SZERENCS�S MAGDOLNA EGY NY�KV�RKONYI CSAL�D CSEHORSZ�GI
DEPORT�L�SA

A t�rt�net felid�z�s�ben csal�dom igazi mes�lõj�re, nagyap�mra, az õ eml�keire hagyatkozom: 1898. �prilis 16-�n sz�letett, �s 1996. okt�ber 19-�n, 98 �vesen halt meg. J�llehet rossz �lomk�nt emlegette a kitelep�t�s �veit, de gyûl�let �s harag n�lk�l tudott ezekrõl az �vekrõl mes�lni. A r�giekrõl, az õs�krõl eml�kezni, �polni �s õrizni eml�k�ket – hagyom�nytisztelet �s tud�sunk gyarap�t�sa. Az elõd�k �let�nek bemutat�sa olyan, ak�r a faragott k�pekkel d�sz�tett, pomp�s sz�kelykapu, amelyen �t az ember az ott �lõk vil�g�t, �let�t �s a helysz�nt mindenn�l jobban megismerheti, betekint�st nyerhet a m�lt m�lyebb titkaiba. (...)

Anyai �gon a csal�dom a Szab� vezet�knevet viseli. A Csall�k�z sz�v�ben, Ny�kv�rkony k�zs�gben �l�nk, mely k�zs�g a Dunaszerdahelyi j�r�shoz tartozik. Egyike voltunk azon szeg�ny csal�doknak, ahol egyszerû, dolgos, becs�letes emberk�nt �ltek, ahol nagy kincsnek sz�m�tott egy –egy csal�di f�nyk�p is, mivel az �let apr� – cseprõ pillanatainak megõrz�s�re m�r nem jutott az anyagi fedezetbõl. Nagyon �r�ltem annak, hogy a pl�b�niai hivatalban r�tal�ltam d�dnagyap�m keresztlevel�re, majd a k�sõbbi gyûjt�seim sor�n az õ csel�dk�nyv�nek egy kis t�red�k�re is.

D�dsz�leimet, nagyap�m elmond�sa alapj�n a nyomor�s�g hozta a Dunaszerdahely mellett fekvõ Sikabony k�zs�gbõl Ny�kv�rkonyba. A falu gazdas�gi ipar�t ebben az idõben Pfeifer M�ty�s �ltal alap�tott szeszgy�r �s malom k�pezte. Ma m�r sem a szeszgy�r, sem a malom nem mûk�dik. Az �p�letek jelenleg az Elektrosvit �zemhez tartoznak.

D�dsz�leim h�zass�g�b�l �t gyermek sz�letett. Istv�n 1896-ban, B�la 1898-ban (õ az �n nagyap�m), Matild 1905-ben, Imre 1907-ben �s J�zsef 1915-ben.

Nagyap�m, Szab� B�la m�sodik gyerekk�nt 1898. �prilis 16-�n sz�letett. Csak 6 elemi oszt�lyt j�rt, pedig szeretett volna tanulni. Gyerekk�nt gyoml�lt, diszn�kat õrz�tt, repcekal�szt szedett. A fizets�ge egy korona volt. Leg�nyk�nt, 1915-ben a m�r eml�tett szeszgy�rba ker�lt. Lovaskocsikkal, nagy hord�kban Dunaszerdahelyre sz�ll�totta a szeszt, amelyet vagonokban sz�ll�tottak tov�bb finom�t�sra. V�rkonyon csak fõzt�k a szeszt. Az uras�gnak tizenk�t p�r lova volt, �gy mindig hat kocsi �llt k�szenl�tben. (...)

Nagyap�m 1926. j�nius 12-�n, 28 �ves kor�ban nõs�lt. Az esk�võ egyszerû, szeg�nyes volt. Feles�ge, nagyany�m Fodor Vilma, 1903. �prilis 13-�n sz�letett, a h�zass�gk�t�skor huszonh�rom �ves volt.

A nagysz�leim Falur�tre ker�ltek. Ez V�rkony k�lter�lete, amely egy major, aff�le uras�gi ter�let. Falur�t ma is l�tezik. A ter�let�n ist�ll�k voltak, gazdas�gi udvarral. Csel�dh�zak adtak otthont az itt szolg�l� egyszerû embereknek.

