73. BIZALMAS KIEGSZT JEGYZKNYV. A RESZLOVAKIZCI
BIZALMAS KIEGSZTÕ JEGYZÕKNYV
a Magyar Kztrsasg s a Csehszlovk Kztrsasg kõztt egyes fggõben lv pnzgyi s gazdasgi krdsek vgleges rendezse trgyban ltrejtt Jegyzõknyvhz.
I. cikk
A Jegyzõknyv 1. cikkhez:
A magyar kormny rdektelennek nyilvntja magt a magyar llampolgrsg termszetes szemlyeknek mindazon jogai, kvetelsei s ignyei tekintetben, amelyeket ezek az 1930. vi prilis h 28. napjn kelt
Prizsi Egyezmnyek, az 1946. vi februr h 27. napjn kelt Lakossgcsere Egyezmny s az 1947. vi februr h 10. napjn kelt, Magyarorszggal kttt Bkeszerzõds, valamint az ezeket kiegsztõ megllapodsok s okmnyok alapjn a csehszlovk llammal, a csehszlovk kzjogi s magnjogi jogi szemlyekkel, valamint a csehszlovk llampolgrsg termszetes szemlyekkel szemben tmasztottak vagy tmaszthatnnak. Ily kvetelsek s ignyek rvnyestshez a magyar kormny tmogatst nem nyjt.
II. cikk
A Jegyzõknyv 2. cikkhez:
A csehszlovk kormny rdektelennek nyilvntja magt a csehszlovk llampolgrsg termszetes szemlyeknek mindazon jogai, kvetelsei s ignyei tekintetben, amelyeket ezek az 1930. vi prilis h 28. napjn kelt Prizsi Egyezmnyek, az 1946. vi februr h 27. napjn kelt Lakossgcsere Egyezmny s az 1947. vi februr 10. napjn kelt, Magyarorszggal kttt Bkeszerzõds, valamint az ezeket kiegsztõ megllapodsok s okmnyok alapjn a magyar llammal, a magyar kzjogi s magnjogi jogi szemlyekkel, valamint a magyar llampolgrsg termszetes szemlyekkel szemben tmasztottak vagy tmaszthatnnak.
Ily kvetelsek s ignyek rvnyestshez a csehszlovk kormny tmogatst nem nyjt
III. cikk
A Jegyzõknyv 3. cikkhez:
(1) A kt kormny hatlyon kvl helyezettnek nyilvntja az 1949. vi mrcius h 17. napjn kelt Feljegyzs II. cikkt.
(2) Az elõzõ bekezdsben kinyilvntott hatlytalantssal s a Jegyzõknyv 3. cikknek (2) bekezdsben foglalt lemondssal kapcsolatban a kt kormny kztt egyetrts ll fenn abban a tekintetben; hogy amennyiben a csehszlovk klkereskedelmi minisztrium az 1949. vi mrcius h 17. napjn kelt feljegyzs alapjn Magyarorszgra trtnõ kivitelt engedlyezett s a szlltmnyok kifizetse a „Lakossgcsere” szmla terhre 1949. vi jnius h 23. napjig megtrtnt, az ilyen exportszlltmnyokat a magyarcsehszlovk klringben jbl meg kell fizetni.
(3) A kt kormny egyetrt abban, hogy azokat az 1949. vi mrcius h 17. napjn kelt feljegyzs 2. mellkletnek 20. ttele szerint Csehszlovkibl Magyarorszgra trtnt szlltsokat, amelyek a magyar–csehszlovk klringben rendeztettek, az elõzõ bekezds rendelkezsei nem rintik.
(4) Az 1949. vi mrcius 17-n kelt feljegyzs alapjn a Magyar llamvasutaknak a Csehszlovk llamvasutakkal szemben fennll tartozsnak rszbeni fedezsre Magyarorszg ltal Csehszlovkia rszre szlltott s a magyar-csehszlovk klringben elszmolt ruk ellenrtke tovbbra is a klring szmln fog szerepelni.
