MIT KELLENE TEH�T NEK�NK TENNI. II. r�sz

E g y  m i n d � g  f e n n m a r a d �  L � t e n y � s z t �  E g y e s � l e t.  Ez azt eszk�zli, hogy a’ dolog a’ legnagyobb Kiterjed�sre �s Publicit�sra j�jj�n, melly n�lk�l az soha igazi Megkedveltet�sre ‘s Divatra nem emelheti mag�t. Ennek Kik�ld�tts�ge szab az id�h�z �s helyhez alkalmas t�rv�nyeket, ez veszen meggondol�ssal mindent fontol�ra, ez rost�l mindent keveretlen tisztas�gra, ez hoz mindenbe �letet, eleven mozg�st, rendet ‘s egyenl�sulyt. Egy Egyes�letnek illy Biztoss�ga a’ L�teny�szt�sre n�zve az, a’ mi egy nagy Uradalomban a’ j�l elrendelt Korm�ny. ‘S �ppen mint a’ sz�p term�keny T�bl�k, R�tek ‘s Erd�k legnagyobb n�pess�ggel �s er�vel csak kev�s tiszta Nyeres�get adnak; ha a’ f�ldek kiterjed�se; a’ marh�k sz�ma, a’ tr�gy�nak mennyis�ge ‘s az er�nek miben volta, t�k�lletes egybenk�ttet�sben nincsenek - ugy sem a’ Haza gazdags�ga, sem a’ k�rny�l�ll�sok kedvez� �llapotja, sem a’ Hazafiak b� adakoz�sa nem hajt hasznot, nem terjeszt �leszt� b�jt; ha egy f�ggetlen Biztoss�g nem �gyel mindenre, nem tekint meg mindent, nem korm�nyozza az eg�sz t�rgy Egybefoglalatj�t, f�lben nem szak�tott Vizsga�brelemmel.

M�s nemzetekn�l illy �lland� ‘s f�ggetlen Biztoss�gnak h�ja, szembet�n�. Igy Franczia Orsz�gban 1806 esztend�t�l fogva P�risban, �s m�s nevezetesebb v�rosokban, bizonyos id�szakaszokon a’ Korm�nytul vannak ezer, n�gy ezer, s�t hat ezer Frankbul �ll� p�lyad�jak fut�sokra kit�ve.

Hasonl�k�pp folyamatban vannak a’ futtat�sok m�r t�bb esztend�t�l fogva a’  M e c k l e n b u r g i  Herczegs�gben, �s  B a v a r i � b a n  is. Ujabb tud�s�t�sok szerint pedig a’  N � p o l y i  Kir�lys�gban ‘s szinte  M u s z k a  O r s z � g b a n  is divatba kezdenek j�ni.

Mi dits�retesek legyenek is magokban ezen K�zj�ra val� t�reked�sek, az�rt m�g is el�rel�that�, hogy nevezetes hasznot az eml�tett Orsz�gok K�z�ns�g�re hajtani nem fognak. N�mellyekben a’ lehet� Nyeres�g sem nem el�g bizonyos, sem nem elegend�k�pp jutalmaztat� ‘s igy nincs el�g ok, a’ mellyb�l valami L�tszhat� k�vetkezhetn�k; m�sokban pedig nagyon sok a’ Regula, T�rv�ny, �s Felt�tel. Gy�ny�r�s�g�rt, becs�let nyer�s v�gett ‘s mulats�g kedv��rt �ltalj�ban a’ Teny�szt�k nem birattatnak egy mind eddig nem igen �z�tt ‘s szinte esmeretlen t�rgy indulatos folytat�s�ra - valamint az a’ gyermek, kinek tagjait szoros ruha fedi, nagyra �s er�sre nem n�. Az az �sz mennyei Emelked�sre soha sem gyul, mellyet El�it�letek pen�sze, �s Szok�sok rabl�ncza tart fogva. A’ Vil�gon minden csak a’ szabads�g �r�m�rz�sben fejti-ki mag�t eg�sz T�k�lletess�gre!

Franczia Orsz�gban n�melly jutalmat egy L� se nyerhet-el; ha t. i. egy kim�rt �s meg�llap�tott t�vols�got bizonyos id� alatt �t nem fut, ha b�r a’ t�bbi lovakon diadalmaskodn�k is. Ez sok embert elidegen�t: mert ki akarn� lov�t, hogy azzal k�t, h�rom ezer Frankot ‘t�n nyerjen’ elk�sz�tetni ‘s azut�n negyven, �tven, s�t t�bb m�rtf�ldre, a’ mennyire a’ p�ly�z� helyt�l t�vol lakik, k�ldeni; ha m�g az is kiv�ntatik, hogy azonban, hogy Lova mindegyiket meggy�zte, a’ fut�sban a’ kiszabott minut�k alatt egy bizonyos t�vols�got is kereszt�l futott legyen. De a’ dolog v�ghez is vihetetlen, �s ugy l�tszik, hogy azok, kik az eml�tett rendszab�sokat k�sz�tett�k, a’ P�lyafut�shoz csak annyit �rtettek, mint n�melly Oekonomikus Ir�k a’ Gazdas�ghoz: kik nagyon m�ly tudom�nynak ugyan, de mind�g v�rosokban �lv�n mid�n faluhelyre verg�dnek, az �rp�t a’ zabtul, az almaf�t a’ cseresnyef�tul megk�l�mb�ztetni sem tudj�k. Az �rdeklett Rendszab�sok, ki nem vihet�s�ge ebb�l l�tszik, hogyha p. o. lovam nem tart�s de szapora, �s azzal elejint�n sebesen megyek, kid�l; ‘s a’ m�sik gy�z; ha pedig vele lassan megyek, akkor a’ Nyer�helyhez tal�n k�t secund�val jutok k�s�bb, mint a’ regula parancsolja, �s a’ jutalmat ki nem kapom.

Olvastam minap egy hirdet�sben, hogy valamelly P�lyahelyen t�bb Lovak megjelenv�n, de egyik se tartatv�n el�g �rdemesnek, a’ jutalom ki nem adatott. M�r engem illy p�lda, melly az �nnk�ny sz�lem�nye, a’ p�lyahelyt�l nagyon elijesztene. Ha jobb l� van a’ p�ly�n mint az enyim, legyen a’ jutalom az�, nem irigylem: iparkodni fogok hogy ut�bb nekem legyen jobb lovam; de ha az �n lovam a’ legderekabb ‘s akkor a’ jutalmat ki nem kapom, nehezen vesz�d�m a’ p�ly�ztat�ssal t�bb�. �ll Franczia Orsz�gban m�g egy m�s t�rv�ny is, mellynek k�vetkez�se eg�szen ellenkezik azzal, a’ mit a’ Korm�ny �ltala elakart �rni. Tudni illik: azon lovak, mellyek a’ Departamentumokban, valamellyes jutalmat nyertek, k�teleztetnek megint P�risban megjelenni, hogy ott m�s jutalmak�rt fussanak. Ez �ltal azt akart�k v�gbe vinni, hogy P�risban sok l� megforduljon, ott az elevens�g �s �sszet�dul�s nevelkedj�k. De a’ mint a’ tapasztal�s mutatja P�risban - ahhoz az id�h�z k�pest, mellyt�l fogva a’ p�ly�ztat�s m�r fenn�ll, �s azon nevezetes jutalmak kit�tel�hez szabva - csak igen kev�s l� jelenik-meg.

�n Franczia Orsz�gban, ezen eml�tett okokn�l fogva aligha futtatn�k. Gazdas�gban �s Keresked�sben kitkit a’ maga esz�re kell hagyni ‘s meg nem szor�tani; mert azokban az er�ltet� t�rv�nyek, a’ cz�ltul ink�bb t�vol vetik az embert, mintsem ahoz k�zelebbre vinn�k.

M�s Orsz�gokban pedig; a’ mint mond�m a’ jutalmak nem elegend�k, �s nem el�g bizonyosok. Egy k�t sz�z arany egy eg�sz Orsz�gra n�zve, �s azok is egyszer kit�ve, egyszer nem, el�gtelen ok, ‘s az�rt csek�ly vagy semmi k�vetkez�se sem lehet.