Nagysz�leim h�zass�g�b�l h�t gyermek sz�letett. A testv�rek k�z�l B�la nagyb�ty�m 1975-ben hunyt el, J�lia nagyn�n�m pedig fiatalon 1988-ban halt meg. A t�bbi testv�r a korukhoz k�pest viszonylag j� eg�szs�gben �lik mindennapjaikat csal�djaikkal egy�tt.

Falur�tre 1929-ben ker�lt a Trinka nevezetû morva csal�d. A gazdas�g ir�ny�t�s�t, mint �j tulajdonosok a Trinka csal�d – Trinka gazda, feles�ge, any�sa �s a gazda testv�re – vette �t. Nagyap�m az �j telepesn�l dolgozott. A gazda a „hatalom“ �tv�tele ut�n visszat�rt Morvaorsz�gba, csak a h�tv�g�ket t�lt�tte a falur�ti birtokon. A gazdas�g ir�ny�t�s�t �gy a szigor� any�s vette a kez�be.

Papa �gy eml�kezett vissza ezekre az idõkre: „Minden vas�rnap mentem az any�ssal k�r�tra, �gy mindig lemaradtam a vas�rnapi eb�drõl. A gazd�t vas�rnaponk�nt, lovaskocsival kellett bevinni Dunaszerdahelyre, a vas�t�llom�sra. �gy tudni, hogy Br�nnben lakott. �t koron�ban voltunk megegyezve a fuvar�rt, de t�bbsz�r elõfordult, hogy nem volt p�nze, ilyenkor a „legk�zelebb”-el vagy a „majd megadommal” fizetett ki, mely �g�ret sosem teljes�lt.

Nagyap�m pereskedett is Trink�val. Egy alkalommal a gazda megparancsolta neki – mindez az arat�s ideje alatt t�rt�nt –, hogy hordja fel a gabon�t a padl�sra. Mivel a h�zban nem volt �l�skamra, �gy a padl�s lett minden c�lra felhaszn�lva. A liszttõl kezdve, mindenf�le �lelmiszer, haszn�lati cikkek stb. minden 209 a padl�son volt. Az udvaron azonban volt egy f�szer, ami szersz�moknak szolg�lt, de az legt�bbsz�r �resen �llt. Papa azt javasolta a gazd�nak, hogy õ ink�bb elõsz�r lehurcoln� a padl�son l�võ holmikat.

A gazda a szeg�ny ember megjegyz�s�t, tan�cs�t s�rt�snek vette. A gabona is felker�lt a padl�sra, de mivel a lak�s gerend�ja gyenge volt, �gy a gerenda a padl�s tartalm�t nem tudta megtartani. Ekkor k�ldte el Trinka gazda nagyap�mat, mindenf�le v�gkiel�g�t�s n�lk�l. Peresked�s �tj�n a dunaszerdahelyi b�r�s�gon pap��k pert nyertek, de a pozsonyi b�r�s�gon m�r vesz�tettek. Szeg�nyek voltunk, Trinka pedig gazdag – mondogatta t�bbsz�r is nagyap�m.

A gyerekek sokat seg�tettek a h�z k�r�li munk�ban �s a gazdas�gban is. Vet�s elõtt kukoricacsutk�t szedtek, a gabon�b�l a m�csony�t h�zt�k ki. A kemence fût�s�hez rõzs�t gyûjt�ttek. A l�nyok elsõsorban a lib�k õrz�s�bõl, p�sztorkod�sb�l vett�k ki a r�sz�ket. Csib��kn�l, Bogn�r Pist��kn�l õrizt�k a lib�kat.

A fizets�g egy szezonra egy p�r szand�l vagy esetleg egy kartonruha volt. A ruhanemû nagyon nagy kincs volt a csal�dban, a l�bbeli �gyszint�n. A ruh�t sz�ks�g szerint az egyik felvette, a m�sik levetette, a l�bbelit is mindig az h�zta fel, akinek a legnagyobb sz�ks�ge volt r�. Nem sz�m�tott, ha a gyerek „ laftatott a felvett cipõben.

