rt, m�gpedig Isten nev�ben k�szs�ggel, b�tran �s elsz�ntan (30)” stb. Ez a hang a P�l apostol hitkifejez�s�� a Tim�teushoz �rt II. lev�lben, s ez a sze-m�lyes hitvall�s tette feledhetetlenn� Augustinus Vallom�sait, de I. Istv�n kir�ly Intelmeit, II. Apafi Mih�ly k�ny�rg�seit vagy K�lcsey Parain�zis�t – hogy csak neh�nyat eml�ts�nk.

Bullinger Hitvall�sa m�sodszor v�d�irat, apologia. A Krisztust „megragad�”, szem�lyes �s bizakod� hitnek, ahogy Bullinger mag�n-vall�st�tel�t fentebb �rtelmezt�k, tulajdonk�ppen nincs sz�ks�ge v�dekez�sre, m�g kev�sb� t�mad�sra. Az ilyen hit vallom�s mag��rt besz�l, �ppen egyszer�s�g�vel, j�mbors�g�val hat meggy�z�en. Az egyszer� sz�v t�redelme Isten fel� ford�t, nem figyelmeztet vet�lyt�rsakra, ellens�gre, t�velyg�re, mert nem f�l t�l�k.

Symbolum. Az al��r�sok, amelyekhez boldogan csatolt�k egy �v m�lva, 1567 febru�rj�t k�vet�en a Tisz�nt�li lelkip�sztorok debreceni zsinat�nak hitvall�st elfogad� nyilatkozat�t, s a Hitvall�s 1567. szeptemberi (II. J�nosnak Magyarorsz�g kir�ly�nak aj�nlott) kiad�s�r�l sz�l� h�rt. Az egyetemes egyh�zzal k�z�ss�gben: �kereszty�n hitvall�sok

A hitvall�s tekint�lye a Szent�r�s alatt. Revizi�s formula

El�sz�r fogalmazza meg egy hitvall�si irat a Szent�r�s magyar�zat�nak pontos szab�ly�t.

A teol�giai rendszer

Juh�sz Istv�n feloszt�sa szerint:

1. Az �dv�z�t� Isten megismer�se �s tisztelete I–X;

2. J�zus Krisztus igaz Isten �s igaz ember, a vil�g egyetlen �dv�z�t�je XI;

3. A mi �dv�z�t�nk �s az emberi �let XII–XVI;

4. Az emberek �dv�ss�g�nek szolg�lata �s az egyh�z XVII–XVIII;

5. Krisztus a h�v�k �dv�z�t�je �s a s�kramentumok XIX–XXI;

6. Az �dv�ss�g szolg�lata �s �letrendje a reform�tus gy�lekezetben XXII–XXX

Jack Rogers (Presbyterian Creeds) feloszt�sa szerint:

I–XVI

Szent�r�s

Igehirdet�s

Pr�dik�ci�

Istentisztelet

Teremt�s

B�n

Megv�lt�s

�jj�sz�let�s (�j �let)

XVII–XXX

Egyh�z �s

Egyh�zi szolg�lat (ministry)

6. Hitvall�saink rev�zi�ja

Hib�k

A HK-ban nincs k�l�n k�rd�s a vil�gi hat�s�gr�l �s a predestin�ci�r�l.

Az 57. felelet a test-l�lek dualizmus t�lhaladott �ll�spontj�t k�pviseli.

A 80. felelet ma m�r b�nt�an anti�kumenikus, �s nem is felel meg a r�mai katolikusok mai �rvacsora-�rtelmez�s�nek.

A II.H.H.-b�l hi�nyzik a pneumatol�gia �s az eszkatol�gia.

VII. r�sz: Az ember nem testb�l �s l�lekb�l �ll, hanem az ember test-l�lek egys�g�ben teremtetett

XI. r�sz: J�zus anyja, M�ria nem „�r�k�s sz�z”, hanem csak egyszer�en sz�z M�ria. Ez arra utal, hogy J�zus fogantat�sakor nem ismert f�rfit. De J�zusnak voltak f�ldi testv�rei, teh�t nem „mindenkor” sz�z.

XX. r�sz: T�ves az a megjegyz�s, hogy a b�b�k �s az asszonyok az�rt ne kereszteljenek, mert „P�l apostol eltiltotta az asszonyokat az egyh�zi szolg�latt�l”. 1Kor 14 �s 1Tim 2 olvasata ma eg�szen m�s, mint Bullinger kor�ban volt. Egyh�zunk elismeri �s beiktatja a n�ket lelkip�sztornak, presbiternek �s diak�nusnak.

�r�k id�kre sz�lnak-e a r�gi hitvall�sok? A reform�tus vil�gban a 20. sz�zadban nagyon sok helyen �j hitvall�sok sz�lettek (Barmen, Egyes�lt �llamok 1967, D�l-Afrika 1994, Kanada 1997).

Mi is �rhatn�nk egy �j magyar hitvall�st.

De addig ne hagyjuk el a r�gieket. A Statenvertaling inici�l�j�n tal�lhat� k�p szerint �d�m a paradicsomban m�r a Heidelbergi K�t� alapj�n oktatta Isten ig�j�re a csal�dj�t!

Irodalom:

Hitvall�saink (�s m�s protest�ns teol�giai dokumentumok) vil�gh�l�s lel�helye n�met�l:

http://www.theology.de/downloads/wichtigeevangelischetexte.php