//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- Grf Szchenyi Istvn: Lovakrul
- Grf Szchenyi Istvn: Lovakrul :

1. A’ LLLAPOTJA MAGYAR ORSZGBAN.

1. A’ LLLAPOTJA MAGYAR ORSZGBAN.


 

A’ LLLAPOTJA
M A G Y A R  O R S Z  G B A N.

Legyen szabad ezt nmelly gondolatok ide ttelvel elkezdenem.

Bizonyos czlra vezet legrvidebb ‘s legjobb, s gy leghelyesebb Ut csak egy lehet; bal, grngysebb s hosszabb pedig szmtalan van. Azrt ltunk nem csak ezen trgyban, hanem ms sokkal fontosabbakban is egsz seregeket bal s rosszabb uton tvelyegni, midn a’ leghelyesebbiken alig pillantunk-meg eggyet kettt.

Sokan a’ kvetkezst sszeszoktk az okkal zavarni. Ritka orvos esmeri-meg a’ nyavalya’ valsgos okt s ktfejt. Kszvnytl dagadott lbot ltunk gyakran kenegetni - noha taln a’ lb dagadst rossz gyomor okozta ‘s gy polgatni inkbb azt kellett volna.

Szksgesnek gondolom ennl fogva mindenek eltt, ha valamelly kezdetnek sikert kivnjuk ltni, elbbszr kitallni, ugyan mi az oka azon kvetkezseknek, a’ mellyek elrsre trekednk, mert tudjuk, gykr okokat nem a’ kvetkezsek szlnek. Tovbb hogy azon nemz okot, mellyet feltalltunk, s a’ mellybl a’ kivnt kvetkezseknek termszet szernt folyni kell, minden gt s akadlytul meg is szabadtsuk, ne hogy mint nmelly hasznos forrs eltemetve maradjon. A’ dolog A.B.C.jt, ha mr magamat ugy szabad kimagyarznom, mindg az A-nl kell kezdennk, ne hogy a’ sok fradsg s idveszts utn arra a’ betre kellessk visszamennnk, mellynl igazn kezdeni kellett volna.

Hogy a’ Kmves dolgban a’ fondamentom els kve az A, s a’ kmny legmagasabb kve a’ Z, kiki tudja, nagy sz ahhoz nem kell. De hogy erklcsi dolgokban mi az A, mellyik a’ talpk, azt fradozs, munka s elmebli erltets nlkl feltallni agyagbul lett szemeink ritkn engedik.

De fogjunk a’ dologhoz. - A’ mi a’ Lovak szmt illeti kitetszik az ide kapcsolt Jegyzsbl,1 hogy Nmet, Franczia, de kivlt Angol Orszgok elarnyozlag jval tbb lovakat nevelnek mint Magyar Haznk, noha itt mind annak az ra, a’ mi a’ l nevelsre szksges, sokkal de nagyon sokkal olcsbb, mint az emltettekben.

[1]

 

1. Egy geographiai 
Mrtfldn

Birka

Szarvas
Marha

L

Britanniai Szigetekben

7,625

1,815

326

Franczia Orszgban

3,498

591

179

Nmet Szvetsges Statusokban

2,727

1,363

182

Ausztriai Birodalomban

1,155

660

145

Magyar Orsz. Slavon., Horvt Orsz.

1,983

571

112

Erdly Orszgban

602

566

255

   Hesperus Nro 15, 1824.

            Lichtenstern’s statist. bersicht, aller Europ. Staaten, Wien. 1819.

A’ mi pedig a’ lovak minmsgeit ‘s tulajdonsgait illeti, meg kell elbb rvideden jegyeznnk, hogy a’ l fkppen mire kivntatik.

Annak hasznlsa ltaljnosan vve csak kt f rszre oszlik: hordozsra vagy huzsra. De itt a’ dolog jobb felvilgostsa vgett szksgesnek tartom, a’ lovak hasznt t f czlra elvlasztani; s ugyan is mi azokat fordtjuk: az Orszg vdelmre, Gazdasgra, Kereskedsre, Utazsra, s vgtre mindennapi ms szksgeinkre s gynyrsgeinkre.

Hogy Magyar- ‘s Erdly Orszgban ltaljban - mert ppen nem tagadom, hogy nlunk nagyon sok j l is neveltetik - de kznsgesen vve vannak e s pedig elegend szmban, olly lovak, mellyek ezen t f czlnak tkletesen megfeleljenek? azoktul  b o n a  f i d e krdezem, a’ kik az Orszgot magok vdelmeztk, ms Orszgokban utaztak ‘s lttk, hogy mshol a’ Gazdasg ‘s Kereskeds min lovakkal folytattatik ‘s a’ t.