1935-tõl nagyap�m Stribr�ni Pavol morva gazd�hoz ker�lt, ahol csel�dk�nt dolgozott. Stribr�ni igazi nagy�rnak tartotta mag�t a faluban. Amolyan kiskir�lyk�nt v�lt ismertt�. A hatalm�t, a tekint�ly�t sokszor �s sok helyen meg is mutatta. Papa a k�vetkezõ szavakkal jellemezte õt: gazember volt �s bujtogat�.

Ugyanis a n�la dolgozott csel�deket egym�s ellen tudta usz�tani. Megk�rte vagy megparancsolta az egyik csel�dnek, hogy �rulkodjon a m�sikra, a m�sik a harmadikra .....�s �gy tov�bb. Ennek k�vetkezt�ben a m�lt� b�ntet�sek elengedhetetlenek voltak. Pap�nak is, a napirendi teendõin k�v�l hasonl� bujtogat� munk�t kellett volna v�llalnia, aminek azonban õ nem tett eleget. Nagyap�m meg volt gyõzõdve arr�l, hogy hasonl� sors� t�rsai, akik szint�n becs�letesen dolgoztak, csak �ldozatokk� v�ltak a gazda ir�ny�t�sa alatt. Papa t�bbsz�r kapott fenyeget�st Stribr�nit�l, hogy õ majd megmutatja pap�nak �s a csal�dj�nak is, hogy ki az �r. 1938-ban, Magyarorsz�ghoz val� visszacsatol�st k�vetõen, a morva telepesek elmennek a falub�l, �gy Stribr�ni is. Stribr�ni a birtok�t egy Gelb nevezetû zsid�nak adta ki b�rbe, akitõl a helyi parasztok „felfogt�k” a birtokot megmûvel�sre.

1945-ben visszaj�ttek a morv�k, �gy term�szetesen Stribr�ni is. Visszavette a birtok�t, vele egy�tt a csel�ds�get is k�vetelte. Nagyap�m ellenszeg�lt, nem akart a morva telepesnek dolgozni. Ennek t�bb k�vetkezm�nye is lett. Stribr�ni a falur�ti tart�zkod�st megszûntette. Egy �zvegyasszony, Borb�ly Rudolfn� fogadta be a pap��kat. Gyermektelen, j�s�gos asszony volt. A Stribr�ni-eset legkem�nyebb k�vetkezm�nye a csehorsz�gi kitelep�t�s volt, amelyrõl papa meg volt gyõzõdve, hogy ezt a morva gazd�nak k�sz�nhette. Mindent el tudott int�zni �s mindig v�ghez vitte az akarat�t.

Bossz�b�l tette – mondogatta sokszor nagyap�m.

A v�rkonyi csal�dok csehorsz�gi kitelep�t�s�re 1946 december�ben ker�lt sor. A kocsma helyis�g�ben adta �t a b�r� a kitelep�t�si v�gz�st. Papa �gy eml�kezett vissza erre a napra: „Amikor a kocsm�b�l kij�ttem, �szrevettem, hogy a morva gazda nem messze a kocsm�t�l, egy szek�ren �l. Gondoltam magamban: tal�n arra v�rsz, hogy k�ny�r�gni fogok? Egy sz�t sem sz�ltam hozz�, sz� n�lk�l elmentem mellette.

�gy vittek el Csehorsz�gba, mint egy h�bor�s bûn�st” – �rz�keny�lt el nagyap�m. A kitelep�t�s helye: Kl�èany, egy �szak-csehorsz�gi falucska Pr�ga f�l�tt. A papa ekkor negyvennyolc, a mama pedig negyvenh�rom �ves volt. A h�t gyermek k�z�l B�la volt a legidõsebb a maga tizenkilenc �v�vel, J�zsef pedig a legkisebb, alig m�lt h�rom �ves. Pap��k Csehorsz�gba val� kitelep�t�se sokakat megrend�tett a faluban. �zvegy Borb�ly Rudolfn� el is akarta k�s�rni a csal�dot Csehorsz�gba.

