Jegyzetek 1 - 178.

1. JEGYZETEK

1. H. W. Longfellow (1807–82.) észak-amerikai híres költő, unitárius formában istenhívő. Nemes, idealista szentimentalizmus jellemzi.

2. Szacerdotalizmus alatt itt a római katolicizmus papi szervezetét és annak egész életét értjük, amely a hívő és Isten közé állva, a tiszta keresztyén hit kifejlődését megakadályozza.

3. Voltaire (1694–1778.; eredetileg François-Marie Arouet-nek hívták) híres cinikus és gúnyolódó francia költő. Ecrasez l'infame = "Tiporjátok el a becstelent". Ezt ő Krisztusra értette.

4. = "Nincs szükségünk többé Istenre."

5. "Sem Isten, sem úr (parancsoló)." Híres francia forradalmi destruktív jelszó.

6. Apologetika az a tudomány, amely a keresztyénséget a nem keresztyén világnézetekkel szemben védi.

7. A Stone-felolvasások alapítványi felolvasások, amelyeket meghívás alapján világhírű tudósok tartanak az amerikai princetoni egyetemen. Kuyper ezeket a felolvasásokat 1898-ban tartotta.

8. Kuyper megfigyelése helyes, mert nálunk mindenki kálvinistának nevezi magát, ha véletlenül református keresztlevele van, tekintet nélkül arra, hogy milyen a vallási meggyőződése, sőt hogy van-e egyáltalában valaminő hite vagy nincs.

9. Augustinus híres egyházatya (354-430. Kr. u.) Kálvinnak is tanítómestere. A kegyelem és predesztináció tanát ő bányászta ki először nagy erővel a Szentírásból.

10. Charles Hodge (1797–1878.) egyik leghíresebb amerikai ref. teológus volt a múlt században, mint a dogmatika professzora a princetoni egyetemen.

11. Spurgeon, híres baptista prédikátor (1834-1892.), akinek prédikációit tömegesen fordították le magyar nyelvre is.

12. A metodisták ma már hatalmasan megszervezett egyházat alkotnak főleg Amerikában. A kálvinizmus fattyúhajtásának tekinthetők, akik a ref. keresztyénség két nagy alapgondolatát, a missziói hódító-térítő szellemet s a keresztyén szeretetmunkákat nagy aktivitással és kitartással, de bizonyos egyoldalúsággal alkalmazzák az életben. A XVIII. század elején léptek fel s ma már Magyarországon ia vannak.

13. Pilgrim Fathers = "zarándok atyák", azok a hősies lelkű angol puritán kálvinisták, akiknek vallásos meggyőződésük miatt hazájukat el kellett hagyni s a Mayflower (z Gyöngyvirág) nevűt hajón 1620-ban Amerikába mentek, és ott megvetették az Egyesült Állaniok alapját. E világtörténelmi esemény 300 éves jubileumát tavaly ünnepelte az egész református világ.

14. E. Pusey (1800–82.) híres anglikán teológus, aki erősen a római katolicizmus felé hajlott, és sokáig hitt annak lehetőségében, hogy az anglikán és római katolikus egyházat bizonyos dogmák elhagyásával egyesíteni lehet.

15. Az independensek vagy kongregacionalisták szintén a kálvinizmus mellékhajtását alkotják. Arról nevezetesek, hogy náluk minden gyülekezet teljesen önmagában és függetlenül áll, és semmiféle egyházszervezetbe nem tömörülnek.

16. Wesley János a metodista egyház egyik alapítója (1703–1791.) teljesen antikálvinista irányú teológiát vallott, főleg a predesztinációval kapcsolatban. Whitefield György (1714–1770) ellenben, a metodizmus másik nagy alapítója, kálvinista felfogású volt.

17. Szociniánusoknak nevezzük az unitáriusokat Socinus Leliusról (1515–65.) és Faustusról (1539–1604.), akik az unitárizmus megalapítói voltak.

18. Summus episcopus = legfőbb püspök. Ecclesia docens = tanító egyház. A lutheránus egyházszervezetben mindig szerepet játszott a fejedelem. Az egyházat igen sok helyen fejedelmi úton kormányozták s a szuperintendensek, illetve püspökök, állami tisztviselők is egyszersmind. Itt még a papság alkotja a tanító egyházat.

19. Paganizmus alatt a pogányságot értjük általában.

20. Romanizmus alatt a római katolicizmust értjük általában.

21. Panteizmusnak azt a gondolkodást nevezzük, amely az örökkévaló Isten személyes valóságát és öntudatosságát tagadja, és azt tanítja, hogy az Isten nem a világtól független s tőle külön álló abszolút öntudatos szellemi valóság, hanem maga a mindenség az Isten, és minden, ami ezen a világon van, egyszersmind a személytelen istenség létezési formáját, életnyilvánulását is jelenti. A panteizmus igen sokféle filozófiai és vallásos formában jelentkezik, de ezek mind megegyeznek abban, hogy az élő személyes Istenben nem hisznek, s az istenséget valami személytelen, de az egész mindenségben megnyilatkozó örök élő erőnek képzelik.

22. Darwinizmus alatt ma tágabb értelemben azt a természettudományos felfogást értik, amely azt tanítja, hogy az összes élő lények fejlődés (evolutio) útján megszámlálhatatlan ezer évek alatt egymásból állottak elő s a legalacsonyabb rendű életből lassú fejlődés útján a majmokon keresztül kialakult az ember is. Ez a gondolkodás a panteizmus szellemének különösen is megfelel.

23. Animizmusnak nevezzük némely félvad állapotban élő népeknek azt a vallásos babonás hitét, hogy az egész világ az ember körül szellemekkel van benépesítve; mindenben valami szellem lakozik, s az ember helyzete az, hogy e szellemeket szüntelenül szolgálja és kiengeszteli. Ez a vallásosságnak igen eltorzult és degenerált formája.