Azok, a’ kik idegen fldn soha nem voltak, ‘s a’ dolgot a’ szerint fontoljk, - a’ mint azt knyvek, vagy ms utazknak elbeszllse vagy nmagok kpzeldse agyvelejekbe festik, ugy azok, a’ kik soha lovon nem lnek, s magokat azrt tartjk msoknl jobb Hazafiaknak, mivel minden idegent, akrmi j s hasznos lenne is, megvetnek, - azok az elitletek vastag kde miatt Brk nem lehetnek; valamint azok sem, a’ kiket szerfelett nagy hazai szeretetek ugy annyira elragad, hogy buzg rzsek s mly lelkesedsek miatt Hazjokban semmi htra maradst nem ltnak.

n rszemrl Magyar Orszgot a’ kzpszersg kre kztt semmiben se szeretem ltni akr melly csekly trgy lenne is az - s hogy a’ ltenyszts bizonyosan csak kzpszeren ll Haznkban, azt, a’ ki ltni akar, s a’ trgyhoz rt is - nem tagadhatja. De nzzk a’ dolgot kzelebbrl.

V a n  e  e l  g  k a t o n a  l ?  ugy hogy egyszerre nagy szmmal ki lehetne e lltani trszekerekbe, gyuk eleibe, vasasok, dragonyosok, huszrok ‘s a’ t. al valkat - s jl figyelmezznk - minden csalkpzelet nlkl - ugyan csak ahhoz valkat is?

Mindegyik Olvasm tudja: In omni proelio non tam multitudo et virtus indocta, quam ars et exercitium solent praestare victoriam, Flav. Veget. s ha velem egy kicsit messzebbre mltztatik tekinteni, mintsem egy pardra, mustrra, a’ melly eltt id van lovat vakarni, ‘s a’ t. vagy egy tborra, mellyben mr j elre tudva lv exercr czdula szerint esnek a’ mozdulsok, senki az embert nem kergeti, mellyben mindenrl providelva van ‘s a’ t. - ha velem, mondom, ki mltztatik jnni az igazi lgerbe ‘s a’ csatba, melly a’ katona nnepnapja s valsgos Tentamenje, a’ mellyre kelletik, hogy elkszljn, ‘s mellynek hihet elnyerse az egsz lete tudomnyja ‘s fradozsa - megfogja akkor ltni, hogy hny gyu, melly taln legszksgesebb s leghasznosabb lehetett volna, marad sllyedve kzpszer lovak miatt - hny trszekr csgg a’ mly utban, ‘s a’ fradt bajnok eledelt ott tartja - hny vasas katona leszen az ellensg rabja, mert lova 2 - 21/2 mzst messzire el nem bir ‘s a’ t.

Alig hihet, melly knnyen kecsegteti magt az ember lnok bjjal, melly knnyen mtja maga magt ollyassal a’ mi nem ugy, hanem ppen egszen mskp van.

Hny kecsegteti magt azzal a’ gondolattal s magt egy huzomban azzal csalja, hogy b rtke van ‘s a’ szerint is l, mglen neki nem sokra nincs mit ennie. Nmellyik btran alszik repedett hzban, mert ki van kenve, ki van meszelve. Hny Hadi-vezr vesztett csatkat, mert csak katoni szmra, s nem azok tulajdonsgaira s becsekre gyelt.

D e  h  t  a’  G a z d a s  g r a?  Ezen trgy nlunk, a’ mint tudjuk, lovakkal alig folytattatik. s azrt nem folytattatik, mert a’ termkek nagyobb mennyisgben val kitermesztse - a’ melly javaknak megnyersre nagyobb ert, az az nagyobb Tkepnzt kellene a’ Jszgra fordtani - bizonyos vevt nem vrhat, a’ ki a’ portknak illend rt meg is adn. Nem folytattatik tovbb lovakkal azrt, mert a’ mi lovaink, vagy is inkbb azon kanczk, mellyekkel nlunk a’ gazdasgot folytathatnnk olly kevs becsek, vagy a’ mi egyre megy, azok, a’ kik ket tlnk megvehetnk, olly kis becsben tartjk, hogy azon nyeresg, melly a’ csik eladsbul hramlank, elmaradvn, inkbb a’ hideg vr lassu krrel visszk a gazdasgot - lassan.

s a’  K e r e s k e d  s r e?  Tekntsk csak trszekereink kicsinysgt, gyengesgt. De minekutnna kereskedsnk alig van, mellynek oka, akr ki mit mondjon is, csak magunkban fekszik - ezen hijnyossgot jobb idkben inkbb fogjuk tapasztalni. Errl majd mskor s hosszasan.