Bavari�ban - �s nem tudom, ha ez a’ p�ly�ztat�s t�rv�nyeib�l folyt e, vagy m�s forr�sbul - m�g r�vid id� el�tt a’ L�teny�szt�knek a’ magok csikait a’ Korm�nynak bizonyos somm��rt �t kelletett engedni. N�h�ny esztend�k el�tt pedig a’ lovak Kivitele legszorosabban el volt tiltva. A’ l�teny�szt�s Elalacsony�t�s�ra, �s Megsemmis�t�s�re, ezen k�t int�zetn�l jobbat �s cz�lar�nyosabbat ugyan lehetetlen kital�lni.

‘S az�rt sz�ks�ges, hogy egy illy Megbizotts�g, olly rendszab�sokat tegyen, mellyek a’ term�szettel egybe nem �tk�znek ‘s b�lcses�gek ‘s igazs�gok �ltal az eg�sz K�z�ns�g bizodalm�t meg is �rdemelj�k.

E g y  i g a z i  � s  v a l � d i  O r s z � g o s  L � d e f t e r,  � s  b i z o n y o s  i d � s z a k i  K � z j e l e n t � s e k.  Sok sz�mos pr�bat�telek ut�n az t�bb� legkisebb k�ts�get nem szenved, hogy a’ tiszt�n napkeleti v�rb�l nemzett l�, a’ p�ly�n minden m�st bizonyosan meggy�z. ‘S igy ha �n tellyesv�r� lovamat vinn�m valamelly fogad�sban a’ gyepre, egy f�lv�r� l� ellen ‘s azt er�s�ten�m; hogy lovam nem tellyesv�r�, akkor azt, a’ kivel fogadtam megcsaln�m. Az�rt elmulhatatlanul sz�ks�ges, ha nincs praedestin�lva, hogy a’ L�t�rgy Haz�nkban a’ legals�bb l�pcs�n meg�lljon �s a’ r�gi zavarban megmaradjon; hogy az Orsz�gnak minden tellyesv�r� Kancz�i ‘s azoknak id�nk�nt val� Sz�lem�nyei Atyjok nev�vel egy�tt fel legyenek jegyezve. Illy  L � d e f t e r  val�dis�g�t csak K�zz�t�tele tarthatja igaz l�t�ben. A’ Publicit�s mindenben a’ legnagyobb Garantia; mert az Igazs�g �s az Er�ny nem keresi a’ hom�lyt �s set�ts�g�t, hanem a’ Nap legvil�gosabb Sugaraiban j�r.

Angli�ban csak k�tf�le P�lyad�j van kit�ve. Egyik�rt minden L� a’ p�ly�ra l�phet; a’ m�sik f�l��rt pedig a’ tellyesv�r�eket kiv�v�n minden m�s Lovak. A’ kiv�telek illy form�n nem Alolrul, hanem Fel�lr�l esnek. Az els� ‘s m�sodik classisnak p. o. szabad az Eminensekkel vet�lkedni, de nem �m az Eminenseknek az els� �s m�sodik classissal. ‘S igy a’ L�defter - azon kiv�l, hogy az a’ tiszta eredetr�l kezes - arra legf�k�ppen megkiv�ntatik; hogy az, ki lov�t nem a’ tellyesv�r� d�jak�rt akarja a’ gyepre hozni, bebizonyithassa ‘Hogy lova nem tellyesv�r�, melly ‘tagad�lag, csak egy j�l elrendelt L�defter �ltal t�rt�nhetik-meg. Erre j�l kell vigy�zni: hogy a’ L� tellyesv�r�, azt p�ly�ztat�s alkalm�val soha nem sz�ks�g bebizony�tani - hanem n�ha meg kell mutatni, hogy nem tellyesv�r�. Tegy�k-fel, hogy jutalmak voln�nak kit�ve - szalad�sra, Agarak, Kop�k, Vizsl�k sz�m�ra. Az Agarak d�j��rt vet�lkedhetn�nek a’ Kop�k ‘s Vizsl�k is; a’ Kop�k d�j��rt Vet�lkedhetn�nek a’ Vizsl�k - de nem �m az Agarak; v�gt�re a’ Vizsl�k versenezhetn�nek magok k�ztt, ‘s ki voln�nak rekesztve az Agarak �s a’ Kop�k. Ezen d�jak lassank�nt Agarak, Kop�k, ‘s Vizsl�k d�j�nak neveztetn�nek; ugy mint a’ lovakn�l a’ d�jak  t e l l y e s v � r �,  � s  f � l v � r �  d � j a k n a k neveztetnek, ‘s nem az�rt mintha a’ tellyesv�r� d�jak�rt val� fut�sbul, m�s lovak ki voln�nak rekesztve; hanem az�rt mert szinte mind�g tellyesv�r� lovak viszik-el az illyen d�jakat, ‘s a’ t. M�r az Ag�rd�j�rt, hogy ki legyen szabad �llani egy esmeretlen kuty�nak, mire volna sz�ks�g, hogy kimutassa mif�le eb; de ha a’ Kop�d�j�rt akar futni, nem sz�ks�g e, hogy bebizony�tsa, hogy nem Ag�r? ‘S tov�bb� nem sz�ks�g e, ha egy eb a’ Vizslad�j�rt akar szaladni, kimutatni, hogy se nem Ag�r, se nem Kop�? -

M�r lovakban a’ k�l�n fajt�kat �s �gazatokat m�sk�pp lehetetlen kitudni, hanem csak bizonys�gok �ltal, mellyek ha fel vannak jegyezve, ha meghalnak is nem �rt. Angli�ban a’ Publicit�s ezen t�rgyban olly nagy, hogy a’ megcsal�s csak nem lehetetlen. Ott szinte minden Lovas tudja az eg�sz tellyesv�r� L� nemzets�g�nek �sszek�ttet�s�t.

A’ mi pedig a’  K � z j e l e n t � s e k e t  illeti, - term�szetes, hogy azoknak bizonyos id�szakaszokon val� megjelen�se n�lk�l, - a’ t�rgy csak f�loldalasan �s sz�k k�r�k k�ztt mozoghatna. K�t gondolat egy harmadikat sz�l - ‘s mennyivel t�bb ember kap�l, sz�nt, vet, ojt ‘s a’ t. annyival t�bb lessz az �let, a’ vir�g, a’ gy�m�lcs. Illy Jelent�sek �ltal, a’ K�zfigyelem �bren tartatik ‘s a’ K�z�ns�g ebb�li tudom�nya nevelkedik. A’ n�lk�l, hogy a’ Teny�szt� az Orsz�got bej�rja, a’ mi soknak tehets�g�ben nincs, mindenr�l a’ mi m�s teny�szt� udvar�ban el�adja mag�t, pontosan tud�s�tatik.

