A’ TENY�SZT�S
N�MELLY F�VON�SAI.

A’ T�k�lletess�g az Embert�l legt�volabb j�r, a’ K�z�pszer�s�ggel sokszor tal�lkozik, az Alacsonys�gokkal pedig �r�kk� k�szk�dik. �s ugy l�tszik, hogy a’ Term�szet t�le szinte mindent eltagad ‘s csak f�radoz�sainak �s �llhatatoss�g�nak enged. Melly k�nnyen futja-el a’ gaz a’ mez�t; mid�n a’ nemesebb pl�nt�t csak az emberi munka ‘s gond nevelheti. ‘S igy a’ term�szettel az ember sz�net n�lk�l val� hadban �l, �s a’ Mindenhat� csak n�melly Kiv�lasztottjainak engedi-meg, azon titokba tekinteni �s azokat felfedezni, mellyekn�l fogva a’ B�lcses�g, mind azokat felkeresni, jobb�tani, nemes�teni, �s az Emberis�g sz�ks�geihez �s javaihoz k�zelebbre hozni tudott, mellyek a’ Sokas�g szeme el�tt rejtve maradtak, �s Nem�nk szerencs�j�re �s boldogs�g�ra olly hathat�san befolynak.

Nem gerjeszti e sz�v�nket m�ly b�mul�sra, ha csak egy pillantatig is �tgondoljuk, hogy n�melly csek�ly t�rgyaknak hasznunkra val� ford�t�sa, �s n�melly m�soknak nemes�t�se �ltal az eg�sz Emberinemnek melly haszna, melly gy�ny�r�s�ge sz�rmazott?

Hozzuk csak a’ Selyembogarat, hozzuk a’ Gy�m�lcsf�k nemes�t�s�t, hozzuk az Er�m�veket eml�kezet�nkbe!

Ki gondolhatta volna, hogy egy ocsm�ny F�reg sz�vetje arra haszn�ltathass�k, arra ford�tathass�k, hogy abbul valaha kir�lyi pal�st k�sz�lj�n, �s hogy az eg�sz Nemzeteket valaha meggazdag�thasson, mint Lombardi�t, Piemontot!

Nem lehet e szinte csud�nak mondani azt a’ v�ltoz�st �s jobb�t�st, mellyet a’ Beolt�s a’ Gy�m�lcsf�kba tett? �s nem �r�lhet e az eszm�lked� kert�sz, hogy a’ leghidegebb �ghajlatokban, a’ hol a’ term�szet az �let ellens�g�nek l�tszik lenni, jobb �s szebb gy�m�lcs�ket tud teremteni, mint a’ mellyeket a’ legboldogabb haz�kban a’ m�veletlen mez� nyujt.

�s nem b�mul�sra m�lt�k e azon k�vetkez�sek, mellyeket a’ G�zer�m�vek hoztak magok ut�n? N�zz�k csak ‘s vizsg�ljuk, mennyire felemelt�k n�melly nemzetek bels� phisikai erej�t?

Sokan mind ezeket most nagyon term�szeteseknek l�tj�k, mert m�r hozz� szoktak; de ha akkor �ltek volna, mikor a’ Selyembog�r haszn�l�sa, a’ Beolt�s, a’ G�zer�m�vek feltal�lva m�g nem voltak, melly megvet�ssel viseltettek volna azon Elm�lked�k er�nt, kik el�re b�torkodtak volna mondani, hogy ezen elejinten semmi tekintetre nem m�ltatott t�rgyak feltal�l�s�nak valaha milly nagy k�vetkez�sei lesznek.

‘S az�rt minekel�tte magunknak megengedn�nk azt hinni, hogy az ember Ujat t�bbet feltal�lni, vagy a’ m�r feltal�ltat jobb�tani �s nemes�teni nem k�pes; ford�tsuk ink�bb a’ mult id�k tapasztal�s�t hasznunkra. Lessz bizonyosan egy j�vend�, mikor azt senki se fogja csud�lni t�bb�, a’ mit a’ m�i vil�g lehetetlennek �s k�ptelennek tart. Egy R�mai Centurio eszel�snek tartotta volna azt, ki a’ m�khoz hasonl� puskapor tulajdons�g�t �s erej�t el�re mondotta volna; valamint a’ legtud�sabb Phoenicziai haj�s, sem j�vend�lhette-meg egy G�zhaj� t�k�lletesb volt�t.

B�mul�sra m�lt� az a’ kis emberi Vel�! �s ki bizhatik, olly nevets�ges felfuvalkod�ssal, maga elm�lked�se erej�be, hogy azt mern� �ll�tani ‘Emberi L�lek! te ezen a’ hat�ron, mellyet �n jelelek-ki neked - tul nem emelheted magad!’

Ha a’ teny�szt�sben tett tapasztal�sokat somm�san vessz�k, �s azokat nem k�zelr�l, mint a’ gazdaember, mellynek tehets�g�ben az m�sk�p nem szokott lenni, hanem philosophice tekintj�k - �s ha egy k�t k�l�n eseteket nem vesz�nk, term�szet t�rv�nyeinek, hanem csak a’ Sz�zadok �ta Egym�sbul k�vetkez�s �r�k�s rendj�t - akkor ugy l�tszik, hogy az embernek n�m�n�m� hatalm�ban van, egy �llatot elv�ltoztatni ‘s azt szinte a’ maga term�szet�b�l kivetkeztetni.

Ezen Elv�ltoz�s �ltal az �llat azon cz�lhoz, mellyre megkiv�ntatik, vagy k�zel�t, vagy attul elt�vozik. A’ cz�lhoz val� k�zel�t�s vagy elt�voz�s pedig valamelly tudom�ny �s systema szerint, vagy csak v�letlen�l t�rt�nik-meg. Az �szv�r p. o. valamelly eszm�lked�snek sz�l�ttje, - korcs lovak �s korcs kuty�k pedig �ltalj�ban a’ vak V�letlennek sz�lem�nyei szoktak lenni.

