A’  L � N A K
A’ FUTTAT�SHOZ VAL� ELK�SZ�T�S�R�L,
�S A’ VERSENEZ�SR�L.

Az �llatnak physikai organisatioja ritk�n, vagy csak pillantatokig van eg�szen t�k�lletes Egybenhangz�sban. A’ test l�tele vagy sthenikus vagy asthenikus - mindenkor az egyikre vagy m�sikra ink�bb hajland� - �s a’ term�szet, melly az �llati alkotm�ny rendes munk�lod�sait sz�net n�lk�l el�mozd�tani t�rekedik, mind�g k�szk�dik ezek k�z�l egyike ellen. Ha a’ Sthenia vagy az Asthenia hatalmat nyer, �s a’ term�szet t�bb� nem elegend� er�s, minden r�szek k�z�tt fentartani ‘s eszk�z�lni azon Egybenhangz�st, melly a’ t�k�lletes J�ll�tel ‘s Eg�szs�g, akkor a’ test megbetegszik �s az Orvos olly szereket ny�jt, mellyek a’ term�szetet felseg�tik, hogy az a’ nyaval�n megint diadalmaskodhass�k. Ha a’ term�szet a’ gy�z�sre m�r el�gtelen, a’ legjobb Orvosiszer sem haszn�l t�bb�, �s az eg�sz alkotm�ny gyulad�s �ltal, vagy er�fogyatkoz�s miatt �sszerogy.

A’ lehet� legnagyobb Eg�szs�g �s Betegs�g k�ztt sz�z �s sz�z csak nem �szrevehetetlen l�pcs� van.

Hogy pedig egy �llat testi tehets�geit - annak lehet� legnagyobb erej�ben haszn�lhassuk - elker�lhetetlen�l sz�ks�ges - hogy azokat az el�rhet� legmagosabb l�pcs�re emelj�k. Ezt eszk�z�lni ‘s p. o. egy lovat egy bizonyos napra ‘s �r�ra olly �llapotba hozni, hogy az �ppen akkor, mikor a’ p�ly�ra ki�ll - az eg�szs�g �s er� lehet� legmagasabb pontj�t el�rte legyen, teszi az  E l k � s z � t � s  M e s t e r s � g � t.

A’  K � s z � t �  nagyobb vagy kisebb tudom�nyja ‘s �gyess�ge, t�bb vagy kevesebb tapasztal�sa �s bel�t�sa ‘s t�n szerencs�je is hat�rozz�k-el ezen mesters�g k�r�t, �s annak t�k�lletesebb vagy t�k�lletlenebb �z�s�t. A’ legt�k�lletesebb k�sz�t� azt eszk�z�ln�, hogy a’ L� physikai alkotm�ny�ban minden bels� munk�l�d�sok �s mozg�sok a’ lehet� legnagyobb megegyez�ssel t�rt�njenek-meg: hogy benne minden r�szek magok k�z�tt legnagyobb ar�nysulyban legyenek, �s hogy az �ppen akkor, mikor szaladnia kell, �rje-el az � individualis t�k�lletess�ge ‘Akmej�t’.

A’ lovat egy kev�ss� jobb karba hozni, azt n�m�n�m�k�ppen a’ fut�shoz �s m�s haszonv�telekhez szoktatni, ahoz minden Kocsis, minden Lov�sz �rthet; - az nem nagy mesters�g, de azt arra a’ pontra emelni, mellyn�l magasabbra mechanica organizatioj�n�l fogva m�r nem juthat, ahoz �szhaju tapasztal�s �s a’ term�szetbe m�ly bel�t�s sz�ks�ges.

Kiki tudja, hogy lova jobban, �s tov�bb megyen �szkor, ha m�r nyaratszaka rendes mozg�sban volt, mint hosszu t�l ut�n, ha sok�ig hevert. Kiki tapasztalja, hogy lova er�sebb �s tart�sabb ha m�r j� id�t�l fogva b�s�ges zabbal �lt, ‘s m�dosan vett�k haszn�t, mintha azt csak ma hozn�k ki a’ f�b�l, a’ hol h�napokig legelt ‘s nem dolgozott. Ugy kiki �szre vehette, hogy �ppen azon l� egyszer ser�nyebb m�sszor tuny�bb, �s hogy tehets�ge is v�ltozik - valamint az emberben a’ kedv - �mb�tor valamelly szembet�n� betegs�g jel�t nem mutatja.

Igy a’ k�z�ns�ges �letben, a’ mindennapi haszonv�tel, a’ szok�sban l�v� gond, �s ut�nnal�t�s �ltal elegend�k�ppen elk�sz�thetj�k lovainkat �talj�nos foglalatoss�gaink ‘s gy�ny�r�s�geinkre: - mire is volna sz�ks�ges �s mi nagy hasznot hajtana �talj�ban, ha gondosabb Elk�sz�t�s �ltal - egy �r�nyi kocsiz�sunkat egy minut�val, vagy eg�sz napi utaz�sunkat egy fert�ly or�val r�vid�thetn�nk is, kiv�lt ha meggondoljuk, hogy esztendei rendes, �s tudom�nyos Elk�sz�t�sek t�n t�bb p�nz�nkbe ker�lne, mint ig�s lovaink megszerz�se.