H  t  a z  U t a z  s r a  v a n n a k  e  l o v a i n k?  Mr valljuk-meg, hogy nehz kocsival, ha az Urasgnak magnak lovai nincsenek, vagy azok nem rendeltetnek nagy bajjal elre, melly ltal az ember pontos elindulsnak rabja lessz, ‘s ha az utazs egy j ess utn, vagy nem ppen a’ nyr kzepette trtnik - Haznkban senki nem csak hogy nem rpl, de sokszor mg mozdulni sem tud. Nlunk nem annyira teknthetnk szekereink commoditsra - mellyre pedig tekinteni bizony j volna azoknak, a’ kik mindg azt mondjk „a’ Magyar lra szletett”, de mindg kocsiban lnek - mi inkbb szekereink knnysgre gyelnk. s krdem Olvasmat, mondja-meg j llekkel, hogy midn December vgn, felesge, gyermekei, sok hzi cseldjei, butorai, s hrom vagy ngy hnapi provisival a’ tvul lv Vrosba igyekszik - nem tesz e illy utazs, ha mint mondm, nem maga lovn vagy a’ Vrosn jr, letben szinte mindg egy igen unalmas Catastropht?

V  g t  r e  b  v e l k e d  n k  e  l o v a k k a l  a’  m i  m i n d e n n a p i  m  s  s z  k s  g e i n k r e  ‘s  m  s  g y  n y  r  s  g e i n k r e?  Erre felelni nkem legsajnosabban esik, megvallom - mert tudom, mennyi temrdek pnz megyen ki Haznkbul ezen czlokra nevelt lovakrt, midn hiszem s tapasztalom, hogy ollyanokat igen knnyen, s jutalmasan mi is tudnnk nevelgetni.

Sok eltlet van abban, nem tagadom, hogy klfldi lovak nlkl nem lehetnnk - de bizony sok igazsg is.

n annak vak erstsben: hogy magyar lnl, magyar bornl, magyar szakcsnl ‘s a’ t. jobb nincs, hazafiusgomat soha nem helyheztettem, s olly hijbavalsgokban helyheztetni minden bizonnyal soha nem is fogom. Mert tvul legyen, azt gondolnom, hogy a’ Magyar mr egy megvnlt Tuds, a’ ki a’ Tudomnyok minden gozatjain tul esett volna. A’ Magyar mg egy ifju Legny, a’ kinek bizony mg sokat kell tanulni, de a’ kibl mg valaha sok is vlhatik.

De hogy igen el ne tvozzunk: a’ Kormny nagyon is szeretn lovainkat a’ katonasg szmra megvsrolni, s hasznlni; csak arra valk volnnak, elegenden esmeretesek s nem felette drgk is. - Lehet e azon csudlkozni, s azt rossz szemmel nzni, hogy a’ Kormny jobbakat s olcsbbakat inkbb a Klfldrl hozat?

A’ mi engemet illet, hogy n az angol vagy napkeleti lovat inkbb szeretem magam alatt, mint ltaljban vve a’ magyart, legkissebb se tagadom, mert jobbnak tartom s igy tartjk sokan, igen sokan, s fkppen ollyanok, a’ kik ezen trgyrul nem ppen annyit okoskodnak ‘s annyit beszlgetnek - mint lovagolnak.

D e  h  t  a’  K i v i t e l r e,  a z  a c t i v u s  k e r e s k e d  s r e  -  m i  l   v a n  h o n n i  m e z  i n k e n?  J Olvas, mit gondol? nem volt e igazam azt mondanom, hogy a’ lllapotja Haznkban nem legjobb karban van.

Britannia alig hihet sommkat vesz be lovairt, mellyeket Klfldre viszen. s ott az ra mindennek - s nlunk! Hasonltsunk, szmlljunk csak - !

Ez pedig nem a’ vletlen vak szerencse szlemnye - mint azt magokkal sokan elhitetik, kik a’ rgi rozsdt s penszt, melly mr generatik ta rejok szradott s ket emszti, ugy megkedveltk, hogy azt magokrul letiszttani ‘s attul megvlni, se akaratjok, se tehetsgek - legkissebb sem; hanem termszetes kvetkezse azon okoknak, mellyek ott mint valamelly szrthatatlan forrsok forrnak rkk.

