Juh�sz Tam�s

(Kolozsv�r)

A reform�tus egyh�z hitvall�si iratai:

a Heidelbergi K�t� (1563) �s

a M�sodik Helv�t Hitvall�s (1566)

http://www.credo-hu-we.org/docs/2008_presbkonf_hitvall1.pdf

El�ad�s a Nyugat-eur�pai magyar protest�ns gy�lekezetek

presbitereinek 6. �rtekezlet�n

Holzhausen/Burbach, 2008. m�rcius 14-16.

Kereszty�n Testv�reim! 

�r�l�k, hogy itt lehetek, �s nagy v�rakoz�ssal n�zek a tal�lkoz� el�. R�gebben, ha N�metorsz�gba, vagy m�shova Nyugatra �rtekezletre j�ttem, minden�tt vagy a t�bbs�gi nemzet egyh�za / teol�gi�ja vagy valamilyen �kumenikus f�rum volt a keret, amely el�tt megsz�laltam, �s ilyenkor mint magyar, magamat kisebbs�gben �reztem. Most nyugat eur�pai magyarok k�z�tt vagyok, �s �gy �rzem, az anyaegyh�zb�l sz�lok a le�nyegyh�z/sz�rv�ny kisebbs�gben �l� tagjaihoz. A sz�rv�nyban �l� magyar m�lyebben �t�li a hit er�s�t�, vigasztal� �s b�tor�t� erej�t, mint a t�mbmagyar. El�ad�somban igyekeztem nagyobb hangs�lyt tenni hitvall�si irataink vigasztal�, b�tor�t� r�szleteire.

Hat pontban fogom el�adni mondanival�mat:

1 T�rt�nelmi h�tt�r. A k�t reform�tus hitvall�s kialakul�sa

2 Istentiszteleti h�tt�r. Hitvall�saink kapcsolata az istentisztelettel

3 Hiszem az egyetemes kereszty�n anyaszentegyh�zat. Az egyh�z mint a hitvall�s t�rgya.

4 Hit �s im�ds�g. Hogyan hordozza egym�st im�ds�gunk �s hitvall�sunk?

5 A Heidelbergi K�t� �s a M�sodik Helv�t Hitvall�s n�h�ny saj�toss�ga.

6 Hitvall�saink rev�zi�ja. Kell-e �j magyar reform�tus hitvall�s?

 1. A t�rt�nelmi h�tt�r

Mindk�t hitvall�sunk „harci helyzetben” (Kampfsituation, W. Neuser kifejez�se) sz�letett. A Heidelbergi K�t� abb�l a sz�ks�gb�l sz�letett, hogy a Pfalzi V�laszt�fejedelems�g ter�let�n b�r v�gbement a reform�ci�, t�z-tizen�t �ven �t a legk�l�nb�z�bb k�t�kat �s hitvall�si iratokat haszn�lt�k a lelkip�sztorok �s a tan�t�mesterek. Luther, Melanchthon, K�lvin, Zwingli – �s m�sok – sokszor elt�r� hat�sa egyform�n �rv�nyes�lt. A reform�ci� kezdeti �vtizedeiben, ebben a hitvall�si felekezeti szempontb�l nagyon �rz�keny korban minden kis elt�r�sre felfigyeltek mind a h�v�k, mind a lelkip�sztorok, mind a hat�s�gok. A m�sk�ppen tan�t�ra k�nnyen kimondt�k, hogy eretnek, s az eretneket ak�r m�gly�ra is k�ldhett�k. III. Frigyes v�laszt�fejedelem az�rt �ratta meg a Heidelbergi K�t�t, hogy mind a templomi igehirdet�sben, mind az iskolai tan�t�sban egyf�le zsin�rm�rt�ket haszn�ljanak.

A M�sodik Helv�t Hitvall�st ugyan m�r megjelen�se el�tt �t �vvel meg�rta Bullinger, mint mag�n-v�grendeletet, de az�rt adta ki, mert III. Frigyes t�le, a h�res z�richi hittud�st�l k�rt egy olyan hitvall� iratot, amellyel a cs�sz�r �s a birodalmi gy�l�s el�tt bizony�thatta: nem csak Pfalzban tan�tanak �s pr�dik�lnak �gy, hanem a jelent�sebb sv�jci kantonokban is.

