MELL�KLETEK 214 215 FORR�SOK

A k�zt�rsas�gi eln�k 1945/33. sz�m� alkotm�nydekr�tuma a n�met �s a magyar nemzetis�gû szem�lyek csehszlov�k �llampolg�rs�g�nak rendez�s�rõl*

A korm�ny javaslat�ra �s a Szlov�k Nemzeti Tan�ccsal meg�llapodva elrendelem:

1.�

(1) Azok a n�met vagy magyar nemzetis�gû csehszlov�k �llampolg�rok, akik az idegen megsz�ll� hatalom jogszab�lyai �rtelm�ben n�met vagy magyar �llampolg�rs�got szereztek, az ilyen �llampolg�rs�g megszerz�s�nek napj�n elvesz�tett�k csehszlov�k �llampolg�rs�gukat.

(2) A t�bbi n�met vagy magyar nemzetis�gû csehszlov�k �llampolg�r e dekr�tum hat�lyba l�p�s�nek napj�n elveszti csehszlov�k �llampolg�rs�g�t.

(3) Ez a dekr�tum nem vonatkozik azokra a n�metekre �s magyarokra, akik a k�zt�rsas�g fokozott vesz�lyeztetetts�ge idej�n (a k�zt�rsas�gi eln�k �ltal 1945. j�nius 19-�n a n�ci bûn�s�k, az �rul�k �s seg�tõik megb�ntet�s�rõl, valamint a rendk�v�li n�pb�r�s�gokr�l sz�l� 16. sz�m� dekr�tum�nak 18. �-a) hivatalosan cseheknek vagy szlov�koknak jelentkeztek.

(4) Azokat a cseheket, szlov�kokat �s m�s szl�v nemzetek tagjait, akik ugyanebben az idõszakban nyom�s vagy k�l�n�sen figyelemre m�lt� k�r�lm�nyek k�nyszer�tõ hat�s�ra n�meteknek vagy magyaroknak vallott�k magukat, e dekr�tum alapj�n nem tekintik n�meteknek vagy magyaroknak, amennyiben a bel�gyminiszt�rium j�v�hagyja az illet�kes j�r�si nemzeti bizotts�g (j�r�si k�zigazgat�si bizotts�g) �ltal az eml�tett t�nyek vizsg�lata alapj�n a nemzeti megb�zhat�s�gr�l kiadott bizonylatot.

2. �

(1) Az 1. � �ltal �rintett olyan szem�lyeknek, akik igazolj�k, hogy hûek maradtak a Csehszlov�k K�zt�rsas�ghoz, sohasem v�tettek a cseh �s a szlov�k nemzet ellen, vagy akt�van r�szt vettek a felszabad�t�suk�rt v�vott harcban, vagy pedig szenvedtek a n�ci �s a fasiszta terrort�l, megmarad a csehszlov�k �llampolg�rs�guk.

(2) A csehszlov�k �llampolg�rs�g meghagy�s�nak meg�llap�t�s�ra vonatkoz� k�rv�nyt hat h�napon bel�l lehet beny�jtani e dekr�tum hat�lyba l�p�s�tõl sz�m�tva a helyi szempontb�l illet�kes j�r�si nemzeti bizotts�gn�l (j�r�si k�zigazgat�si bizotts�gn�l), vagy pedig – amennyiben a k�rv�nyezõ k�lf�ld�n lakik – a k�lk�pviseleti hivatalban. E k�rv�nyrõl a bel�gyminiszt�rium a tartom�nyi nemzeti bizotts�g, Szlov�ki�ban a Szlov�k Nemzeti Tan�cs javaslat�ra d�nt. Ezeket a szem�lyeket eg�szen k�rv�ny�k elint�z�s�ig csehszlov�k �llampolg�roknak kell tekinteni, amennyiben a j�r�si nemzeti bizotts�g (a j�r�si k�zigazgat�si bizotts�g) vagy a k�lk�pviseleti hivatal bizonylatot adott ki sz�mukra az elõzõ bekezd�sben felt�ntetett k�r�lm�nyekrõl.

(3) A csehszlov�k katonai egys�gek n�met vagy magyar nemzetis�gû tagjai csehszlov�k �llampolg�rs�g�nak megtart�s�r�l a lehetõ legr�videbb idõn bel�l a bel�gyminiszt�rium a nemzetv�delmi miniszt�rium javaslat�ra hivatalb�l d�nt. A hivatalos hat�rozat meghozatal�ig csehszlov�k �llampolg�roknak tekintendõk.

3.�

Azok a szem�lyek, akik az 1. � �rtelm�ben elvesztett�k csehszlov�k �llampolg�rs�gukat, az azon napt�l sz�m�tott hat h�napon bel�l, amelyet a T�rv�nyt�rban megjelenõ bel�gyminiszteri rendelet jel�l meg, a helyi szempontb�l illet�kes j�r�si nemzeti bizotts�gn�l (j�r�si k�zigazgat�si bizotts�gn�l) vagy a k�lk�pviseleti hivataln�l k�rhetik �llampolg�rs�guk visszaad�s�t. Az ilyen k�rv�nyrõl saj�t bel�t�sa alapj�n d�nt a bel�gyminiszter a tartom�nyi nemzeti bizotts�g, Szlov�ki�ban a Szlov�k Nemzeti Tan�cs javasla-*A ford�t�st K�vesdi–Mayer: 1995 alapj�n k�z�lj�k. 216 t�ra; nem szabad azonban eleget tenni a k�rv�nynek, ha a k�rv�nyezõ megszegte a csehszlov�k �llampolg�r k�teless�geit. Ha korm�nyrendelet nem int�zkedik m�sk�nt, akkor ezekre az esetekre is �rv�nyesek a csehszlov�k �llampolg�rs�g megszerz�s�re vonatkoz� �ltal�nos jogszab�lyok.

4. �

   (1) E dekr�tum c�ljaira a f�rjes asszonyokat �s a kiskor� gyermekeket k�l�n �t�lik meg.

(2) A 3. � alapj�n beny�jtott olyan k�rv�nyeket, amelyeket csehszlov�k �llampolg�rok feles�gei �s kiskor� gyermekei adnak be, j�indulat�an kell elb�r�lni. Az e k�rv�nyekre vonatkoz� d�nt�s meghozatal�ig a k�rv�nyezõket csehszlov�k �llampolg�roknak kell tekinteni.