De a’ p�lyagyepen - a’ hol f�l, de sz�zad r�sz secunda is elegend�; hogy a’ l� diadalmas vagy meggy�z�tt - nyertes vagy vesztes legyen - m�r m�s a’ k�rd�s, m�r m�s a’ felad�s! Illy cz�lra a’ lovat, minden Tudom�nnyal, minden Rendel kell elk�sz�ten�nk, hogy ha azt hij�ba, �s ok n�lk�l nem akarjuk nyargalni; s�t annak ink�bb azt a’ lehet�s�get engedni, hogy t�k�lletesebb l�tel�nek haszn�t vehesse.

A’ legjobb �s legnemesebb l� olly �llapotban lehet, hogy azt egy igen k�z�pszer� is meggy�zheti. �n egy hitv�ny paraszt l�ra fogadok mingy�rt, - ha az mind�g mozg�sban van ‘s mad�rhusu - egy igen nemes keleti m�nl� ellen, melly kancz�kat h�g ‘s az�rt egy kicsinyt k�v�rre van hizlalva, nem is igen j�rj�k. De nem volna e esztelens�g s�t kegyetlens�g illy nemes �llatot olly �llapotban a’ p�ly�ra l�ptetni, mellyben neki legkisebb hihet�s�ge, de m�g lehet�s�ge sincs az � vet�lked� t�rs�n diadalmaskodni!

�s az�rt meg sem is foghatom, egy gondolkod� ember, hogy hozhatn� az �ppen el nem k�sz�lt lov�t a’ p�ly�ra. Ha valaki p�nzben fogad, �s lov�t a’ fut�shoz annyira, a’ mennyire lehet, el�re el nem k�sz�ti - az a’ p�nz�t vagy kidobja, vagy elaj�nd�kozza. De ha csak mulats�g�rt futtatn� is az �ppen el nem k�sz�lt lov�t, m�g akkor sem cselekedn�k helyesen, mert Szeg�nynek legkisebb lehet�s�get sem engedne, mag�t j� ‘s derekasnak mutatni. �s ugyan mi j� mulats�g volna a’ f�b�l, vagy m�nesb�l csak �ppen most kifogott - b�r mi j� �s nemes, de er�tlen, �s b�djadt csik�t minden meggondol�s n�lk�l zaklatni?

�n legal�bb illyenekben nem gy�ny�rk�dhetn�m, �s csikaimnak, mellyeket minden gondal nevelgetek - azt a’ Lehet�s�get, hogy minden term�szeti tehets�geiket ‘s a’ szerencse aj�nd�kait is legnagyobb m�rt�kben haszn�lhass�k - mind�g fentartani, k�teless�gemnek v�lem.

Hogy is t�rhetn�m azt, ha Szeg�nyeket - olly gyeng�n, �s tehetetlen�l mint azok egy�gy�en felserd�ltek - a’ p�lyak�r�n sarkantyuzni, �s �tni, lehelletekb�l eg�szen kifogyni ‘s olly lovak �ltal meggy�zettetni l�tn�m; mellyeket �k, ha rendesen el�re a’ fut�shoz lettek volna szoktatva, igen k�nnyen kifuthatn�nak.

Ha egy Spanyol Colonista, rabszolg�j�t, kinek jeles testb�li tehets�gei vannak, arra k�nszer�ten�, hogy az bilincselt l�bbal - �rkokat sz�kj�k, nagyokat ‘s sebeseket l�pjen - - mik�nt v�lekedn�nk r�la? Mit gondoln�nk azon Vez�rr�l, ki der�k Bajnokait tompa �s romlott fegyverrel, - az Ellens�gnek k�zep�be vezetn�.

Vagyon egy igazs�g�rz�s, egy k�teless�g, melly benn�nket az �llatokhoz �ppen ugy k�t valamint az emberekhez.

Az er�sebb karba val� hoz�s, az a’ cz�l, mellyet az elk�sz�t�sben el�rni kell.

M�r ezen t�rgyban csak az Angoloknak van tapasztal�sok. Ezt �k ezer meg ezer pr�b�k �ltal Sz�zadok lefolyta ut�n tett�k magok�v�. Nem nevets�ges e az�rt, ha ollyan, a’ ki systema szerint val� Elk�sz�t�sr�l alig hallott csak besz�lleni is, hib�kat, term�szet ellen val� m�dokat, el�it�letes szok�sokat akar feltal�lni ‘s vet szemekre ollyanoknak, a’ kik eff�l�kben meg�sz�ltek?

Tagadni mindaz�ltal nem lehet, hogy az Elk�sz�t�sben sok hij�baval�s�g, sok szemf�nyveszt�s is fordul n�melly helyeken el�, de azok ‘Figur�ja, csak a’ gy�va szokott lenni, a’ ki minden m�s horogba is kap, ak�rmelly Szerencsebajnok vetn� is ki neki. Az eg�szs�ges esz� ember - a’ ki egyiknek az�rt nem hisz t�bbet, mert k�lf�ldi az �lt�zete ‘s haj�ban t�n hajpor van - m�siknak pedig az�rt nem kevesebbet, mert sz�rben j�r ‘s f�s� tartja zs�ros haj�t: - a’ ki nem arra �gyel, hogy ki mondja, hanem hogy ki, mit mond - az k�nnyen de igen nagyon k�nnyen kifogja mind�g tal�lni, mi igaz, - mi nem. � vagy maga fog pr�b�lni, vagy azok tan�cs�val �lni, a’ kik pr�b�ltak. J�l tudja, mi a’ legszebb �s legj�zanabb Theoria, a’ r�gi Praxishoz hasonl�tva? Egy L�orvos, a’ ki a’ l�l�b�nak minden idegeit annyira esmeri, hogy azokrul egy h�tig is besz�lhetne, de m�g lovat nem patkolt, nem fogja e ink�bb megnyilazni lov�t, mint az a’ falusi kov�cs, a’ ki ezereket vasalt m�r, �mb�r azt sem tudja, mi az ideg.