(5) Egyetrts ll fenn a tekintetben, hogy a Jegyzõknyv 3. cikknek (2) bekezdsben foglalt lemonds kvetkeztben a „Lakossgcsere” szmla 1949. vi jnius hõ 23. napjval megszûnik. Ennek folyomnyakppen mindazok a kifizetsek, amelyeket 1949. vi jnius h 23. napja utn ennek a szmlnak a terhre teljestettek, tekintet nlkl arra, hogy szlltott ruk ellenrtkrõl vagy egyb pnzgyi tutalsokrl van-e sz, a magyar-csehszlovk klringben jbl kiegyenltendõk. Hasonlkppen azok a Magyarorszgba irnyul csehszlovk ruszlltsok, amelyek a „Lakossgcsere” szmlra trtendõ fizets ellenben engedlyeztettek, amelyeknek kifizetse azonban 1949. vi jnius h 23. napjig nem trtnt meg, a magyar-csehszlovk klringben szmolandk el. 225
(6) a) A kt kormny elhatrozta, hogy a Jegyzõknyv 3. cikkben trtnt lemondsra, a fenti (1) bekezds szerinti hatlytalantsra, valamint a fenti (2) s (5) bekezdsekben foglaltakra, vgl a klcsnsen elõfordult tves knyvelsekre val tekintettel a klnbzõ ruszlltsokat a kt kormny szakrtõi ltal fellvizsgltatjk. A szakrtõk meg fognak llapodni abban, miknt kell a szksges tknyvelseket vgrehajtani, hogy a klcsns knyvelsek a Jegyzõknyv s Kiegsztõ Jegyzõknyv szvegnek s szellemnek, valamint a jelenleg rvnyben lvõ klkereskedelmi megllapodsoknak megfeleljenek.
b) Egyetrts ll fenn a tekintetben, hogy amennyiben Magyarorszgot a csehszlovk rszrõl teljestett szlltsok tknyvelse kvetkeztben olyan ruk ellenrtkvel terhelik meg, amelyek az rucsere tekintetben rvnyes rulistban nem szerepelnek, illetõleg amelyekre nzve mr nem ll kontingens rendelkezsre, az ilyen szlltsok kiegyenltse magyar rszrõl csak minõsgileg azonos rtkû ruk egyetrtõleg megllaptand mdozatok mellett eszkzlendõ szlltsval trtnhetik.
(7) A kt kormny egyetrt abban, hogy a fenti (1) bekezdsben foglalt hatlytalants ellenre a Magyar llamvasutak ltal a Csehszlovk llamvasutak aktv egyenlegnek rszbeni fedezsre 1949 mjus h elejn teljestett 75 milli Kès tutalst nem kell visszafizetni.
(8) A Jegyzõknyv 3. cikke (1) bekezdshen foglalt lemondssal kapcsolatosan a magyar kormny kiegyenltettnek nyilvntja a Magyar llamvasutaknak a csehszlovk llammal szemben fennll kereken 13 milli Kès sszegû kvetelst, amely hazatrõ csehszlovk szemlyeknek s a keleti orszgokbl Csehszlovkiba utaz munksoknak 1949. vi mjus h 20. napjig terjedõ idõben a csehszlovk munkagyi s npjlti minisztrium intzkedsre Magyarorszgon t trtnt szlltsbl szrmazik.
(9) A fenti (1)-(6) bekezdsekben foglalt hatrozatokat a (6) bekezdsben emltett szakrtõk hajtjk vgre.
(10) A Jegyzõknyv 3. cikke (3) bekezdsben foglaltak nem vonatkoznak egyfelõl [az] ttelepltek s msfelõl az elõzõ tartzkodsi helyk llamban lak termszetes szemlyek kztt fennll jogviszonyokra, amelyek tekintetben a kt kormny rdektelennek nyilvntja magt, s amelyek rvnyestshez tmogatst nem nyjt.
IV. cikk
A Jegyzõknyv 4. cikkhez:
(1) Amennyiben a Jegyzõknyv 4. cikkben meghatrozott kvetelsek s ignyek magyar llampolgrsg termszetes szemlyek ltal tmasztattak vagy tmasztatnnak, a magyar kormny rdektelennek nyilvntja magt, s rvnyestskhz tmogatst nem nyjt.