24. A buddhizmus a hindu vallások egyik leghatalmasabb formája. Az alapgondolata az, hogy az istenség a mindenség, tehát az emberek is részei az istenségnek, illetve minden élő lényben a minden-isten lakik. A lét, az élet maga csupa fájdalom és szenvedés s a léttől való megváltatás az ember főcélja. Ki kell aludni mindennek, magának a létnek, az ember egzisztenciájának is, hogy a mindenségbe elmerülve teljesen megsemmisüljünk, mint vízcsepp a tengerben.

25. "Soli Deo Gloria" = Egyedül Istennek dicsőség". A kálvinizmus alapgondolata s egyúttal jelmondata. Azt a gondolatot fejezi ki, hogy az emberi és keresztyéni élet végső célja az Isten dicsőségének munkálása.

26. Kuyper itt arra céloz, hogy Luther keresztyénségében az a főgondolat, hogy hogyan jut az ember a bűnbocsánathoz, az üdvösséghez. Kálvin azonban mélyebben szánt, és nem az ember sorsa miatt aggódik, hanem azt kérdezi, hogy hogyan őrzi meg Isten sérthetetlenül a maga dicsőségét, s hogyan adjuk meg Istennek a tökéletes tisztességet. Kálvin tehát az Isten érdekeit nézi elsősorban, és csak azután az emberét. Luther a hívő sorsát nézi.

27. Agnoszticizmus alatt azt a gondolkozást értjük, amely azt mondja, hogy a természetfölötti dolgokra és így az Isten létezésére nézve is semmi bizonyosat nem tudunk, mert az emberi értelem ezekre a kérdésekre soha feleletet adni nem tud. Az agnoszticizmus, éppen úgy, mint a panteizmus, igen sokféle formában jelentkezik a modern gondolkodásban.

28. Hierarchia = papuralom. Hierarchikus gondolkodás jelenti az embereknek a rómat katolikus papság mintájára rangfokozatok szerint való beosztását és értékelését.

29. Az orániaiak az Oranje-házból való holland urálkodók Voltak. A jelenleg uralkodó Vilma királynő az Oranje-Nassau-ház utolsó sarja.

30. Egmond és Hoorne grófokat a véreskezű spanyol zsarnok: Alba herceg fejeztette le 1568 junius 11-én.

31. Alba herceg, II. Fülöp spanyol király hírhedt hadvezére, fanatikus római katolikus, aki borzalmas és zsarnoki kegyetlenséggel akarta elnyomni a holland reformátusok szabadságharcát 1567–73-ig, mialatt II. Fülöp helytartója volt Hollandiában. Sok ezer embert küldött máglyára és vérpadra, míg a holland reformátusok, végre nem győztek és szabadságukat ki nem vívták.

32. = semmit, ami emberi, nem tartok idegennek. Jelenti itt a kálvinizmus, ama tulajdonságát, hogy az emberi életet a maga realitásában értékeli.

33. Leydeni János, a túlzó anabaptisták vagy újrakeresztelkedők egyik vezéralakja volt. Az anabaptisták (akik a gyermekkeresztséget is elvetették), keresztyén forradalmárok, sőt részben kommunisták voltak a reformáció idejében, de "keresztyén alapon". Hívő, fanatikus, de megbillent lelki egyensúlyú emberek; szektáskodók, akik az egyházat is megvetették, a világból kivonták magukat, és forradalmi úton megcsinálták az új Jeruzsálemet Münster városában, ahol "keresztyén alapon" valóságos rémuralmat fejtettek ki. Eltörölték a magántulajdont, behozták a többnejűséget s aki ellenszegült, azt lefejezték. A későbbi anabaptisták azonban már csendes, szelíd és békeszerető emberek lettek.

34. A meztelenül futkározók szintén az anabaptista őrültek közül kerültek ki. Ők a ruházkodás terén is vissza akartak térni a paradicsomi állapotokhoz.

35. Konfucianizmusnak a kínaiak vallását nevezzük. Alapítója latinosan nevezve Konfucius volt, aki Kr. e. 552-ben született.

36. Münster város Vesztfáliaban. Itt írták alá 1648 október 24-én a híres vesztfáliai békét, amely a harmincéves háború után a vallási békét biztosította Európában, s a római katolicizmus hatalmát visszaszorította.

37. Noé átka és áldása Mózes I. könyve 9. rész 20–29. vers.

38. Érdekes, hogy lényegében Magyarország. lakossága, sőt az ún. fajmagyarság is erős vérkevere-désen ment át a századok folyamán.

39. Kuyper nem ismerte a magyar viszonyokat, s így bennünket a tárgyalások folyamán ott is kifelejt, ahol pedig reánk is lehetne hivatkozni.

40. "Kis emberek"-nek (Kleyne luyden) nevezik ma is Hollandiában az egyszerű, de értelmes, komoly, megbízható és öntudatos keresztyén életet élő, kis állásban levő református népet. Nálunk is ebben van és még inkább ebben lesz a kálvinizmus ereje, ha ezeket egyszer öntudatra lehet majd ébreszteni.

41. Az interim szó azt jelenti: ideiglenesen. Jelenti vallási és politikai állapotok ideiglenes rendezését: A lipcsei interim tulajdonképpen az augsburgi interim módosítása (1548.), amelyet Melanchton enyhített a protestánsok javára, a németországi reformációs harcok idején, de sok engedményt is tett a r. katolikusoknak s így a "romanizált protestantizmus" veszedelmét tényleg magában hordta.

2. JEGYZETEK

42. Ateizmusnak nevezzük az öntudatos istentagadást bármilyen formában.

43. Antiteizmus istenellenességet jelent. Azt a gondolkodást is jelenti, amely nem egyenes istenta-gadás, de a keresztyénség tiszta istenfogalmát (teizmusát) nem fogadja el, s valami más formában gondolkozik az Istenről vagy a világot létrehozó végső okról és erőről, mint a keresztyénség.