Egy K�sz�t� vagy Gyakorl�, angolul  ‘T r a i n e r’  - kinek nagy h�re, �s hetven esztend�s kor�ban nagy tapasztal�sa volt - n�kem egykor azt mond�: hogy a’ l�nak, melly a’ szalad�shoz j�l el vagyon k�sz�tve, ollyannak kell lenni, mint egy muzsikabeli hangeggyezetnek, mellyben egy bal hang sincs. �n ezen magyar�zatot nagyon helyesnek tal�ltam. � az �ltal azt akarta mondani, hogy sem az igen kinyugodott, sem az igen kif�rosztott l� nem j� a’ gyepre, - a’ l� se k�v�r ne legyen, mert ugy a’ sok hus, �s zs�rral megt�lt t�deje a’ szalad�sban k�nnyen h�tr�ltatja - de igen sov�n se, mert akkor megeshetn�k, hogy gyomra, �s inai gyeng�lhetn�nek.

Megt�rt�nik sokszor, hogy n�gy angol m�rtf�ldnyi a’ fut�s, �s hogy valamelly l� csak f�l f�vel marad h�tra ‘s veszejt. M�r ha ezen igen csek�ly h�tra marad�snak, melly �ltal egyik F�l tal�n Vagyon�nak nevezetes r�sz�t veszti, - szinte egy magyar m�rtf�ld t�vols�gra! - mathematice megkelletett esni - az az: hogy semmi m�d �ltal az a’ l�, azt az egy arasznyi hosszat, olly nagy utban, �ppen azon id� alatt nem hagyhatta h�tra; akkor bizonyosan mind az, a’ ki a’ lovat k�sz�tette, mind pedig a’ ki lovagolta, j�l �rtett�k dolgokat; az els�ben nagy tudom�nyt ‘s tapasztal�st, a’ m�sikban ritka testi er�t ‘s csendes v�rt mutat.

- - - - - - - - - - - - - - -

L�ssuk m�r mik�ppen lehet valamelly lovat illyen egyez� hangu ar�nysulyba hozni, a’ hol ollyat�n kis elmarad�s, vagy csak egy p�r linea messzes�g ezereket a’ zsebbe hozhat, vagy abbul ezereket kivihet.

Ha a’ l�ban, mellyet elk�sz�teni akarunk, semmi organika hiba, semmi elhat�rozott betegs�g nincs: mindenek el�tt annak fajt�j�t, ideje kor�t, l�bait �s gyomr�t kell tekinten�nk.

Ezeknek min�m�s�ge �s miben volta hat�rozza-el a’ l� gyakorl�s�ban ‘s elk�sz�t�s�ben azon sz�mtalan  � r n y � k o z � s o k a t,  mellyeket az �gyes �s eszes k�sz�t�nek, az � eszk�zl�s�ben mind�g szemei el�tt kell tartani.

Van sok rendszab�s ugyan, hogy mik�ppen kelless�k az elk�sz�tend� l�val b�nni, de a’ kiv�telek olly sz�mosak, hogy azoknak haszn�t venni, sok gyakorl�s n�lk�l csak bajosan lehet.

Azt mindaz�ltal csak nem bizonyosan, �s mint valamelly f� regul�t lehet �ll�tani: hogy laxans Szerek, n�ha �rv�g�sok ‘s t�bbsz�ri Izzaszt�sok n�lk�l a’ lovat t�k�lletesen a’ fut�sra elk�sz�teni nem lehet.

De prob�ljuk-meg a’ dolgot - �s ne hogy t�bb k�l�n�ss�gek �ltal, mellyek minden l�nak saj�tjai, a’ dolgot zavarod�sba hozzuk, tegy�nk fel valamelly egyes esetet ‘s v�lasszunk egy tellyesv�r� h�rom esztend�s csik�t, mellynek l�bai alkalmasint j�k, de gyomra k�nyes, �s fogjunk annak elk�sz�t�s�hez.

Hol �s hogyan neveltetett? Ist�l�ban, mez�n, puszta f�v�n ‘s sz�raz szalm�n, vagy el�gs�ges zabon? Nagy e, er�s e m�r id�kor�ra, vagy m�g h�tra van a’ n�v�se? alkotm�nya millyen, t�m�tt e, nyul�nk e? Nemzets�ge �gazatj�ban - vagy hogy vil�gosabban mondjam, a’ Famili�j�ban nincs e valamelly k�z�ns�ges elrejtett gyenges�g, vagy valamelly k�l�n�ss�g �s kik�l�mb�ztet� tulajdons�g? ‘s a’ t. H�ny megfontol�sra �s kital�l�sra val� k�rd�s ‘s csak egy esetben! Ha a’ l� v�n, m�r h�gott, vagy nem tellyesv�r� ‘s a’ t. h�ny modificatiok fordulnak m�g akkor el�! Ha csik�nk sanyarun �lt ‘s hitv�ny, �s azon fel�l k�nyes term�szet�, m�r sokkal t�bb id� kell elk�sz�t�s�re. Azzal kell most kezden�nk, hogy lassan lassan jobb husba �s er�be j�jj�n: azt pedig a’ f� regula szerint, mellynek, el ne felejts�k, sz�mos kiv�telei vannak, m�sk�pp nem eszk�z�lhetj�k: mint sok �s rendes mozg�s, legjobb eledel, lehet� legnagyobb tisztas�g, �s ollykori hast�g�t� Szerek �ltal. Ebben az utols�ban tal�n meg�tk�zik az Olvas�?