(2) A csehszlovk kormny a magyar vagyonok elkobzsra vonatkoz csehszlovk jogalkots fenntartsa mellett a magyar llampolgrsg termszetes szemlyeket meg fogja hagyni az olyan vagyontrgyak zavartalan hasznlatban, amelyek a dolgoz osztlynak a szocialista gazdasgban szoksos vagyonhoz tartoznak, mint pldul kis mezõgazdasgi zemek, csaldi hzak, laksberendezsek. Ezekben az esetekben is fenntartja azonban a csehszlovk kormny, hogy olyan intzkedseket foganatosthasson, amelyeket a szocialista gazdasgi rend megvalstsa rdekben csehszlovk llampolgrsg termszetes szemlyekkel szemben azonos esetekben alkalmaz.
(3) a) Azok az esetek, amelyekben a (2) bekezdsben kzelebbrõl meghatrozott vagyontrgyak a magyar llampolgrsg termszetes szemly beleegyezse nlkl a csehszlovk llam vagy csehszlovk jogi s termszetes szemlyek birtokban vannak, vagy ezek ltal kezeltetnek, nem esnek az emltett bekezds rendelkezsei al.
b) Mint a (2) bekezds rendelkezse al nem esõ vagyontrgyakat kell tekinteni klnskppen a vllalati rszesedseket, gpi berendezseket, pnzbetteket, rtkpaprokat, biztostsi ktvnyeket, ptkezsi telkeket s hasonlkat.
V cikk
A jegyzõknyv 5. cikkhez:
Amennyiben a Jegyzõknyv 5. cikkben meghatrozott kvetelsek s ignyek termszetes szemlyek rszrõl tmasztatnak vagy tmasztatnnak, gy a kt kormny ezek tekintetben magt rdektelennek nyilvntja, s rvnyestskhz tmogatst nem nyjt.
VI. cikk
A jegyzõknyv 6. cikkhez:
A csehszlovk kormny rdektelennek nyilvntja magt a csehszlovk magnjogi jogi szemlyek s csehszlovk llampolgrsg termszetes szemlyek Magyarorszg terletn lvõ ing, ingatlan javai, vllala226 tai, vllalati fikjai, valamint a Magyarorszg terletn lvõ vllalatokban fennll vllalati rdekeltsgei tekintetben.
(2) a) A kt kormny egyetrt abban, hogy az egyfelõl a csehszlovk ipari vllalatok, msfelõl, ezeknek a jelen Jegyzõknyv alapjn a magyar llam tulajdonba kerlt lenyvllalatai, egyb rdekeltsgei s fikjai kztt fennll kapcsolatokat – klnsen e vllalatok termelsi tervre, nyersanyaggal val elltsra s a kivitelre vonatkozan – a kt llam szoros gazdasgi egyttmûkdsnek szellemben tovbbra is fenn kell tartani. E kapcsolatok fenntartsnak mdozatait a kt llam tervgazdlkodsra s klcsns rdekeire figyelemmel a Jegyzõknyv 11. cikkben emltett Bizottsg fogja szablyozni.
b) A kt kormny egyetrt abban, hogy a Magyar-Csehszlovk Bank Rt. felszmolst vegyes felszmolbizottsg fogja vgrehajtani. Ez a bizottsg a magyar kormnynak van alrendelve. Egyetrts ll fenn a tekintetben, hogy a felszmols sima lebonyoltsa rdekben mindkt kormny segtsget fog nyjtani.
c) A kt kormny egyms rendelkezsre bocstja a birtokban lvõ mindazokat az adatokat, amelyek alkalmasak a csehszlovk vllalatokban esetleg fennll burkolt magyar, illetõleg a magyar vllalatokban esetleg fennll burkolt csehszlovk rdekeltsgek feldertsre.
(3) A Jegyzõknyv 6. cikkben nyilvntott lemonds alapjn azok a csehszlovk tulajdonjogok, amelyekre nzve lemonds trtnt, a Jegyzõknyv letbe lpsnek napjval megszûntnek tekintendõk. A csehszlovk jogostottak e nappal megszûnnek a jogok hordozi s gyakorli lenni.