5.�

Azok a csehek, szlov�kok �s m�s szl�v nemzetek tagjai, akik a k�zt�rsas�g fokozott vesz�lyeztetetts�ge idej�n (a k�zt�rsas�gi eln�k 1945. �vi 16. sz�m� dekr�tum�nak 18. �-a) n�met vagy magyar �llampolg�rs�got k�rtek an�lk�l, hogy erre nyom�s vagy k�l�nleges k�r�lm�nyek hat�s�ra k�nyszer�ltek volna, elvesztik csehszlov�k �llampolg�rs�gukat azon a napon, amelyen ez a dekr�tum hat�lyba l�p.

6.�

Ez a dekr�tum kihirdet�s�nek napj�n l�p hat�lyba; v�grehajt�s��rt a k�l�gyminiszterrel �s a nemzetv�delmi miniszterrel meg�llapodva a bel�gyminiszter felel.

Dr. Bene� s. k. Masaryk s. k. Fierlinger s. k. Svoboda t�bornok s. k.

Nosek s. k. (Forr�s: SZN RÈS, 1945/17. 57-58.)217

1946: XV. t�rv�nycikk a Magyarorsz�g �s Csehszlov�kia k�z�tt lakoss�gcsere t�rgy�ban  Budapesten 1946. �vi febru�r h� 27. napj�n kelt magyar–csehszlov�k egyezm�ny becikkelyez�s�rõl.

(Kihirdettetett az 1946. �vi j�lius h� 9. napj�n.) (A megerõs�tõ okiratok Pr�g�ban, 1946. �vi m�jus h� 15. napj�n cser�ltettek ki.)

1. �. A Magyarorsz�g �s Csehszlov�kia k�z�tt lakoss�gcsere t�rgy�ban Budapesten 1946. �vi febru�r h� 27. napj�n kelt magyar-csehszlov�k egyezm�ny az orsz�g t�rv�nyei k�z� iktattatik.

2. �. Az 1. �-ban eml�tett egyezm�ny eredeti magyar �s eredeti szlov�k sz�vege a k�vetkezõ:1 (Eredeti magyar sz�veg.)

EGYEZM�NY Magyarorsz�g �s Csehszlov�kia k�z�tt lakoss�gcsere t�rgy�ban.

A Magyar K�zt�rsas�g Eln�ke �s a Csehszlov�k K�zt�rsas�g Eln�ke elhat�rozv�n azt, hogy az orsz�gaik k�z�tti lakoss�gcsere t�rgy�ban Egyezm�nyt k�tnek, meghatalmazottaikk� kijel�lt�k: a Magyar K�zt�rsas�g Eln�ke: dr. Gy�ngy�si J�nos k�l�gyminiszter urat. a Csehszlov�k K�zt�rsas�g Eln�ke: dr. Clementis Vladim�r k�l�gyminiszt�riumi �llamtitk�r urat, akik j� �s kellõ alakban tal�lt meghatalmaz�saik kicser�l�se ut�n a k�vetkezõ cikkekben �llapodtak meg.

I. cikk

Minden, Magyarorsz�gon �lland� lak�hellyel b�r� szlov�k �s cseh nemzetis�gû szem�ly, aki az al�bb meghat�rozott felt�telek mellett a Csehszlov�ki�ba val� �ttelep�l�sre ir�nyul� sz�nd�k�t kinyilv�n�tja,2 �ttelep�ttetik an�lk�l, hogy a magyar korm�ny ezt megakad�lyozn�.

A csehszlov�k korm�nynak indokolt esetekben jog�ban �ll, hogy az elõzõ bekezd�sben megjel�lt szem�lyek �ttelep�l�s�t ellenezze.3 Amennyiben a magyar korm�ny ennek az ellenz�snek megalapozotts�g�val szemben kifog�st emelne, a X. cikk szerint l�tes�tendõ Vegyesbizotts�g d�nt.

Az elsõ bekezd�s �rtelm�ben megjel�lt szem�lyek magyar �llampolg�rs�ga megszûnik �s a nevezettek mag�nak az �ttelep�l�snek a t�nye �ltal teljes joghat�llyal csehszlov�k �llampolg�rokk� v�lnak, amennyiben eddig nem lettek volna azok. Ugyancsak az �ttelep�l�s t�nye folyt�n ezek a szem�lyek mentes�lnek Magyarorsz�ggal szemben minden �llampolg�ri k�telezetts�g al�l �s Magyarorsz�g is mentes�l vel�k szemben minden k�telezetts�g al�l.

II. cikk

Az elsõ cikkben megjel�lt szem�lyek �ttelep�t�s�nek elõk�sz�t�se, az �rdekeltek �ltal tett, az �ttelep�l�sre vonatkoz� sz�nd�kot mag�ban foglal� nyilatkozatok �tv�tele, tov�bb� az �ttelep�t�snek megszervez�se c�lj�b�l a csehszlov�k korm�ny a saj�t k�lts�g�n �s tetsz�se szerint �ssze�ll�tott K�l�nbizotts�got fog Magyarorsz�gra k�ldeni. A K�l�nbizotts�g �s a magyar hat�s�gok k�z�tti �rintkez�s megk�nny�t�se v�gett magyar korm�ny a K�l�nbizotts�gnak egy �sszek�tõ megb�zottat fog rendelkez�s�re bocs�tani, megfelelõ sz�m� beosztottal.

III. cikk

A magyar korm�ny az ennek az Egyezm�nynek II. cikk�ben megjel�lt K�l�nbizotts�got a feladat�nak teljes�t�s�hez sz�ks�ges minden t�mogat�sban �s v�delemben r�szes�teni fogja.

Nevezetesen a K�l�nbizotts�gnak, tagjainak �s szem�lyzet�nek jog�ban fog �llani, hogy Magyarorsz�g ter�let�n szabadon k�zlekedj�k, a szlov�k �s cseh nemzetis�gûnek tekinthetõ szem�lyekkel �rintkezz�k, a sajt� �s a r�di� �tj�n nyilv�nos felh�v�sokat bocs�sson ki, az �ttelep�tendõ szem�lyekrõl n�vjegyz�keket �ll�tson �ssze �s ezeknek szem�lyi, anyagi �s t�rsadalmi viszonyaira n�zve �s egy�b, az �ttelep�t�s szempontj�b�l tekintetbe veendõ k�r�lm�nyeire n�zve t�j�koz�dj�k.