A’ mindennapi tapasztal�son alap�tott rendszab�s arra oktat: hogy a’ F�hus, a’ l�ban nem alkalmas a’ szalad�sra, hanem csak a’ Zabhus: �s Zabhus is pedig csak ollyan, melly j� zab �s sok ‘s rendes mozg�s �ltal t�madott.

Csik�nkat teh�t ki kell vetkeztetn�nk a’ f�husbul, hogy r� t�m�ttebb zabhust ruh�zzunk, �s hogy lehet azt m�sk�pp eszk�z�ln�nk, mint T�g�t�-Szerek, lassu P�ral�s �s Izzaszt�sok �ltal.

De a’ T�g�t�szernek, m�g m�s haszna is van, �s arra egy�bben is van sz�ks�g.

Az Elk�sz�t�sben l�v� l� annyit l�p, annyit v�gtat, annak olly j� eledeleket nyujtanak ‘s olly mennyis�gben, azt olly szorgalommal tiszt�tj�k �s dajk�lj�k, annak mozg�sai, �s nyugtai olly rendesen folynak, hogy az a’ felette nagy er� ‘s eg�szs�g miatt a’ gyulad�sra igen hajland�: a’ legkisebb bels� Elv�t�s, a’ legveszedelmesebb t�d�, m�j, vagy vel� gyulad�s�t hozza maga ut�n, mellynek k�vetkez�sei ann�l nagyobbak �s szapor�bbak, menn�l k�zelebb van a’ l� az er� ‘s eg�szs�g azon t�k�lletess�ge pontj�hoz, mellyre azt emelni, a’ K�sz�t�nek legohajtottabb sz�nd�ka, �s minden t�reked�se - a’ legcsek�lyebb k�ls� �t�s pedig sz�rny� dagad�sokat okoz egy olly testben, mellynek ha m�r k�zel van a’ p�lya napja a’ szem�lyes�tett ‘Stheni�nak’ kellene lenni. M�r illy k�rny�l�ll�sokban nem j� �s nem cz�lar�nyos e - egy kis H�s�t�szer - t�n egy kis �rv�g�s is?

A’ mi csik�nk teh�t m�r egy k�t dosis T�g�t�t bevett, mellyet minden k�r�ln�z�ssel kelletett neki adnunk, mert � a’ mint feltett�k, nagyon k�nyes. Most v�gtat�sait m�r jobban, sz�mosabban �s sebesebben kezdi v�gbe vinni; �s az �gyes Lovas gyerek csendes m�ddal �tet lassan v�gtat�saiba a’ legegyenl�bb ar�nysulyba hozza, ne hogy jobbra ‘s balra d�ledezzen, �s az �ltal v�g�s�t r�vid�tse.

L�bai most t�n dagadnak, gyomra nem igen em�szt, t�n kif�rosztottuk. Itt sz�ks�ges az eloszlat� az er�s�t� Szer �s egy kis nyugv�s.

Most m�r csik�nk naponk�nt er�s�dik, - csak v�gtat�saiban nem igen halad, l�lekzete nem engedi. Az�rt most izzasztanunk kell. A’ mi pedig az izzaszt�st illeti, magam is megvallom, hogy csud�lkoztam, mid�n legel�sz�r 2-3 esztend�s csik�t sok pokr�czal megrakva l�ttam egy magyar m�rtf�ldet v�gtatva �tfutni ‘s ugy izzadni, hogy a’ v�z r�la csak csurgott, lehellet�t pedig ugy elveszteni, hogy alig tudta, honn�t sz�vja szapor�bban a’ leveg�t.

Azonban ak�r melly nagyon meg�t�dtem is, mid�n ezt legel�sz�r l�ttam, az�rt m�g is most egyebet nem mondhatok, hanem, hogy ez is cz�lar�nyos �s sz�ks�ges. - Ezen b�n�sm�d �ltal a’ l� t�dej�n, valamelly er�szak esik, melly az�rt sz�ks�ges, hogy a’ t�d� t�guljon, mag�ban sok leveg�t tarthasson, �s mind azt a’ zs�rt kihajtsa melly ott �sszegy�lni szokott.

A’ Theori�ban e’ dolog azon Talpigazs�gra van �ll�tva, mellyet m�r fennebb �rdeklettem, hogy t. i. a’ term�szet kiv�ns�gainknak, ha azt valamelly gyakorl�s, �s bizonyos b�n�sm�d �ltal n�ki tudt�ra adjuk, engedni szokott; - a’ Praxisban pedig a’ mindennapi tapasztal�sra �p�lt, melly azt nyilv�nosan er�s�ti, hogy izzaszt�sok n�lk�l a’ lovat sebes fut� �llapotba hozni nem lehet.

Csik�nknak ezen izzaszt�s, b�r mi kizaklatottnak l�tszott is szeg�nyke lenni, nem �rtott egy cseppet is, mert m�r t�bb h�rom h�napn�l, hogy arra elk�sz�tgetj�k: nem is nyargaltattuk �tet sebesen, hanem a’ n�m�n�m�s�ge szerint. Csik�nknak szeme ink�bb f�nyl�bb lett, t�deje t�gult, minden testi munk�l�d�sai benne legrendesebben folynak, �s az eg�szs�g jele minden mozdul�saiban ink�bb ‘s ink�bb �szrevehet�.