Angli�ban a’ Jutalmak, �mb�r csak a’ mint mond�m, k�tf�l�k, azonban m�g is azon felt�telek �ltal, mellyek az Elnyerhet�sekhez vannak k�tve, magok k�ztt nagyon k�l�mb�z�k. Igy n�melly dijakhoz a’ van k�tve, hogy �rettek, nagy teherrel; hosszu t�vols�gra ‘s t�n ism�telve is kell futni, n�melly m�s d�jak pedig r�vid messzes�gre k�nny� ‘s egyszerri fut�ssal nyerettetnek-el. A’ Terheknek �s T�vols�goknak az Orsz�ghoz �s k�rny�l�ll�sokhoz val� alkalmatos elhat�roz�sa �d a’ L�teny�szt�knek bizonyos utmutat�st; hogy milly forma lovak nevel�s�vel foglalatoskodjanak legink�bb. Ha a’ teher ‘s t�vols�g igen kicsiny, a’ p�ly�ra nevelend� Lovak lassank�nt v�konyokra, gyeng�kre fognak teny�sztetni; ha viszont a’ teher ‘s t�vols�g felette nagy, akkor a’ Teny�szt�k igen is neh�z �s lassu Lovakat fognak ki�ll�tani. Az�rt ezeknek cz�lar�nyos Elhat�roz�sa igen igen fontos; ‘s kiv�lt az�rt kiv�nj�k-meg a’ nagy figyelmet, mert ha m�r egyszer el vannak hat�rozva, ugy hogy ezen ezen d�jhoz, ezen ‘s ezen felt�telek vannak kapcsolva, akkor azokat megint v�ltoztatni nagyon veszedelmes. Semmi nem sz�l a’ Gazdas�gban ‘s Keresked�sben t�bb rosszat, mint a’ sz�net n�lk�l val� ingadoz�s; valamint semmi nem gyeng�ti a’ T�rv�nyeket annyira, mint azoknak sokszori egybe�tk�z� Megv�ltoztat�sa. Vigy�zat kiv�ntatik teh�t, hogy olly rendszab�sok ne t�tessenek, mellyeket nem sok�ra visszavenni, �s �ppen Ellenkez�ket szabni kellene. Igy nincs semmi a’ cz�ltul elt�voztat�bb ‘mint rosszabb Lovaknak valamelly Kedvez�st engedni; p. o. hogy egy gyeng�bb, kisebb, nemtelenebb ‘s nem annyi figyelemmel k�sz�tett L�, valamivel kevesebb terhet tartozz�k mag�ra venni, mint a’ t�bbiek ‘s a’ t. Ezzel azt akarj�k n�mellyek el�rni, hogy illy kedvez�sek �ltal sokan kapjanak ink�bb �s ink�bb a’ dolgon - de azt felejtik-el, hogy azon R�sz, melly illy kedvez�sekt�l ki van rekesztve ‘s szinte az�rt b�ntetve, hogy t�bb p�nzt �s t�bb gondot ‘s a’ t. ford�tott jobb l� ki�ll�t�s�ra ‘s a’ t. ugy annyira el fog idegen�tetni, hogy a’ dolog v�gt�re maga mag�tul eloszlik. De hogy is lehet azt gondolni, ha csak egy kicsinyt fontolja az ember, hogy olly jutalom j� ‘s hasznos k�vetkez�seket sz�lhessen, melly �ltal a’ Tudatlans�g, Gondatlans�g, �gyetlens�g ‘s a’ Balszerencse kedveltetik, - a’ Tudom�ny, Gond, �gyess�g ‘s j� Szerencse pedig b�ntettetik?

M � n b � r.  A’ ki az egy�gy� �s tiszta sz�mad�soknak bar�tja, azon szok�st  ‘k a n c z � k a t,  m � s  i d e g e n  M � n l � v a l  v a l a m i  b i z o n y o s  M � n b � r � r t  h � g a t n i  ‘s  t u l a j d o n  m � n l o v a t  n e m  t a r t a n i’  igen megfogja kedvelni. De ez a’ dolognak legcsek�lyebb haszna. Csak tekints�k melly kil�t�st eszk�z�l az maga mag�nak, a’ ki illy k�zmegkedveltet�st �s szok�st az �ltal el�re mozd�t, hogy h�gat�s�rt fizet, �s m�nlovat nem tart. A’ legnagyobb nyeres�g v�gt�re mag�ra h�ramlik. Azon gazda, ki ma 3-4 igen der�k kancz�it bizonyos M�nb�r�rt, az Orsz�g legjobb Maglovai �ltal h�gattatja, nem fog e minden hihet�s�ggel olly M�ncsik�kat nevelni; hogy azon gazd�k, kikn�l � fizetett valaha M�nb�rt, most az � lov�hoz fogj�k k�ldeni kancz�ikat, �s � neki fognak M�nb�rt fizetni? Hat, tiz, tizen�t ‘s t�bb aranyat egy kancza Megvemhes�t�s��rt fizetni, ha csak egyneh�ny sz�z arany volna is esztend�nk�nt megnyerhet�; minden sz�ml�l�sok szerint jutalmasabb volna, mint husz kancz�hoz egy m�nlovat tartani. A’ p�ly�ra n�zve pedig, a’ hol a’ L� minden r�szeinek lehet� legnagyobb ar�nyban kell lenni, nem hihet�; hogy egy olly m�nes lehetne, mellyben 40-50-60 kancza, mind olly egyar�nyos test�ll�su, mozg�su ‘s temperamentumu legyen; hogy mindegyik azon egy M�nl� kever�se �ltal, a’ lehet� legjobb Csik�t nevelje. Ez pedig az a’ csom�, mellyet feloldani sz�ks�ges, t. i. ‘hogy minden kancz�bul, mik�nt lehet a’ lehet� legjobb Csik�t megnyerni’. Egy kancz�hoz egy M�nl� igen illik, egy m�shoz pedig �ppen nem. ‘S igy az el�ren�z� Teny�szt�, b�r mennyi tulajdon m�nlova lenne is mag�nak, bizony m�g is elfogja a’ szomsz�dj�hoz ‘s t�n messze f�ldre is kancz�inak n�mellyik�t k�ldeni, mert ahhoz ott m�g ill�bb M�nl� van.

M�r ha most valaki olly csik�t nevel, kire tiz, tiz arannyal sz�mos al�ir�s tal�ltatik, minekut�nna egy M�nl� k�nnyen tehet 50 kancz�t gy�m�lcs�z�v�, �rt�k�t 500 arannyal fogja nevelni ‘s nem pedig pro hic et nunc, hanem esztend�r�l esztend�re. ‘S illy lovak ell�se sokszor el� fog fordulni a’ gondos Teny�szt� m�nes�ben.

T�n n�mellyek mind ezt Nagy�t�snak fogj�k venni, de nem lehet; mert szoros tudom�nyi regula szerint �ll a’ mondottnak igaza. Minden attul f�gg, hogy legyen, mint fel is tett�k m�r, ezer arany minden esztend�ben nyerhet� ‘s a’ M�nb�r�rt val� h�gat�s szok�sban. Ha lovam t�bb esztend�k leforg�sa alatt minden m�st meggy�z, �s �rt�kemet sz�pen szapor�totta; sokban fel fog �bredni a’ kiv�ns�g hasonl�kat nevelni. Ha senki nem v�s�rlan� is meg lovamat, mert olcs�n nem adn�m, nem volna k�romra; mert sz�p M�nb�rt hozna, �s m�rt is adn�m olcs�n, ha minden esztend�ben t�bb jutalmakat nyerhet n�kem minden hihet�s�ggel. De m�rt is venn�-meg valaki, hogy tartsa, vele vesz�dj�k, ‘s p�nz�t kitegye, minekut�nna �tet kiki tiz arany�rt szinte mag��v� teheti? �s ha meg venn� is valaki, nem megszeret�sb�l minden bizonnyal, hanem csak tiszta speculati�bul venn�. Ha ma �d valaki egy l��rt h�romsz�z aranyat nem igy ki�lt e fel kiki ‘Hogy lehet annyit egy L��rt adni’ - ‘s t�n azoknak, igaza is van. De ha egy eg�szs�ges �t esztend�s lovam �tsz�z arany M�nb�rt hoz-be ‘s arrul al�ir�som van t�bb esztend�kre, nem voln�k e �ppen olly esztelen gazda, ha hatsz�z arany�rt oda adn�m, mint az, ki gyapj�t, nem tudom mi fon�ks�gbul; �tven forinton adn�, mid�n �rte sz�z forintot is kaphatna.