Az �szv�r k�t k�l�n T�rzs�knemnek Sz�l�ttje; benne a’ tov�bbi nemz�tehets�g megsz�nik: �s a’ Term�szet itt egy hat�rt vonni l�tszik, ne hogy a’ k�l�n t�rzs�knemek vegy�l�se �ltal, az elkorcsosod�s m�d n�lk�l kiterjedjen, �s azon rendet megrontsa, mellynek, a’ mint l�tszik, az �llati vil�gban fennmaradni kell. ‘S melly rettent� sz�rnyetegek sz�letn�nek, ha egy k�l�n t�rzs�k, egy m�s k�l�n t�rzs�kkel szapor�thatn� mag�t ‘s melly idomtalan  ‘I z � k’  lenn�nek, egy hat�r n�lk�l val� �sszevegy�l�sb�l - azt calculalni alig lehet!

Az �llatot teh�t elv�ltoztatni, �s term�szet�b�l kivetkeztetni, a’ k�l�n t�rzs�k�k t�bb nemz�seken �ltal val� �sszevegy�t�s�vel nem lehet. Azt eszk�z�lni, ugy l�tszik, csak m�s m�dok segits�g�vel lehet - �s azon m�d n�gy

A’ k�l�n Fajok �sszevegy�t�se.

Az Atyafiak �s Rokonok p�rosod�sa.

Bizonyos tulajdons�gu �s kitetsz� test�ll�su p�rok elegy�t�se.

Az �ghajlat, eledel, mozg�s �s nevel�s.

Ezen n�gy m�dnak cz�lar�nyos haszn�l�sa alkotja a’ Teny�szt�snek m�ly �s igen sz�vev�nyes Tudom�ny�t, melly m�g a’ gyermekkor legals� l�pcs�j�n �ll. T�tettek ugyan pr�b�k �s tapasztal�sok nagy sz�mban, de hogyan �s kik �ltal, micsoda kiterjed�sben, �s mennyi �let forg�sokban? Mind az a’ mi eddig t�rt�nt, kor�nt sem el�g a’ t�rgy t�k�lletes kifejt�s�re. Hanem vegy�k-fel a’ dolgot rendszerint:

A’  k � l � n  F a j o k  � s s z e v e g y � t � s e.  Ha p. o. egy Elisebbah fajbeli M�nl�, egy Mecklenburgi kancz�val keveri v�r�t, a csik� - ha nagyobb vil�gos�t�s kedv��rt a’ dolgot szoros tudom�nyi m�d szerint vizsg�lnom szabad - ¹/₂ Elisebbah ‘s ¹/₂ Mecklenburgi fajta lessz. Ha ezen csik� kancza, �s ez megint egy Elisebbah m�nl�val h�gattatik, az onoka csik� ³/₄ Elisebbah ‘s ¹/₄ Mecklenburgi fajta lessz, �s ugy tov�bb. De h�t ha most ezen onoka csik�val, melly gondoljuk, hogy kancza, egy eg�szen m�s faj� m�nl� - egy Andalusiai ered �ssze; mi lenne sz�lem�nye? ¹/₂ Andalusiai, ³/₈ Elisebbah, �s ¹/₈ Mecklenburgi.

M�r most ha illy �sszevegyit�s �tven nemz�sen �ltal t�rt�nt-meg, melly sz�rny� korcs lehet az az �llat, melly mind azon k�l�nf�le fajt�k sz�l�ttje! Ezen sz�lem�ny a’ hihet�s�g minden calculusa szerint, egy igen k�z�pszer�, tehetetlen �llat lesz. �s pedig nem az�rt, hogy illy �sszevegy�t�st a’ teny�szt� nem haszn�lhatna az �llatoknak azon cz�lhoz, mellyre megkiv�ntatnak k�zelebb val� hoz�s�ra - hanem az�rt, mert az illy �sszeegyel�t�s csak v�letlen, �s nem tudom�ny ‘s valamelly meghat�rozott princ�pium szerint szokott t�rt�nni. Felebb �rint�m, ‘s tudom, az Olvas� abban velem egyet �rt, hogy a’ k�z�pszer�s�g k�r�b�l csak f�radoz�s, munka, �s esz�nk �ltal szoktunk �ltalj�ban kiszabadulni.

Ha bizonyosan megakarjuk tudni, hogy mit �r nevelt lovunk, melly valami v�relegy�t�s Sz�lem�nye, annak legal�bb hat esztend�s kor�t kell be v�rnunk. �let�nk harminczadik esztendeje el�tt pedig csak ugyan nem szoktunk sz�ml�l� Gazd�k, gondolkod� Teny�szt�k lenni; ‘s igy minekut�nna egy mag�nos ember ritk�n �l hat L�nemz�sen tul, �tven nemz�sb�li �sszevegy�t�s csak v�letlen szokott megesni.

Eld�deinknek �s Aty�inknak tapasztal�s�t nem szoktuk m�s hagyom�nyaikkal egy�tt a’ testamentomban �tvenni. A’ fiu rontja a’ mit az atyja �p�tett, vagy a’ dolgot megint az elej�n�l kezdi. ‘S igy azt senki bizonyosan el�re nem tudhatja, hogy min�m� tulajdons�gu �llatok sz�rmaznak �s sz�rmazhatn�nak az illyen �sszevegy�t�sek �ltal. Azt t�bb egym�s ut�n �l� Generatioknak kellett l�tni, kellett tapasztalni. ‘S ha esztelens�g valamiben, a’ mindent tulajdon szemeivel val� l�tni akar�s �s tulajdon megpr�b�l�s, a’ lovak leend� sz�rmaz�s�val azt tenni akarni ugyan csak esztelens�g.