Mi most minden �llhatatoss�ggal, �s szorgalommal folytatjuk hosszabb ideig v�gtat�sait, �s nagyobb nagyobb m�rt�kben eszk�z�lj�k izzaszt�sait.

‘S ime, v�gt�re felder�lt azon reggel, hogy csik�nknak megv�vni kell! De mit visz�nk a’ p�ly�ra? nem t�bb� egy gyenge, gy�va csik�t - hanem egy er�t�l, �s eg�szs�gt�l pezsg� lovat, mellynek sz�re mint a’ t�k�r, szeme mint a’ vill�m, inai mint az acz�l - ‘s melly rep�lve gy�z. -

�n t�n nagyon k�nnyen tettem csik�nkat diadalmass�, mert azt vett�k-fel, hogy k�nyesecske: - ollyant pedig illend�en a’ p�ly�ra hozni, bizony nem tr�fa - az�rt engedelmet is k�rek.

�ll�tsunk most egy m�s csik�t az Elk�sz�t�sre. Legyen annak igen j� gyomra, melly a’ f�t is megem�szten�, legyen j� vastag t�m�tt teste, de l�bai v�konyak �s gyeng�k. M�r ezzel hogy fogunk boldogulni? Ha T�g�t�szert nem adunk egy huzomban, ugy megh�zik mint a’ g�b�ly, mert izzasztani rosz l�bai miatt nem igen merj�k: ha pedig mind�g has�t t�g�tjuk, v�gt�re elrontjuk a’ gyomr�t, ‘s igy a’ t�bbi r�szei is gyeng�lnek. Bizonyos pedig, hogy caeteris paribus ‘a’ jobb gyomor gy�z a’ gyepen’.

Illy lovat becs�letesen a’ gyepre vinni, ne hogy a’ K�sz�t� tudatlans�g��rt ‘s gondatlans�g��rt v�doltass�k, igen neh�z.

H�t a’ v�n l�val hogy fogunk b�nni: �s egy ollyannal, melly ha a’ fut�snapj�t el�re �rzi, t�bbet m�r nem eszik? Mit cseleksz�nk avval, melly a’ p�lyak�r�b�l mind�g f�lre t�r ‘s kit�r? ‘s a’ t.

Ezekr�l m�g sokat tudn�k mondani, de a’ t�rgy nem �rdemli, hogy eg�szen kimer�ts�k ‘s az�rt berekeszt�leg csak azt k�rdem m�g, mind ezekben van e valami El�it�let, valami El�lelfoglal�s, valami Szemf�nyveszt�s? �n a’ l�nak a’ p�ly�ra val� elk�sz�t�s�t egy felhuzott hurhoz hasonl�tom, melly ann�l magasabb ‘s tiszt�bb hangot �d, menn�l jobban huzz�k - de egyszerre elpattanik, ha a’ term�szeti tart�ss�g�n tul vonatik. ‘S �gy minden esetre a’ lassu �s hosszas Elk�sz�t�s tan�csosabb, �gy a’ lassu �s hosszas mozdul�sok b�tors�gosabbak, - �mb�r azokat is n�m�n�m�k�ppen azon p�lyak�r�kh�z kell alkalmaztatni, mellyeknek �tfut�sokra a’ lovak k�sz�tetnek, mert hosszabb vagy csak r�vid p�lyagyepre vitetend� lovak k�l�mb�z� m�don gyakoroltatnak.

Sokan, a’ kik mind ezeket szemeikkel l�tt�k �s kezeikkel tapogatt�k ‘s az�rt a’ dolgot nem tagadhatj�k, azon �szrev�telt szokt�k tenni ‘hogy ezen b�n�sm�d a’ lovak �let�nek el�bb ut�bb nagyon �rtalmas’.

Erre csak azt felelem, hogy egy Orsz�gban sem v�n�lnek-meg a’ cs�d�r�k ‘s kancz�k olly igen, mint Angli�ban, �s egy Orsz�gban sincs t�bb p�lda, olly sok m�nl�nak annyi Csik� Nemz�s�r�l ‘s olly sok kancz�nak annyi Csik� Ell�s�r�l. Tudnival� pedig, hogy minden h�res Versenz�, �s nagy somm�k�rt h�g� lovak, m�r 2-3 esztend�s korokban a’ szalad�shoz elk�sz�tve voltak, �s 3-4 esztend�s korokban m�r szaladtak is; mert h�gat�sra n�zve, mint az Angol mondja ‘a’ pr�b�latlan M�nl�nak nincs nagy becse’ t. i. ollyannak, kinek sem maga tetteir�l, sem Sz�rmozatjairul semmi bizonyos, �s �tet aj�nl�, tudva nem volna.

Legt�bben pedig, a’ kik az Elk�sz�t�sr�l csak annyit tudnak, a’ mennyit eszek ereje el�rhet, mert semmi tapasztal�sok nem volt - de a’ dologrul m�g is it�lni akarnak - azt �ll�tj�k, hogy a’ Versenfut�s, de kiv�lt azon Manipulatiok, mellyek azt megel�zik, igen kegyetlenek ‘s a’ t.