1.1 A Heidelbergi K�t�

Az egyh�zt�rt�neti kutat�s nagyj�b�l felt�rta a Heidelbergi K�t� keletkez�s�nek el�zm�nyeit, megjelen�s�nek k�r�lm�nyeit �s a megjelen�se ut�ni egyh�zi vit�kat. B�r a heidelbergi �s pfalzi lev�lt�rak h�romszori pusztul�sa ut�n alig maradt forr�sanyag, Sudhoff, Gooszen �s Lang kor�bbi kutat�sai ut�n �jabban Hollweg, Goeters �s Neuser professzorok felt�r�sai seg�tettek hozz� a k�t� el�- �s ut�t�rt�net�nek megismer�s�hez. Az � kritikai-t�rt�neti tanulm�nyaik vil�g�tott�k meg a k�t� forr�sainak �s szerz�inek szerep�t a kialakul�sban. Teol�giat�rt�neti szempontb�l a Heidelbergi K�t� magyar�zatai t�rt�net�re is �rdemes figyelni, s a k�t�kiad�sok t�rt�neti ismeret�re is, ahogyan az a Nagy Barna, Czegl�dy S�ndor �s Bucsay Mih�ly 1963. �vi tanulm�nyaiban p�ldamutat� szinten el�tt�nk �ll.

Barthnak egyes reform�ci�kori hitvall�si iratokr�l �s k�t�kr�l �rt tanulm�nyai (Genfi K�t�, Sk�t Hitvall�s, Heidelbergi K�t�) �jra figyelmeztettek arra, hogy az egyh�zt�rt�neti �s katek�tikai feldol-goz�sok nem p�tolhatj�k reform�tori irataink teol�giai tanulm�nyoz�s�t.

Kegyes Frigyesnek �s papjainak az volt a terve, hogy a vit�s teol�giai k�rd�sekben egy szigor�an a Szent�r�s bizonys�gt�tel�re t�maszkod� hitvall�st fogalmazzanak meg, �s egy ezt t�kr�z� egyh�zi rendtart�st alak�tsanak ki.

Hangs�lyoznunk kell, hogy Frigyesnek �s munkat�rsainak enn�l a tervn�l az volt az els�dleges szempontja, hogy a pfalzi gy�lekezetek bels� rendj�t tiszt�zz�k �s meger�s�ts�k. Az erre ir�nyul� munka 1562 folyam�n konkr�t form�t �lt�tt a katekizmus-bizotts�g tev�kenys�g�ben, aminek ered-m�nyek�ppen ennek az �vnek a v�g�re, feltehet�en k�szen �llott a k�t�. 1563. janu�r 19-�n kelt a fejedelem �ltal �rt el�sz�. A k�t� eredeti c�me: „Katekizmus, avagy kereszty�ni tan�t�s, ahogyan az a pfalzi v�laszt�fejedelems�g templomaiban �s iskol�iban gyakorlatban van”

Olevianus elk�d�tt egy-egy p�ld�nyt K�lvinnak Genfbe �s Bullingernek Z�richbe. A k�t neves ember reakci�j�r�l is besz�moltak a kort�rsak: K�lvinr�l, aki m�r s�lyos beteg volt, azt jegyezt�k fel, hogy a k�t� felolvas�sa ut�n eg�sz nap ragyogni l�tszott az arca az �r�mt�l; Bullinger pedig „a legjobb k�t�”-nak nevezte, „amit valaha is olvasott”.

1565-ben Kolozsv�rt is megjelent a Heidelbergi K�t� latinul, de sajnos, unit�rius csonk�t�sokkal.

Kegyes Frigyes maga viszont 1566-ban – miut�n a cs�sz�r �s a birodalmi rendek el�tt j�l v�dte a k�t�t is, a pfalzi reform�ci� �gy�t is – �gy nyilatkozott: „Ami az �n katekizmusomat illeti; ahhoz �n ragaszkodom �s �rte kezeskedem. Ez a sz�ljegyzetekben a Szent�r�s fundamentumaival oly er�sen fel van fegyverezve, hogy megd�nthetetlen maradt; �s b�r egyn�mely teol�gusok megpr�b�lt�k; m�gis alul maradtak, �s rem�nys�gem szerint Isten seg�ts�g�vel ezut�n is megd�nthetetlen marad”

A k�t szerz� �s a k�t� forr�sai

a) Olevianus G�sp�r (1536-1587). Az � katek�ta k�pess�geir�l Ursinus �gy vallott: „A tan�t�sra alkalmas �s gyakorlott f�rfi� �, aki azzal t�nik ki, hogy az egy�gy� n�p �s az ifj�s�g �rtelm�nek megfelel� m�don tud besz�lni.”