Britanni�nak a’ l�teny�szt�sben, tagadhatatlanul, legr�gibb, legkiterjedtebb, �s legrendesebb tapasztal�sa van. De m�g ott sincs a’ dolog annyira kimer�tve, hogy nem maradott volna h�tra m�g igen sok tanulni val�. M�ig se volt minden pr�bat�tel sem el�g hosszas, sem el�g pontos. Ott is sz�mos a’  p r o  et  c o n t r a.  Ott se v�tetik mindenben a’ Sz�zadi egybenfoglalt teny�szt�snek k�pe Cynosur�ul, ott is elt�vednek, elragadtatnak sokan, egyes Esetek egyes Jelen�sek �ltal. Hasznos tapasztal�sokat, egy mag�nos ember a’ l�teny�szt�sben nem is igen tehet, azt csak egy j�l elrendelt, �s mind�g fenn�ll� Egyes�letnek lehetne tudni, melly mindenekre �gyelv�n, minden eseteket feljegyezv�n, t�bb Nemz�sek sz�rmozatjait somm�san vizsg�lhatn�-meg �s az akkor �l�ket, sokakrul felvil�gos�thatn�, a’ mit mi most k�dben l�tunk, �s csak gyan�t�s �ltal keres�nk �s tudunk is. Illy Egyes�let, melly Ap�rul Fi�ra �tmenne, nagyon hosszu id�t �rne, �s v�gt�re a’ mi onok�inkat arra oktatn�, mennyire lehets�ges az El�menetel a’ teny�szt�s t�rgy�ban ‘s mennyire nem.

H�ny k�l�n l�faj �l, azt meghat�rozni neh�z. Bizonyos, hogy t�bb korcs van, mint a’ maga faj�ban tiszt�n eredett. Az  A r a b s,  �s az abbul tiszt�n �s egyenesen teny�sztett  A n g o l  t e l l y e s v � r �  L �  - azon felette nagy test� Angol, ugy nevezett  F e k e t e  L �  ‘B l a c k  H o r s e’  melly csak teher huz�sra ford�tatik, tal�n a’  B e l g i u m i  faj ‘s azon  k i s  L o v a k,  mellyek az  U r � l i  hegyekben tal�ltatnak, a’ magok faj�ban maradtak-fenn tiszt�n m�i napig.

A’ k�zv�leked�s azt tartja, hogy Ar�bi�ban a’ lovak genealogi�j�t Sz�zadok �ta szemmel tartj�k, �s legnagyobb lelkiesmerettel a’ k�l�n lovak �gazatjait mind�g a’ magok nemzets�gekben tiszt�n teny�sztik; hogy pedig Angli�ban minden tellyesv�r� l�, m�r attul az id�t�l fogva feljegyeztetett, mikor az Orsz�got a’ sok keleti l� majd szinte elbor�totta, �s hogy az a’ m�i napig is a’ legnagyobb publicit�ssal jegyeztetik-fel, tal�n kiki tudja.

Ezen okokn�l fogva mi nem is esmer�nk m�s l�fajt�t, mellyr�l olly bizonnyal lehetne mondani, hogy tiszta �s nem korcs, mint az Ar�biairul �s az Angol tellyesv�r�r�l, melly, ha k�zelebbr�l �s szorosabban vessz�k, nem m�s hanem csak egy �s �ppen azon fajta.

Hogy azon nagy fekete Angol lovak, mellyeket eml�tettem, magokban tiszt�n neveltettek, nagyon hihet�, mert test�ll�sok minden m�s l�fajtabeliek�t�l olly k�l�mb�z�, hogy alig lehetne hinni, hogy nagy m�rt�kben azok v�re m�s v�rrel az igen nagy heterogeneitas miatt elegy�tetett volna.

A’ mit a’ Belgiumi, D�n, Angol-Cleveland, Spanyol, Normandi ‘s a’ t. L�fajt�krul tudunk, csak v�lem�nyre van �ll�tja, �s mennyire vannak tiszt�n nevelve nemzets�gekben, vagy mennyire korcsok, azt csak sz�mos nemz�sek ut�n; ha mind�g magok k�ztt teny�sztetn�nek, lehetne valamelly hihet�s�ggel megtudnunk. A’ Birk�nak tiszta vagy nem tiszta maga nemzets�g�ben val� sz�rmaz�s�t - mert abban egy nemz�s a’ m�sik ut�n szapor�bban forog mint a’ l�n�l - illy m�d �ltal tudta-meg Haz�nkban n�melly gazda ‘s meg lett gy�z�dve Magsereg�nek tiszta vagy nem tiszta eredet�r�l. Sokan ugy szerzettek kosokat ‘s any�kat, a’ mint csak lehetett. Hogy tiszta Merinosok voltak e, vagy sem, ki mutathatta-meg minden bizonyal? �s kiv�lt ollyanoknak, kik magok a’ val�di kutf�hez nem mehettek, m�soknak pedig k�nnyen nem hisznek, �s magokat mindenre k�nnyen re� besz�lleni nem engedik. K�s�bb id�kben, mikor m�r k�z�tt�nk mint valamelly szoros regula megvolt alap�tva, hogy a’ Birkanemes�t�shez sikerrel egy tiszt�n �s legkisebb korcsosod�s n�lk�l nevelt Magsereg hijj�val csak kezdeni sem lehet, �s hogy az eredv�ny Spanyol kos �s anya, b�r durva sz�r� lenne is, a’ teny�szt�sre m�g is t�bbet �r, mint a’ legfinomabb Meszticz, sok gazda agg�dni kezdett, vallyon Magserege keveretlen v�r� e vagy sem. N�mellyik azt tapasztalta, hogy aggodalm�nak ugyan volt is oka ‘s hogy Magserege esztend�r�l esztend�re lefel� ment �s elallyasodott; mint viszont n�mellyik azt l�tta, hogy Magserege t�bb nemz�seken kereszt�l minden tulajdons�gait megtartotta, s�t hogy az, rendes p�rasod�s, gond �s v�logatottabb eledel �ltal, m�g ink�bb nemes�tett �s t�k�lletes�tetett. Ezen utols�k aggodalma term�szetesen megsz�nt, �s �k szinte minden bizonnyal tudhatt�k, hogy tiszta Sereget birnak, �mb�tor a’ Seregek �si sz�rmaz�s�rul bizonyosat nem tudnak.