Nem tagadom, hogy a’ l�nak sorsa nem irigyl�sre m�lt�; de ha valamelly �llat L�tele, a’ mi k�pzelet�nk szerint t�rhet�: az minden bizonnyal legf�k�ppen a’ versfut� L��. Melly szorgalom van vele, melly dajk�l�s, melly anyai gond fiatal kor�ban! Az elk�sz�t�s minden tudom�nya csak annak ereje ‘s eg�szs�ge legnagyobb magass�gra val� vitel�re cz�loz felserd�l� idej�ben; ‘s mi is eszk�z�lhetn� m�s az �llat szerencs�j�t, ha nem a’ testi munk�l�d�sainak Eggyez�hangja ‘s annak �rz�se. Igaz, hogy neh�z azon pillantat mikor a’ gyepen, der�k ‘s hatalmas Ellenkez�vel kell n�ki megvivni, has�tja sebes v�gtat�sban a’ leveg�t, akarna m�g - de nem tud m�r - ‘s oldal�rul a’ v�r csurog; - de milly r�vid ezen id�k�z ‘s melly ritk�n adja el� mag�t, mid�n mindennapi �llapotja csupa nyugv�s, k�m�ll�s ‘s kedvez�s. De a’ versentfut� L�nak t�bbi Pajt�sai, szerencs�sebbek �? Jobb dolga van annak, melly a’ m�ly v�g�sban gan�t hord; vagy annak, melly a’ post�n rossz utban ezer meg ezer �t�st kap; vagy annak a’ szeg�ny kancz�nak, melly vemhesen visz forspontba ‘ak�rkit’ - hogy egy huszas borraval�t nyerjen gazd�j�nak; vagy a’ szeg�ny katona l�nak, melly nyolcz napi ‘Mindennel’ avas, tur�s h�t�n hasig �ll a’ s�rban ‘s holnapokig csak le se fekszik ‘s a’ t. Az a’ sz�v, melly k�nnyen l�gyul, mikor arra ok nincs, tal�n akkor kem�nykedik, mikor l�gynak lenni nemes volna. Nincs nevets�gesebb, mint egy kem�ny b�tors�got lehell� Bajnokot l�tni - T�rsas�gban, ki l�gy �rz�keny sz�vet mutat - csat�ban. Nincs sz�nakoz�sra m�lt�bb ann�l, ki j� ‘s t�rzs�k�s Hazafit k�pez a’ k�lf�ld�n, honni k�nt�s�ben j�r ‘s a’ t. oda haza pedig az �ltal sz�nd�kozik tapasztal�sainak ‘s nagyobb cultura- ‘s civilizatioj�nak prob�it bebizony�tani; hogy anyanyelv�t elfelejt�, t�n besz�lleni sz�gyenli, vagy el nem pirul, hogy azt soha nem is tudta. Melly nagyon meg�tk�zn�nk, ha valamelly Angol angolul nem tudna; ugyan hihetn�nk e, hogy egy Spanyol spanyolul nem besz�ll; hogy csud�ln�nk azon Franczi�t, ki franczi�ul nem �rtene. Csak min�lunk l�tjuk mind ezeket term�szetesnek; mintha m�r sz�let�s�nkt�l fogva megszoktuk volna a’ sereg�lyek ‘s m�s madarak sz�zatjai ‘s cseveg�sei ut�naz�s�t.

- - - - - - - - - - - - - - -

Most egy k�t sz�t a’  F u t t a t � s  M e s t e r s � g � r � l.

Sokan azt gondolj�k, hogy a’ p�lyafut�s �gy megy v�gbe: �ssze �ll h�rom lovas, teszem A. B. C. lovakon, egy egyenes utra; a’ Bir� jelt �d, �s mind a’ h�rom, mintha pistolybul l�n�k-ki, elindul, neki ereszti a’ zabl�t ‘s ostorral �s sarkantyuval tellyes erej�b�l dolgozik. M�r pedig a’ dolgot nem illy szelesen �s minden megfontol�s n�lk�l kell v�gbe vinni; hanem minden l�val, az � term�szete, ereje ‘s m�s k�l�n�ss�geihez k�pest, m�sk�p kell b�nni.

J�f�le versfut� lovak k�ztt n�mellyik nagyon szapora, de nem igen tart�s; m�sik pedig igen tart�s, de �ppen nem szapora. Nagyon ritka van ollyan, a’ ki igen tart�s �s nagyon szapora is volna egyszersmind, �s k�z�ns�gesen csak egyben vagy m�sban jelesebb.

N�mellyiknek k�rme l�gy, de idege j�, �s puha gyepen hosszat v�g, mid�n sz�raz kem�ny f�ld�n v�g�sait k�nyesen r�vid�ti; m�siknak k�rme sz�vos, de idege gyeng�tske: ez kem�ny uton t�n rep�l, mid�n s�llyed� m�ly d�ll�n, alig halad.

Van ollyan, melly f�l�nk ‘s bokros; ha sz�mos N�z�k el�tt viszik a’ p�ly�ra, �s ha ott Elegyesfut�shoz �ll, minden b�tors�g�t elveszti, izzad ‘s erej�b�l m�r id� el�tt kifogy; van ollyan, melly semmire nem �gyel, olly rest, hogy szinte m�g fut�skor is szunnyadozik ‘s mind�g lelkes�teni kell, ha pedig igen szor�tj�k, egyszerre meg�ll, vagy a’ p�lyak�r�n kit�r.

A’ lovak tulajdons�gai �s k�l�n�ss�geiben illy  � r n y � k o z � s o k  sz�mtalanok. �s egy l�val, egy bizonyos t�vols�got a’ lehet� legnagyobb sebess�ggel �tfutni, csak ugy lehet: ha a’ Lovas minden tudom�ny�t, mesters�g�t ‘s fort�lyait, annak legkisebb k�l�n�ss�geihez ‘s eg�sz term�szet�hez alkalmaztatja.