(4) „Magyarorszg terletn lvõ csehszlovk javak” kifejezse alatt azok a javak rtendõk, amelyek a magyar kzgazdasg rszv vltak, vagy abbl a clbl vitettek Magyarorszgra, hogy a magyar kzgazdasg rszv vljanak. A Jegyzõknyv rendelkezseinek gyakorlati vgrehajtsnl esetleg felmerlõ ktsges eseteket a Jegyzõknyv 11. cikkben emltett Bizottsg a kt kormny ltal megkttt bartsgi egyezmny szellemben fogja rendezni.
(5) a) Magyarorszg a csehszlovk javakkal egytt tveszi az azokat terhelõ, dologilag biztostott ktelezettsgeket.
Csehszlovk vllalati fikoknak a Jegyzõknyvben foglaltak szerint magyar rszrõl trtnt megszerzse esetben a magyar kormny tveszi a vllalati fik kvetelseit, valamint a fikot terhelõ ktelezettsgeket.
b) Vllalati rdekeltsgnek tekintendõk azok a tarts juttats jellegvel br hitelrdekeltsgek is, amelyek a sajt tõke kiegsztsre szolgltak s a vllalat zavartalan mûkdshez szksges tõke rendelkezsre bocstst cloztk. Ktsges esetekben a Jegyzõknyv 11. cikkben emltett Bizottsg dnt.
c) Azokat a klcsns tartozsokat s kvetelseket, amelyek egyfelõl egyes olyan magyar vllalatok kztt, amelyekben a Jegyzõknyv letbe lpse elõtt csehszlovk vllalatok voltak rdekelve, msfelõl az emltett, azelõtt rdekelt egyes csehszlovk vllalatok kztt llanak fenn, amennyiben szksges, a lehetõ legrvidebb idõn bell sszegszerûen meg kell llaptani. Ezt kvetõen a kiegyenltskhz szksges transzfer mdozatai a kt kormny szakrtõi kztt trgyals anyagt fogjk kpezni.
VII. cikk
A Jegyzõknyv 7. cikkhez:
(1) a) A magyar kormny rdektelennek jelenti ki magt a csehszlovk llam vagy csehszlovk kzjogi s magnjogi jogi szemlyek ltal kibocstott azoknak az rtkpaproknak a tekintetben, amelyek magyar llampolgrsg termszetes szemlyek tulajdonban vannak:
b) A csehszlovk kormny rdektelennek jelenti ki magt a magyar llam vagy a magyar kzjogi s magnjogi jogi szemlyek ltal kibocstott azoknak az rtkpaproknak a tekintetben, amelyek csehszlovk llampolgrsg termszetes szemlyek tulajdonban vannak.
(2) A kt kormny megbeszlst fog folytatni abban az esetben, ha egyik llam kormnyt vagy annak kzjogi s magnjogi jogi szemlyeit harmadik llamban kibocstott olyan rtkpaprbl kifolylag jogok illetik meg, amely rtkpapr alapjn a msik llam kormnyt vagy annak kzjogi s magnjogi jogi szemlyeit ktelezettsgek terhelik.
(3) Egyetrts ll fenn abban a tekintetben, hogy a jelen Jegyzõknyv 7. cikkben meghatrozott tengedsi ktelezettsg nem vonatkozik a Caisse Commune ltal kezelt klcsnktvnyekre.
VIII. cikk
A Jegyzõknyv 8. cikkhez:
A kt llam biztostvllalatai kztt 1945. vi augusztus h 16. napja elõtt kttt viszontbiztostsi szerzõdsek hatlyukat vesztik. 227
IX. cikk
(1) A kt kormny kijelenti, hogy a terletkn fekvõ olyan vagyon tekintetben, amelyre nzve a msik kormny magt rdektelennek nyilvntotta, nem fognak megklnbztetõ intzkedseket tenni.
(2) Egyetrts ll fenn a kt kormny kztt a tekintetben, hogy olyan intzkedsek, amelyeket a szocialista gazdasgi rend megvalstsa rdekben sajt magnjogi jogi szemlyeikkel s sajt llampolgraikkal szemben azonos esetekben alkalmaznak, nem tekinthetõk megklnbztetõ intzkedseknek.