A csehorsz�gi k�nyszermunka-szolg�lat 1946 december�ben vette a kezdet�t. A nagysz�leim �s a csal�d kev�s holmival, szeg�nyes �lelmiszerk�szlettel indult el az idegen, ismeretlen orsz�g fel�. Kar�csony elõtti napon, a d�lut�ni �r�kban �rkezett meg a vonat a v�g�llom�sra. Az �jszak�t a csal�d a vagonban t�lt�tte. M�snap reggel j�ttek a cseh gazd�k, hogy v�lasszanak maguknak a kitelep�tett csal�dok k�z�l.

Pap��khoz elõsz�r a feltûnõ �lt�zk�d�s�vel kitûnõ, piros nyakkendõs f�rfi ment oda. Meglepet�s�kre, magyarul besz�lt hozz�juk. Egy pr�gai gy�rba akarta õket vinni, de az ottani munkahivatal ebbe nem egyezett bele. Pap��kat egy nagybirtokra osztott�k be Kl�èanyba.

Hat szob�s csel�dh�zban lettek elsz�ll�solva, ahol egy szob�t kaptak. A szomsz�d szob�ban egy ruszin csal�d lakott, akik a kommunizmus elõl menek�ltek. A t�bbi szob�ban szlov�k csal�dok laktak.

Szerencs�re a h�z lak�i b�kess�gben �ltek. Pap��k a ruszin csal�ddal j� bar�ts�gban voltak. 210 Papa az egyik est�re �gy eml�kezett vissza: „Otthonr�l hoztunk magunkkal kukoricalisztet, melybõl a mama finom kukoricak�s�t k�sz�tett. Megk�n�ltuk a ruszin csal�dot is. Nagyon boldogok voltak. Viszonz�sul a k�vetkezõ napokban õk is megh�vtak benn�nket vend�gs�gbe, egy k�v�ra. Nagy s�r�s poharakba adt�k a k�v�t, mely szinte ny�lt a sok cukort�l, melyet a marha- �s cukorr�pa betakar�t�sa ut�n kaptak.“

A gyerekek k�z�l a nagyok – B�la, L�szl� �s M�ria – a pap�val egy�tt a gazdas�gban dolgoztak. Ilona �s Erzs�bet – az �desany�m – cseh iskol�ba j�rtak, a k�t legkisebb a mam�val volt. A l�nyoknak furcsa volt a cseh iskola a magyar nyelvû iskola ut�n. Mivel egy�ltal�n nem �rtett�k a sz�veget, sokszor lettek b�ntet�sbõl ki�ll�tva, mivel nem tudt�k a sz�veget olvasni. A cseh gyerekek j�kat nevetg�ltek, sz�rakoztak rajtuk. Az elsõ �vben egyik�ket sem tudt�k oszt�lyozni, csak a k�vetkezõ �vben. Viszont a k�vetkezõ �vben a l�nyok m�r eg�szen j�l besz�lt�k a cseh nyelvet, sõt be is tudtak illeszkedni a cseh iskola �let�be.

A tan�t�ra – a nev�re m�r nem eml�keznek – ma is szeretettel gondolnak. Megjegyzem, hogy �desany�m rosszul besz�li a cseh nyelvet, de a mai napig sok szlov�k sz� helyett a cseh kifejez�seket haszn�lja.

Csehorsz�gban pap��k �gyint�zõje �s tulajdonk�ppen a gazd�juk is egy bizonyos Pravec vezet�knevû ember volt. Kellemetlen ember h�r�ben �llt, kem�nyen dolgoztatta az embereit. Nem n�zte j� szemmel azt, hogy a gyerekl�nyok az iskol�n k�v�l csak a mam�nak seg�tenek a h�z k�r�l. �gy �desany�mnak is tizenh�rom �vesen a gazdas�gban kellett dolgoznia. �desany�m itt erõltette meg a l�b�t, oper�ci�ra is sor ker�lt, melyet Pr�g�ban v�geztek el. �desany�m a diszn�k etet�s�n�l seg�tett. A neh�z mosl�kkal teli kann�kat a hossz� ist�ll�ban hordta sz�t, amitõl l�ba megbetegedett.