M�r illy tapasztal�st lovakkal egy mag�nos embernek tenni lehetetlen. �s nincs Britanni�n kiv�l egy Orsz�g is, a’ hol, csaknem k�t sz�zad folyt�n illy tapasztal�s vagy ink�bb pr�bat�tel v�gbe vitetett volna. Ott minden tellyesv�r� l�nak eredet�t harmincz, negyven �let forg�son �ltal, a’ K�zteny�szt� k�nyvb�l kilehet keresni: �s hogy azon keleti lovak, mellyek r�gi id�kben Angli�ba hozattak, korcsok nem voltak, abbul elegend�en kil�tszik; hogy mostani Kisonok�ik mind azon tulajdons�gokkal birnak, mellyeket az � r�gi �seik mutattak.

- - - - - - - - - - - - - - -

K�t egyf�le faju �llat olly term�ket nemz, mellyben, ha sz�l�ihez az mindenben nem hasonl� is, meg van m�g is az a’ visszanemz� tulajdons�g, a’ fajra n�zve mag�hoz hasonl� p�rral, sz�l�ihez �s nemzets�g�hez hasonl� �llatot nemzeni.

Illyen sz�rmazat �s term�k egy Orsz�guthoz hasonl�, melly noha n�mellykor egy kicsinyt jobbra �s balra hajlik is, �r�k�n �r�kk� m�g is csak mind�g egy �s azon helyfel� szolg�l.

De ha a’ sz�l�knek egyike m�s faju, akkor a’ term�k m�r kicsapott az egyenes line�bul, ‘s b�r melly j� �s t�k�lletes legyen is, m�r benne az a’ mag�hoz hasonl�t visszanemz� Min�m�s�g t�bb� nincs meg.

Csak ezen kev�sb�l is k�nnyen �tl�tjuk, hogy a’ k�l�n fajt�k �sszevegyit�se �ltal a’ teny�szt�, azon cz�loknak, mellyeket � el�rni akar, t�k�lletesebben megfelel� sz�rmazatokat nevelhet; mint sem azokat a’ term�szet puszta keze nyujtja. Igy p. o. egy gyenge, kisded Elisebbah m�nl�, melly csupa l�lek, �s egy izmos er�s Normandi hidegv�r� kancza csikaja, egy vasas katona haszn�l�s�ra sokkal, de igen sokkal t�bbet �rhet, mint atyja �s anyja. De m�r a’ v�re kicsapott az egyenes line�bul, �s teny�szt�sre, �mb�r derekabb lenne is atyj�n�l, annyit mint az, m�g sem �r.

A’ Continensen sokszor hallottam tellyesv�r� m�nlovakat, mellyek gyeng�k �s v�konyak, ‘s tal�n nem t�k�lletes test�ll�suak voltak, kev�sre becs�lni; ‘s viszont f�lv�r� parip�kat igen nagyra emelni, �s az Angoloknak szemre h�nyni, hogy azokat m�nlovaknak nem hagyt�k. Az els�kben pedig meg volt azon nemz�er�, ahoz alkalmatos kancz�kkal, tal�n olly term�keket nemzeni, mellyeket mi annyira emelt�nk, minekut�nna a’ f�lv�r�ek, magokn�l, minden tulajdons�gra �s tekintetre n�zve bizonyosan al�bbval� sz�rmazatokat fajzottak volna.

Az Angol illy korcs lovakat, b�r melly j�k �s t�k�lletesek legyenek is, ha csak az els� nemz�sben csaptak volna is ki az egyenes line�bul, �ltalj�ban m�nlovaknak haszn�lni m�r nem szokott. �s mi�rt nem haszn�lja �ket? mert Sz�zadok lefolytta alatt majd nem minden ember tapasztalta, a’ ki csak l�val vesz�d�tt, hogy az illy korcs lovakkal val� teny�szt�s a’ cz�ltul ink�bb ‘s ink�bb f�lre vezet. H�t a’ Continensen? ‘s h�t n�lunk? Mi legt�bbnyire olly korcs m�nlovakkal akarjuk nemes�teni m�neseinket, kik m�r tal�n �tven nemz�s’ �ta f�lre t�rtek az egyenes utbul! �s megvallom, nem csud�lhatom el�gg�, hogy �ppen azok a’ gazd�k, kik Meszticz kossal Magseregekben a’ vil�gon semmi�rt nem ugratn�nak, m�neseikben korcs kancz�ikat korcs m�nlovaikkal legb�kes�gesebb elm�vel p�ros�tj�k, �s minden bizonyal j� �s derekas csik�kat rem�nylenek!

A z  A t y a f i a k n a k  v a g y  R o k o n o k n a k  i g e n  k � z e l r � l,  v a g y  t � v o l a b b r u l,  v a g y  -  b � r  u g y a n  a z o n  e g y  f a j b a n  -  d e  e g � s z e n  i d e g e n e k k e l  v a l �  p � r o s o d � s a.