A’ dolog itt olly kereket �t, melly �ltal �ppen azok, kik legt�bb M�nb�rt fizettek - ‘�gyesen’; valaha megint t�bb M�nb�rt nyerhetnek is; olly kereket �t, mond�m, mint a’ hizlal�s t�rgy�ban; a’ hol a’ hus limit�lva nincs, �s a’ hol minden gazda marh�t, juhot, diszn�t hizlal. Menn�l dr�g�bb a’ hus a’ m�sz�rsz�kben, �s mennyivel dr�g�bban kell hogy fizesse asztal�ra a’ hizlal�; ann�l jobb n�ki: mert � sz�z fontot �d-el egyszerre, mid�n t�n csak husz fontot vesz lassank�nt. Igy az, ki 4-5 kancz�j�tul esztend�nk�nt 40-50 arany M�nb�rt fizet, minekut�nna minden m�s kiad�soktul mentt, mellyek egy tulajdon M�nl� tart�s�val �ssze vannak kapcsolva; ut�bb minden legnagyobb hihet�s�ggel esztend�nk�nt 400-500 aranyat nyer. Ebben az �sszek�ttet�sben fekszik a’ bels� Keresked�s �s Consumtio elrejtett b�ja, melly a’ Nemzet Gazdags�g�t, Erej�t �s Boldogs�g�t m�d n�lk�l jobban gyarap�tja, mint a’ Tengereken tul val� Haj�k�z�s, ak�rmelly hasznos, ak�rmelly sz�ks�ges legyen is ez azonban. Mind a’ kett�nek egy l�p�ssel val� el�mozd�t�sa azon sz�p tudom�ny, melly az �jabb Sz�zadokban jobban jobban kifejt�d�tt.

R e n d e s  E s z t e n d e i  L � v � s � r.  Ha illy Int�zet egyszer valamellyes folyamatba j�nne, volna akkor hely �s id�, a’ hol �s a’ mikor valami hihet�s�ggel nagyobb becs� lovakat nagyobb sz�mban venni �s eladni lehetne. Most Haz�nkban �ppen olly neh�z venni, mint eladni. A’ Vev� nem tudja, hol keresse a’ lovat, vagy ha tudja is, nincs tal�n ideje ‘s tehets�ge f�l Orsz�got bej�rni; az Elad� pedig nem tudja, hov� vigye? �s ha lessz e ott Vev�?

Meg-kell esm�rni mindaz�ltal, minekel�tte illy V�s�r valami divatba j�ne, sok Teny�szt� nem csek�ly kiad�sok ‘s vesz�ds�gek ut�n Lovait, mellyeket a’ v�s�rra vitt, a’ Vev�k h�j�nya miatt, megint haza k�ldeni lenne k�nyszer�tve; mert term�szetes, hogy egyszerre sok Vev� meg nem jelenn�k olly helyen, a’ hol eddig j�raval� L� bizonyosan �s nagyobb sz�mban soha meg nem fordult. De ezen el�re munk�l�d�s �s el�reval� vesztes�g csak �ppen ollyan volna, mint annak ak�rmillyen m�s gazdas�gbeli t�rgyban is helye van; a’ hol hasonl�k�ppen el�bb kell sz�ntani ‘s vetni, mintsem aratni lehetne; el�bb aklokat �p�teni, dr�ga p�nz�rt eredv�ny kosokat ‘s any�kat venni, mintsem a’ gyapju felemelkedn�k. A’ L�dolg�ban pedig m�g az a’ k�l�mbs�g adja-el� mag�t, hogy ott k�s�bben fordul-meg a’ nyeres�g, mint m�s gazdas�gbeli t�rgyban; az�rt m�g sz�ks�gesebb abban az �llhatatos akarat, a’ b�kess�ges t�r� munk�lkod�s, mint minden m�sban. Illyen csak lassank�nt mozg�sban j�v�, k�zre dolgoz�s �ltal, Pesten m�g a’ Lipsziait is k�nnyen fel�l halad� L� - Sokadalom �llana-fel minden esztend�ben.

Minden sz�m�t�som szerint vil�gosan l�tom szemem el�tt; hogy egy kis id� forg�sa ut�n v�l�nk senki meg nem m�rk�zhetn�k a’ L�teny�szt�sben, �s mi hat�rozn�nk-meg v�s�rjaink �ltal a’ Lovak �rr�t. Mi lovainkat a’ K�lf�ldieknek fele�rr�n adhatn�nk, ‘s m�g is jutalmas nyeres�g maradna ersz�ny�nkben.

Sok helyeken, de kiv�lt Angol Orsz�gban illy v�s�rok esztend�r�l esztend�re jobb folyamatba ‘s nagyobb kiterjed�sbe j�nnek. �s az�rt mi�rt ne lehetne, hogy n�lunk is legal�bb egy illy v�s�r lassank�nt j� l�bra kapjon. A’ k�l�mbs�g csak az, hogy termesztm�nyeinknek ‘s csel�deinknek �rra j�val olcs�bb mint K�lf�ld�n; ‘s hogy sokkal t�bb m�veletlen f�ldekkel birunk, mint m�s haz�k. ‘S �gy, ha egy hold sov�ny f�ld�n megteremhet tiz m�r� buza igen igen j� munk�l�s ut�n, mi�rt ne teremhetne k�t hold zs�ros d�ll�n tizen�t m�r� buza, ha az csak egy kicsinyt volna elk�sz�tgetve? A’ l�teny�szt�s az�rt ha Haz�nkban cs�gg is, nem az�rt cs�gg, mert annak ugy kell lenni; hanem az�rt, mert sikereltet�s�re legkisebb cz�lar�nyosat se tesz�nk. A’ l�teny�szt�sben pedig hij�ba,  ‘m a c k a d a m i z � l t’  uton el�menni lehetetlen, annak utja igen sziv�s ‘s g�r�ngy�s, �s annyifel� szakad; hogy sok t�st�nt megijed ‘s megfordul; m�s t�n �ppen akkor hagyja abban utaz�s�t, mid�n majd m�r jobb utra kapna; m�sok pedig vagy bal vagy jobbra t�r� utba csapnak, az egyeneset ‘s cz�lar�nyosat pedig elhagyj�k; �s sok id� veszt�s ‘s f�rads�g ut�n, v�gt�re a’ cz�ltul messzebb �llanak, mint mikor v�ndorl�sokat elkezdett�k, vagy �ppen arra a’ pontra t�rnek vissza, mellyr�l elindultak.

Hogy sok id� kell, ‘s kiv�lt igen egyenes ‘s fedhetetlen cselekv� m�d, m�g valamelly Keresked� a’ Sokas�g el�tt hitelt kap ‘s azt boltj�hoz szoktatgatja, azt kiki tudja. Melly f�radoz�s, melly pontoss�g, melly szerfelett val� becs�letes b�n�sm�d kiv�ntatik pedig m�g akkor meg; ha valami m�s bolt m�r igen nagy divatban van ‘s egy csak most kezd� keresked� mag�hoz akarja a’ t�dul�st vonni? A’ keresked�sb�li �sszek�ttet�s ollyan mint a’ H�zass�g. Ak�r kedveli a’ H�zasp�r egyike a’ m�sik�t, ak�r nem, az nem tesz semmi v�ltoz�st; meg kell egym�ssal v�n�lniek. Ugy egy keresked� a’ m�siktul, �s �gy lak�hely�t�l nem igen k�nnyen v�lhat-el, ak�r hogy szeretn� is azt, mert egyik a’ m�siknak t�bbel tartozik, mint k�szp�nze van. Egy Uras�g, ha csak ritk�n fizeti ki Cont�it, t�n mind�g egy keresked�n�l megmarad, ha tudja is, hogy szomsz�dja olcs�bban �rulja port�k�it; ‘s nem az�rt marad-meg, mert az egyiket jobban kedveln� mint a’ m�sikat, vagy egy �s �ppen azt az egy javat ink�bb dr�g�bban mint olcs�bban venn�; hanem azon okbul, hogy r�gi provide�l�j�t elhagyv�n, a’ nevezetes k�z�tt�k fenn�ll� Restanti�t kiel�g�teni k�nytelen lenne; a’ mi tehets�g�ben nincs. A’ keresked�sben, a’ hol minden csak creditum, restanti�k, �rott ‘s nyomtatott jelek �ltal �l �s mozog, ‘s a’ hol a’ k�szp�nz csak legkisebb Roll�t j�tszik, ezen most eml�tett ‘s a’ priv�t �letben ritk�bban el�forduland� esetnek, szinte mind�g helye van. Nincs is az�rt nehezebb, mint valamelly nagy utat, valamelly v�rost ‘s kik�t�helyet keresked�sbeli vir�gz�sba ‘s divatba hozni; valamint viszont nincs k�nnyebb, mint megszor�t�, akad�lyoztat�, ingadoz� ‘s kedvetlens�geket sz�l� int�zetek ‘s rendel�sek �ltal, a’ reped�sre �rett bimb�t elfagyasztani, minden gy�m�lcs�z�st h�tr�ltatni ‘s a’ f�rads�ggal �ltetett f�t, leveleit�l megfosztani ‘s hervad�sra birni.