Kegyes Frigyes hal�la ut�n a Szentl�lek-templom lelk�sz�t Herbornba h�vt�k lelk�sznek, majd 1584-ben az ott megindul� teol�giai f�iskola (Hohe Schule) els� tan�ra lett. Herbornban halt meg 1587-ben.

b) Ursinus Zakari�s (1534-1583) Olevianust k�vette a dogmatika tansz�ken. A fejedelem hal�la ut�n Neustadt a.d. Hardt-ban telepedett le, ahol 1578-t�l 1583-ban bek�vetkezett hal�l�ig az ottani koll�giumban tan�tott �s folytatta irodalmi munk�ss�g�t.

Ursinus �s Olevianus eg�sz sor r�gi �s korabeli k�t�t tanulm�nyozott �t, �s szinte mindegyik hat�s�t ki lehet mutatni. Egyes k�t�kb�l (pl. Kis K�t�, Emdeni K�t�, Genfi K�t�) eg�sz sz�vegr�szeket �tvettek. A t�bb tucat k�t�, amelyeket a Heidelbergi K�t� el�djeinek lehet tekinteni, keletkez�si hely�k szerint, �t csoportba sorolhat�: strassburgi, feln�met (d�ln�met), z�richi, genfi �s keletfr�z katekizmusok. Alapos teol�giai �s dogmat�rt�neti tanulm�nyok sorozat�ra volna sz�ks�g, hogy kimutathat� legyen: melyik ir�nyb�l milyen �s pontosan melyik hat�s vagy gondolat �rezhet� a Heidelbergi K�t�n. Leegyszer�s�tve hangzik, de alapj�ban v�ve ma is igaz, amit Max Goebel egyh�zt�rt�n�sz sz�z �vvel ezel�tt �gy fogalmazott meg: „A Heidelbergi K�t� n�gy j� tulajdons�got egyes�tett mag�ban: lutheri bens�s�gess�get, Melanchthoni vil�goss�got, zwingli�nus egyszer�s�get �s k�lvini t�zet.”

A protest�ns k�t�k fel�p�t�se a reform�ci� idej�n is, az�ta is, mindig hasonl� volt: �t sz�veg magyar�zat�t tartalmazt�k. Ez az �t sz�veg (r�gen �gy nevezt�k: az �t hit�gazat): a T�zparancsolat, a Miaty�nk, az �rvacsora ig�je, a Kereszts�g ig�je �s a Hiszekegy. Ezeket tetsz�leges sorrendbe helyez-t�k s az ilyen k�t�t szintetikus k�t�nak nevezz�k. Ilyen a Luther Kis K�t�ja, ilyen a M�sodik Helv�t Hitvall�s. A Heidelbergi K�t� az analitikus k�t�k k�z� tartozik. Ezek a k�t�k a hagyom�nyos anyagot egys�gesen foglalj�k �ssze az �ltal�nosan emberi �s a saj�tosan kereszty�ni szempontok figyelembev�tel�vel, �s r�vil�g�tanak arra, hogy mi a fundamentuma mindennek. K�lvin el�tt az analitikus k�t�k sor�ban az els�bbs�g a cseh testv�rek �s a valdensek k�t�it illeti meg (O. Weber) – egyik k�z�s von�sa az volt, hogy kiindul�suk antropol�giai: Mi vagy te? Ember vagyok. K�lvin is az em-bert�l indul el, de ezt a kiindul�st �gy fogalmazza meg, hogy a tan�t� a gyermeket az �let c�lja fel�l k�rdezi ki. Ez a c�l: Istent megismerni, azaz benne igaz�n hinni, neki engedelmeskedni, �t im�dni �s neki h�l�kat adni. „Az egykori humanista Zwingli �s K�lvin sz�m�ra Isten fels�g�nek megismer�se jelenti els�sorban a v�laszt arra a k�rd�sre: Quis humanae vitae praecipuus est finis?…Ez pedig (ti. Isten megismer�se) egy teljes embert k�vetel�, az ember hat�rozott aktivizmus�t felt�telez� �letprogram.” (K.Barth, 1924)