A K�l�nbizotts�g, annak tagjai �s szem�lyzete, tart�zkodni fognak minden olyan tev�kenys�gtõl, vala218 mint magatart�st�l, amely a Magyar K�zt�rsas�g szuverenit�s�val �ssze nem egyeztethetõ, vagy a magyar n�ppel szemben ellens�ges volna.

IV. cikk

Az elsõ cikkben eml�tett nyilatkozatokat a K�l�nbizotts�g ennek az Egyezm�nynek al��r�s�t�l sz�m�tott 3 h�napi hat�ridõn bel�l veszi �t.

Igazolt k�sedelem eset�n a K�l�nbizotts�g ilyen nyilatkozatokat tov�bbi egy h�napon bel�l is �tvehet.

Az elsõ bekezd�sben eml�tett hat�ridõ lej�rt�t�l sz�m�tott egy h�napon bel�l a K�l�nbizotts�g k�z�lni fogja a magyar korm�nnyal azoknak a szem�lyeknek a n�vjegyz�k�t, akik nyilatkozatukat az eredeti hat�ridõ alatt tett�k meg.

Azoknak a szem�lyeknek a n�vjegyz�k�t, akik a p�that�ridõ alatt nyilatkoztak, ennek a lej�rt�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l kell �tadni.

V. cikk

A Magyarorsz�gb�l Csehszlov�ki�ba �ttelep�tendõ szlov�kokkal �s csehekkel egyenlõ sz�mban olyan Csehszlov�ki�ban �lland� lak�hellyel b�r� magyar nemzetis�gû szem�lyek telep�ttetnek �t Magyarorsz�gra, akik a Csehszlov�k K�zt�rsas�g Eln�k�nek a n�met �s magyar nemzetis�gû szem�lyek csehszlov�k �llampolg�rs�g�nak rendez�se t�rgy�ban kiadott, 1945 augusztus 2-�n kelt rendelete (T�rv�nygyûjtem�ny 33/1945. sz�m) �rtelm�ben csehszlov�k �llampolg�rs�gukat elvesztett�k.

Az elõzõ bekezd�sben eml�tett sz�mon fel�l jog�ban �ll a csehszlov�k korm�nynak Magyarorsz�gra �ttelep�teni olyan Csehszlov�ki�ban �lland� lak�hellyel b�r�; magyar nemzetis�gû szem�lyeket is, akikrõl a VIII. cikkben van sz�.

Ennek az Egyezm�nynek al��r�s�t�l sz�m�tott 6 h�napi hat�ridõn bel�l a cseh szlov�k korm�ny k�z�lni fogja a magyar korm�nnyal azoknak a szem�lyeknek n�vjegyz�k�t, akiket �ttelep�t�sre kijel�lt.4

A magyar korm�ny k�telezi mag�t, hogy az �gy �ttelep�tett szem�lyeket ter�let�re befogadja.5 Ezek a szem�lyek m�r mag�nak az �ttelep�t�snek t�nye �ltal magyar �llampolg�rokk� v�lnak, amennyiben nem lenn�nek azok. Ugyancsak az �ttelep�t�s t�nye folyt�n az eml�teti szem�lyek mentes�lnek Csehszlov�ki�val szemben minden �llampolg�ri k�telezetts�g al�l �s Csehszlov�kia is mentes�l vel�k szemben minden k�telezetts�g al�l.6

VI. cikk

Az �ttelep�tett szem�lyeknek minden lehetõs�g�k meg lesz arra,, hogy minden ing�s�gukat magukkal vihess�k.7 Hasonl�k�ppen megk�nny�tik a vagyonukra vonatkoz� jogok �truh�z�s�t is.8 A r�szleteket az ennek az Egyezm�nynek X. cikk�ben megjel�lt Vegyesbizotts�g fogja meg�llap�tani.9

Az �ttelep�lõ szem�lyek az �ttelep�t�s t�nye folyt�n nem sujthat�k ad�kkal, k�zterhekkel vagy illet�kekkel �s javaik elsz�ll�t�sa nem akad�lyozhat�, meg azon a c�men, hogy a nevezettek k�ztartoz�saiknak m�g nem tettek eleget.

Az �ttelep�lõ szem�lyek javai a ki- �s bevitel alkalm�val nem esnek sem v�mok, sem ki- �s beviteli illet�kek al�; valamint nem vonatkoznak r�juk a kiviteli tilalmak �s korl�toz�sok sem, kiv�ve azokat a hat�lyban l�võ rendelkez�seket, amelyek a t�rt�nelmi mû�rt�kek v�delm�re vonatkoznak.

Az �ttelep�lõk nem vihetnek magukkal olyan iratanyagot, iratcsom�kat, bizony�t� erejû iratokat �s egy�b olyan okm�nyokat sem, amelyek a kereskedelmi, ipari �s mezõgazdas�gi v�llalatok zavartalan �s akad�lytalan mûk�d�s�nek biztos�t�s�hoz sz�ks�gesek, valamint olyan bizony�t� erejû okm�nyokat �s iratokat sem, amelyek az elhagyott �llam ter�let�n maradt ingatlanokra vonatkoznak.10

VII. cikk

Az �ttelep�tett szem�lyek ingatlan�ra vonatkoz� tulajdonjog �tsz�ll arra az �llamra, amelyet elhagytak.11

Annak a k�rt�r�t�snek az �sszeg�t, amellyel a jogot megszerzõ �llam ezen a c�men tartozik, a Vegyesbizotts�g fogja meg�llap�tani. Nem j�r k�rt�r�t�s az ingatlanok 50 hekt�rt meghalad� r�sze ut�n.