Britanni�ban de kiv�lt Chin�ban ezen m�d �ltal a’ hizlaland� �llatokban val�s�ggal ugy l�tszik csud�k t�rt�ntek. Angli�ban van p. o. egy �k�r- �s egy juh-fajta, mellynek csontja olly v�kony, ina olly gyenge, rests�ge vagy ink�bb apathi�ja olly k�l�n�s, em�szt� tehets�ge pedig olly nagy, hogy az igen igen k�nnyen h�zik, �s sokkal t�bb h�st �s fagyut �d, mint egy �ppen olly neh�zs�g� k�z�ns�ges �k�r vagy juh. Ezen �llatok igazi Nyomor�kok. Azt lehet r�lok mondani, hogy veget�lnak ink�bb, mintsem �ln�nek. Fejek m�d n�lk�l kicsiny, l�baik pedig olly v�konyak, hogy azokon �llani, vagy j�rni alig tudnak, ha elesnek, magok t�bb� fel nem kelhetnek; de husok ellenben legzs�rosabb, legjobb �z� �s legporhany�bb. �s ezen �llatok val�s�gos artefactumok. ‘S mi �ltal vannak szinte minden csontjaiktul �s inaiktul megfosztva? �s ahhoz a’ cz�lhoz, hogy igen k�nnyen �s gazd�lkod�lag sok hust �s sok zs�rt vegyenek magokra, olly igen nagyon k�zelre hozva? Semmi egy�b �ltal, hanem a’ rokonok, sz�l�k, �s magzatok t�bb nemz�sek folyt�ban igen k�zelr�l val�  B e l f a j z � s a  ‘I n z u c h t’  �ltal.

Mi�rt hoz maga ut�n illy k�vetkez�seket, ezen bels� k�zel rokonok k�ztt val� de egyszersmind systematiz�lt Belfajz�s, itt vizsg�lni nem akarom. Elegend� leszen ezen egy k�t �ppen most mondott sor arra, rem�nylem, hogy n�melly l�teny�szt�, a’ ki lovait ugy p�ros�tja, mintha azon t�rekedn�k, hogy azoknak b�tors�ga, csontja, �s ina nemz�sr�l nemz�sre kevesedj�k fogyjon ‘s v�gt�re azokat k�v�r, porhany� ‘s j� �z� hussal asztal�ra adhassa, System�ja csalhatatlans�g�rul k�telkedni kezdjen.

Angli�ban a’ vil�g�rt sem engedn�k, hogy k�zel rokon lovak p�rosodjanak - mert illy p�rosod�snak k�vetkez�seit minden nap l�tj�k. �s a’ legkisebb gyerek is, ha csak egy kicsinyt elm�lkedik, a’ csontos, er�sinu versfut� lovat j�rtatv�n, mid�n azonban a’ magas f�ben a’ h�t�n fekv� tehetetlen juh hitv�ny l�baival hadar�z, hogy felkeljen, a’ mit nem tehet, k�nnyen kital�lja, hogy bizony a’ lovat, mellynek csontja, ina, b�tors�ga ‘s lelke felesleges nem lehet ‘s mellyre r�n�zni ‘s mellyet megenni nem cz�lunk; hanem hogy r��lj�nk vagy befogjuk: ugyan csak m�s uton kell nevelni, �s tal�n �ppen a’ legellenkez�bben, mint a’ juhot, mellyet se nyargalni, se kocsiban hajtani nem akar senki; hanem csak gyapj�t haszn�lni ‘s hus�val �s zs�rj�val �lni.

Nem felejtem-el soha, hogy valamelly M�nesesgazda, ki a’ Teny�szt�s Professor�nak tartatott sok�ig ‘s tal�n annak tartatik m�g ma is, ki a’ l�teny�szt�sben a’ Belfajz�st tartja a’ legcz�lar�nyosabbnak, �s kivel mind ezeket messzebbr�l k�zl�ttem, n�kem system�ja v�delm�re, azt mond� ‘Ha a’ k�zel Rokonok p�rosod�sa a’ Birka nemes�t�s�t olly magasra vitte, mi�rt ne volna az, a’ l� nemes�t�s�re is a’ legbizonyosabb ‘s legr�videbb ut?’

De mire nevelj�k a’ birk�t, �s mire a’ lovat? A’ mi birk�inkat ugyan nem annyira a’ hizlal�sra, mint a’ sz�r�k elad�s�ra, nevelj�k. Nem is volna az�rt cz�lar�nyos, hogy ha �ket ugy p�ros�tan�nk, mint Angli�ban azon hizlaland�kat, mellyekr�l el�bb sz�llottam. Birk�inknak a’ csont, az in sz�ks�ges, mert sov�ny legel�n kelletik sokszor, hogy keress�k eledeleket. Az a’ v�letlen, �s nem szorosan k�zel rokonoknak p�rosod�sa; mellyet aklainkban �z�nk, �ppen elegend�, birk�inkat valamennyire gyeng�teni. �s v�letlen, itt igaz�n a’ legjobb uton megy�nk, mert a’ gyeng�bb birk�nak gyeng�bb a’ sz�re. Minden a’ mi az Astheni�ra viszi az �llatot, b�r�t �s sz�r�t is l�gy�tja, gyeng�ti: innen van az, hogy a’ koplal� birka gyapja finomabb, mint az igen is sok eledellel tartott birk�� ‘s a’ t. De h�t lovainkat mire nevelj�k? hogy azoknak is sz�reikkel kereskedj�nk? gyeng�knek ‘s tehetetleneknek akarjuk e nevelni?

Ugy l�tszik teh�t hogy teny�szt� Bar�tom okoskod�sa bizony nem �ll jobb l�bon, mint ha azt mondotta volna: ‘Soroks�rnak, Ketskem�tnek ‘s a’ t. legr�videbben megyek Szegedre, mi�rt ne mehetn�k Soroks�rnak, Ketskem�tnek ‘s a’ t. legegyenesebben L�cs�re is’.