Ez a f� c�lkit�z�s hat�rozza meg a Genfi K�t� fel�p�t�s�t, s ebben k�vette K�lvint a Heidelbergi K�t� is: a hit (az apostoli hitvall�s) kifejt�se megel�zi a t�rv�nyt (a dekal�gust). A hit Istennek az evang�liumban tett �g�ret�t k�zli �s azt egy�ttal meg is ragadja. Ez�rt a hit az istenismeret alapja. A t�rv�ny Istennek re�nk vonatkoz� ig�ny�t jelenti be, s ez�rt az istenismeret �tj�n, a hitben �jj�sz�letett �letbe vezet. Ez az �gynevezett tertius usus legis, vagy usus in renatis.

A Genfi K�t� m�sik nagy �rt�k�t, a vil�gos, hat�rozott teol�giai megfogalmaz�st is �tvette a Heidel-bergi K�t�, b�r nem abban a tanszer�, sokszor sz�raz form�ban, mint amaz. Ennek a k�r�lm�nynek ok�t �s magyar�zat�t mindk�t k�t� sz�let�si hely�vel �s c�mzettjeivel kell magyar�zni. Arr�l van sz�, amit a Genfi K�t� a mott�ul v�lasztott ig�vel, 1P�t 3,15-tel fejezett ki: „Mindig k�szek legyetek megfelelni mindenkinek, aki sz�mot k�r t�letek a bennetek l�v� rem�nys�gr�l”. A Heidelbergi K�t� is, de m�g ink�bb a K�lvin k�t�ja olyan harci helyzetben sz�letett, amelyben az egyes gy�lekezeti tagnak gyakran kellett megk�zdenie szem�lyes �s teol�giai egzisztenci�j��rt. Aki a P�ter level�ben eml�tett k�szs�get �s felel�ss�get el akarta saj�t�tani, annak j�l ki�ll�tott bibliai-teol�giai fegyvert�rral kellett rendelkeznie.

B�rhonnan is mer�tettek a k�t� szerz�i, olyan „kompil�ci�” (G.A. Benrath) lett, amely m�lyebb �s gazdagabb tartalmilag is, formailag is, mint b�rmelyik forr�sa, olyan „tan�tv�ny”, aki val�ban t�ln�tt mester�n. Megjelen�sekor sok �s heves vit�t v�ltott ki, pedig a vit�s k�rd�sekben is m�rs�kelt �ll�spontot foglalt el. Olyan s�kramentumtant tartalmaz – p�ld�ul –, amely f�l�tt luther�nusok �s reform�tusok, �vtizedes visz�lykod�sok ut�n b�kejobbot ny�jthattak volna egym�snak. Sajnos, a Luther �s Zwingli, illetve a Wittenberg �s Z�rich k�z�tti ellent�tek elm�ly�ltebbek voltak, semhogy a Heidelbergi K�t� ebben a k�rd�sben uni�hoz vezethetett volna. Megjelen�se �vtized�ben nem tudtak igaz�n egym�sra hallgatni a felek, s �gy ez is meghallgat�s n�lk�l maradt (H. Hesse, 1936). Az ellent�tekn�l azonban sokkal m�lyebbre ny�lt a k�z�s evang�liumi fundamentum: az a hit, hogy Isten, Krisztus�rt, ingyen kegyelemb�l a hit �ltal megigaz�tja a b�n�s embert. „Az a t�ny, hogy a reform�ci� t�rt�net�nek m�sodik korszak�ban a Heidelbergi K�t�ban ez a tan m�g egyszer olyan hamis�tatlan, azaz eredeti, l�nyegre t�r�, tal�l� s ez�rt hathat�s kifejez�st nyert, … mindig �jb�l – �s joggal – csod�lkoz�sra k�sztet.” (G.A. Benrath)

„Ez a k�t� a 16. sz�zadban arra t�rekedett, hogy mindegyik evang�liumi egyh�z hit-javait felsz�nre hozza. Benne a Luthert�l �s K�lvint�l, a Melanchthont�l �s Bullingert�l fakad� forr�sok k�z�s mederre tal�ltak, de egyben hat�rozott ir�nyba is terel�dtek.” (G. W. Locher)

A heidelbergi szerz�k nem „egyeztetik” a reform�torok teol�gi�j�t, hanem egyetlen k�z�s kincs�k-nek tekintik a reform�torok tan�t�s�nak egym�st kieg�sz�t� t�teleit.