Az ekk�nt meg�llap�tott k�rt�r�t�si �sszegek kiegyenl�t�se a Magas Szerzõdõ Felek k�z�tt a p�nz�gyi term�szetû egy�b k�vetel�sek �s tartoz�sok t�rgy�ban l�tes�tendõ egyetemes rendez�s keret�ben fog megt�rt�nni, kiv�ve azokat a tartoz�sokat, amelyek a Magyar K�zt�rsas�got a j�v�t�teli k�telezetts�gekbõl kifoly�lag (a Moszkv�ban, 1945. �vi janu�r h� 20-�n al��rt Fegyversz�neti Egyezm�ny 12. pontja �rtelm�ben) terhelik. 219

VIII. cikk

Az V. cikk elsõ bekezd�s�ben meghat�rozott sz�mon fel�l Csehszlov�ki�b�l Magyarorsz�gba �ttelep�thetõk olyan, Csehszlov�ki�ban �lland� lak�hellyel b�r� magyar nemzetis�gû szem�lyek is, akik a Szlov�k Nemzeti Tan�csnak 1945. �vi m�jus h� 15-�n 33. sz�m alatt kihirdetett rendelete 1-4. �-aiban megjel�lt bûncselekm�nyeket k�vettek el. Ugyanez vonatkozik azokra a szem�lyekre is, akik ugyanennek a rendeletnek 5. �-�ban megjel�lt bûncselekm�nyeket k�vettek el, azzal, hogy ez ut�bbiaknak sz�ma nem haladja meg az ezret. Azok a szem�lyek, akik az id�zett rendelet 1-4. �-ainak hat�lya al� esnek, a VI. �s VII. cikkekben foglalt kedvezm�nyekben nem r�szes�lnek.12

IX. cikk

Az �ttelep�lõ szem�lyeknek az �ttelep�l�s alkalm�val minden k�nny�t�st meg kell adni.

A k�t korm�ny az �ttelep�t�s v�grehajt�s�ra egym�snak k�lcs�n�sen minden seg�ts�get �s k�nny�t�st megad.13 A csehszlov�k korm�ny nevezetesen k�szs�g�t fejezi ki, hogy a magyar korm�nyt a vas�ti g�rd�lõanyag rendelkez�sre bocs�t�s�val seg�tse.

Az ennek az Egyezm�nynek elsõ cikk�ben megjel�lt szem�lyek �ttelep�t�s�nek k�lts�geit a Csehszlov�k K�zt�rsas�g, az Egyezm�ny V. cikk�ben megjel�lt szem�lyek �ttelep�t�si k�lts�geit pedig a Magyar K�zt�rsas�g viseli.

Az �ttelep�t�s technikai kereszt�lvitel�re �s p�nz�gyi lebonyol�t�s�ra vonatkoz� ir�nyelveket az Egyezm�ny X. cikke alapj�n l�tes�tendõ Vegyesbizotts�g fogja meg�llap�tani.14

X. cikk

A jelen Egyezm�ny v�grehajt�s�nak megk�nny�t�se c�lj�b�l Vegyesbizotts�got kell alak�tani. Ez a Bizotts�g n�gy tagb�l fog �llni, akik k�z�l kettõt a magyar korm�ny, kettõt pedig a csehszlov�k korm�ny fog kijel�lni. A tagok k�lts�geit �s tiszteletd�jait az a korm�ny viseli, amely õket kijel�lte. A Bizotts�g egy�b kiad�sait a k�t korm�ny egyenlõ r�szben viseli.

A Vegyesbizotts�g elj�r�si szab�lyzat�t maga �llap�tja meg15 �s ebben egyebek k�z�tt gondoskodni fog a feladat�nak elv�gz�s�hez sz�ks�ges szak�rtõk �s szakk�zegek k�zremûk�d�s�rõl,16 valamint arr�l, hogy a k�t korm�nynak m�dj�ban �lljon �ll�spontj�t a Bizotts�g elõtt megb�zottak �tj�n kifejteni.

A Vegyesbizotts�g hat�sk�r�be tartozik, hogy foglalkozz�k mindazokkal a k�rd�sekkel, amelyeket az Egyezm�ny hozz� utal vagy az Egyezm�ny v�grehajt�s�ra �s magyar�zat�ra vonatkoz� minden egy�b olyan k�rd�ssel, amelyet a Szerzõdõ Felek valamelyike el�je terjeszt.

XI. cikk

A . Vegyesbizotts�g hat�rozatait egyhang�lag hozza.17

Abban az esetben, ha egyhang� hat�rozat nem �rhetõ el, a Bizotts�g az �gyet egy, az Egyes�lt Nemzetek valamelyik tagj�nak �llampolg�rai k�z�l k�z�s megegyez�ssel v�lasztott Eln�k vezet�se alatt �jb�l t�rgyalja.

Amennyiben ez a t�rgyal�s sem vezetne megegyez�shez, az ekk�nt kieg�sz�tett Bizotts�g sz�t�bbs�ggel hat�roz.

A Magas Szerzõdõ Felek k�telezik magukat, hogy a Bizotts�g �ltal hozott valamennyi hat�rozatot v�grehajtj�k.

XII. cikk

Ennek az Egyezm�nynek hat�rozatai nem alkalmazhat�k azokra a magyar nemzetis�gû szem�lyekre, akik 1938. november 2. ut�n telepedtek le a Csehszlov�k K�zt�rsas�g ter�let�re.

XIII. cikk

Ez az Egyezm�ny semmiben sem �rinti a Magyar K�zt�rsas�gnak a Magyarorsz�ggal Moszkv�ban, 1945. �vi janu�r h� 20-�n al��rt Fegyversz�neti Egyezm�nybõl eredõ k�telezetts�geit.

XIV. cikk

Ezt az Egyezm�nyt a Magas Szerzõdõ Felek meg fogj�k erõs�teni. A megerõs�tõ okiratok Prah�ban fognak kicser�ltetni, mihelyt lehets�ges. Az Egyezm�ny a megerõs�tõ okiratok kicser�l�s�nek napj�n l�p hat�lyba.

Az Egyezm�ny II. cikk�ben meghat�rozott K�l�nbizotts�g az Egyezm�ny al��r�s�val megkezdheti mûk�d�s�t.

Ennek hitel��l a meghatalmazottak ezt az Egyezm�nyt al��rt�k �s pecs�tj�kkel ell�tt�k.

Kelt Budapesten, k�t magyar �s szlov�k nyelvû eredeti p�ld�nyban, 1946. �vi febru�r h� 27. napj�n.