44. Célzás Augustinusnak, a nagy egyházatyának híres gondolatára, amely arról szól, hogy az ember szíve addig meg nem nyugszik, amíg nyugalmat Istennél nem talál.

45. Palingenezis (görög szó) újjászületés.

46. Monoteisztikus az a vallás, amely egy Istenben hisz.

47. Semen religionis = a vallás magva, csírája.

48. Sensus divinitatis = az istenség érzete. "Semen religionis" és "sensus divinitatis" Kálvin két híres teológiai kifejezése, amellyel azt akarja tanítani, hogy a vallás és annak érzete belénk teremtetett, tehát az ember lényegéhez tartozik, tehát nem később fejlődött ki benne.

49. Isten abszolút szuverenitása alatt azt értjük, hogy Isten tökéletes ura és teremtője a világnak, fölötte nem áll senki és Ő minden hatalomnak, tekintélynek egyedüli forrása, s mint a világ mindenható teremtőjét, fenntartóját és gondviselőjét, tökéletes imádat, hódolat és tisztelet illeti meg. Ez a tan a kálvinizmus nagy középponti gondolata.

50. Lásd a 18. jegyzetet. Itt arra céloz Kuyper, hogy Luther nem mert az egyházról szóló róm. kat. fogalommal teljesen szakítani.

51. Nullis mediis interpositis = minden közbehelyezett közbenjáró nélkül; szóval nem úgy, mint a római katolicizmusban, ahol egyház, szentek, Mária stb. állanak Isten és a hívő lélek között.

52. Augustinus redivivus = újra életre kelt Augustinus. Ezt azért mondták Kálvinra, mert mindig elismerte, hogy Augustinust, a híres egyházatyát is mesterének tartja. Kuyper igen helyesen mutat rá, hogy Kálvin jóval több volt, mint valami újra feltámadt Augustinus. Legfeljebb református Augustinusnak lehetne nevezni. De ez annyival jelent többet, mint amennyivel többet jelent a református keresztyénség a római katolikusnál.

53. Limbus innocentium = szószerint az "ártatlanok szegélye", azaz a pokol széle, az a hely a túlvilágon, ahova – a római katolikus égyházi tanítás szerint – a kereszteletlenül elhalt kis gyermekek jutnak.

54. Metafizika alatt értjük a természetfölötti világgal foglalkozó tudományt, szemben a fizikával, amely az emberi értelem által átvizsgálható földi és természeti világ életének és törvényeinek kutatásával foglalkozik.

55. Lásd a 27. jegyzetet. Kuyper itt arra céloz, hogy a modern gondolkodás nem engedi meg, hogy az Istenről valaki határozott bizonyságot tegyen. Csak annyit enged meg, hogy az ember azt higgye, hogy az Istenről sem azt nem lehet bebizonyítani, hogy van, sem azt, hogy nincs. Mert ebben áll az agnoszticizmus.

56. "Du sollst" = neked meg kell tenned. Kant német bölcsész híres erkölcstani formulája. Kuyper itt arra céloz, hogy egy bizonyos fokig Kant is agnosztikus volt, mert azt tanította, hogy az ember a metafizikai igazságokat nem ismerheti meg, s így az Istent sem. Szerinte tehát az Isten létezéséről a tiszta ész útján nem szerezhetünk tudomást, de másrészt a lelkiismeretünk, amely folyton parancsol nekünk, arról tesz bizonyságot, hogy az Isten valahogyan mégis van, tehát erkölcsi úton azért hinni kell benne.

57. Logosz (görög szó) = ige, értelem, gondolat. Kuyper itt arra céloz, hogy a világ az Isten örökkévaló világterve szerint van a logosz által teremtve, tehát a mi értelmünk is. (Lásd a János evangéliuma bevezetését.) A mi értelmünknek tehát szintén érzékkel kell bírni a világban lévő isteni értelem és gondolat iránt, s így a vallást sem lehet és szábad kizárni az ember értelmi világa területéről sem.

58. "Ora et labora" = "Imádkozzál és dolgozzál". A kálvinizmus egyik híres jelmondata.

59. Szoteriologikus vallás = váltság-vallás, amely szerint a bűnbeesett ember a saját erejéből nem szabadulhat meg a bűn következményeitől, nem lehet jó, igaz és üdvözült, csak magasabbrendű kegyelem által, csak egy rajta kívül álló isteni megváltó munka segítségével.

60. Nomisztikus vallás = törvényvallás, amely szerint az ember a maga erejéből is eljuthat az üdvösségre, lehet jó és igaz, mert egyszerűen csak betölti mindazokat a parancsolatokat és törvényeket, amelyeket a vallás előír számára.

61. Kuyper itt azt mutatja föl, hogy a fejlődéselmélet, az evolúció és darwinizmus gondolatait a vallás eredetének megmagyarázására hogyan alkalmazzák.

62. "E profundis" = a mélységből. A 130-ik zsoltár kezdő szavainak ("A mélységből kiáltok hozzád, Uram...") általánosan használt és ismert latin szövege.

63. A Szentírás szükségességéről szóló dogma főgondolata az, hogy miután a Szentírás az Isten tökéletes kijelentését foglalja magában, az az élő Isten igazi megismeréséhez nélkülözhetetlen.

64. = a mesterséges világítás szükségessége.

65. Testimonium Spiritus Sancti = a Szentlélek bizonyságtétele. Ez a református keresztyénség egyik igen fontos dogmája. A Szentlélek munkája az is, hogy amikor a Szentírást olvassuk, közvetlenül és föltétlen bizonyossággal érezzük, hogy az az Isten igaz kijelentése, s belőle Isten szól hozzánk emberek útján.

66. Necessitas palingeneseos = az újjászületés szükségessége.

67. Utilitárius = hasznosságot kereső. Itt azt jelenti, hogy a vallás nem az ember érdekében, nem annak hasznáért van.

68. Eudaimonisztikus = boldogság után járó, gyönyört kereső. Itt azt jelenti, hogy a vallás nem az ember boldogságáért van.