Vannak, akikre nagyon sz�vesen gondolnak a csal�dtagjaim: �gy p�ld�ul a falu orvos�ra, dr. Kles�rra, aki a szomsz�dos faluban lakott, de rengeteget tett a betegei �rdek�ben. Tov�bb� egy bizonyos T�kli �rra �s a feles�g�re, akik a faluban �ltek. Nem volt csal�djuk. T�klinek volt egy kis aut�ja, mellyel �desany�mat hordta Pr�g�ba kezel�sre, az oper�ci� ut�n pedig k�t�z�sre, ellenõrz�sre. Nagyon seg�tõk�sz �s j�s�gos volt. Pap�nak a vele t�rt�nõ elsõ tal�lkoz�s kiss� humoros volt, ugyanis T�kli alacsony emberke volt, kicsi, r�vid l�bakkal, �gy a feles�ge cipõj�t szokta viselni. Magassark� cipõt hordott, hogy magasabbnak l�sson. A csal�dunk lassacsk�n beilleszkedett az idegen falu �let�be. Szerett�k õket a falubeliek. A k�t felnõtt nagyb�ty�m a szabad idej�kben m�r elmentek moziba, mely a szomsz�dos k�zs�gben mûk�d�tt.

Kl�èanyban t�bb magyar nemzetis�gû csal�d is lakott. Ezek a csal�dok fõleg a g�tai j�r�sb�l lettek kitelep�tve. Ide ker�lt p�ld�ul a K�lai �s a Pint�r csal�d.

Az 1949-es �v a kitelep�tett csal�dok sz�m�ra sord�ntõ fordulatot hozott. Ebben az �vben j�tt ki az a rendelet, melynek �rtelm�ben az elhurcolt �s kitelep�tett csal�dok hazat�rhettek az otthonukba. Nagy volt az �r�m, mindenki l�zasan figyelte a fejlem�nyeket. Aki maradni akart, az maradhatott. A falub�l V�gh Rudolf maradt ott a csal�dj�val. Egy negat�vumot is megeml�tett nagyap�m: amikor a falubeli B. maradni akart, a cseh gazda szinte �r�lt, hogy meg tudta õt gyõzni a hazat�r�srõl, mert Both munk�ja eg�sz idõ alatt semmit sem �rt.

A kitelep�tettek sz�m�ra nagyon nagy volt az �r�m, amikor a pride¾ovac� v�mer – vagyis a kitelep�t�si v�gz�s �rv�ny�t vesztette, �s a csal�dok a hazat�r�s�ket tervezt�k. 1949-ben a cseh gazdas�g nagyap�m sz�m�ra egy dokumentumot �ll�tott ki, mely igazolja, hogy 1946. december 26- �t�l 1949. m�rcius 15-�ig Kl�èanyban dolgozott, az ottani gazdas�gban. A gazdas�g vezetõs�ge le�rta, hogy tev�keny, becs�letes �s igyekvõ volt nagyap�m. A tov�bbiakban a legjobbakat k�v�nt�k neki.

A pr�gai J�r�si Munkav�delmi Hivatal 1949. febru�r 7-�n kelt lev�lben k�z�lte pap��kkal a hazaindul�s idõpontj�t: 1949. m�rcius 7-�n az 51-es transzporttal, a Praha–Libeò �llom�sr�l indultak vissza.

A hazat�r�s gondolata nagy �r�mmel t�lt�tte el a csal�dot, m�g akkor is, ha tudt�k, hogy V�rkonyon, illetve Ny�kv�rkonyban nem lesz hova menni�k. A hazat�r�s ut�n Ny�kre ker�ltek, a Feldm�r zsid� csal�d �reg h�z�ba, mely h�zat k�sõbb V�gh L�szl� v�s�rolta meg. Ebben az idõben m�r alakultak a sz�vetkezetek, melynek tagja lett nagyap�m is, s eg�szen a nyugd�jas �vekig a helyi sz�vetkezet alkalmazottja volt. Mint a bevezetõben m�r eml�tettem, sem nagyap�m, sem a csal�dom lelk�ben, sz�v�ben senki �s semmi ir�nt nincs ellens�gesked�s vagy gyûl�let. 211