Dr. Gy�ngy�si J�nos s. k. (P. H.) Dr. V. Clementis s. k. (P. H.) 220

F�GGEL�K a Magyar K�zt�rsas�g �s a Csehszlov�k K�zt�rsas�g k�z�tt lakoss�gcsere t�rgy�ban l�tre j�tt Egyezm�nyhez.

A Magyar K�zt�rsas�g �s a Csehszlov�k K�zt�rsas�g k�z�tt lakoss�gcsere t�rgy�ban l�trej�tt Egyezm�ny al��r�sa alkalm�val a Magas Szerzõdõ Felek meghatalmazottjai az al�bbi rendelkez�sekben �llapodt�k meg:

AZ I. CIKKHEZ.

1. bekezd�s. A Csehszlov�ki�ba v�l� �ttelep�l�sre ir�nyul� sz�nd�k�t jog�rv�nyesen kinyilv�n�thatja az el nem v�lt feles�g nev�ben annak f�rje, a t�rv�nyes, 18 �vesn�l nem idõsebb gyermek nev�ben atyja, a term�szetes, 18 �vesn�l nem idõsebb gyermek nev�ben anyja, gy�ms�g vagy gondnoks�g alatt �ll� szem�ly nev�ben ennek gy�mja vagy gondnoka.

2. bekezd�s. A Csehszlov�ki�ba val� bebocs�t�snak ezen bekezd�s szerinti megtagad�sa egyebek k�z�tt az al�bbiakkal indokolhat�:

kifejezetten demokr�ciaellenes magatart�s; ellens�ges cselekedetek elk�vet�se a szlov�k vagy cseh nemzet, illetve az Egyes�lt Nemzetek valamelyike ellen; s�lyos term�szetû k�z�ns�ges bûncselekm�nyek.18

3. bekezd�s. A Magyarorsz�gb�l Csehszlov�ki�ba �ttelep�lõ szlov�kok �s csehek sz�m�ba be kell tudni azokat-a Magyarorsz�gon �lland� lak�hellyel b�rt szlov�k vagy cseh nemzetis�gû szem�lyeket is, akik Magyarorsz�gb�l Csehszlov�ki�ba t�voztak annak felszabadul�sa ut�n.

A III. CIKKHEZ.

Av�gbõl, hogy a csehszlov�k K�l�nbizotts�g feladat�t sikerrel l�thassa el, a magyar korm�ny k�l�n�sen az al�bbi int�zked�seket fogja megtenni: meghagyja az �sszes k�zigazgat�si hat�s�goknak – az �llamiaknak �ppen �gy, mint az �nkorm�nyzatiaknak – a k�zbiztons�gi hat�s�goknak �s szerveknek, tov�bb� az �sszes �llami �s egy�b k�zhat�s�gi tisztviselõknek, hogy amennyiben a csehszlov�k K�l�nbizotts�ggal, ennek tagjaival �s szem�lyzet�vel �rintkez�sbe ker�lnek, semmi olyat ne cselekedjenek, ami ezeknek mûk�d�s�t akad�lyozhatn�, ellenkezõleg, k�ldet�s�k elv�gz�s�t a lehetõs�g szerint k�nny�ts�k meg.

A szlov�k vagy cseh nemzetis�gûnek tekinthetõ szem�lyekkel val� �rintkez�s joga mag�ban foglalja azt is, hogy az illet�kes magyar hat�s�gokn�l t�rt�nõ elõzetes, szab�lyszerû bejelent�s ut�n minden k�zs�gben k�t nyilv�nos gyûl�s tarthat�.

A csehszlov�k K�l�nbizotts�g, ennek tagjai �s szem�lyzete, a nyilv�nos sz�noklatokban, a sajt�ban �s mindennemû propaganda nyomtatv�nyban, valamint a r�di�ban is kiz�r�lag a szlov�k vagy a cseh nyelvet fogj�k haszn�lni.

A magyar korm�ny minden lehetõt meg fog tenni, hogy a csehszlov�k K�l�nbizotts�gnak a magyar r�di�ban ad�sidõk �lljanak rendelkez�s�re olyanm�don, hogy a K�l�nbizotts�g ad�sait a lakoss�g z�me hallgathassa. (A nap folyam�n a munkaidõn k�v�l sug�rzott ad�sok.) A magyar korm�ny a csehszlov�k K�l�nbizotts�gnak a nyilv�nos gyûl�s�kre, a hivatali �s irodai c�lokra a sz�ks�ges helyis�geket rendelkez�sre fogja bocs�tani.

A K�l�nbizotts�gnak hatheti idõ �ll rendelkez�s�re, hogy a propagandatev�kenys�g�t Magyarorsz�gon a jelen Egyezm�nynek �s F�ggel�knek rendelkez�sei szerint kifejthesse. Ez a hathetes hat�ridõ 1946. m�rcius 4-�vel kezdõdik.

Az V. cikkhez

Az �ttelep�tendõ magyarok sz�m�ba be kell tudni azokat a szem�lyeket is, akik Magyarorsz�gra m�r �tt�tettek vagy �tk�lt�ztek, azoknak a kiv�tel�vel, akik ennek az Egyezm�nynek VIII. cikke al� esnek.

Abban az esetben azonban, ha az ebbe a kateg�ri�ba tartoz� szem�lyek a csehszlov�kiai b�r�s�gok elõtt jelentkezn�nek �s azok õket felmenten�k, ezeket a szem�lyeket is bele kell sz�m�tani a kicser�lendõ magyarok sz�m�ba.

Ez a F�ggel�k az Egyezm�ny kieg�sz�tõ r�sze. Ennek hitel��l a meghatalmazottak ezt a F�ggel�ket al��rt�k.

Kelt Budapesten, k�t magyar �s szlov�k nyelvû eredeti p�ld�nyban, 1946. �vi febru�r h� 27-ik napj�n. Dr. Gy�ngy�si J�nos s. k. (P. H.) Dr. V. Clementis s. k. (P. H.) 221

3. �. Jelen t�rv�ny kihirdet�se napj�n, azonban az 1. �.-ban eml�tett egyezm�ny �letbel�p�s�tõl kezdõdõ hat�llyal l�p �letbe. V�grehajt�s�r�l az �rdekelt miniszterek gondoskodnak.