69. Az egyetemes kegyelem dogmája igen fontos kálvinista dogma, amelynek mai gazdag formájában való kiépítése éppen dr. Kuyper érdeme. A dogma lényegének kifejtését megtalálhatjuk e könyvnek több helyén is.

70. Azt akarja mondani, hogy az igazi vallásnak, miután a bűnbeesett ember önmagát megszabadítani nem tudja, a megváltást kell hirdetni, mint a szabadulás egyetlen útját. 71. = a Krisztussal való misztikus egység.

72. A parousia szó jelenti Krisztus eljövetelét s főleg második végleges eljövetelét.

73. Episzkopalisták a püspöki egyház hívei a protestantizmusban (főleg az anglikánok), akik a püspöki méltóságot római katolikus mintára megtartották. A magyar ref. egyházban lévő püspöki méltóság meg nem igazi episzkopalizmus, de azon az úton vagyunk, hogy az lesz belőle.

74. A Westminster-confessio az angolok leghíresebb hitvallása.

75. Ha az egyház üdvintézmény, ez azt jelenti, hogy rajta kívül nincs üdvösség, és viszont: a hozzá való tartozás már intézményszerűen biztosítja számunkra az üdvösséget, akárcsak a kommunista állam a proletárok egzisztenciáját.

76. A Szentírás háromféle szövetségről beszél, úgymint a váltságra vonatkozó szövetségről, azután a törvény betöltésére vonatkozó cselekedeti szövetségről és a kegyelmi szövetségről.

77. Kuyper határozottan elítéli az ún. népegyházi gondolatot, amely csak azért, hogy mindenáron kebelére ölelhessen egy egész népet, feladja és elhanyagolja az igazi egyház életét biztosító követelmények teljesítését.

78. A szentek állhatatosságáról szóló tan (perseverantia sanctorum) az a református dogma, amely azt tanítja, hogy a hívők már itt a földön biztosak lehetnek megváltatásukról és üdvösségükről, s akik egyszer kiválasztattak, azok soha többé az Isten kegyelméből végleg ki nem eshetnek. A hitnek e bizonyossága nem a hívők érdeme, hanem az Isten kegyelmes ajándéka.

79. "Hét gyertyatartó." Célzás a Jelenések könyve 1–2. részére.

80. A diakonátus a keresztyén felebaráti szeretet és könyörület intézménye, amelyben Krisztus a maga főpapi műnkáját tovább folytatja s az egyház bizonyságot tesz a maga szeretetéről. Ezt a tisztet a magyar református egyház teljesen elhanyagolta, még ma sincsenek diakónusaink.

81. Christus consolator = a vigasztaló Krisztus.

82. Antinomisták vagy a törvényt megvetők azok, akik hívők ugyan állítólag, de azt állítják, hogy most már nyugodtan áthághatják az Isten törvényét, élhetnek bűnben is, mert a megváltatásuk ugyis biztosítva van Krisztus által.

83. Praedestinatio alatt azt a nagy református dogmát értjük, amely szerint Isten öröktől fogva meghatározta mindennek a sorsát a világon, s így az emberét is és az emberek közül némelyeket örök üdvösségre, másokat pedig örök kárhozatra rendelt a maga világok fölött álló akarata és jótetszése szerint. Az antinomiánusok erre hivatkozva hirdetik azt, hogy a megváltottak élhetnek úgy, ahogy akarnak.

84. Remonstránsoknak nevezzük a holland protestáns kilépettek ama seregét, akik a dordtrechti zsinat (1618–19.) híres szigorú református végzései ellen tiltakoztak s a predesztinációt nem fogadják el. Külön egyházat alkotnak.

85. Libertinusoknak nevezzük a féktelen szabados elvű embereket (akik ellen már Kálvin is harcolt), akiket rendesen a hitetlenség, a rombolás, a cinizmus vagy kritizálás szelleme hajt, s a szabadságot öncélnak tekintve, minden élet és gondolkozás lassú felbomlasztására vagy felrobbantására törekesznek. Ők a szellemi és erkölcsi élet forradalmárjai.

86. Célzás a Rómaiakhoz írt levél 6. része 1. versére.

87. Tény az, hogy az antinomizmus bűne leginkább a reformátusok között üti föl a fejét, ami a fentebb elmondottak után érthető is.

88. A kálvinizmus mindenkor nagy súlyt helyezett az Isten törvényének megtartására és betöltésére; ezért vádolták meg aztán nomizmussal, azaz törvényeskedéssel, mintha a kálvinista a törvények betöltése által a saját erejéből akarna üdvözülni, amiről pedig szó sincs.

89. Kuyper itt arra céloz, hogy a kálvinizmus éppen fordítva okoskodik, mint Kant. Lásd az 56. jegyzetet. Kant ugyanis a bennünk levő erkölcsi érzék alapján azt a követelményt állítja fel, hogy mégiscsak kell lenni Istennek, a kálvinizmus pedig Istenből következtet a "Du sollst"-ra, és azt annak parancsaként fogja fel.

90. Sinai törvény a tízparancsolat, amelyet Isten a Sinai-hegyen adott Mózesnek. Lásd Mózes II. könyve 19. és 20. részét.

91. Mydinghe = régi holland szó és az anabaptistákra alkalmazva világkerülést jelent.

92. Érdekes, hogy nálunk Jászai Mari, a híres színésznő feljegyzéseiben szintén azt hangsúlyozza, hogy a színjátszás károsan befolyásolja a jellemfejlődést.

93. Panteista alapon (lásd fentebb a 21. jegyzetet) Jézus és Néró lényegében ugyanazon istenség megnyilatkozási formái, tehát közöttük áthidalhatatlan különbséget nem lehet tenni.