X. cikk
Azok az rdektelensgre vonatkoz egyes nyilatkozatok, amelyeket a Jegyzõknyv s a Kiegsztõ Jegyzõknyv tartalmaznak, nem korltozzk a kormnyoknak azt a jogt, hogy llampolgraik rdekben eljrjanak, amennyiben olyan szocilis szolgltatsokrl (nyugdjak, tartsdjak stb.) van sz, amelyekre vonatkozan a Jegyzõknyv s Kiegsztõ Jegyzõknyv alapjn nem trtnt lemonds.
XI. cikk
A kt kormny klcsnsen tmogatni fogja egymst mindazokban az esetekben, amikor volt magyar llampolgr a csehszlovk llammal, illetõleg volt csehszlovk llampolgr a magyar llammal szemben egy harmadik llam llampolgrsga ltal trtnt megszerzsnek jogcmn ignyt tmaszt. [sic!]
XII. cikk
A kt kormny kztt egyetrts ll fenn a tekintetben, hogy a Magyarorszggal kttt Bkeszerzõds 25. cikknek alkalmazsi terlett rintõ s a jelen Jegyzõknyv alapjn trtnõ lemondsok nem vezethetnek az emltett cikk alapjn semmisnek nyilvntott jogllapot felledshez. Azok a jogbizonytalansgok s joghtrnyok (mint pl. a biztostsgy krdse, idertve a biztostsi llomnyok truhzsbl stb. elõllott krdseket is), amelyek abbl szrmaznak, hogy a hivatkozott 25. cikkel tervezett rendezs nem kvetkezett be, a Jegyzõknyv 11. cikkben emltett Bizottsg ltal kidolgozand jogszablyok s kzigazgatsi intzkedsek tjn kikszblendõk, ezek az intzkedsek egyik kormnyra sem rhatnak anyagi megterhelst.
XIII. cikk
(1) A magyar kormny visszaszolgltatja a Csehszlovkibl 1938. vi november h 3. napja utn elhurcolt s jelenleg a magyar kormny birtokban lvõ mûvszeti, trtnelmi vagy rgszeti rtkû trgyakat.
(2) A csehszlovk kormny kijelenti, hogy fentiekben meghatrozott olyan javak tekintetben, amelyek jelenleg nincsenek a magyar kormny birtokban, ptlst nem kvn.
(3) A kt kormny klcsnsen annak a szndknak ad kifejezst, hogy a msik llam npeinek szellemi rksghez tartoz, rendelkezsk alatt ll jelentõs mûvszeti, trtnelmi vagy rgszeti rtkû trgyakat egymsnak tadjk. Az tads krdse a kulturlis egyezmny keretben szablyozand.
XIV. cikk
A kt kormny egyetrt abban, hogy a Jegyzõknyv alrstl szmtva 45 napon bell kln Vegyes Bizottsgban trgyalsokat indtanak az iratcserk krdsnek, valamint a bri, kzigazgatsi s pnzgyi lettek klcsns kiadsnak rendezsre.
XV. cikk
(1) A magyar kormny rdektelennek nyilvntja magt annak az egyhzi vagyonnak a tekintetben, amely a Csehszlovk Kztrsasg terletn van, s a magyar llam terletn szkhellyel br egyhzi jogi szemly vagy szerv (javadalmas) tulajdonhoz vagy javadalmhoz tartozik.
A csehszlovk kormny rdektelennek jelenti ki magt annak az egyhzi vagyonnak a tekintetben, amely a Magyar Kztrsasg terletn van, s a csehszlovk llam terletn szkhellyel br egyhzi jogi szemly vagy szerv (javadalmas) tulajdonhoz vagy javadalmhoz tartozik.