Jegyzetek

1 Csak a magyar sz�veget k�z�lj�k.

2 Az �ttelep�t�sre jelentkezett szem�lyeknek k�l�nleges jogi helyzet�re n�zve l�sd a Vegyesbizotts�g 7. sz�m� v�ghat�rozat�t (M.K. 192.).

3 A k�z�ns�ges, katonai vagy politikai bûncselekm�nyek miatt �ld�z�tt vagy el�t�lt szem�lyek �ttelep�t�s�re n�zve l�sd a Vegyesbizotts�g 15. sz�m� v�ghat�rozat�t, a k�z�ns�ges bûncselekm�nyekre vonatkoz� adatok megjel�l�s�re pedig a 4, sz�m� v�ghat�rozatot (mindkettõ M. K. 192.).

4 Az �ttelep�t�sre kijel�lt szem�lyeknek a Vegyesbizotts�g 7, sir�m� v�ghat�rozata t�meges jogi helyzetet biztosit (M. K. 192.).

5 L�sd a 12) jegyzetet.

6 A Csehszlov�ki�b�l �ttelep�tett k�zszolg�lati alkalmazottak, nyugd�jasok, �zvegyek �s. �rv�k ell�t�sa t�rgy�ban l�sd a 24.530/1946. M E. sz�m� rendeletet (M. K. 293.).

7 Az ing�s�gok el- �s �tvitel�re vonatkoz� elveket a Vegyesbizotts�g 10. sz�m� V�ghat�rozata �llap�totta meg (M. K. 204:). L�sd a 7. sz�m� v�ghat�rozat III. fejezet�t is. (M. K. 192:).

8 A Csehszlov�ki�ba �ttelep�lt szem�lyek lak�sainak �s m�s helyis�geinek ig�nybe-v�tele �s b�rlete tekintet�hen a 12.110/1946. M. E. sz�m� rendelet rendelkezett (M. K. 241.).

9 Az �ttelep�lõk visszahagyott vagyon�nak �ssze�r�s�ra n�zve l�sd a Vegyesbizotts�g 10. sz�m� v�ghat�rozat�t, – �rt�kel�s�re n�zve a 11. sz�m� v�ghat�rozatot, – vagyonuknak a vagyon�ssze�r�s napj�ig val� kicser�l�s�re n�zve pedig a 12. sz�m� v�ghat�rozatot (mind M. K. 192.).

10 Az �ttelep�l�s alkalm�val �tvihetõ okm�nyok tekintet�ben l�sd a Vegyesbizotts�g 2. sz�m� v�ghat�rozat�t (M. K. 192.).

11 A lakoss�gcser�vel kapcsolatban egyes magyarorsz�gi k�zs�gekben fekvõ ingatlanok forgalm�t a 12.600/ 1946. M. E. sz�m� rendelettel m�dos�tott 6850/1946 M. E. sz. rendelet (k�z�lve al�bb II. 32. �s 31.) korl�tozta, majd pedig az ilyen ingatlanvagyonra vonatkoz� k�rd�seket a 10.000/1946, M. E. sz�m� rendelet szab�lyozta (k�z�lve al�bb II. 34. alatt). Az ut�bbi rendelet 3. �s 7. �-aiban eml�tett bizony�tv�nyok kiad�s�t a 11.040/1946. M. E. sz�m�. rendelet (k�z�lve al�bb II. 34. alatt) az �ttelep�t�si korm�nybiztos hat�sk�r�be utalta. Az �ttelep�lõk h�trahagyott ingatlanainak �ssze�r�s�ra n�zve l�sd a Vegyesbizotts�g 10. sz�m� v�ghat�rozat�t, – �rt�kel�s�re a 11. sz�m� v�ghat�rozatot, – vagyonuknak a vagyon�ssze�r�s napj�ig val� kicser�l�s�re n�zve pedig a 12. sz�m� v�ghat�rozatot (mind M. K. 192.).

12 A jelen cikkben foglalt jogk�vetkezm�nyek a Vegyesbizotts�g 20. sz�m� v�ghat�rozata szerint nem vonatkoznak a cikk hat�lya al� tartoz� szem�lyek csal�dtagjaira (M. K. 204.).

13 Az �ttelep�lõk utaz�si enged�lyeinek megszerz�s�re n�zve l�sd a Vegyesbizotts�g 19. sz�m� v�ghat�rozat�t (M. K. 204.); az �ttelep�t�si terv elõk�sz�t�se �rdek�ben az �ttelep�lõk soraib�l kijel�lt bizalmi szem�lyek �tiokm�nyaira n�zve pedig a 24. sz�m� v�ghat�rozatot.

14 L�sd a Vegyesbizotts�g 8. �s 9. sz�m� v�ghat�rozatait; a lakoss�gcser�vel kapcsolatos k�zleked�si k�rd�sek tekintet�ben l�sd a 14. sz�m� v�ghat�rozatot (mind M. K. 192.).

15 Az elj�r�si. szab�lyok a M. K. 151. sz�m�ban t�tettek k�zz�; kieg�sz�tette a 13. sz�m� v�ghat�rozat (M. K. 192.).

16 A szak�rtõi bizotts�gokra n�zve l�sd a 3. sz�m� v�ghat�rozatot (M. K. 192.): A. v�ghat�rozatok hat�lya tekintet�ben. a 17. sz�m� v�ghat�rozat rendelkezik (M. K. 204.),

17 A Vegyesbizotts�g v�ghat�rozatai. k�z�l eddig az 1-15. sz�m� v�ghat�rozatok. (M. K. 192.), valamint a 16-20. �s 24. v�ghat�rozatok (M. K. 204.) t�tettek k�zz�.