Az Angolok a’ tellyesv�r� lovat, csak a’ nemzets�gb�li, de igen igen t�vol val� rokonok; vagy eg�szen idegenek de egy fajtab�liek p�rosod�sa �ltal nevelik. A’ kakast, mellyet ut�bb mint kappant az asztalra adnak, azon az uton teny�sztik, mint az eml�tett v�kony csontu juhokat. A’ viadalos kakast pedig, mellyet diadalomra nevelnek, azon az uton teny�sztik, mint a’ versfut� lovat. �s �gy �ppen azon fajtab�li baromfi, a’ systematiz�lt p�rosod�s �ltal, t�bb nemz�sek ut�n vagy csont �s in n�lk�l val�, l�gy, k�v�r, �s j��z� mad�r fog lenni, �s az asztalra sz�pen illenni; vagy egy sov�ny, csontos, inas �s b�tor �llat v�lik bel�le, melly ellenkez�j�vel hal�lig megvivni k�sz. A’ mi baromfiaink sem harczra, sem az asztalra nem igen val�k; mert a’ teny�szt�sr�l, csak valjuk-meg legkisebb tapasztal�sunk sincs. Ha pedig j�zan �sszel meg nem valljuk, hogy nem �rt�nk hozz�, hogy ide�nk sincs r�la, soha meg sem is tanuljuk.

B i z o n y o s  t u l a j d o n s � g u  � s  k i t e t s z �  t e s t � l l � s u  p � r o k  E l e g y � t � s e.

Ezen m�d nagy csud�kat szapor�n nem sz�l. �s �mb�r hihet�, hogy egy p�rnak, mellynek feje, teszem, szembet�n�leg nagy, fia is nagy fej� fog lenni, az�rt a’ visszanemz� tulajdons�g a’ teny�szt� minden combinatioit sz�net n�lk�l semmis�teni szokta.

Itt csak a’ p�rok sz�p ar�nyai tehetnek t�bb nemz�sek forg�sa ut�n valamelly tetemes v�ltoz�st. A’ hihet�s�g sokkal nagyobb, hogy k�t sz�p test� �llat egy szebb sz�rmazatot fog nemzeni, mintha az �llatoknak csak egyike, vagy egyike sem volna sz�p.

Igy az Angolok csak sz�mos �letforg�sok ut�n tudt�k a’ keleti lovat, a’ n�lk�l, hogy minden ar�nytul megfosztott�k volna, nagyobb�tani, er�s�teni. ‘S �gy t�bb Nemz�snek lefolyta sz�ks�ges valamelly M�nes hib�inak mint teszem: neh�z Fejnek, g�rbe Orrnak, hosszu Csukl�nak ‘s a’ t. kik�sz�b�l�s�re.

Ujabb id�kben Angli�ban csak nem minden lovak, azokon kiv�l, mellyek a’ legnehezebb terhek huz�s�ra ‘s csak lassu munk�ra ford�tatnak, tellyesv�r� m�nlovak �ltal teny�sztetnek ‘s csak a’ kancz�k fajt�i, test�ll�sai ‘s tulajdons�gai v�logattatnak - ki k�l�nk�l�n cz�loknak megfelel�s�re val� csik�k nevel�se v�gett. De a’ tellyesv�r� lovaknak, kik m�r 2-3 esztend�s korokban a’ szalad�shoz gyakoroltatnak, test�ll�sa legt�bbnyire ag�rforma, izetlen ‘s m�s cz�lokra n�zve, mint katona al�, k�nny� h�mba ‘s a’ t. nem alkalmas; csontjaikban ‘s idegekiben pedig, a’ kor�nval� er�ltet�s �ltal, tetemes hib�k tal�ltatnak. A’ Continensen l�v� teny�szt�k mind ezekt�l megijedv�n, ink�bb f�lv�r� Angol Lovakkal, vagy m�s Nemzetb�liekkel gondolj�k lovaikat jobb�tani, mert bennek sokkal kevesebb, �ltalak ugy nevezett ‘eredeti hib�kat, tapasztalnak, �s a’ tellyesv�r�eket nem a’ cz�lhoz vezet�knek tartj�k.

A’ v�leked�s k�ztt l�v� ezen k�l�mbs�g t. i. Angli�ban �s a’ Continensen megkiv�nja a’ t�k�lletesebb kifejt�st; mert ez az a’ pont, mellyen a’ L�teny�szt�knek legnagyobb sz�ma elszokott sz�d�lni ‘s t�velyedni. Angli�ban a’ legh�resebb tellyesv�r� Maglovak, a’ Continens System�ja szerint, annyi eredeti hib�kkal szoktak tele lenni, hogy azokon, a’ ki �ket legel�sz�r l�tja, nem gy�z elegend�k�ppen b�mulni ‘s csud�lkozni. M�r ha az Utaz�, ezen els� kedvetlen benyom�ssal megyen haza, nincs term�szetesebb, mint hogy semmi ki nem t�r�lheti azontul k�pz�l�d�s�b�l azt a’ felvett ide�t, hogy az Angol l�val val� p�rosod�s nem csak nem tan�csos, s�tt veszedelmes is. Ha t�rt�netb�l pedig azon Orsz�gban megmarad, mellyben sok dolog, szinte a’ boszonkod�sig, m�sk�ppen folytattatik, mint m�sutt; akkor azt fogja tapasztalni, hogy egy bizonyos magl�nak tellyesv�r� csikai, mellyeket valamelly int�zetben k�sz�tetni l�t, majd nem mind tele vannak a’ leggoromb�bb hib�kkal, �ppen azon l�nak nem tellyesv�r� csikai pedig, mellyek 3-4 esztend�s korokban m�g legelnek, mind olly tiszt�k, mint a’ puskacs�.