3.JEGYZETEK

94. Groen van Prinsterer (1801–1876.) a holland kálvinista újjászületés vezére, történetíró és egyházpolitikus, a holland kálvinista politika megteremtője. Halála után Kuyper vette át a vezetést, és vallási, egyházi politikai és tudományos téren kiépítette mindazt, amiről mestere még csak álmodozhatott.

95. A kálvinizmus nagy alapelvét, az Isten szuverenitásáról szóló tant (lásd a 49. jegyzetet) az élet minden területére s így a politikára is alkalmazni kell. Ezen épül fel a kálvinista politika.

96. Célzás Rousseau francia gondolkodó elméletére, aki azt állította, hogy az emberek eredetileg egykor társadalmi szerződést kötöttek (Contrat social), és így állt elő az állam.

97. A kálvinizmus bibliai alapon vallja a felsőség élet és halál felett való jogát, s ezért az álhumanizmus elveitől félre nem vezettetve, követeli a halálbüntetés fenntartását. Hollandiában pedig, ahol a halálbüntetés ez idő szerint el van törölve, annak visszaállítása a kálvinista politika egyik programpontját képezi.

98. Kálvinista alapon tehát minden felsőség "Isten kegyelméből" uralkodik. Ezt a gondolatot tehát nem szabad a római katolikusoknak átengedni. Ne a gondolat ellen küzdjünk azért, hanem annak római katolikus eltorzítása ellen, amikor ennek a folyományaként a királyok személyét is misztikus félisteni ködbe akarják burkolni, s őket a nemzettel szemben minden morális felelősség alól is fel akarják menteni. 99. Lásd a 46. jegyzetet. Isten uralmát csak monarchisztikusnak lehet és szabad elképzelni.

100. Célzás az észak-amerikai Egyesült Államok alkotmányára, amelynek szelleme sok tekintetben magán hordja a kálvinizmus nyomait.

101. Teokrácia = Istenuralom.

102. Urim és Thummim héber szavak; állítólag azt jelentik: világosság és jog. A zsidó papok és főleg főpap mellén levő oly jóslóeszközt, talán kockákat jelentenek, amelyek színének változásából a papok válságos kérdésekben Isten akaratát és döntését próbálták megtudni. Lásd Mózes II. könyve 28. rész és IV. könyve 27. rész 21. versét.

103. Antitheisztice = istenellenesen.

104. Glorious revolution (angol kifejezés) = dicsőséges forradalom. Így nevezi az angol történelem azt a nagyszerű forradalmat, amely által az angol nép megszabadult a Stuartok zsarnoki s erőszakkal katolizáló uralmától, s az angol protestánsok segítségül híván Orániai Vilmost, az, a politika és vallásszabadság védelmére, bevonult 1688 novemberében Londonba, s II. Jakab, az utolsó Stuart Franciaországba szökött. Azért volt dicsőséges ez a forradalom, mert az Isten jogaiért és tövényeiért szállott síkra egy zsarnok és törvénytelenül uralkodó királlyal szemben.

105. Declaration of Independence = Függetlenségi nyilatkozat. Így nevezik az amerikaiak függetlenségi nyilatkozatát, amelyet a virginiai Jefferson Tamás (1743–1826.) szerkesztett, s amelyet 1776. júl. 4-én proklamáltak. Ez a nap az észak-amerikai Egyesült Államok születési napja.

106. Articles of Confederation = Szövetségi cikkelyek. Az amerikaiak híres alkotmányjogi államokmánya, amely az Egyesült Államok szervezetének alapját képezi.

107. Jefferson és Hamilton Amerika két nagy, egymással szembenálló államférfia volt. Jeffersonra nézve lásd a 105. sz. jegyzetet. Hamilton Sándor (1757–1804.) az amerikai szabadságharc egyik vezéralakja, Washington hadsegéde volt. Kuyper itt arra céloz, hogy a kettő között a döntő harc akörül forgott, hogy az amerikai kormányforma Kálvin vallásos eszméire legyen-e felépítve (ezt akarta Hamilton) vagy Rousseau forradalmi elveire (ezt akarta Jefferson).

108. Rousseau elmélete volt az, hogy az emberek társadalmi és állami élete úgy kezdődött, hogy sok ezer évvel ezelőtt társadalmi szerződést (Contrat social) kötöttek egymással. Hirdeti továbbá a teljes egyenlőséget és a népszuverenitás elvét. Rousseau tanainak gyümölcse volt részben a francia forradalom is.

109.* Célzás az amerikaiak szabadságharcdra. Az Anglia elleni függetlenségi harc 1775–83-ig tartott, Washington vezérlete alatt. Az 1776. júl. 4-ei philadelphiai kongresszus elfogadta a Jefferson által szerkesztett függetlenségi nyilatkozatot, amely az észak-amerikai gyarmatokat függetleneknek nyilvánította.

110. Jus vitae et necis = élet és halál fölött való jog és hatalom.

111. Tomizmusnak nevezzük a római katolikus teológia leghatalmasabb irányát, amely Aquinói Tamásnak, a legnagyobb középkori katolikus teológusnak követésében áll. XIII. Leó pápa 1879-ben őt tette a róm. kat. egyház hivatalos teológusává. Az ő szellemében tanítanak ma az egész világon a róm. kat. teológusok.

112. Trade unions = munkás szakegyesületek vagy munkáspáholyok, szakszervezetek.

113. Magistratus inferiores = közbeeső hatóságok. Kálvinnak egyik nagyfontosságú gondolata az, hogy a felsőség és a nép között közbeeső hatóságok legyenek, amelyek az összekötő szolgálatot végzik. Ez a gondolat a magja a mai értelemben vett modern alkotmányos parlamentarizmusnak is. A kálvinista politika egyik szép gondolata.

114. Ez a gondolat óriási jelentőségű a modern politikai élet alkotmányos és demokratikus fejlődésére vonatkozólag. A kálvinizinusé itt is a dicsőség, hogy ezt megértette és a modern politikai életbe belevitte.