Err�l okoskodni ‘s eszm�lkedni k�nnyebb, ha az ember gyalog j�r ‘s f�l�ra ideje van a’ combinatiokra; - akkor kiki j�l feltal�lhatja, hogy ezt vagy amazt a’ lovat mik�nt kellene lovagolni �s futtatni; de azt egy k�t minuta alatt, kem�nysz�ju, t�n rossz l�bu, �s laza Lovon a’ t�k�lletess�ghez legk�zel�t�bb m�don v�gbe vinni, ugy hogy az a’ p�lyak�r�n igen kicsiny vagy semmi hosszat el ne veszejtsen; arra sz�letve kell lenni az embernek ‘s mag�t benne gyermeks�g�t�l gyakorolni. Egy olly Lovasnak igen f�rge �sszel kell birni, hogy kev�s pillantat alatt sokat �s sokf�l�t gondolhasson; �les szemmel, hogy t�volrul mindent megl�sson; hideg v�rrel, hogy mindeneket nyugalommal megfontolhasson; �s er�s testi alkot�ssal, hogy a’ lovat hatalma alatt tarthassa.

Vil�gos�tsuk a’ dolgot p�lda �ltal: �s tegy�k fel, hogy az A l� igen tart�s, de nem szapora; a’ B l� pedig nagyon szapora de nem igen tart�s.

Hogy kell m�r most ezt a’ k�t lovat, ha egym�s ellen a’ p�ly�ra l�pnek, j�l meg�lni �s ugy vezetni, hogy mindegyiknek, az � mag�nos min�m�s�ge szerint a’ legnagyobb lehet�s�ge legyen a’ m�sikat meggy�zni? Mellesleg, sz�ks�gesnek tartom �r�nteni, hogy a’ k�t R�sz soha nem tudja minden bizonyoss�ggal egyik a’ m�siknak lova tulajdons�gait, hanem csak minden a’ gondolomra, megyen. Az A lovon �l�nek term�szetesen sebtibe kell kiindulni hely�b�l, a’ B lovon �l�nek pedig h�tra maradni. Az A l�nak gy�z� hihet�s�ge abban fekszik, hogy sebes fut�st az indul�tul kezdve v�gig tartv�n, a’ B l�nak lelk�t kivegye; a’ B l�nak gy�z� hihet�s�ge pedig abban �ll, ha erej�t az utols� pillantatig fenntartani igyekszik, ugy hogy a’ nyer� Oszlopn�l az A l� eleibe sz�khess�k. Ha az A l� lovassa lassan indul, lassan v�gtat, �s t�n az Ellenfel�re v�r, akkor m�r hib�z, mert a’ B l�, ha van m�g l�lekzete, majd majd kifutja, ha k�zel lessz a’ cz�lhoz; �s igy hib�zna azon lovas, a’ ki a’ B l�val el�mene ‘s lova sebess�g�t id� el�tt m�r maga ‘kivenn�’.

N�mellykor mind a’ k�t versenez� L� nagyon tart�s, de eggyik se szapora. Illy esetben term�szet szerint mind a’ k�t Lovas mingy�rt helyb�l ugy hajtja lov�t, a’ mint lehet, hogy eggyik a’ m�sik lelk�t kivegye.

De n�mellykor az is megesik, hogy mind a’ k�t F�l nagyon szapora, de eggyik se tart�s. M�r most mind a’ k�t Lovas h�tul akar maradni, �s igy megt�rt�nik sokszor, hogy az eg�sz p�lya hossz�t l�pve, �getve, �s lassan v�gtatva j�rj�k v�gig, �s csak utolj�ra futtatnak.

Ha �n sebes, de nem tart�s lovamat, valaki m�s lova ellen, mellyet nem esmerek, gyepre vinn�m; lovasomnak azt mondan�m hogy csak maradjon h�tra. Ha Ellenkez�m lova nem olly sebes, mint az enyim, b�r mi tart�s volna is, �s lovassa azt gondoln�, hogy az enyimet, mert h�tra van, m�r kifutotta ‘s t�n egy�gy�en r�v�rakozn�k, minden bizonnyal az �n lovam gy�zne, mert m�g j� er�ben j�v�n a’ nyer� ponthoz, ellenkez�j�t, melly t�n sokkal tart�sabb mint �, utolj�ra kifutn�. Ha pedig lovamat tart�snak, de nem igen sebesnek esmerem, azt ugy lovagoltatn�m, hogy Lovasom az ellenf�lnek lelk�t iparkodj�k kivenni ‘s �tet az indul�tul v�gig ugy vigye, a’ mint csak lehet.

Ebb�l az k�vetkezik, hogy minden  l �  v a g y  s e b e s s � g e  v a g y  t a r t � s s � g a  � l t a l  g y � z h e t.

De azon Uras�g, kinek lovai ellen ki�llok, az is fog minden bizonnyal lovas�nak utmutat�st adni. �s igy, mint mond�m, megesik sokszor hogy a’ fut�s az indul�tul v�gig olly sebesen megy mint a’ lovak csak gy�zhetik; �s viszont n�mellykor olly lassan, hogy a’ lovak alig hogy meg nem �llanak. Az els� esetben mind a’ k�t R�sz maga lov�t v�lte tart�sabbnak; a’ m�sikban pedig mind a’ k�t R�sz a’ mag��t tartotta sebesebbnek, �s a’ szerint adta-ki a’ parantsolatot.