Esmerem n azokat ‘s nem sokra azoknl meg is llapodom.

De ht ha mg azt tekntjk, hogy az Angol esztendnknt hny lovat d el a’ Muszknak, mit mondunk akkor? A’ Muszka Grda Tisztjei taljban vve csak angol paripkat hasznlnak. Valamelly j bartom egy Angol Maglrt, melly 200 forint peng pnzrt kanczkat hg, Moszkban 20,000 forint pengt grt, hogy Haznkba hozn, de nem kapta-meg. Ennyi becsben van ott az angol l! s magam lttam szmos mnlovakat s kanczkat Angliban hajkra szlltatni, hogy Muszka Orszgba vitessenek; s tudom, melly nagy szmban vitetnek oda esztendnknt.

Vegyk most a’ Mappt keznkbe, nzzk Britannit, nzzk Muszka Orszgot. Gondoljuk meg a’ termkek megnyersre val kiterjedst s azoknak rt mind egyik, mind msik Orszgban, melly gondolatokra fogunk akkor fakadni! Ki ktelkedhetik tovbb, hogy a’ szabadsgnak a’ legkissebb trgyokra is melly csudlatos befolysa van ‘s kinek szve nem remeg hladatos rmrzstl, hogy szabad Magyarr termett ‘s ki nem rzi a’ lelke legbelsejben azon szent ktelessgeket, mellyek ltal a’ Hazafi a’ sors legszebb ajndkrt minden cselekedeteiben Kirlyhoz, Hazjhoz kapcsolva van!

- - - - - - - - - - - - - - -

Ha most ezen mondottakat csendesen tgondolom, tudom arra fognak szolglni hogy sokan azt mondjk ‘a’ ldolga msutt sincs jobb karban’.

Ezt itt most megczfolni nem akarom, st azt is megengedem, hogy az msutt mg rosszabb lbon ll; de ez ugyan j mentsg volna-e hogy magunkat minden lehet elmeneteltl szinte feloldva lenni tartsuk? Ha csizmnk szort ne bnjuk, mert sok ember van a’ kinek csizmja nincs. Ha egy valaki szrny hallt hal, mi azon, hogy tn csak betegek vagyunk rljnk. A’ szerencstlen rab nevessen, ha verik, mert egy msikat felakasztanak ‘s a’ t.

Nmelly okosabbak pedig azt mondhatnk ‘hogy eladsom Utopia illatjt terjeszti’ vagy hogy ‘azt elrni nem lehet, a’ mit n kimutatok’.

Ezeknek az egsz munkmmal iparkodom megfelelni, s azrt csupn csak a’ mr msutt megtrtnt s megprblt tapasztalsokra fogom okoskodsaimat lltani; Olvasmnak pedig ksznni fogom, ha a’ megszlt tapasztals felrkolt utjn velem eggytt mindg megmarad.

Tudom, hogy nmellyek azt fogjk mondani ‘ez meglehet, ez rossz’ s nem azrt, mert magok ugy ltjk, ugy hiszik; hanem azrt mert valaki ms - kinek eszben tbbet biznak mint magokban - akarja, hogy ugy lssk, ugy higyjk.

Az illyenek, hla Isten naprul napra fogynak! Most mr kiki maga szemvel nz, maga lelkvel gondol, maga lbn ll.

Lesznek tovbb minden bizonnyal ollyanok is, a’ kik mind azt, a’ mit mondottam ‘s mg mondani szndkozom nem j szemmel fogjk nzni. Ez mbtor szvemnek rzkenyen esnk, mg sem fog htrltatni abban, hogy az igazat ugy, a’ mint rzem, egszen ki ne mondjam.

Az igazi bart a’ megbntst, bartja elvesztst, de annak gyllsgt sem veszi tekintetbe, hogy ha a’ felszlls ktelessge. Szve taln reped, midn btlti azon terhes hivatalt, melly az emberisg dsze s legszebb diadalma - de cselekszi - reja akrmi kvetkezzk.

Ha valamelly j bartomnak rtke mindg fogy s fogy ‘s n azt ltom, nem ktelessgem e nki azt mondanom ‘te nem sokra koldus lszel’. ‘S vallyon jobb bartja e az, a’ ki ne hogy fjdalmat okozzon nki, esztelen remnysgt addig tpllja, mg igazn koldus lesz.