115. Kuyper itt arra céloz, hogy a régi kálvinizmus még nem ismerte a "szabad egyház szabad államban" elvét, hanem a református vallást, ahol lehetett, államvallássá kívánta tenni. A holland hitvallás is azt mondja, hogy a hamis vallások ellen a református felsőségnek fel kell lépni.

116. Civil disabilities = szó szerint polgári alkalmatlanság, jelenti az angol törvények amaz intézkedését, hogy államhivatalt Angliában sokáig csak az anglikán vallásúak viselhettek. Ezzel van összefüggésben a híres Test-acta törvény is 1673-ból, II. Károly idejéből, amely szerint minden állami hivatalnoknak ki kellett jelenteni, hogy a királyt egyházi főnek elismeri, s a róm. kat. átlényegülési tanban nem hisz. Ez a törvény 1829-ig volt érvényben, s a protestáns dissentereket, puritánokat, baptistákat, stb. is sújtotta.

117. Idézet a holland reformátusok hivatalos hitvallásából, az ún. Confessio Belgica híres XXXVI. cikkelyéből.

118. A remonstránsokra nézve lásd a 84. jegyzetet. Mint kisebbségben levő vallásfelekezet, természetesen helyzetüknél fogva előbb voltak kénytelenek a vallásszabadság, a szabad egyház nagy jelentőségét felismerni. Magyarországon mi is ezért küzdöttünk, Erdélyben azonban, ahol egy ideig uralkodók voltunk, mi is kísértésbe estünk.

119. Crimen nefandum = kimondhatatlan, szörnyűséges bűn.

120. Cuius regio, eius religio = Akié az ország, azé a vallás. Az a szerencsétlen lutheránus elv, amely főleg a reformáció korában uralkodott, s a tartalma az volt, hogy minden egyes fejedelem maga szabta meg, hogy országában mi legyen az uralkodó vallás. Aki a fejedelem vallását nem követte, házát, vagyonát, szülőföldjét el kellett hagynia, s mint száműzöttnek kivándorolnia.

121. A mennoniták Menno Simonnak (1492–1559.) követői, az anabaptisták legcsendesebb, legszelídebb utódai. A gyermekkeresztséget elvetik, csak felnőtteket keresztelnek, s a felebaráti szeretet munkáit óriási mértékben gyakorolják.

122. Lásd a 13. számú jegyzetet. A hazájukból kiüldözött puritánok ugyanis, mielőtt Amerikába vándoroltak volna, egy ideig Hollandiában Leyden városában találtak menedéket. Onnan indultak el azután Amerikába, hogy ott a kálvinizmus minden értékét kivirágoztassák.

123. Jure divino = isteni joggal.

4. JEGYZETEK

124. Scaliger híres francia református nyelvész és történettudós (1546–1609.). 1593-ban hívták meg a leydeni egyetemre. A jezsuiták halálosan gyűlölték.

125. Salmasius (1588–1653.), híres francia református jogász, filozófus és keleti nyelvész. 1632-ben Scaliger utódául hívták meg a leydeni egyetemre.

126. Sciences exactes = egzakt tudományok (pl. fizika, kémia, csillagászat, matematika), amelyek tisztán tapasztalati úton szerzik az ismeretet.

127. Ignorabimus = sohasem fogjuk megismerni. Du-Bois-Reymond (1818–1896.) híres berlini egyetemi tanár nagy feltűnést keltő természettudományos munkát adott ki, amelyben hét oly termé-szettudományos kérdést sorolt fel, amelyekre a tudomány szerinte soha feleletet tudni adni nem fog.

128. Lásd a 27. számú jegyzetet; Kuyper itt arra céloz, hogy az agnoszticizmus azáltal, hogy minden természetfölötti igazság megismerésének lehetőségét tagadja, valójában halálosan megbénítja a maga bátor, szabad szárnyalásában a tudományt.

129. Lásd a 22. számú jegyzetet. A darwinizmus alapján felépített evolúciós elméletet ugyanis ma már az élet minden területére alkalmazták, és azt hitték, hogy ezzel minden kérdés meg van oldva.

130. Arminiánusok = remonstránsok. Lásd a 84. számú jegyzetet.

131. Kriminalistáknak nevezzük a büntetőjogászokat. Deterministák a büntetőjogban azok, akik tagad-ják az ember erkölcsi szabadságát, s vallják azt, hogy a gonosztevők szükségszerűleg, a termé-szetüknél fogva követik a rosszat, és mást nem is tehetnek. Lombroso híres olasz pszichiáter, kriminológus (1836–1909.) külön elméletet állított fel erre vonatkozólag a született gonosztevőkről, akiknél a gonosztettek mindig megfelelő koponyaformával és bizonyos lelki jelenségekkel járnak együtt. Lombroso sokáig szocialista és istentagadó volt; később spiritiszta lett.

132. Szemipelagianizmus = félpelagianizmus. A predesztinációról, kegyelemről, szabadakaratról, bűnről szóló teológiai vitákban merült fel a szemipelagianizmus álláspontja. Augustinus, a nagy egyházatya ugyanis tanította a predesztinációt, az ember tökéletes romlott voltát, az isteni kegyelem feltétlen szükségességét az üdvösséghez s a szabadakarat elvesztését. Ezzel szemben híres ellenfele, Pelagius nem fogadta el a predesztinációt, tagadta a bűn egyetemes romboló hatalmát, a kegyelem feltétlen szükségességét, és vallotta a teljes sérthetetlen szabadakaratot. Ez a két álláspont ezerötszáz év óta szakadatlanul harcban áll egymással, s megpróbálták a kettőt kiegyeztetni egy középső álláspont hangsúlyozásával. Így született meg a szemipelagianizmus a középkorban, főleg Johannes Cassianus marseille-i apát (élt 400 körül) tanításában, aki szerint a bűn nem rontotta meg az embert teljesen, csak beteggé tette, szóval a kegyelemnek is kell segíteni az emberen, de az ember is tud valamennyire segíteni magán, s az üdvösség az Isten és ember közös munkája.