- - - - - - - - - - - - - - -

Ezen hat r�szre osztott, �s most r�viden el�sz�ml�lt v�leked�s ‘s ha merem mondani tan�cs ‘hogy mit kellene Haz�nkban tenni’ ‘s a’ t., csak akkor mutathatja k�vetkez�seit ‘s haszn�t; ha k�pzelet�nkben azt tessz�k-fel; hogy mind azon r�szek m�r �llanak, �s elejinten ugyan seg�tve, gy�mol�tva, t�mogatva, de m�r j� id�t�l fogva magok k�ztt mozognak. Ezt jobb�ra Olvas�m eszm�lked�s�re hagyom. Egy Tud�s, egy Gazda, egy Mesterember, egy Sz�pm�v�sz se fejt-ki semmit valamellyes t�k�lletess�gre, ha m�stul t�rgy�t mechanice �tveszi. A’ dolog uj Feltal�l�j�nak kell neki lenni, ha annak velej�t ‘s lelk�t akarja kimer�teni.

Nem fogok �n az�rt ollyanokkal, ‘hogy h�ny kancz�bul �lljon egy m�nes, mit egy�k, h�ny �l m�lys�g� legyen pajt�ja, h�nyadik M�rtiusban h�gattassanak-meg a’ kancz�k, d�l el�tt e, vagy d�lut�n’ ‘s a’ t. unalmas lenni; hanem mint eddig gondolatimat csak F�von�sokkal fogom el�adni. Kinekkinek tehets�g�ben marad, a’ mi tetszik, elfogadni, a’ mi nem tetszik, visszavetni, �s kiki jobban v�gben viheti a’ mondottaknak practicai �letbehoz�s�t, mint �n arra n�ki utat mutathatn�k; mert term�szetesen mindenik jobban tudja szem�lyes helyheztet�s�t, szabad rendel�sre - l�v� p�nz�t, hat�r�t, �lland�s�g�t ‘s a’ t. mint �n. Csak arra a’ h�romra k�rem azonban Olvas�mat minekel�tte ezen Szakaszt befejezn�m:

E l � s z � r,  hogy illy kisded Int�zetekb�l szerfelett val� csud�kat ‘s kiv�lt r�vid id� alatt ne v�rjon. Ezer arany olly nagy Orsz�gra n�zve, mint a’ mi Honnunk, ha mind azon nagy somm�kat tekintj�k mellyek annyi id� �ta sikeretlen�l ford�tattak a’ l�teny�szt�sre olly csek�lys�g; egyetlen egy rendes p�ly�ztat� hely, egy systematiz�lt L�v�s�r, olly kev�s, hogy Methodusomat val�ban hom�opathikainak lehet �ll�tani. Nem is mern�k illy kicsinyekb�l nagyokat j�vend�lni, ha nem fek�dn�k a’ term�szetben, hogy illy Int�zeteknek id�vel, ha m�r �letben vannak, mind�g ‘s mind�g n�ni, gyarapodni �s elterjedni elker�lhetetlen�l kell.

M � s o d s z o r,  hogy �mb�r a’ Korm�ny ezen t�rgynak kedvezne �s az Orsz�gnak legt�bb lakosai is minden er�vel, �s eg�sz tehets�ggel �zni kezden�k; az�rt az id�n m�g se tehetn�nek semmi er�szakot is; mert azt soha sem kell elfelejteni, hogy csak egy l� nevel�s�re is 7-8 esztend� sz�ks�ges. Az�rt gondoltam j�nak itten ezen k�rny�l�ll�st egy k�t sz�val �rinteni, mert sokaktul hallottam Franczia �s m�s Orsz�gokban azt az �szrev�telt, ‘hogy a’ p�lyafut�snak siker�t, �s azon haszn�t, mellynek abbul, a’ mint �ll�tatik, folyni kellene; nem l�thatj�k’. - Legfurcs�bb pedig a’ dologban, hogy ezen megjegyez�seket �ppen azok tett�k, �s bizonyosan n�lunk is tenni fogj�k, kiknek kezeken sz�mos esztendeig a’ rem�nylett haszonnak el�r�se n�lk�l, milliomok folytak ‘s hullottak kereszt�l.

H a r m a d s z o r,  hogy kiki, a’ ki l�val vesz�dik, nyomja mindenek el�tt eml�kezet�be, hogy egy �s azon L� minden lehet� cz�loknak ‘eg�szen meg nem felelhet’ �s hogy a’ mostani vil�g sz�ks�geire szinte annyif�le L� kiv�ntatik, a’ mennyif�le Eb haszn�ltatik. A’ paraszt embernek egy fajta kutya elegend�, - de a’ magasabban sz�letettnek k�nyei kiel�g�t�s�re el�g volna e egy, teszem, a’ kop� fajta? Mit mondan�nak az Agar�z�k, mit a’ Vizsl�z�k ‘s a’ t. Igy elegend� lehet Tartaria ‘s Barbaria durva t�jain a’ s�t�ts�gben mer�lt lakosoknak egy fajt�ju vagy egyenl� tulajdons�gu l�; elegend� lehetett Magyar Orsz�g b�lcs� kor�ban a’ mi �seinknek is a’ k�nny� H�tasl�, kik jobbat nem esmertek ‘s az�rt t�k�lletesebbet nem is kiv�ntak. De ma minekut�nna a’ kereszt�ny vall�ssal azt a’ hitet is �tvett�k, hogy a’ Haland�, Virtusai �s Esze �ltal mind�g magasabbra emelheti mag�t az Istens�g fel�, ma m�r szomsz�djainkkal egyforma El�menetelen t�rekedni k�teless�g�nk. �ppen azon l�, egy v�n Uriembert, ki eg�szs�g��rt t�szen gyenge mozg�st, kedvel�kkel hordozni nem fog, melly egy 12 fontos �gyut ‘in Style’ csat�ban, sz�nt�f�ldeken, r�teken ‘s �rkokon v�gtatva kereszt�l hurczolhat. Egy illy lovon gyenge V�n�nk, egy �ra alatt meghalna; az � lova pedig m�g huszonh�rom mag�hoz hasonl� pajt�saival az �gyuval egy�tt az ellens�g kez�be ker�lne; ha azt id� el�tt, hogy el ne vesszen, a’ Line�bul, mellyr�l �ppen j� form�n s�p�rgetni kezdett, l�p�sbe vissza nem vinn�k.

K�z�pszer�en valamit v�gbevinni ‘ha megyen is nem is - ha van is nincs is’ nem neh�z, ‘s ez a’ Sokas�gnak a’ vil�gban val� foglalatoss�ga �s munk�l�d�sa; de a’ nemesebben sz�lt Sz�vet, az er�re-termett Lelket, semmi sem szomor�tja annyira, mint a’ ‘K�z�pszer�s�g’ az ak�r miben legyen b�r: az illyen mind�g arra t�rekedik, a’ mi Legszebb, Legjobb, �s Legt�k�lletesebb, mert sejd�ti belsej�ben, Isteni Eredet�t.

Lovakban �ppen olly lehetetlen tal�lni  ‘M i n d e n e s t’  mint kuty�kban. Nem volna haszontalan, k�ts�get sem szenved, egy olly Eb a’ h�zn�l, melly hajnal hasadtakor az erd�ben fris harmattal a’ nyulat j�l felzavarn� ‘s v�gt�re a’ gazda pusk�j�ra ker�ten�; f�l�st�k�m ut�n pedig � fogdosn� rendre a’ nyulakat ‘Solo’; d�lut�n az � h�t�n tiras�rozn�k a’ f�rjeket; estve holdvil�gn�l � hozn�-ki a’ megl�tt vadr�cz�t a’ t�bul; �jjel � v�vna-meg a’ farkasokkal a’ birka k�r�l. Melly sokat �rne illyen szeg�ny j� �llat! ‘s pedig melly k�nny� volna tart�sa is, mert csak egyed�l volna. Magam is igen szeretn�k ollyant. De nem is keresem, mert tudom, hogy fel nem tal�lom. �s az�rt ink�bb Agarakat tartok, ha t�rs�gre sz�lettem; Kop�kat, ha vadas rengetegek k�ztt lakom; Vizikuty�kat, ha h�zom k�zel esik a’ kacs�s �rmell�k�hez.