Nem ktelessg e mondani ‘Bartim a’ ti gyermekeitek, kiket ti csudltok s kiket asztali bartitok sznet nlkl dicsrnek, a’ puhasg, kevlysg ‘s ms rossz indulatok magvt hordozzk keblekben. Legyetek erntok kemnyek, ne hogy hijba val embereket, ne hogy lhetetlen polgrokat neveljetek’.

A’ ki a’ bartsgnak szent oltrra illy ldozatokat visz, minden jnak, nemesnek, felsgesnek magvt sznet nlkl hinti, az jrja az letnek legdicsbb, de egyszersmind legkeserbb plyjt. Kevs vagy senki sem kedveli, szereti mg l s tn elhagyva ‘s magnosan vgzi fldi munkjt, de hamva rk bkben nyugszik.

Az igaz bart, az igaz Hazafi nem hizelkedik, s rdem nlkl nem dicsr; mindg s mindentt igazat mond. - Fy Andrs! -

De tekintsk a’ dolgot az egsz Orszgra nzve. Melly bntetst rdemlett volna az, a’ kinek elegend kesszllsa lett volna, velnk azt 30 esztend eltt elhitetni, hogy a mi hosszu szr birkink legjobbak a’ vilgon, s hogy ne hagyjuk magunkat elcsbtani azon hijba val gyenge beteges Merinosok ltal. Ej de j embernk lett volna akkor, de szerettk volna tet - most tkoznnk. Mit rdemlene , krdem? a’ Haznak tbb krt tett volna, mint annak minden zsivnyai s bojnkai Sz. Istvn idejtl fogva mi napig csoportosan vve.

s ha n azt mondom, hogy a’ l dolgban bizony csak ugy vagyunk most mint 30 esztend eltt a’ birka dolgban - azon hosszu szreknl - bizony, Isten tudja, nem azrt mondom, hogy valakit megbntsak, vagy valami klnst mondjak, vagy hogy taln egy igen unalmas knyvet rjak, mellyet ha valaki ms akart volna rni, igen nagyon szeretnm - bizonyosan nem azrt, hanem hogy a’ kznsgnek mint annak legutls de leghvebb tagja tehetsgem szerint szolgljak.

Senki nlamnl jobban nem tudja, hogy nagyobb elbizottsg nincs, mint olly trgyra oktatni akarni, mellyhez az ember tkletesen nem rt. s n bizonnyra mondom: ezen trgynak eladsban annyi ktsgek tmadtak elmmben, hogy azokat szinte meg nem gyzhettem volna, ha ms oldalrul ismt valamelly remny nem polgatna. De megvallom, nekem ugy ltszik, hogy a’ mostani krnylllsokban mindg valami kis hasznot fogok hajtani; akr jt, akr rosszat mondjak; akr igazat, akr nem igazat hirdessek: ha teszem, nem volna igazam, a’ min Senki jobban nem rlne mint n, a’ magyar l jsga a’ nagy publicits miatt, az egsz vilg eltt tudva s megesmerve lenne, lassanknt mindenhol divatba jnne, becse s rtke naprul napra nevekednk. Ha pedig taln mg is igazam lenne, a’ mitl nem tagadom, igen igen flek; akkor bizony ms utat az elmenetelre nem tudnk ‘s nem is tancsolhatnk annl, mint a’ mellyet a’ birka dolgban mr csak nem kiki kzlnk tapodott. Azon az uton igen jrtasok vagyunk.  A l k a l m a z t a s s u k  a’  L o v a k r a.

- - - - - - - - - - - - - - -

Melly llapotban volt a’ ltenyszts Magyar Orszgban ez eltt ‘s millyenben van most, mellyek lehetnek azon okok, hogy ppen azon Orszgban a’ lovak szma s jsga olly igen szembetnleg htra vagyon, mellynek a’ Teremt drga ajndkval mind fekvsre, mind nemzeti lelkre, mind ms egyb mindennm krnylllsaira nzve a’ lovak hazjnak kellene lenni, abban az Orszgban, mellynek lakosai lhton hoztk Pannoniba, annyi sok szzadok ta mi napig is mg fenn lobog gyzdelmes Zszlikat? Azt n itt most bven el nem adhatom, nem is mernk illy szraz trgyrul igen hosszasan rni; ne hogy Olvasm bkesges trsvel visszaljek.