1.2 A M�sodik Helv�t Hitvall�s

Bullinger Henrik 1561-ben, a nagy pestisj�rv�ny ut�n �rta Az igaz hit egyszer� megvall�s�t c�m� mag�nhitvall�s�t, mintegy a hal�los veszedelemben �l� ember szellemi v�grendeletek�nt. Nem sz�nta nyilv�noss�g el�. Felgy�gyul�sa ut�n bet�tette a z�richi lev�lt�rba, az ut�kor sz�m�ra.

Igen�m, de Bullingernek ki kellett vennie testamentum�t a v�rosi tan�cs lev�lt�r�b�l! Amint eml�tettem, a heidelbergi v�laszt�fejedelem t�le k�rt olyan hitvall�st, amellyel a Heidelbergi K�t�t az 1566. m�jus�ra kit�z�tt augsburgi birodalmi gy�l�sen megv�delmezze. Tetszett is neki, de azzal a k�r�ssel k�ldte vissza, hogy ne csak Bullinger hitvall�sak�nt, hanem min�l t�bb sv�jci kanton egyh�z�val fogadtassa el hitvall�sk�nt. Mag�nhitvall�s�b�l alig k�t h�nap leforg�sa alatt tizenh�rom kanton �s v�ros gy�lekezet�nek k�z�s hitvall�sa lett. Ez az irat, az elfogad� egyh�zak al��r�s�val �s Simler J�zsi�s el�szav�val az�rt jelent meg 1566. m�rcius�ban, hogy a pfalzi fejedelem mag�val vihesse a birodalmi gy�l�sre, mint a sz� szoros �rtelm�ben vett v�diratot, apologi�t. Ott, az 1566-os augsburgi birodalmi gy�l�sen a pfalzi (palatin�tusi) vall�si helyzet �s a Heidelbergi K�t� �gye is a rendek el� ker�lt. III. Frigyes olyan hitvall�si iratot k�rt Bullingert�l, amely mind evang�liumi tartalma, mind tekint�lye szerint hivatkoz�si alapul szolg�ljon a pfalzi �gy v�delm�ben. �s a M�sodik Helv�t Hitvall�s erre is alkalmasnak bizonyult. A kiad�sra el�k�sz�t�sn�l ker�ltek bele ugyanis a c�folatokat, elutas�t�sokat kimond� sok damnamus, execramur, repudiamus kezdet� mondat (minden r�szben legal�bb egy). K�z�l�k egyetlen szel�d kifejez�s van (a Szent�r�ssal nem egyez� egyh�zaty�kt�l ill� tisztelettel elfordulunk – a quibus modeste recedimus). A kem�ny, hat�rozott elhat�rol�d�soknak az volt az �rtelm�k, hogy m�g a p�pa egyh�z�nak f�emberei is l�ss�k: a sv�jciak �s a pfalziak nem eretnekek.

1.3 A k�t hitvall�s elterjed�se

Mind a Heidelbergi K�t�, mind a M�sodik Helv�t Hitvall�s Eur�paszerte gyorsan ismertt� v�lt. N�lunk magyarokn�l a K�t�t latinul 1565-ben Kolozsv�ron adt�k ki, a szint�n latin nyelv� Hitvall�st pedig 1567-ben a debreceni zsinaton fogadt�k el a tisz�nt�li �s az erd�lyi reform�tusok. A K�t�t magyar nyelvre el�sz�r Husz�r D�vid p�pai lelkip�sztor ford�totta le 1577-ben, m�g a M�sodik Helv�t Hitvall�s magyarra ford�t�ja Szenczi Csene P�ter (1616 Oppenheim �s Debrecen).