Ezeket megfontolv�n, mindegyik Teny�szt� n�zze �s tekintse lakhely�t ‘s k�rny�l�ll�sit. Ne tegyen ezen t�rgyban semmit Indulatoss�gbul, vagy t�n �ppen Patriotismusbul - hagyja azt m�s alkalmatoss�gra, van arra m�sutt el�g sz�ks�g - hanem minden tetteit ‘s l�p�seit a’ j�zan Calculus, a’ hidegv�r� Combinatio vez�relje. Itt csak a’ Haszon, a’ Nyeres�g, legyen szeme el�tt. Ha feloldhatja azon K�tel�ket, mik�nt lehet L�teny�szt�s �ltal l�d�t t�lteni, nagyobb hasznot hajt e t�rgyban Haz�j�nak, mint ha a’ Nagylelk�s�g Olt�r�n eg�sz �rt�k�t el�getn�; mert ebb�l egy�b nem maradna fenn, a’ k�nny� hamun�l mellyet a’ sz�l elhord.

Teny�sszen kiki olly lovat mellyet Vid�k�n legk�nnyebben lehet teny�szteni, de melly egyszersmind ollyan is legyen, nem csak ‘hogy � maga megel�gedj�k vele, hanem hogy m�sok is megel�gedjenek azzal, �s j� dr�g�n meg is fizess�k’. Ne akarja a’ Sz�zad folyamatj�t System�i �ltal akad�lyoztatni, �s az Emberis�get arra tan�tani, hogy millyen L� volna neki legjobb - hanem tisztelje ink�bb a’ k�zv�leked�st ‘s engedjen a’ k�z�ns�gesen b�vett szok�soknak, egy sz�val: ne t�rekedj�k megmutatni; hogy a’ hosszusz�r� Magyarjuh, t�bbet �r az Eredv�ny Spanyol Birk�n�l, hanem teny�sszen olly J�sz�got, mellynek gyapja 300 forintot peng�ben �r m�zs�nk�nt ‘s nevelkedj�k, gyarapodj�k, �r�lj�n eg�sz h�z�val; tartson Gyermekeinek j� Nevel�ket, ezeket b�ven fizesse; el ne felejtse hogy Magyar ‘s a’ t.

A’ j� Gazda, ha p�ld�nak ok��rt Chin�ban m�nest akarna fel�ll�tani ‘s azt l�tn�, hogy ott az emberek a’ fak�k�rt k�t annyit adnak mint a’ szegsz�n pejek�rt, soha se vesz�dn�k annak megmutat�s�val, hogy a’ pejsz�n szebb, hanem bizony csak fak�kat nevelgetne elad�sra; maga tal�n pejeken j�rna. �ppen igy, hogyha Hegyally�n Borai teremn�nek, maga mind�g tiszta ‘s keveretlen Tokajit inn�k; de az Eladni val�t bizony ugy k�sz�ten�, mint azt a’ mostani vil�g szereti; egy sz�t se vesztene annak megbizony�t�s�ra, hogy a’ Tokaji a’ legels� bor a’ vil�gon ‘s jobb a’ Madeir�n�l, Xeresn�l, Alicanten�l ‘s a’ t. mellyek tudjuk, p�link�val vannak keverve; hanem � is tenne p�link�t bel�, de tent�t is, - ha ugy szeretn�k. Igy cselekszenek a’ Franczi�k. Magok a’ Bordeaux boraikat tiszt�n �s minden kever�s n�lk�l issz�k, az Angolok sz�m�ra pedig �gettborral keverik; ‘s nem az�rt mivel ugy jobbnak v�lik; hanem mivel az Angolok ugy dr�g�bban megfizetik. Term�szetes k�vetkez�s: a’ Hegyallyai Bor kij�tt a szok�sbul ‘s alig van �ra - a’ Bordeaux Bor legnagyobb szok�sban van, ‘s �rra felette nagy.

A’ kinek sok F�ldje van, �s J�sz�gai az Orsz�gnak olly r�sz�ben fek�sznek, a’ hol untig terem sz�les�g, az csup�n a’ Cs�d�r�k szerfelett val� j�s�ga �ltal fogja M�nes�t jobb karba hozni. Majd ki fog s�lni, mellyik a’ j� M�nl�, mert nagy lessz a’ Publicitas, minthogy sok meg fog fordulni ‘s pr�b�ltatni. Haz�nknak sok lova, melly most nagy becsben nincs, �rdeme szerint fellebb fog emeltetni.

Nagy M�nesek Tulajdonosai most nem szoktak adni nevezetes somm�t, ugy mint 600 vagy 1000 aranyat egy Cs�d�r�rt. Sokkal olcs�bban pedig ollyanokat Angli�bul vagy Napkeletr�l hozni bajos, �s �gy nem is lehet v�rni, hogy a’ M�nesek nagyon felemelkedjenek, mert a’ k�z�pszer� Cs�d�r csak k�z�pszer� Csik�kat nemz, �s a’ M�nesek a’ k�z�pszer�s�g k�r�b�l soha ki nem emelhetik magokat. Igen term�szetes pedig, hogy most a’ j�zanesz� Gazda k�tsz�z, h�romsz�z aranyn�l t�bbet egy Cs�d�r�rt nem sz�vesen �d, mert j�val becsesebb �s mag�nak sokba-ker�l� Csikai�rt ma nem igen rem�nylhet t�bbet, mint a’ k�z�pszer�ek�rt, mellyeket olcs�n nevel.

Tegy�nk-fel egy �tven kancz�bul �ll� M�nest, �s hogy ennek Tulajdonosa negyven csik�t nevelhet, abbul tiz mustra, harmincz pedig eg�szs�ges, t�k�lletes eladni val� v�lik, �s hogy egyre m�sra az eml�tett harmincz l� alkalmas l�v�n p. o. fejenk�nt harmincz aranyat �rne; a’ mi �szvesen kilenczsz�z arany volna. M�r ez a’ kilenczsz�z arany a’ kiad�sokat kip�toln� e vagy sem, az tudni val�; mert az attul f�gg, hogy a’ M�nesben melly t�kep�nz fekszik, �s tart�sa miben telik. Lipszi�ban nyolczvan - sz�z�tven arany szokott lenni a’ H�taslovak �ra, sz�zhusz - k�tsz�z arany pedig egy p�r H�mosl��. �s nincs k�z�ns�gesebb, a’ mi Angli�ban, Mecklenburgban, Hannover�ban ‘s a’ t. sok sz�mu p�ld�k �ltal ki van tudva, hogy sokszor egy Cs�d�r minden csikaj�nak p�nzb�li becs�t k�t annyira, de t�bbre is emeli. A’ Cs�d�rnek ez a’ Nemz�ereje, teszi annak val�s�gos, �s nem t�bb� k�pzelt p�nzb�li becs�t. Sok Eredv�ny Spanyol Kos h�romsz�z arany�rt megv�s�rolva, nagyon olcs� volt, ha az a’ nyeres�g igazs�gosan sz�ml�ltatik-be, melly t�bb esztend�k ut�n az eg�sz Sereg megnemes�t�se �ltal kerekedett-ki.