Azonban is mindenek eltt az lltom - fel ‘hogy a’ ltenyszts szorosan a’ gazdasghoz tartozik’. Mirt akarjk azt nmellyek abbul kirekeszteni, annak okt soha tltni nem tudtam. Hogy pedig azt abbul kirekeszteni akarjk tagadhatatlan, mert a’  h a s z n o t  nem csak nem lltjk-fel Ingerl a kznsg rbirsra a’ Lnevels s Mnestarts vgett: hanem szintn azt mr valami bevett s megllaptott dolognak veszik: hogy minekutnna a’ ltenyszts ltaljba vve hasznot nem hajt, egszen pedig abban hagyni nem illik: azt hazafiui szeretetbl, kzhaszon elmozdtsnak nemes rzsbl ‘s a’ t. kell cselekedni. Tbb esztendeje nekem magamnak egy becsletes Uri ember, ltvn min nagy pontossggal szmolom a kiadsokat s bvteleket a’ Mnes dolgban, azt mond: ‘ ‘s ht ugyan a’ Grf nem szgyenlene a’ ltenyszts ltal nyerekedni akarni?’ Akkor, megvallom, azon kivnsgot magam is helytelennek lttam, mert desen melegl az ifjukor vre, mikor olly dologrul van sz, a’ mellytl minden haszonkeress tvul esik. De most a’ dolgot nem csalkpzeletben, hanem valsgban ltvn, a kzhaszon miatt ugy szeretnm; ha szomszdaimnak azt bizonythatnm be: melly nyertes voltam sokszor a’ lnevels ltal s melly jl birom magamat; mert ugy k s sokan msok is engem bizonyosan kvetnnek. Annak a’ ki legjobb szndkkal taln jobb rszt rtknek e’ vgre felldozta, de szmad knyveiben csak vesztesgeket tud elmutatni, ugyan lesznek e mostani vilgban szmos kveti?

n teht a’ ldolgt egsz kiterjedsben ppen ugy, mint a’ birkk nemestst ‘s a’ t. az iparkod gazdasghoz kapcsolom.

A’ melly gazdasgbli trgy hasznot hajt, annak elbb utbb sikere lszen; a’ melly pedig hasznot nem hajt, annak elbb utbb bizonyosan vge szakad. Nincs is senki, a’ kinek tehetsgben ‘s hatalmban lenne olly trgyat htrltatni, melly kinek kinek hasznot hajt; ‘s viszont ollyat elmozdtani, melly kinek kinek krt hoz; ‘s taln ez az oka, hogy Haznk fldjn a’ ltenyszts htra fel megy ‘s a’ lovak szma kevesebbedik, a’ birka szma s nemessge pedig naprul napra gyarapodik.

A’ ltenysztsben a’ becslet rdemlst avagy a’ gynyrsget, mellyekben a’ ltenyszt rszesl, helyesen ingerl fellltani nem lehet. Mert ha a’ ltenyszts csak gynyrsg trgya; akkor csak annyi Mnes lessz, a’ mennyi vadas s fnymutat kert van: ha becslet nyers trgya lessz; akkor csak ollyanok fogjk gyakorolni, a’ kiknek tbb rtkek vagyon, mint szksgeik. ‘S olly gazdt most igen keveset esmerek.

Azrt hijba valnak ltom, a’ gynyrsget s becsletet a’ ltenysztknek jutalmul s ingerl kimutatni.

Nem tagadom mindazonltal azt, hogy lehetnek sokan ollyanok, a’ kik a’ kzj szeretetbl s mivel szgyenlenk, hogy Magyar Orszgban minden Mnes elfogyna, egy rszt rtkeknek a’ lnevelsre sznjk; s lehetnek sokan ollyanok is, a kik benne nagyon gynyrkdnek, s olly szorosan a’ nyeresgre nem nznek. De a dolognak figyelmetess s kitetszleg figyelmetess ttelre az mg mind nem elegend; mert hogy is lehet valami Mltsgos vagy Tekintetes Urtul, a’ ki mg soha lovon sem lt, vagy tbbet r nem l, kivnni; hogy azt, a’ mi ersznybl szntelen pnzt viszen ki, b pedig ritkn vagy soha sem hoz, szeresse, s hogy annak nevelsvel bajldjk. Nem ez e az oka, valljuk-meg, hogy Magyarorszgban annyi Mnes megsznt, s annyi, olly igen elallyasodott? Husz harmincz esztend eltt kellett e a’ hazafisg s ms nemes rzseket Haznkban gerjeszteni, hogy a’ sokasg a’ birka dolgban szorgalmatoskodjk?