133. Szkotisták vagy scolisták alatt Duns Scotus híres, középkori franciskánus teológus követőit nevezzük. Erős ellenfelei voltak a tomistáknak, Aquinói Tamás követőinek (lásd a 111. jegyzetet).

134. Misztikusok alatt értjük általában az olyan vallásosságú embereket, akiknek vallásos élete mély titokzatosságokat kereső, érzelmes, visszavonuló, elmélyedő formában jelentkezik. A középkor a maga mély vallásosságával és kolostori életével különösen is alkalmas volt a misztikusok nevelésére. A miszticizmus minden vallásosság nélkülözhetetlen eleme. Veszedelmessé csak akkor válik, amikor a bibliát félretéve, a léleknek Istennel való kapcsolatát a Szentírás fölé is helyezi, s a lélek szubjektív érzéseit többre becsüli az Isten objektív kijelentésénél, amely számunkra a bibliában adatott. A leghíresebb misztikusok a német Eckehart mester (1260–1327), Tauler (1300– 1361.), Suso (1295–136) s a holland Ruysbroek (1294–1381.).

135. Epikureusoknak nevezik Epikurosz görög filozófus (242–270. Kr. e.) tanítása nyomán ma azokat, akik a semmittevő jól élést s az érzéki élvezetet és gyönyörkeresést tartják az élet egyetlen céljának. Azonban ma már bebizonyított dolog, hogy bár Epikurosz nem volt élvhajhász ember, elvei azért a keresztyén morálra nézve veszedelmesek.

136. Teodicea (a görög theosz = Isten, dikaiosz = igaz, igazolt) jelenti Isten igazolását azzal a váddal szemben, hogy a világban levő rossznak és bűnnek Ő is oka. A teodicea tehát azt akarja bebizonyítani, hogy a bűn és gonoszság jelenléte a világban Isten bölcs, jóságos és igazságos gondviselésével harmóniában van.

137. Célzás a holland reformátusok hitvallása (Confessio Belgica) I. cikkelyének második pontjára.

138. A kálvinizmust és humanizmust tehát korántsem lehet annyira egynek venni, ahogy sokan nálunk teszik. A humanizmus ugyanis csak a földi élettel, a világgal, az átalános emberivel törődik; a kálvinizmus azonban mindig többet akar. A kálvinizmusban mindig benne van az elfogadható humanizmus, de a humanizmusban még nincs benne a kálvinizmus.

139. Caro vagy carne vale = "Isten veled, hús!" Ebből eredt a húshagyó kedd és a karnevál gondolata.

140. Exorcizmus = ördögűzés, hókuszpókusz.

141. Amikor ezt a munkát Kuyper 1898-ban írta, természetesen nem is álmodhatott oly hallatlan kegyetlenségekről, amilyeneket a világháború, a kommunizmus, a cseh, román, szerb megszállás stb. produkált. A Kuba-szigeti események és az örmény mészárlások ma már jelentéktelen kis epizódok ezekhez képest.

142. Dichotómia (dicha [görög szó] kétszer, tomé = beosztás) jelenti eredetileg a dogmatikában azt az álláspontot, hogy az ember két részből áll, úgymint testből és lélekből. Azután jelent minden kettős beosztást.

143. Struggle for life (angol szó) = létért való küzdelem. Eredetileg Darwin kedvenc kifejezése.

144. Deizmus alatt azt a gondolkodást értjük, amely az Istent mint a világ okát ugyan elfogadja, de abban már nem hisz, hogy Isten a világra gondot is visel s magát különösképpen ki is jelentette volna. A deizmus a vallásos szabadgondolkodók, az Istenben hívő szabadkőművesek kedvenc gondolkozás-módja. Inkább vallásos filozófia, mint élő vallásosság.

145. Lásd a 21. számú jegyzetet.

146. Naturalizmusnak nevezzük általában a természet fölötti világra vonatkozó kérdésekkel szemben azt a gondolkodásmódot, amely a világot csak a természetből akarja megérteni, és semmiféle magasabbrendű világmagyarázó tényezőt a mindenség s az ember életében nem ismer el.

147. Kuyper itt azt akarja felmutatni, hogy az ún. modern hitetlen gondolkodás még az Isten létezését sem fogadja el komolyan, s az Isten végül is nem lesz más, mint az emberi szellem vagy fantázia terméke, akinek létezéséről azonban sohasem lehetünk biztosak.

148. Evolutio in infinitum = a végtelenségig tartó fejlődés.

149. Közvetítő teológusoknak főleg a németeknél (Vermittlungstheologie) azokat a teológusokat nevezzük, akik a XIX. század közepén Németországban a német protestáns keresztyénséget a német ún. idealista filozófiával akarták összekapcsolni. Természetes, hogy a teológia és filozófia e vegyes házasságából jó nem származhatott. A kálvinizmus, ahol tisztán őrzi a maga örökségét, ebbe nem is ment bele sehol sem, és éppen ebben van erejének és tisztaságának biztosítéka.

150. Pszeudepigráfus iratok az olyanok, amelyek nem attól az írótól valók, akiknek nevét mint szerzőét a homlokukon viselik. Szóval, nem hiteles, hamisított iratok.

151. Sensus divinitatis = az istenség érzete. Lásd a 48. jegyzetet 

5. JEGYZETEK

152. (A 154. oldalon.) Célzás Luther hírhedt mondására:

Wer nicht liebt Wein, Weiber und Gesang,

Der bleibt ein Narr sein Leben lang.

152. (Tévedésből így számozva a 155. oldalon.) Geus (ejtsd: chőz) holland szó. Eredeti jelentése: koldus. Ezt a gúnynevet adták a római katolikusok Hollandiában a protestánsoknak. Geus-öknek nevezték magukat azok a holland református nemesek is, akik a spanyol inkvizíció Hollandiába való bevitele ellen tiltakoztak, s a holland nemzeti és vallási szabadságért küzdöttek a XVI. században. Ezek a római katolikusokkal vívott vallási harcokban a katolikus templomokat is megtisztították s képeiket, oltáraikat szétrombolták.