A’ hol egy regularis �s systematiz�lt  V � s � r  m�r j�l forog, ott a’ k�z�ns�gesebb lovaknak, ugy mint: Katonatisztek al�, v�rosba, kocsiba val�, s�t�l�sra, utaz�sra, gazdas�g folytat�s�ra, �gyuk eleibe, t�rszekerekbe val�knak, valamelly elhat�rozott becsek van; ugy hogy szinte �gy vannak felosztva, p�ld�ul: ez negyven, ez sz�z, ez pedig sz�z�tven aranyos l�, melly �rra nem felette v�ltozik a’ Teny�szt�k �s Vev�k k�ztt. M�r most nem k�zzel-foghat� e, hogy egy cs�d�r annyival becsesb, �s hogy annyival t�bbet is lehet �rette adni, a’ mennyivel � az al�ja bocs�tand� kancz�kkal, nagyobb �rron eladand� csik�kat nemzhet. �s igy s�rba dobott p�nz volna e az, ha azon M�nes Tulajdonosa, a’ kit eml�tettem ‘s ki harmincz csik�t nevel esztend�nk�nt, egy cs�d�r�rt; melly p�ld�ul tizen�t arannyal neveln� egy egy csik� becs�t, ezer aranyat adna? Egy egy csik� t�bbet �rne tizen�t aranyn�l; az tenne �szvesen harminczn�l hatsz�z aranyat. Ekk�ppen a’ Vev� p�nze negyven�t procentuminal kamatolna.

Ha pedig azon �rrokat tekintj�k, mellyeken a’ ‘cz�lnak megfelel� lovak’ a’ k�lf�ld�n, de m�g Haz�nkban is k�nnyen elkelnek, vagynak olly m�nlovak is, mellyeknek csikai nem csak tizen�t, hanem �tven aranyn�l is t�bbet fognak �rni azon csik�kn�l, mellyeket most �ppen azon kancz�k, de csak k�z�pszer� cs�d�r�k ut�n csik�znak.

M�r azok, kik dr�g�bb helyeken laknak, a’ hol a’ hat�r sz�k, a’ legel� keskeny, azok p�ly�ra fognak lovat nevelni: �s ezt ugy lehet n�zni, mint a’ lovak Teny�szt� Int�zet�t.

Sokaknak pedig eszekbe fog jutni, hogy egyetlen egy kancza sz�lem�ny�vel legnevezetesebb nyeres�gre tehetnek szert, mivel olly cs�d�rt nevelhetnek, melly minden k�lf�ldin�l k�l�mb, �s �ltala sok Jutalmakat ‘s nevezetes M�nb�rt nyerhetnek; ‘s mellyet v�gt�re dr�g�n el is adhatnak a’ m�neses gazd�knak, kik sz�vesen j�l megfizetik az ollyas cs�d�rt, melly �ltal csikaik becs�t dupl�ra emelni rem�nylik.

Nem k�l�mben sokan �szre fogj�k venni, kik m�i napig a’ L�nevel�sr�l nem is �lmodtak - ha minden esztend�ben egy bizonyos helyen ezer aranyat fognak l�tni pontosan kit�ve - hogy t�n nem volna balgatags�g, egy k�t sz�zat haza vinni!

M�sok k�lf�ldi Lovakkal pr�b�ln�k szerencs�jeket, �s �gy term�szetesen folyna az; hogy sokan Arabs cs�d�rt, �s olly faju kancz�t, m�sok pedig tellyesv�r� Angol cs�d�rt, �s �ppen olly v�r� kancz�t t�bb sz�mmal tartan�nak.

A’ Szomsz�dja egy olly Uras�gnak, ki M�nlovakat, M�nesmestert ‘s Baromorvost tart, az �ltal lehetne legnyertesebb a’ L�nevel�sben, hogy bev�tele szinte tiszta maradna, �s abbul mind azon kiad�sok, mellyek a’ m�nesekben term�szetesen el�fordulnak, nem sz�ml�ltatn�nak-le. Szintugy bizonyosabb hasznokat tal�lhatn�k azok, kik olly t�j�kon, a’ hol a’ gazdas�g m�r magas l�pcs�n van, a’ mezei munk�iknak egy r�sz�t kancz�kkal vinn�k v�gbe ‘s azoknak csikait elad�sra neveln�k. A’ l�nevel�snek ezen m�dj�rul min�k�nk legkisebb tapasztal�sunk sincs. Igaz is hogy sok vid�ken, a’ hol kev�s az ut, �s az is t�len iszonyu s�llyed�, a’ gazdas�gnak lovakkal val� folytat�sa nem hasznos; de annak oka m�gink�bb azon lovak hijj�ban van elrejtve, mellyek a’ lassu munk�ra kiv�ntatnak. �n legal�bb nem hiszem, hogy sz�nt�sra, neh�z terhek huz�s�ra, hosszu �p�letf�knak az agyagos-fenek� erd�b�l val� kivontat�s�ra, a’ keleti L�faj, vagy ahhoz igen k�zel�t� fajta, az �kr�ket, vagy a’ szelid ‘s hidegv�r� Angol-Cleveland kancz�kat el�gs�gesen kip�tolhatn�, valamint ellenben ezek, friss munk�ra, mellyre ig�s csapatjaink szolg�lnak, alkalmasok �ppen nem voln�nak.

A’ teny�szt�k sz�m�t�saibul ki fog s�lni, hogy elker�lhetetlen nagy kiad�sokkal �sszekapcsolva, csak igen dr�ga lovakat �s igen kis sz�mban lehet vesztes�g n�lk�l teny�szteni, valamint olcs� lovakat, szinte minden kiad�s n�lk�l kell nevelni, hogy bel�l�k haszon kerekedj�k. Semmi Orvos jobb, mint a’ rossz Orvos. A’ lehet� legnagyobb Tudom�ny �s M�v�szs�g legk�zelebb �ll a’ Term�szethez. A’ F�ltudom�ny a’ f�lszeg m�v�szs�g, a’ Term�szet ‘s B�lcsess�g ‘N�dir-ja’. Az�rt csak kev�s tudom�nyos Teny�szt� neveli lov�t jobban, mint a’ Parasztgazda. Ak�r merre megyen az ember, mindenhol �ppen a’ legbecsesebb csik�nak, �ppen a’ ‘kedvelegnek’ lett baja. ‘S minden�tt csud�lkoznak, hogy a’ t�bbieknek baja nem esett, csak �ppen annak, kire legt�bb gond, legt�bb szem volt. De a’ gond a’ szorgalom a’ term�szettel sokszor �ssze�tk�zik. Sok, hogy csikaja l�b�t ne t�rje, azt ist�l�ba tartja: nem is esik akkor annak sok�ig m�s baja, mint hogy a’ hosszu �ll�sba t�n meggebbed, de szabadulhasson csak ki egy p�r minut�ra, nem tudv�n szabads�g�val �lni; hihet�, hogy rudnak szalad, kar�ba h�g, l�b�t t�ri, in�t szak�tja; miglen a’ t�bbi csik�k, mellyek annyira kedvelve nincsenek, csendesen legelnek, a’ veszedelem el�l kit�rnek, magokra vigy�znak. H�ny kis Urfin menne �t a’ szek�r, ha ugy, mint a’ paraszt gyermekek, kiknek bajok nem esik, az utsza k�zep�n j�tszan�k.

A’ P�ly�z�, vagy Maglovakat nevel� bizonyosan dr�ga b�ker�t�seket fog k�sz�tetni; t�k�lletes Gy�gy�t�t, �gyes �s sz�mos Csel�ds�get tartani; j� ‘s t�gos ist�l�kban ‘s katroczokban csikainak legjobb ‘s legb�s�gesebb eledelt nyujtani. Nem fog � azon t�rekedni, hogy egy lova ollyan legyen mint a’ m�sik, hanem hogy mindegyik, maga individualit�s�hoz k�pest olly t�k�lletess� v�lj�k, a’ mint csak lehet. M�r illy k�sz�lm�nyekkel Ig�slovakat, Rimond�kat nevelni, bizony nem volna jutalmas. Azoknak jutalmas ki�ll�t�s�ra csak az Alf�ldi Puszta val�, ha husz harmincz ezer hold van egy tagban ‘s azt a’ n�pesed�s, de kiv�lt az ahoz val� T�kep�nz h�ja miatt elrendelni ‘s instrualni nem lehet, oda val� a’ nagy sz�mu M�nes. Ellenben ha ott dr�ga M�nesmesterek, katroczok ‘s a’ t. vannak, sok zab elk�l, akkor fogadok, hogy vesztes�g s�l ki a’ Sz�mad�sokbul. M�r illy m�nesekben hasznos, a’ csik�k legnagyobb egyformas�g�ra ‘s hasonl�s�g�ra t�rekedni; mint nem k�l�mben arra �gyelni, hogy micsoda lovak vannak legnagyobb keletben. Azon Gazda, ki M�nes�ben olly Lovakat nevel, mellyek a’ V�s�ron �rz�kenyen megkiv�ntatnak, �s mellyekben egyforma test�ll�s, mozg�s, sz�r, ‘s egy typus l�tszik, jutalmasabb nyeres�get v�rhat term�szetesen, mint azon Teny�szt�, ki m�r szok�sbul kik�sz�b�lt lovakat �ll�t-ki, �s kinek M�nese tarka barka.