A’ mi hasznot d, annak lessz sikere: a’ mi vesztesget hoz, az elmlik.

n e’ dologban az egsz kztrsasgot veszem tekintetbe. Mit r, ha egy, tiz, vagy szz Mnes van Magyar Orszgban? annyit, a’ mennyit ha tiz, szz, vagy ezer j katona a csatban magt agyon lveti a nlkl, hogy ket a’ nagy sereg kvetn. - k elvesznnek, a’ kznsg nem nyerne.

Ugyan azrt, hogy a’ ltenyszts az egsz polgri trsasgnak hasznot hajtson, s az Orszg bels erejt nagyobbtsa, szksges, hogy azt minden renden lv, nagyobb vagy kisebb kiterjedsben gyakorolja; mert egy j kanczt ugy kell tekinteni, mint a’ j fldet, mellyet mindg parlagon hagyni kr volna.

n teht  a’  n y e r e s  g e t  t e s z e m  k i  i n g e r  l   s  j u t a l o m u l  a’ ltenysztk iparkodsnak.

Sok tele ersznyt ‘s derekas tke pnzt ltok ugyan ebben megtdni; ‘s n sem tapsolok annak, hogy az emberi cselekedeteknek leghathatsabb indt oka a’ nyeresg; de a dolog ugy lvn, ki tehet arrul! s nincs e nekem igazam, hogy minekutnna az emberek termszett meg nem vltoztathatom; a’ legersebb rug ltal akarom a kzjt elmozdtani.

A’ nyeresg keress az emberben mr jkor felbred ‘s szintn az letnek legutols szempillantatjig megmarad: s akr micsoda sznakozsra mlt legyen is az, ki a’ pnz szeretetben helyhezteti szerencsjt; nem lehet azt mg is tagadni, hogy szp rzs, ha valaki, kivlt a’ kinek sok gyermeke van, llapotja pedig szk; bizonyos gazdasgbli trgynak helyes jutalmban gynyrkdhetik. De ltaljban nem becsesebb e az az ember, a’ ki szorgalma s fradozsa ltal becsletes uton magnak nevezetes rtkt ‘s a’ Haza rtknek nagyobb diszt tudott szerezni; mint azon gazdag, ki a kincsek kzepette szletett ‘s azokat mg jl ‘s okosan klteni sem tudja? De a’ mi tbb, lehetsges e a’ termszetben az, hogy valaki holtig nagy figyelemmel s bkesges trssel olly dolgot zzn, melly ltal mindg krosodik? Minden dologban a’ vilgon csak a’ remnylhet elmenetel tarthatja fenn az emberben az elsznt akaratot; legyen az a’ remny kzel, vagy br a’ hatrtalan tvolsg homlyban. n legalbb ugy hiszem, hogy hasznot keresni, a’ jzan sznek s igazsgnak hatrai kztt, - ktelessg.

Ha teht a’ ltenysztsbl hasznot lehet vrni, akkor a’ lovak tenysztsnek sikere lszen; ha pedig hasznot vrni nem lehet, akkor Haznkban a’ mg fenn ll mnesek is kevesedni fognak.

De a’ tapasztals azt mutatja, hogy a’ ltenyszts bizonyos hasznot nem hajt, bizonyos nyeresget nem d; ‘s gy termszetesen az kvetkezik, hogy Haznkban a’ ltenysztst, a’ kik zik is, csak kzpszeren ‘s nagyon kicsiny kiterjedsben fogjk ezutn is zni ‘s hogy csak ppen azon lovak nevelsre lszen gond, mellyek elkerlhetetlen szksgeinkhez valk, valamint eddig; s hogy minden esztendben tbb ‘s tbb pnz takarodik-ki tlnk a’ Klfldre lovakrt, abban az arnyban, a’ mellyben neveked fnyzsnk jobb ‘s szmosabb lovakat kivn; - tulajdon lovainknak tenysztse pedig inkbb s inkbb elallyosodik, s a’ szksgnek meg nem felel.