XVI. cikk
A kt kormny egyetrt abban, hogy a kzs hatr mindkt oldaln 15 km mlysgben fekvõ ingatlanok krdst gy kell rendezni, hogy a magyar terleten lvõ csehszlovk tulajdon a magyar llam tulajdonba s a csehszlovk terleten lvõ s eddig el nem kobzott magyar tulajdon a csehszlovk llam tulajdonba menjen t. A krds rszletes rendezse kln Vegyes Bizottsg feladatt fogja kpezni, amely trgyalsait a Jegyzõknyv alrstl szmtott 45 napon bell Bratislavban meg fogja kezdeni.
XVII. cikk
A kt kormny kztt megllapods jtt ltre, arra nzve, hogy az gynevezett rgi-korona-kvetelsek klcsns elszmolsra ltestett elszmol hivatalok megszûnnek.
Maguk a kvetelsek a Jegyzõknyv 8. cikknek rendelkezsei alesnek.
228
XVIII. cikk
A Jegyzõknyv s jelen Kiegsztõ Jegyzõknyv rendelkezsei semmilyen vonatkozsban sem rintik a kt llam vagy termszetes s jogi -szemlyeik jelenleg fennll ipari-, irodalmi- s szellemitulajdon-jogt.
XIX. cikk
(1) Amennyiben egy harmadik llam vagy annak termszetes s jogi szemlyei, vagy ms termszetes szemlyek, akikkel szemben a kt llam egyiknek sem ll mdjban fennhatsgt rvnyesteni, ignyt emelnek olyan vagyontrgyakra s vagyonrtkekre vagy ezek ellenrtkre, amelyeket az egyik kormny a msik kormnynak tengedett vagy amelyrõl lemondott, vagy amelyre vonatkozan tmasztott vagy tmaszthat kvetels s igny kiegyenltettnek nyilvnttatott – belertve az tengeds, a lemonds, a kiegyenlts tnyre alaptott kvetelseket s ignyeket is -, az emltett ignyek kielgtse azt az llamot fogja terhelni, amely az emltett vagyontrgyaknak vagy vagyonrtkeknek birtokban van. Amennyiben valamely vagyon a kt llam kztt meg van osztva, gy a kiegyenlts a kt llamot a vagyonrszeknek megfelelõ arnyban fogja terhelni. Ez a rendelkezs a Jegyzõknyv 1. s 2. cikkben foglalt s az 1930 vi prilis h 28. napjn kelt Prizsi Megllapodsokra vonatkoz kiegyenltsi nyilatkozatot nem rinti.
(2) Az emltett ignyek elhrtsra a kt kormny egymsnak minden rendelkezsre ll eszkzzel tmogatst fog nyjtani, s a Jegyzõknyv vgrehajtst a msik fllel egyetrtsben gy fogja irnytani, hogy az ilyen ignyek elhrtshoz az elõfelttelek lehetõleg adva legyenek.
(3) A kt kormny egymst az ellenk emelt ignyekrõl, illetve az ellenk indtott eljrsokrl a Jegyzõknyv letbe lpse utn – mihelyt lehetsges – tjkoztatni fogja, s gondoskodni fog arrl, hogy a msik kormnynak alkalma legyen arra, hogy az eljrs vagy a trgyalsok sorn rdekeit megvdhesse.
(4) Ha a kt kormny kzs fradozsai ellenre a Jegyzõknyv letbe lpse utn az az llam vagy annak jogi szemlye kteleztetnk fizetsre vagy szolgltatsra, amelyik a kielgtssel az (1) bekezds rtelmben nem tartozik, akkor annak rszre, aki az ignyt rvnyestette, a fizetst vagy a szolgltatst a msik kormny fogja teljesteni. Ha az (1) bekezdsben emltett llam, jogi vagy termszetes szemly a Jegyzõknyv letbe lpse utn ignynek teljestst az emltett bekezds rtelmben erre nem ktelezett llamtl vagy annak jogi szemlyeitõl kiknyszertette, gy a msik llam a megtrtnt teljestssel azonos rtkû trtst kteles nyjtani. Ez a trts azonban nem lehet magasabb, mint a tekintetbe jvõ vagyonnak vagy az (1) bekezds rtelmben kiszmtand vagyonrsznek a Jegyzõknyv alrsa napjn fennllott rtke.