A K�t� �s a Hitvall�s diadal�tj�t nemcsak az iskolai �s konfirm�ci�i oktat�sban 450 �ve bet�lt�tt szerep�k jellemzi, hanem az a sok nyomtat�sban megjelent magyar�zat �s k�t�pr�dik�ci� is, amely eg�sz t�rt�net�ket v�gigk�s�ri. Minden korban a legjobb teol�gusok magyar�zt�k. Igaz, legink�bb a Heidelbergi K�t�t volt szok�s v�gigpr�dik�lni, de n�lunk erd�lyi magyarokn�l a M�sodik Helv�t Hitvall�sr�l is tudunk pr�dik�ci�-sorozatot. Ez sajnos a Sz�kelyudvarhelyi Koll�giumi K�nyvt�r lev�lt�r�ban van: M�ln�si L�szl� guberniumi lelk�sz tartott r�la 76 pr�dik�ci�t (1769-1773).

A Heidelbergi K�t� jelent�s�g�t emeli ki a k�vetkez� t�rt�net. Az 1618/19-es dordrechti zsinaton a brit szigetekr�l j�tt reform�tusok is voltak. Miut�n hazamentek, a k�ld�tts�g lelkesen jelentette: „A mi kontinensen �l� testv�reinknek olyan �rt�kes kincs van a kez�kben, amelynek lapjai t�bbet �rnek, mintha sz�naranyb�l voln�nak!”

2. Az istentiszteleti h�tt�r

Enn�l a pontn�l els�sorban a Heidelbergi K�t�r�l besz�lek. Ezt a hitvall�st ugyanis eleve �gy tervezt�k, hogy sz�vege az istentiszteleti rendtart�s r�sz legyen. Amir�l az 1. k�rd�s alapj�n az eg�sz hitvall�s besz�l, a pfalzi �gend�ban a kereszts�g �s az �rvacsora k�z�tt foglal helyet. Mindaz, amit a k�t� „tan�t”, innen, a tan�t�snak a gy�lekezet �let�ben bet�lt�tt szerepe fel�l nyer k�l�n�s megvil�g�t�st.

A k�t� �s a rendtart�s egym�ssal szoros egys�gben �s k�lcs�nhat�sban van. A k�t� mint tan�t� k�nyv az ifj�s�g bibliai nevel�s�n t�l az eg�sz gy�lekezetet Isten ig�j�nek �s akarat�nak megismer�s�re akarja vezetni. Mint vigasztal� k�nyv az ige alatt �l� gy�lekezet im�dkoz� kegyess�g�nek �s rendj�nek vez�rfonala akar lenni. A k�vetkez�kben azt vizsg�ljuk meg, hogy a k�t�, mint hitvall�si irat, hogyan t�lt�tte be feladat�t a pfalzi gy�lekezeti rendtart�sban �s ebb�l k�vetkez�en, hogyan v�gezheti ezt a funkci�t a mai gy�lekezet �let�ben.

Az elk�sz�lt rendtart�s is ezt a k�tir�ny� folyamatot t�kr�zi: a hitvall�s az egyh�z rendj�nek a r�sze, mert az egyh�z rendje a hitvall�s r�sze.

Ez a szavakban meg nem fogalmazott meggy�z�d�s a rendszeres hitvall�sban �s hitvall� rendj�ben �l� egyh�zr�l, amely a k�t� �s a rendtart�s egys�g�ben t�kr�z�dik, abb�l a k�lvinista felismer�sb�l ered, hogy „az egyh�z nemcsak abban �l, amit pr�dik�l, �s nemcsak abban, amit tesz, hanem egyszer�en abban, hogy � maga” (G. W. Locher). Az egyh�z egyh�z, s ezt az identit�st meg kell �riznie, ha nem akar egyr�szt a rajong�s, m�sr�szt a megmereved�s �ldozat�ul esni (O. Weber).

Mindk�t hitvall�sunk meggy�z�d�ssel vallja, hogy a reform�tus templomokban a bibliai �s egyh�zt�rt�neti k�peknek nincs hely�k, „mert Isten az � anyaszentegyh�z�t nem a n�ma (b�lv�ny)k�pekkel, hanem az � szent ig�je pr�dik�l�s�val akarja tan�tani” (98). A M�sodik Helv�t Hitvall�s 22. r�sze ehhez hozz�teszi: templomaink legyenek rendben tartva, de egyszer�ek, minden cifras�g n�lk�l, �s k�pek n�lk�l, mert „a templomok igazi �kess�ge a templomba j�r�k igazlelk�s�ge, kegyess�ge �s er�nyei”.