Ekppen ugy ltszik, mintha minden iparkodsnak egy t nem trhet gt vetn magt eleibe, mert bizony csak ugy van a’ dolog, hogy a’ lnevels ltal pnzt nyerni, bajosan lehet. Azt kell teht mr most megmutatnom, hogy a’ ‘bizonyos haszon’ elkerlhetetlenl nem is szksges, a’ ltenysztsnek legnagyobb divatba val hozsra; hanem hogy annak legnagyobb s legsikeresebb feleleventsre s elmozdtsra az is elegend, ha ‘valamelly nevezetes haszon ‘s nyeresg lehetv ttetik’.

s ez, egsz eladsomnak veleje! Ez azon tengely, melly krl egsz ermvem forog. s akrmelly csekly figyelemre mlt okoskodsnak ltszassk is lenni els tekntetre, majd nem sokra ki fog tetszeni; hogy abban a’ lehetsgben ‘jutalmasan nyerhetni’, melly nagy er, melly nagy bj van elrejtve.

Kzbenvetleg itt azt akarom mg rvideden rinteni, hogy most azon krdst, ‘a’ ltenyszts ltal bizonyosan nyerni lehet e vagy sem, fontolra venni nem szndkozom. Elg legyen a’ homly elkerlse miatt, azt mondanom, hogy azon lltsra akarom gykerezni okoskodsomat  ’m i n t h a  M a g y a r  O r s z  g b a n  a’  l  t e n y  s z t  s   l t a l  v a l   h a s z o n  b i z o n y o s  n e m  v o l n a.  Ha megmutathatom, hogy a’ Ldolga legnagyobb sikerbe jhet, ha azltal ‘bizonyosan nem nyer is kiki, hanem ha csak ‘kiki nyerhet’; azt gondolom, hogy semmit nem rontok, s annl tbb rdeme lessz annak, a’ ki mg azt is megfogja mutatni, hogy mindenik, a’ ki lovat nevel, az ltal bizonyosan nyerni is fog; a’ mi, Haznkban taln nem is lehetetlen.

Csak arra krem Olvasmat, hogy azon hatrt, mellyet a’  b i z o n y   s  l e h e t   kztt vonok, a’ tveds elmellzse miatt mindg szeme eltt tartani mltztassk, mert mindennek, a’ mit mg mondani fogok, ez a f kulcsa. De gyernk vissza.

Vizsgljuk meg mindenek eltt, a’ ltenyszts ltal nyerni mikppen lehet; tovbb hogy abban a’ lehetsgben - jutalmasan nyerhetni - van e olly er elrejtve? mint n azt lltani btorkodom; s vgtre olly jutalmas nyeresget lehetv tenni vallyon mikppen kelletik, hogy abban a’ nagy ‘s kicsiny, a’ tehets s a’ nem ppen olly tehets szinte egy formn rszeslhessen, s ahhoz kiki szabadon jrulhasson?

A’ ltenyszts ltal nyerni ugy lehet, ha a’ tenyszt, lovainak azon rn kivl, mellyet remnylhet mg jutalmakat is nyerhet. Mennl nagyobbak, szmosabbak ‘s llandbbak azon jutalmak, annl tetemesebben nyerhetnek termszetesen a’ tenysztk. A’ munka folytban mindazonltal ki fog tnni, hogy ezen lehet nyeresg, br mi nagy legyen is, azon haszonhoz kpest, melly belle ksbb foly, csak nagyon csekly s tekintetet alig rdemel. Ha p. o. ezer arany ki van tve jutalmul, az immediate nagy kvetkezst nem fog szlni, de mediate annl nagyobbat. Ezt ksbb bvebben fogom megmagyarzni, ha vilgostsra mg szksgnk lenne, s a’ hajnal maga magtul fel nem virradna.

Hogy pedig melly csudlatos kvetkezsei vannak azon lehetsgnek ‘jutalmasan nyerhetni’ arra az Angol lnak egsz Historija fog nkem bizonysgul szolglni, mellyet albb rviden nmelly csekly megjegyzsekkel Olvasm emlkezetbe vissza fogok hozni.

Mikpp lehessen pedig a’ nyeresget lehetv tenni, hogy abban kiki rszeslhessen, s ahoz kiki szabadon jrulhasson, s hogy az, nem csak a’ tenysztknek; hanem az egsz kznsgnek, s az egsz Haznak legnagyobb s legtetemesebb hasznot hajthasson: az mskp ltljban nem eszkzltethetik, hanem csak hogyha  ‘o l l y  n a g y,  o l l y  s z  m o s,   s  e s z t e n d  r  l  e s z t e n d  r e  o l l y  b i z o n y o s a n  k i t e e n d    l l a n d   j u t a l m a k  a d a t n a k  k i,  h o g y  a z o k n a k  e l n y e r  s  t  a’  K  z&

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!