(5) A trts nyjtst meg lehet tagadni, ha az erre egybknt ktelezett llamot a msik llam az eljrsrl vagy trgyalsokrl nem rtestette, vagy ha a ptls nyjtst megtagad llamnak a msik llam mulasztsa vagy hanyagsga folytn nem volt mdja arra, hogy az eljrsban vagy a trgyalsokon rszt vegyen.
A kt kormny annak a meggyõzõdsnek s kvnsgnak ad kifejezst, hogy a Jegyzõknyvben s a Bizalmas Kiegsztõ Jegyzõknyvben foglalt klcsns lemondsok s rdektelensgi nyilatkozatok nem fogjk a kt orszg kztt fennll gazdasgi kapcsolatok lazulst eredmnyezni, hanem ellenkezõleg, a kzttk fggõben lvõ egyes pnzgyi s gazdasgi krdseknek vgleges elrendezse jelentõs akadlyt hrtott el gazdasgi egyttmûkdsk kifejlesztsnek tjbl. Ennek megfelelõen a kt kormny elhatrozta, hogy mindent megtesznek gazdasgi kapcsolataik megszilrdtsa, gazdasgi egyttmûkdsk kiptse s a klcsns technikai seglynyjts megszervezse irnt, a kt orszg tervgazdasgnak keretben, azzal sszhangban s mindkt orszg rdekeinek szem elõtt tartsval.
Ez a Bizalmas Kiegsztõ Jegyzõknyv a Magyar Kztrsasg s a Csehszlovk Kztrsasg kztt egyes fggõben lvõ pnzgyi s gazdasgi krdsek vgleges rendezse trgyban a mai napon ltrejtt Jegyzõknyv alkotrsze, s azzal egytt lp letbe.
Killttatott kt, magyar s cseh nyelven kszlt pldnyban azzal, hogy mindkt szveg egyenlõ rvnyû.
Kelt trbsk Pleson ezerkilencszznegyvenkilenc vi jlius h huszontdik napjn.
AMZV Praha. Dvoustrann mezinrodna smlouva L 21-10 229
A RESZLOVAKIZCI
szak Szava – a Csehszlovkiai Magyar Demokratikus Npi Szvetsg idõszaki kzlnye. (1946) 20. szm (a 17. szm jabb levonata)
A reszlovakizci!
Jlius 1-jig tartott a reszlovakizci, vagyis a szlovk belgyminisztrium rendelete alapjn a szlovk eredetûek visszatrse a szlovk anyatrzshz, a Slovensk Liga falragaszai azonban mindenkit hvtak, sõt fenyegetõzsekkel akartk rbrni a magyarokat, hogy szlovkoknak jelentkezzenek. Vagyunk olyan erõsek, hogy bevalljuk – sok helyen sikerlt az erklcsi nyoms, ahol pedig szksgesnek ltszott, testi erõszakot is alkalmaztak. Keletrõl nyugatra a nyelvterlet szlessge szerint brt fokozatosan ellenllni a magyarsg a jvõrt vall aggdsban a nemzetisge mellett.
Kassa, Rozsny, Rimaszombat s Losonc krnykn olyan nagy volt a nyoms, hogy egyes helyeken, klnsen a vrosokban 90–95 % is reszlovakizlt. Az emltett svtl nyugatra a jelentkezõk szma egyre cskkent. A csallkzi kerletekben a szmarny 17-19 %. Itt is vannak 80 %-(os) reszlovakizlt tereplsek, de ezek gyren szrvnyosak, mlyen belegyazva a magyar etnikumba.
De nzzk meg kzelebbrõl a reszlovakizci okait!
A csehszlovk kormny a februri gynevezett fldstatisztikai lappal tapogatzott a magyarok ltszma irnt, de akkor kedvezõtlen lett volna a reszlovakizls. Ki kellett vrni a magyarorszgi gazdasgi let mlypontjait.