A’ m�nesbeli Nevel�sben f�k�ppen arra kell t�rekedni, hogy a’ L� ne igen kicsiny, �s minden esetre nagy teher-bir� legyen. Kocsibaval� L� tizenhat markot �ss�n. Katona L� k�tsz�z fontot k�nnyen birjon, sz�z�tven fontot mint a’ lapt�t ‘s a’ t. -

Magyar Orsz�gon a’ lovak t�k�lletes�t�se keleti lovak �ltal sokkal bajosabb, mint az, ezel�tt Angli�ban volt. Oka ennek ez: n�lunk csak t�ze van ink�bb a’ l�nak, mint teste; olly sz�ks�ges pedig egyik mint a’ m�sik. Mit �r a’ nagyon er�s, sz�p test� �s nagy L�, mellyben semmi t�z, semmi energia nincs? de viszont mit �r azon kis t�zes macska, melly minden j� akaratj�val is mind�g csak a’ Szark�rul vett k�zmond�sra eml�kezteti az embert. Ollyan kis t�zes macska el�g van n�lunk ‘s igaz hogy egy l� se gy�zhetn�-meg eg�sz vil�g-h�t�n; ha annyit tehetne, a’ mennyit tenni akarna, de nem mind�g hasonl� a’ tehets�g az akarathoz.

Angli�ban test volt eleinte t�bb, ‘s bel� �nt� a’ keleti faj �ltet� nemes t�z�t, ugyan is a’ leghitv�nyabb keleti m�nl�, melly csak egy kis teher alatt is ny�g, helyes der�k csik�t ejtethet egy vastagtest� kancz�val; de egy illy hitv�ny leg�nyb�l, ‘s az Erd�lyi l�bemel� ‘s l�bcsavar� v�kony kancz�bul mif�le term�ket lehet v�rni? Sz�p lehet, de egy er�s, v�llas ‘s neh�z ember nem igen tudja, � �llj�n e a’ l�ra, vagy a’ lovat vegye e a’ h�t�ra.

Az �n it�letem szerint a’ mi lovainknak t�k�lletesebbre val� nevel�s�re az Angol tellyesv�r� �ltalj�ban v�ve alkalmasabb mint a’ keleti L�, mert semmivel kevesebb, de t�n t�bb nemess�ggel mint ezen ut�ls�, t�bb csontot, ideget ‘s er�t �nt sz�rmazatjaiba. Azonkiv�l pedig tagadhatatlan, hogy a’ tellyesv�r� Angol L� tiszta eredet�t, mert m�r annyi nemz�seken �ltal a’ maga min�m�s�g�t megtartotta, bizony csak kevesebb� lehet k�rd�sbe venni, mint azon keleti lovaknak tiszta fajz�s�t, mellyek, Isten tudja, hol �s kik �ltal neveltettek. Nem vagyok mindaz�ltal a’ keleti L� ellen, mert engem is ugy mint ak�rkit, b�jol� ‘s kerek mozg�sa, nemes �br�zatja ‘s a’ t. annyira elragad; hogy sokszor szinte elfelejtem magamban azt a’ k�rd�st tenni, ‘hogy melly cz�lra lessz csikaja ugyan csak t�k�lletesen megfelel�, ha ollyan de �ppen ollyan fog lenni, mint �’. Ezen k�rd�s pedig az az ‘A’ mellyn�l a’ teny�szt�nek minden munk�l�d�sait kezdeni kell.

Angli�ban csak egyneh�ny kev�s keleti m�nl� ‘s kancza tette azon T�rzs�k�t, mellyb�l a’ mostani ott �l� tellyesv�r� nagy Familia sz�rmazott. Sok keleti L� hozatott Angli�ba ut�bb is, �s most is nagyobb sz�mban vannak ott, mint Haz�nkban. De m�r n�lok nincsenek olly becsben, mint az id�, p�rasod�s ‘s tart�s �ltal t�k�lletes�tett Magzatjaik. Nincs pedig el�it�let a’ keleti L� ellen, s�t ott most is keleti lovakkal sz�mosabb pr�bat�telek t�tetnek mint n�lunk; ‘s hogy is lehetne, hogy olly v�r ellen volna el�it�let, melly v�r az Orsz�g lovai t�k�lletess�g�t ugy annyira nevelte? ha pedig van el�it�let, hogy t�madhatott az m�sk�pp, mint az �ltal, hogy mind azon keleti lovak, mellyek k�s�bb id�kben vitettek Angli�ba, mind al�bb val� csik�kat nemzettek, mint azon r�gi Fajz�k sz�rmazatjai. Azt pedig t�n senki nem fogja �ll�tani, hogy az Angolok olly nemes keleti Lovakat magoknak nem szerezhetnek, mint mi. Az � Lehet�s�gek, a’ vil�gnak minden, �s legelrejtettebb szegeletib�l magoknak lovakat szerezni, a’ mi Lehet�s�g�nkhez azokra szert tenni, ugy �ll; mint eg�sz India, az Indiai Gubernator, az Indiai T�rsas�g keresked�se �s karav�njai - egy B�lisb�thoz, egy keleti Consulhoz, egy p�r bankrut�rozott keresked�hez, egyneh�ny szeg�ny utaz�khoz - ugy, mint sz�z egyhez! Ne gondoljuk teh�t, hogy azt Mecka t�j�k�rul mi hozzuk majd Haz�nkba, a’ mit az �r�kk� j�r� kel� Angol ott felejtett: de ha olly Csudaterm�k tal�ltatn�k is ott; nem vinn�k e azt ink�bb olly Orsz�gba, mellyben mindennap adnak lovat harmincz negyven ezer forinton peng�ben, mid�n n�lunk p�lda sincs, hogy valaha l� csak tizenk�t ezer forint�rt peng�ben adatott, vetetett volna is.

Meglehet mindaz�ltal minden. Ugy mint a’ legnagyobb nyeres�get is el lehet egy Sorsal nyerni Lotteri�ba; de nem hihet�. Csak az a’ k�l�mbs�g fordul m�g itt el�, hogy a’ keleti l� sokkal dr�g�bb mint az angol ‘s m�g is ha egybehasonl�thatjuk az egyikkel val� teny�szt�s,  S z e r e n c s e j � t � k,  a’ m�siknak nevel�se pedig  b i z o n y o s  r e g u l � k r a  � s  c o m b i n a t i o k r a  � p � l t  I d � t � l t � s.

Nem tagadom ellenben, hogy �ltalj�ban az Angol L�ban is van sok, a’ mi dics�retet nem �rdemel ‘s hogy sz�mosak k�ztt, csak kevesek tal�ltatnak, mellyek min�k�nk igaz hasznot hajthatn�nak. �s ak�rmelly befoly�sa legyen is a’ kora szalad�snak a’ tellyesv�r� l�ra, ugy hogy annak testi�ll�s�rul igazs�gosan it�lni csak bajos; az�rt nem lehet azt m�g is ellenzeni, hogy k�z�l�k n�mellyiknek olly elijeszt� merevedts�ge, rests�ge, otrombas�ga ‘s �gyetlens�ge van; hogy a’ teny�szt� ink�bb m�s Maglovat v�laszt. Magam is n�melly kancz�imat keleti l�val h�gatn�m el�bb, ha b�r nem is tudn�m eredet�t, mintsem egy illyen faragatlan mamlasz Leg�ny �ltal.