18 Az ilyen magatart�sra, illetõleg cselekm�nyre vonatkoz� adatok megjel�l�s�re n�zve l�sd � Vegyesbizotts�g 4. sz�m� v�ghat�rozat�t (M. K. 192.). 222

A Magyar K�zt�rsas�g �s a Csehszlov�k K�zt�rsas�g Csorbat�i Jegyzõk�nyve egyes f�ggõben l�võ p�nz�gyi �s gazdas�gi k�rd�sek v�gleges rendez�se t�rgy�ban*

A Magyar K�zt�rsas�g Korm�nya �s a Csehszlov�k K�zt�rsas�g Korm�nya, att�l az �hajt�l vezettetve, hogy az orsz�gaik k�z�tt fenn�ll� kapcsolatokat az 1949. �vi �prilis h� 16. napj�n kelt Bar�ts�gi, Egy�ttmûk�d�si �s K�lcs�n�s Seg�lyny�jt�si Szerzõd�s szellem�ben szorosabbra fûzz�k; felismerve azt, hogy ebbõl a c�lb�l rendezni�k kell a m�g f�ggõben l�võ p�nz�gyi �s gazdas�gi k�rd�seiket, lelkiismeretes vizsg�lat ut�n meg�llap�tva azt, hogy a k�t orsz�g ter�let�n l�võ azoknak a javaknak az �rt�ke, amelyeket k�lcs�n�sen �tadni vagy amelyekrõl lemondani k�v�nnak, valamint a k�lcs�n�s k�vetel�seiknek �s ig�nyeiknek az �sszege – bele�rtve a vitatott �s �sszegszerûen m�g meg nem hat�rozott t�teleket is – nem t�ntet [fel] akkora k�l�nbs�get, amely azoknak hosszadalmas nemzetk�zi t�rgyal�sok �tj�n t�rt�nõ pontos meg�llap�t�s�t indokoln�, amely t�rgyal�sok bizonytalan idõre kitoln�k a k�rd�s rendez�s�t �s oly zavar� elemet tartan�nak fenn, amely a k�t �llam gazdas�gi egy�ttmûk�d�s�nek tov�bbfejleszt�s�t akad�lyozn�, elhat�rozt�k, hogy az al�bbiakban meghat�rozott jogokat, k�vetel�seket �s ig�nyeket a jelen Jegyzõk�nyvben meg�llap�tott felt�telek �s m�dozatok szerint k�lcs�n�s kiegyenl�t�ssel rendezettnek tekintik, azokr�l lemondanak �s azokat megszûntnek nyilv�n�tj�k. Ebbõl a c�lb�l az al�bbiakban �llapodtak meg:

1. cikk

A magyar korm�ny kiegyenl�tettnek nyilv�n�tja mindazokat a jogokat, k�vetel�seket �s ig�nyeket, amelyeket a magyar �llam, valamint a magyar k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyek az 1930. �vi �prilis h� 28. napj�n kelt P�rizsi Egyezm�nyek, az 1946. �vi febru�r 27. napj�n kelt Lakoss�gcsere Egyezm�ny �s az 1947. �vi febru�r h� 10. napj�n kelt, Magyarorsz�ggal k�t�tt B�keszerzõd�s, valamint az ezeket kieg�sz�tõ meg�llapod�sok �s okm�nyok alapj�n a csehszlov�k �llammal, a csehszlov�k k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyekkel, valamint a csehszlov�k �llampolg�rs�g� term�szetes szem�lyekkel szemben t�masztottak vagy t�maszthatn�nak.

2. cikk

A csehszlov�k korm�ny kiegyenl�tettnek nyilv�n�tja mindazokat a jogokat, k�vetel�seket �s ig�nyeket; amelyeket a csehszlov�k �llam, valamint a csehszlov�k k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyek az 1930. �vi �prilis h� 28. napj�n kelt P�rizsi Egyezm�nyek, az 1946. �vi febru�r 27. napj�n kelt Lakoss�gcsere Egyezm�ny �s az 1947. �vi febru�r h� 10. napj�n kelt, Magyarorsz�ggal k�t�tt B�keszerzõd�s, valamint az ezeket kieg�sz�tõ meg�llapod�sok �s okm�nyok alapj�n a magyar �llammal �s magyar k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyekkel, valamint a magyar �llampolg�rs�g� term�szetes szem�lyekkel szemben t�masztottak vagy t�maszthatn�nak:

3. cikk

(1) A csehszlov�k korm�ny lemond arr�l a kereken 114 milli� Kès �sszegû akt�v egyenlegrõl, amely 1949. �vi m�jus h� 20. napj�n a Csehszlov�k �llamvasutak jav�ra a Magyar �llamvasutakkal szemben a vas�ti sz�ll�t�sokb�l eredõ k�lcs�n�s k�vetel�sek alapj�n fenn�llott.

(2) A magyar korm�ny lemond arr�l az akt�v egyenlegrõl, amely 1949. �vi j�nius 23. napj�n a Magyar Nemzeti Bank jav�ra a Csehszlov�k Nemzeti Bankn�l vezetett „Lakoss�gcsere” elnevez�sû sz�ml�n (A �s B alsz�ml�n) fenn�llott �s az �ttelep�lt szem�lyeknek az erre vonatkoz� meg�llapod�sok alapj�n eszk�z�lt befizet�seibõl keletkezett.

(3) Azok a jogok, k�vetel�sek �s ig�nyek, amelyek egyfelõl az �ttelep�tett �s vel�k azonos elb�r�l�s al� esõ szem�lyek, m�sfelõl ezek r�gebbi lak�hely�nek �llama �s ezen �llam k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyei k�z�tt az �ttelep�t�s elõtt ak�r a Lakoss�gcsere Egyezm�nybõl kifoly�lag, ak�r b�rmely m�s c�men keletkeztek, k�lcs�n�sen kiegyenl�tettnek �s ennek k�vetkezt�ben megszûntnek nyilv�n�ttatnak.

(4) Magyarorsz�g nem k�teles a csehszlov�k ter�letrõl elhurcolt javakat Csehszlov�ki�nak, �s Csehszlov�kia nem k�teles a magyar ter�letrõl elhurcolt javakat Magyarorsz�gnak visszaszolg�ltatni.

*A Csorbat�i jegyzõk�nyv sz�veg�t Balogh–F�ldesi: 1998. alapj�n k�z�lj�k. 223

4. cikk

A magyar korm�ny kiegyenl�tettnek jelenti ki azokat a k�vetel�seket �s ig�nyeket, amelyeket a magyar �llam, valamint a magyar k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyek olyan jogszab�lyi, b�r�i, k�zigazgat�si �s egy�b int�zked�sek (mint p�ld�ul a birtokl�st�l val� t�nyleges megfoszt�s) alapj�n t�masztottak vagy t�maszthatn�nak, amelyek �ltal Csehszlov�ki�ban l�võ vagyoni jogaik �s vagyoni �rdekeik felett ennek a Jegyzõk�nyvnek az al��r�sa elõtt rendelkez�s t�rt�nt.