Ez a’ Versenez�snek legt�volabbrul val�, �s leg�ltalj�nosabb Rajzolatja, ezek F�von�sai; M�dos�t�sok sz�mtalanok vannak. �s ritk�n van olly futtat�s, ha az valamellyes mesters�ggel �s tudom�nnyal vitetik v�gbe, mellyben valami k�l�n�ss�g nem adn� el�l mag�t.

�n t�bb k�nyvekben �s hirdet�sekben mint nagy figyelemre m�lt� dolgot l�ttam el�ladni, hogy ez, vagy az a’ L� mennyi id� alatt haladta v�gig a’ P�lyak�rt; de szemeimmel is l�ttam Franczia �s m�s Orsz�gokban sokakat, kik nagy figyelemmel n�zt�k az �r�jokat, hogy mennyi minuta �s secunda alatt futotta ez �s ez a’ L�, ezt �s ezt a’ t�vols�got kereszt�l, nagy szorgalommal vizsg�lt�k, hogy minden v�gtat�sban h�ny �s h�ny �let haladott. Mind ez b�r mi mulats�gos lehessen is, melly csek�ly hasznot hajt, �s melly igen t�k�lletlen m�rt�ket �d, a’ L� sebess�ge ‘s tart�ss�ga kitapogat�s�ra, gondolom, a’ mondottakbul b�ven kitetszik; mert term�szetesen az eml�tett okokbul gyakran megt�rt�nik, mid�n k�t tanult Lovas egym�ssal versenez, hogy k�t igen h�res l�, valamelly p�lyak�rt tizen�t minutum alatt fut �ltal, mellyet k�t igen k�z�pszer� l� �t minutum alatt igen k�nnyen �tfuthat.

Nem felejtem el soha, melly nagy mulats�gra szolg�lt n�h�ny esztend� el�tt egy K�lf�ldi egy angol p�ly�z� helyen. � a’ lovak sebess�g�t az �ra szerint m�rte, �s igy sokszor a’ nagyon szapor�kat lassuknak, �s viszont a’ lassukat szapor�knak tartotta, �s bizonyosan ugy is irta be k�nyv�be. Nincs nevets�gesebb a’ vil�gon, mint tapasztal�sban meg�sz�lt Emberek k�ztt valamelly theoretikus Okoskod�t l�tni.

Igy van a’ v�gtat�s hossza kim�r�se is. N�melly l� sz�rny� hosszat v�g, �s az�rt sokan azt gondolj�k, hogy a’ r�videbb v�g�kat mind k�nnyen meggy�zi. De a’ sebess�g �s szaporas�g nem csak a’ l�nak a’ f�ldre val� kiterjed�s�b�l, hanem egyszersmind minden r�szeinek �sszehuz�s�bul is �ll. Mit �r, ha valamelly l� nagyon hosszura terjed, de mag�t sebesen ism�t �sszeszedni nem tudja? �s igy sokszor megesik, hogy a’ nem igen hosszut v�g� l� gy�z.

Mivel m�r a’ theoria k�zep�n vagyok, azt sem akarom kihagyni, hogy sok ember csak a’ czirkalomba �s r�fbe helyhezteti legnagyobb L�esmeret�t, �s hogy vannak ollyanok, kik czirkalom szerint megtudj�k mondani, mellyik L� j� �s mellyik L� rossz. Ezek ha fogadn�nak ‘s p�nzek volna is, egy Uradalomn�l t�bbet �rn�nek. Volt n�kem egyszer egy gyepl�s Sz�rk�m, melly rossz utban 5 ¹/₂ nap alatt Debreczenb�l Pestnek �s �rm�nynek engem B�csbe vitt: de r�f szerint nem �rt egy baltanyelet, �s egy B�csi Baromorvos Professor l�tv�n ‘s vizsg�lv�n azt d�gnek czirkalmozta. �n sem tudtam, mi ment benne, mi vitte; de annyit apodictice tudtam, mert tapasztaltam, hogy � sebesebben �s tov�bb tudott menni t�rsain�l.

Meglehet mindaz�ltal, hogy mind ezen m�r�sekb�l valamelly kev�s haszon is folyhat; de az olly nagy figyelemre, mint a’ millyenre n�mellyek m�ltatj�k, bizony�ra nem �rdemes. Mi nagy haszna volna annak, ha tudn�m, hogy egy ak� borom h�ny fontot nyom, egy k�b�lbe h�ny f�ldi alma f�r ‘s a’ t.

Nem r�g pedig egy valaki lov�r�l igy okoskodott. „Lovam sz�rny�eket sz�kik, ‘s igy nem veszejthet, mert � b�r mi nagyon futn�nak is Ellenkez�i, a’ nyer� helyn�l eleikbe sz�ktet - ‘s meg van, � a’ nyertes!” De ha a’ gyepre hozn� lov�t, majd megl�tn�, mi rutul venn�k ki lov�bul azt a’ sz�k� Szeszt, ‘s melly nyul�nkon, j�nne lova mint a’ t�szta, a’ nyer� helyhez a’ t�bbiek ut�n. A’ ki keveset �lt lovon, azt gondolja, hogy a’ l� addig mehet, a’ meddig csak menni akar; de nem ugy van a’ dolog, csak egyszere, kimarad az er� ‘s mennyivel t�bb a’ nyughatatlans�g, a’ haboz�s; ann�l k�zelebb van az elf�rad�s, a’ kid�l�s. Ugy mint a’ szalmat�z csak pillantatokig l�ngol; a’ vit�z pedig nem a’ korcsm�n mutatja-ki mag�t.