Ha ennek ok�t most homloka k�zep�n keresgetni kezdi, t�n annak fogja tulajdon�tani, hogy ezen ut�ls�kat az anyjoktul fel�ben megmaradott v�r mind azon hib�ktul �jja. Kiv�lt az fog illyen esz�be sz�k�tt gondolatnak ink�bb engedni, kinek m�g gyerek kor�ban azt dud�lt�k sz�ntelen f�l�be ‘Az Angol l� egy �vegh�zi, egy mesters�ges pl�nta’ mintha m�reg volna; mintha a’ vadk�rte, a’ vadalma �desebb volna ann�l, mellyen az emberi �sz jav�tott ‘s �des�tett ‘s melly a’ vad szomsz�dja mellett �ppen olly derekan ki�llja a’ telet. Ut�bbi vizsg�lat ut�n, mid�n azt veszi megint egyszerre �szre, hogy ezen tiszta csik�k testv�rei, kik egy vad�sz� ist�l�ban tartatnak, vagy ny�ron l�gy legel�k�n d�lledeznek, sz�mtalan csont kin�v�seit, inak dagad�sait, idegek merevedetts�geit viselik magokon, okoskod�sai akkor ingadozni kezdenek. M�r minek tulajdon�tja ennek ok�t tov�bb�, melly uton keresi v�gt�re az igazs�got ‘s mennyire mer�l b� a’ k�ptelens�gekbe, azt val�ban nem tudom ‘s csak azt a’ megjegyz�st b�torkodom tenni, hogy ezek, a’ vil�goss�gra nem eg�szen hozott tapasztal�sok ‘s eg�szen ki nem fejtett okoskod�sok, a’ mi teny�szt�inknek m�s rendes tudom�nyaikban ‘s eszk�zl�seikben �ppen olly el�it�leteket, bal l�p�seket �s a’ cz�ltul val� elt�voz�sokat zavarnak; mint a’ j�l meg nem em�sztett eledelek a’ v�rt megrontj�k, k�szv�nyt okoznak, a’ testnek term�szetes munk�l�d�sait g�tolj�k, az eg�sz system�t felforgatj�k, �s v�gt�re merevedts�get, vagy t�k�lletes eloszl�st eszk�z�lnek.

Hosszu �letet �rni, semmi sebet ‘s t�r�st nem szenvedni, semmi veszedelembe sem keveredni, bizonyosabban nem lehet - mint semmit sem pr�b�lni, �ra szerint kelni-fel, fek�dni-le, ny�ron falun a’ h�sben, t�len v�rosban a’ k�lyha megett m�rs�kelt mozg�s ut�n, j� eledelt j� apetitussal venni mag�hoz, puha �gyban fek�dni, ‘s az elm�t minden gondtul, minden terhes - t�n hazai munk�tul menteni, k�s�bb a’ f�lben pamukot hordani, langyos vizet inni ‘s a’ t. M�r a’ ki mindent pr�b�l, sok veszedelemmel szembe sz�ll, minden gondot, minden unalmat mag�ra vesz, hogy felebar�tjainak szolg�ljon, hogy a’ berohan� ellens�gt�l a’ Haz�t v�dje, az illyen bizony sokszor nem az �gyban ‘s nem mint eg�szs�ges V�n hal-meg; nem ritk�n, sebeket, t�r�seket gy�gy�tgat, kor�n v�n�l ‘s fel�ldozott gyenge test�t alig birja, mellyet bels� Megel�ged�sben �s Csendben csak a’ sz�p l�lek tart fenn. De az�rt ezen Utols�knak sz�rmazatjai gyeng�bbek, �lhetetlenebbek, haszontalanabbak fognak e lenni, mint azon Els�k nemzets�ge? Azon katon�nak, ki sokszor jegen h�lt, lovat evett, kinek l�ba kereszt�l van l�ve, keze elv�gva ‘s a’ t. valaha leend� fia, az atyja g�rbe l�b�t, csonka kez�t, megingadozott testi�ll�s�t fogja e a’ vil�gra hozni? ‘S eredeti hiba e az, ha egy l�, ki m�r esztend�s kor�ban l�p �lete p�ly�j�ra, olly hib�kat visel v�n kor�ban test�n, mellyekt�l azon l� mentt, melly soha nem tett nehezet, soha nem vitt v�gbe er�set?

‘S az�rt �n �ppen azon hib�t, mint vaks�got, cs�b�rbe h�g�st, inp�kot, h�lyagot, b�tk�t, dudorod�st csomol�kot, kapczatetemet ‘s a’ t. egyik l�ban eredetinek tartom, m�sik l�ban pedig eredetinek nem tartom. Ha valamelly l� n�gy esztend�s kor�ig csup�n csak legelt, azut�n lassan lassan vigy�zva s�t�ltatt�k, nem is hevert vagy �llott napokig ist�l�ban ‘s m�r h�t esztend�s kor�ban mind ezen eml�tett hib�k l�tszanak rajta, akkor val�ban Magl�nak nem tan�cslom; de ha azt, esztend�s kor�ban kord�zt�k, k�t esztend�s kor�ban a’ nyargal�sban gyakorolt�k, h�rom esztend�s kor�ban m�r versenezett ‘s t�n ‘a’ hurnak igen nagy meghuz�sa miatt’ hib�kat kapott, mellyeket b�tyja, ki m�g legel, nem nyer - akkor megvallom, hogy nem igen �rtem, ezen Ina�t�tts�gek, Kiduzzad�sok leend� sz�rmazatjaira mi m�d, �s mi�rt menn�nek �ltal. A’ tapasztal�s legal�bb azt mutatja Britanni�ban, hogy illy Jelei a’ kora er�ltet�snek a’ nemzets�gekben nem �r�k�s�k. Hogy pedig a’ vad�szlovak ugy annyira elromlanak, nem csuda; ha meggondoljuk, hogy azok mi iszonyuakat visznek v�gbe. ‘S h�t azon v�n H�s, ki Egyptomban kezd� halhatatlan �let�t, Berezin�n�l f�lig megfagya ‘s Waterloon�l sebekkel megrakva szomoruan hagy�-el vit�zi p�ly�j�t, mi�rt nem nemzhetne leg�nyes magzatot? �n azt gondolom, hogy ink�bb � nemzhet, b�r mi er�tlennek, �sszesz�radtnak, sanyarodottnak l�ss�k is most lenni; mert �ppen az a’ ‘Meleg’ melly megfagyni nem enged�, �ppen az a’ ‘Lelkier�’ melly Haz�j�ba �lve visszahoz�, nemzhet olly fiat, ki ugyan csak talpra esik; - ugy mint a’ versenez� l�ban �ppen az a’ ‘Szesz’ melly nem szenved�, hogy h�tra maradjon, �ppen az a’ ‘Nemes t�z’ melly nem enged�, hogy kid�lj�n, b�r mi roskadt legyen is m�r alkotm�nya, fogja nemzeni a’ mind�g diadalmas csik�t. �s �n legal�bb tan�csosabbnak tartom, jobb kancz�k v�r�t olly m�nl�val vegy�teni, ki m�r sokat tett ‘s pr�b�lt, ha b�r hib�s is; mint ollyannal, ki eg�szen �p, de se Er�set se Sokat soha nem tett. Ebben saj�t tapasztal�som - a’ mennyire egy mag�nos embernek ‘s kiv�lt nem igen nagy id�korunak valamellyes tapasztal�sa lehet - meger�s�tett.