5. cikk

(1) A csehszlov�k korm�ny kiegyenl�tettnek jelenti ki mindazokat a k�vetel�seket �s ig�nyeket, amelyek a Magyarorsz�gon alkalmazott �s a csehszlov�k �llam vagy csehszlov�k k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyek �rdekeit �rintõ f�ldbirtok-politikai vagy f�ldoszt�si int�zked�sekbõl, tov�bb� �llami vagy nemzeti tulajdonba v�telbõl keletkeztek, vagy a j�võben keletkezhetn�nek.

(2) A magyar korm�ny kiegyenl�tettnek jelenti ki mindazokat a k�vetel�seket �s ig�nyeket, amelyek Csehszlov�ki�ban alkalmazott �s a magyar �llam vagy magyar k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyek �rdekeit �rintõ f�ldbirtok-politikai vagy f�ldoszt�si int�zked�sekbõl, tov�bb� �llami vagy nemzeti tulajdonba v�telbõl keletkeztek, vagy a j�võben keletkezhetn�nek.

6. cikk

A csehszlov�k korm�ny lemond a csehszlov�k �llamnak, a csehszlov�k k�zjogi szem�lyeknek �s a csehszlov�k nemzeti v�llalatoknak Magyarorsz�g ter�let�n l�võ ing�, ingatlan javair�l, v�llalatair�l, v�llalati fi�kjair�l, valamint a Magyarorsz�g ter�let�n l�võ v�llalatokban fenn�ll� k�zvetlen v�llalati �rdekelts�geirõl.

7. cikk

(1) A magyar korm�ny �tengedi a csehszlov�k korm�nynak a csehszlov�k �llam �s a csehszlov�k k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyek �ltal kibocs�tott azokat az �rt�kpap�rokat, amelyek a magyar �llamnak vagy magyar k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyek tulajdon�t k�pezik �s ak�r Magyarorsz�gon, ak�r a csehszlov�k korm�ny �ltal kijel�lt let�ti helyek õrizet�ben vannak.

(2) A csehszlov�k korm�ny �tengedi a magyar korm�nynak a magyar �llam �s a magyar k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyek �ltal kibocs�tott azokat az �rt�kpap�rokat, amelyek a csehszlov�k �llamnak vagy csehszlov�k k�zjogi �s mag�njogi jogi szem�lyeknek tulajdon�t k�pezik, �s Csehszlov�kia ter�let�n vannak.

8. cikk

A k�t korm�ny k�lcs�n�sen kiegyenl�tettnek nyilv�n�tja az 1945. �vi augusztus h� 16. napja elõtt ak�r �llamk�zi szerzõd�seken, ak�r b�rmely m�s c�men keletkezett azokat a k�vetel�seket, amelyek k�z�tt�k �llamk�zi elsz�mol�st ig�nyelnek, bele�rtve a k�lcs�n�s �ruforgalomb�l eredõ k�vetel�seket.144

9. cikk

Jelen Jegyzõk�nyv rendelkez�sei nem vonatkoznak azoknak a v�llalatoknak k�vetel�seire �s ig�nyeire, amelyek az 1947. �vi febru�r h� l0. napj�n Magyarorsz�ggal k�t�tt B�keszerzõd�s 7. �s 28. cikk�vel �sszhangban harmadik �llamnak �tadattak, �s ennek tulajdon�ban vannak.

10. cikk

Azokat a fizet�seket �s term�szetbeni szolg�ltat�sokat, amelyeket a jelen Jegyzõk�nyv �ltal rendezett k�vetel�sek �s ig�nyek eg�sz�ben vagy r�szben t�rt�nõ kiel�g�t�s�re teljes�tettek, nem lehet tartozatlan fizet�snek, illetve szolg�ltat�snak tekinteni, �s nem lehet visszak�vetelni.

11. cikk

(1) A jelen Jegyzõk�nyv v�grehajt�sa c�lj�b�l Vegyes Bizotts�got kell fel�ll�tani, amelybe mindegyik korm�ny h�rom tagot nevez ki. A Bizotts�got sz�ks�g eset�n szak�rtõkkel lehet kieg�sz�teni.

(2) A Bizotts�g maga hat�rozza meg �l�seinek hely�t, �s maga �llap�tja meg elj�r�si szab�lyait. Hat�rozatait egyhang� szavazattal hozza, �s a k�t korm�ny k�telezi mag�t azok v�grehajt�s�ra.

(3) Azokat az �gyeket, amelyekre n�zve a Bizotts�g nem jut egyhang� hat�rozatra, d�nt�s v�gett a k�t korm�ny el� kell terjeszteni.

(4) A Bizotts�g mûk�d�s�t a jelen Jegyzõk�nyv al��r�s�t�l sz�m�tott 45 napon bel�l megkezdi, �s munk�latait tov�bbi 6 h�napon bel�l be fogja fejezni. A k�t korm�ny b�rmelyik�nek k�r�s�re a Bizotts�got rendk�v�li �l�sszakra ennek a hat�ridõnek a lej�rta ut�n is �ssze lehet h�vni. 224

(5) A Bizotts�g tagjainak, valamint a szak�rtõknek tiszteletd�j�t �s k�lts�geit az a korm�ny viseli, amely õket kinevezte. Az esetleges egy�b k�lts�geket a k�t korm�ny egyenlõ ar�nyban viseli.

Ez a Jegyzõk�nyv a k�t korm�ny j�v�hagy�sa ut�n l�p �letbe.

A j�v�hagy�s megt�rt�nt�rõl a korm�nyok halad�ktalanul k�lcs�n�sen t�j�koztatj�k egym�st.

Ki�ll�ttatott k�t, magyar �s cseh nyelven k�sz�lt p�ld�nyban, azzal, hogy mind a k�t sz�veg egyenlõ �rv�nyû.

Kelt �trbsk� Pleson ezerkilencsz�znegyvenkilenc �vi j�lius h� huszon�t�dik napj�n.