A keleti kerletekben a falu vrakozva fogadta a reszlovakizlst. A vrosi intelligencia, akitõl tmutatst vrt, azonban nem brta megllni a helyzetet. Mirt? A npbrsgokra eddig be nem idzett reakcisok titokban remltk, hogy a szlovknak val jelentkezskkel megmeneklnek a npbrsgoktl. Ez a rteg annyira exponlta magt, hogy megijedt a lecsatols gondolattl. Egy kassai volt tangyi tancsos kijelentette – Itt (a) ÈSR-ban (sic) legfeljebb sztteleptenek, Magyarorszgon azonban oroszok vannak!
A nyugdjasok a meggrt nyugdj remnyben jelentkeztek. Az iparosok iparuk megvonstl (val) flelmkben reszlovakizltak. A munkssg a jelentkezsek erklcsi nyomsnak engedett. A falu egyedl maradt s az egyedllt flelmben knytelen volt jelentkezni. rdekes eseteket figyeltnk meg, egyes falvakban, klnsen a Csallkzben, mindssze 2-3 csald reszlovakizlt, ellenben vannak olyan faluk is, ahol 90 %. Az intelligencia tmutatsa nlkl egymst ijesztgettk a kitelepts mumusval.
A reszlovakizcibl le kell vonnunk a tanulsgot – nincsen felelõs polgrsgunk. A magyarsg ereje csak a parasztsgban s a munkssgban van.
A reszlovakizci adatai: 650 ezer magyarbl 220 ezer reszlovakizlt* Mi lesz a reszlovakizltak sorsa? A reszlovakizltak jelentkezst fellbrljk. Oktber vgre a csehszlovk kormny meg akarja oldani a fldreformot – konfiskci tjn. Az egsz Felvidken elkezdõdtek jra a npbrsgok. Minden magyart az 5-ik paragrafussal (kollabornsg) vdolnak. Ezen paragrafus rtelmben eltlteknl vagyonelkobzst lehet eszkzlni. A legtbb vrosban megalakultak az gynevezett tteleptsi bizottsgok, melyek tbb vi mûkdsre kaptak rendelkezst, vagyis ezek sztteleptõ bizottsgok, melyek a kishitû reszlovakizltakat Szlovkia szaki jrsaiba akarjk ttelepteni. A Csehszlovkiban marad kisebbsget, amely megmarad magyarnak, szttelepteni nem szabad s ezeket az Atlanti Charta rtelmben a bketrgyalsokon megszvegezendõ nemzetkzi kisebbsgi jog fogja vdeni. * Ez a becslt adat a reszlovakizci elsõ, 1946 mjus-jniusi szakaszra vonatkozhat. 230
A felvidki kiteleptett csaldok szmnak telelplsek szerinti kimutatsa megjelent Lszl Pter Fehrlaposok (Bonyhd 2003) cmû knyvben a 4. szm mellkletben. A szerzõ hozzjrult ahhoz, hogy ktetnkben jra kzreadjuk a fradtsgos munkval sszelltott tblzatot, amirt ezton is ksznetet mondunk. A kimutats „nem teljes, csak az eddig fltrt adatokat tartalmazza”.
A szerzõ tblzathoz fûztt jegyzetben erre vonatkozan mg a kvetkezõket rja: „Vadkerty Katalin A belsõ teleptsek s a lakossgcsere cmû mûvben tovbbi mintegy szz olyan felvidki teleplst emlt, amelyet rintett a kitelepts. Magyarorszgra rkezsk, csaldszmuk, letelepedsi helyk tovbbi levltri kutatst ignyel.”
A tblzatban a vastagon szedett szlovkiai telepls a csaldok eredeti lakhelyt, az alatta bc sorrendben kvetkezõ magyarorszgi teleplsek a kijellt letelepedsi helysznt, a szmok pedig az egy szlovkiai teleplsrõl az adott magyarorszgi teleplsre leteleptett csaldok szmt jellik. A szlovkiai magyar csaldokat a felvidki s a magyarorszgi teleplsek szerint kimutat tblzat Pter Lszl ltal hasznlt forrsai: Magyar Orszgos Levltr, Teleptsi Hivatal, Orszgos Fldhivatal, Tolna Megyei nkormnyzat Levltra, Fzes Mikls tanulmnya a Baranyai Levltri Fzetek 97. szmban, valamint az j Otthon cmû folyirat 1947-1948 vfolyamai.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