Azonban nem k�nny�, megvallom egy Angol Versencz� L�bul, melly nyul�nk, h�tul t�n magasabb mint el�l, fej�t f�ldre tartja, fark�t nem viseli ‘s a’ t. a’ Nemz�er�t ‘kin�zni’ hogy � olly lovakat nemzjen, mellyek kant�rosak, nyakkal f�vel farkal felfel�, kurta derekuak, mozg�k ‘s a’ t. legyenek. Azt csak ‘Gondolomra’ lehet tenni ‘s az�rt mint m�r t�bbsz�r mond�m, nincs sz�ks�gesebb mint sz�mos M�nl�, hogy azokbul v�logatni lehessen. Ha azt k�rden�nk, ‘h�t �k magok mi�rt ollyanok, hogy nek�nk nem tetszhetnek ‘s nem n�k�nk val�k, arra azt felelhetn�nk, hogy annak oka egyed�l a’ fut�shoz val� kora elk�sz�t�sekben fekszik. Nem nagyon term�szetes e, hogy azon l� testi �ll�s�nak eg�szen k�l�mb�z�nek kell lenni, a’ ki csak nem �lete kezdet�t�l fogva egy k�l�n�s Gymnastik�ban �l, a’ hol m�d n�lk�l sokat j�rtatj�k l�p�sben; �getve, r�vid v�gtatva soha; a’ hol minden iparkod�s arra megyen, hogy leghidegebb v�r� �s phlegmatikus, hogy legkant�ratlanabb legyen, l�bait alig emelje a’ f�ldt�l, fej�t lefel� tartsa ‘s eg�szen az elej�re d�lj�n!

Azon bevett Talpigazs�g ‘Egyenl� egyenl�t nemz’ annyi kiv�teleket szenved, hogy alig lehet k�zmond�sn�l egy�bnek venni. Ha emberekhez hasonl�tjuk a’ dolgot, nemigen szembet�n� e a’ mondottnak igaza? H�ny egyenes hatalmas Granatirosnak T�t atyja �s anyja csak egy kis g�rbe p�r - ugy hogy nem b�mulhat az ember elegend�en a’ der�k sz�rmazaton. Ezen a’ Sz�l�kt�l val� Elt�voz�s m�g szembet�n�bb olly emberekn�l, kik m�r kisded koroktul fogva valamelly Gymnastik�ban rendesen ‘s folyv�st gyakoroltattak. Nem volt csud�latosabb mint t�bb esztend�k el�tt egy igen h�res Franczia Ballett�nczasnak - ki b�jol� Csalk�pzelet mesters�gei �ltal a’ Sokas�got legnagyobb Enthusiasmusra ragad� ‘s �rz�keny Sz�peket mint egy r�gi ig�z� B�lv�ny-Istens�g, �r�m k�nnyekre fakaszta - egy�gy� durva ‘Bordelaise, parasztos Anyj�t l�tni, ki fapapucsba otromba faragatlan l�p�sekkel k�s�r� fi�t a’ Prosceniumra, hogy ott csud�in �r�lj�n. ‘S azt k�vetkeztetj�k e ebb�l, hogy a’ j�mbor j� Any� oda haza maradt m�sik fi�nak homlok�t Paris Sz�pei hasonl�k�ppen Borosty�nnal koron�zt�k volna meg, ki hihet�k�ppen hossz� k�k ingben t�n kapcz�t k�tv�n, m�g lakhely�ben sem b�jult-el senkit is. ‘S azt k�vetkeztetj�k e, hogy ama F�l-Istens�gnek, azon m�gusi T�nczosnak fiai, mind az apjokra fognak �tni.

A’ gymnastik�lt L�val �ppen ez az eset. M�r hogy a’ paraszt l�ban, melly szint ugy nagyon kor�n haszn�ltatik, mind azon kin�v�sek annyira nem tal�ltatnak, mint a’ versfut� lovakban, tagadhatatlan. Ugy mint a’ paraszt gyereknek, ki odahaza ludakat �riz ‘s a’ t. b�r mi nyomor�k legyen is m�sk�pp, �ltalj�ban annyi t�r�tt, ficzamodott, egybeszak�tott csontja, ina, idege nem lesz, mint azon gyermeknek, ki k�t�len j�r ‘s Saltomortal�ben �s eff�l�kben gyakorolja mag�t.

Ennek foglalatj�bul azt k�vetkeztetem, hogy a’ hidegv�r� teny�szt� annyira el nem ragadtatik, a’ sz�p ar�nyos ‘s er�s test�ll�s �ltal, hogy a’ l�nak elrejtett fajt�j�t, tiszta eredet�t, szesz�t ‘s a’ t. a’ k�ls� Cs�bnak fel�ldozza.