153. Isauri Leó bizánci, konstantinápolyi császár volt, aki a szörnyű képimádáson felháborodva, de részben hatalmi okokból is, 726-ban megtiltotta a képek tiszteletét, majd a nép ellenállásán felháborodva, 730-ban azokat össze is romboltatta.

154. A granadai Alhambra és a sevillai Alcazar a mohamedán arab kultúra legcsodálatosabb építészeti remekei.

155. Célzás a Zsidókhoz írt levél 5. rész 6. s köv. verseire, ahol Krisztus mint a Melkhisedek rendje szerint való főpap feljebb áll Áronnál. Melkhisedek történetét lásd Mózes I. könyve 14., 17–20. v.-ben.

156. Hegel híres német panteista filozófus (1770–1831.). A protestáns, főleg németországi teológiára igen nagy hatása volt.

157. Hartmann (1842–1906.) híres pesszimista német filozófus.

158. Ma is tele van a magyar reformátusok gondolkodása azzal, hogy a református istentiszteletek ridegek. "Vigyünk minél több művészi elemet templomainkba" stb. Annyi bizonyos, hogy az ízléstelenséget kerülnünk kell, s amink van, legyen művésziesen komoly, nemes, és mindenkor református jellegű; de másfelől túllőnek a célon azok, akik római katolikus mintára mind több és több művészi elemet szeretnének az istentiszteletekbe és templomokba áttelepíteni.

159. Kalokagathia = a szépjó, a görög kalosz = szép és agathosz = jó szavakból összetéve, jelentette a görögöknél az esztétikailag és erkölcsileg kiművelt ember szellemét és lelkületét.

160. Re galantuomo = derék, becsületes király. I. Victor Emanuel jelzője az olasz nép részéről.

161. Salamon templomépítése és Hiram szerepe leírva található a Királyok I. könyve 5. részében.

162. Bourgeois híres francia református zeneköltő Genfben 1545– 1553-ig; a zsoltárok dallamosítása körül szerzett nagy érdemeket.

6. JEGYZETEK

163. Egyetemes papság a reformációnak az a nagy gondolata, hogy nincs külön papi rend Isten és ember között, hanem mindenki lehet papja az élő Istennek, ha Krisztus szolgálatára szenteli magát. Az egyetemes papság jelenti a lelki nagykorúságot a keresztyén ember vallásos életében. Szabad az út Krisztuson keresztül Istenhez.

164. Francia enciklopedistáknak nevezzük azokat a francia filozófusokat, akik a francia destrukció megindítói és a francia forradalom előkészítői voltak a XVIII. században. Főbb képviselőik: Diderot, D'Alembert, Rousseau, Voltaire, Holbach báró stb.

165. Nantes-i ediktumnak nevezzük a francia reformátusoknak (hugenottáknak) azt a nagyjelentőségű szabadságlevelét, amelynek értelmében nekik IV. Henrik francia király, aki eredetileg szintén hugenotta volt, 1598. ápr. 13-án az egész országban "teljes lelkiismereti szabadságot, nyilvános vallásgyakorlatot, teljes polgári jogegyenlőséget és politikai testületi jogot biztosított örök időkre és visszavonhatatlanul". Ezt az ediktumot vonta vissza XIV. Lajos francia király 1685. október 17-én.

166. Mazas híres francia börtön Páris mellett, amely Mazas abbé tervei szerint épült.

167. Voltaire-ianizmus alatt Voltaire szellemét értjük. Lásd a 3. számú jegyzetet.

168. Nietzsche Frigyes híres német filozófus, egyike a leghírhedtebb keresztyénellenes gondolkodók-nak korunkban. Egész erejével gyűlölte s üldözte a keresztyénséget munkáiban. Élt 1844–1900-ig.

169. Lásd a 22. sz. jegyzetet. Itt Kuyper arra mutat reá, hogy mily veszedelem származik abból, ha a darwinizmus alapgondolatát, a létért való küzdelem elvét az erkölcsi, politikai és társadalmi életre is alkalmazzák, s ezt természetes és jogos érvényesülési eszköznek is tekintik.

170. Schleiermacher Friedrich Dániel (1768–1834.) és Ritschl Albrecht (1822–1889.), híres német protestáns teológusok voltak.

171. "No popery" angol jelszó = nem kell a római katolicizmus, szó szerint: a pápizmus..

172. Lásd a 134. jegyzetet.

173. Lásd a 17. jegyzetet.

174. Lásd a 33. jegyzetet.

175. Reprisztináció jelenti általában valami régebbi gondolat visszahozatalát. Azután jelenti a teológiában azt a munkát, amikor egy régi kornak egész gondolkozását teljesen változatlanul akarja valaki a mai korban újra életre kelteni. Kuyper tehát hangsúlyozza, hogy a kálvinizmust illtőleg ő sem akar reprisztinálni, azaz megállani a XVI. század gondolkodásánál, s nem akarja annak szellemét mindenestől feleleveníteni.

176. Electio = kiválasztás; jelenti az Isten eleve elrendelésében, ti. a predesztinációban az örök üdvösségre való kiválasztást, szemben az elvettetéssel (reprobatio.)

177. Szelekció jelenti a darwinista értelemben vett kiválasztást, helyesebben kiválógatódást, amikor a létért való küzdelemben (struggle for life) az erősebb, szívósabb, kitartóbb győz a gyengébb felett, és ezáltal megmarad.

178. Lasciate andare ogni speranza = Hagyjatok fel minden reménnyel. Dante világhírű mondata a Divina Commedia III. énekéből. Szó szerint: "Lasciate ogni speranza, voi che 'ntrate."