BAGIN �RP�D A PERBETEIEK CSEHORSZ�GI DEPORT�L�SA

N�h�ny h�ttel ezelõtt tudtam csak meg, hogy nagyap�m 1947-ben ott volt sz�leivel a deport�ltak k�z�tt.

Akkor hat�roztam el, feldolgozom, mik�nt �lte �t a megpr�b�lta�sokat. Hetvenk�t �ves nagyap�m (L. F.) jelenleg is Perbet�n �l. Vele �s m�s kort�rsakkal k�sz�tettem interj�kat. A nagyap�mmal k�sz�lt interj� sor�n a besz�lget�s alatt jelen volt 65 �ves nagyany�m (L. V.) is.

L. F. A szlov�kok a k�rt�r�t�srõl hallani sem akarnak. Csak a helybeliek... Tudtam volna, el sem mentem volna. Azt hittem, hogy a j�r�sr�l vannak kint, hogy felm�rj�k, kinek mi a k�ra, s annak alapj�n kapunk majd k�rt�r�t�st. De nem! Nem arr�l volt a sz�. Azt mondt�k, �rjunk Br�sszelbe! H�t �n fogok �rni Br�sszelbe, k�l�n? Mondtuk annak az �rnak, hogy k�sz�tsen list�t, mindenki al��rja, akik ott voltunk.

Hogy azt nem lehet! Azt mondta a helyi eln�k, hogy azt nem lehet. �veket osztogatott azon az �sszej�vetelen – mindenkinek nem is jutott – �s mondta, hogy t�lts�k ki, �s k�ldj�k el Br�sszelbe. Nekem nem jutott abb�l a nyomtatv�nyb�l. Akinek nem jutott, annak azt mondt�k, menjen el a k�zs�gh�z�ra �s ott adnak az illetõnek. �n nem mentem el, mert �n �gy hajtsam a magam�t? Br�sszelbe aj�nlva adjam fel?

Mondtam, egy fill�rt sem adok r�. Magamban azt gondoltam, ha lesz valami belõle, akkor mindenki ebbõl r�szes�lne, az is, aki nem k�ldi el ezt a pap�rt. Ha teh�t lesz belõle valami, ha kapunk k�rt�r�t�st, akkor nekem is j�rna. �gy gondoltam! �ll�t�lag a szlov�kok hallani sem akarnak errõl, teh�t a k�rt�r�t�srõl! Ezt �gy k�nyvelt�k el, hogy m�r elm�lt.

Engem 1947-ben deport�ltak. Mivel foglalkoztam? Akkor voltam tizen�t �ves. J�rtunk a majorokba. Tizen�t �ves gyerek m�g nem k�teles dolgozni. Ha kapott valamilyen munk�t a majorokon, akkor ment, ha nem kapott, akkor meg visszak�ldt�k. P�ld�ul tavasszal m�csony�t ment�nk irtani. Irt�vassal irtottuk m�csony�t a gabon�ban. Ma ez m�r nincsen, ma a gazirt�z�s domin�l. Azt�n tr�gyater�t�s k�zzel... A lovaskocsikr�l, aut�kr�l lesz�rtak egy nagy rak�s tr�gy�t �s azt kellett nek�nk sz�tter�teni vill�val. Ma m�r ez is m�sk�pp van. Ma m�r sz�r�g�pek vannak.

1947. janu�r 16-�n vittek el. El nem felejtem soha, m�g �lek, mert a legnagyobb hidegben, a legnagyobb t�lben... Mi�rt kellett ezt a legnagyobb hidegben megcsin�lni, mi�rt nem lehetett azzal v�rni? �gyhogy vagonokban, inn�t kivittek az �llom�sra. Teheraut�kon, a katonas�g is itt volt, menni kellett. Betettek a vagonba, beraktak benn�nket. Nem tudtuk, hogy hov� megy�nk. Nem tudtuk egy�ltal�n, hol k�t�nk ki.

Harmadik napra �rkezt�nk meg Csehorsz�gba (�ssze-vissza l�kd�stek benn�nket, a vagonokat). Az �llom�son ki volt �rva, hogy B�lina. �letemben m�g ilyen helys�gnevet nem hallottam, nem is tudtam, hogy ilyen is l�tezik a vil�gon. Nyissuk ki! Kinyitottuk a vagonok ajtaj�t... �lljunk oda! Mindenki �lljon a vagonajt� el�! J�ttek az urak, vagy miknek is nevezz�k õket... Megsz�moltak benn�nket, mennyien vagyunk, mennyi munkaerõ �rkezett. Megtetszett�nk nekik, s akkor r��rt�k a vagonra kr�t�val, hogy: Dvùr Maxa Lopkovièe, B�lina (Max Lopkoviè b�linai gazdas�ga). Ott dolgoztunk. Mezõgazdas�gi munk�t. T�len is adtak munk�t. Ott, arrafel� rengeteg a k�rtefa. Sz�p k�rtef�k voltak ott. Ezeket a f�kat gallyaztuk t�len. A sz�raz �gakat lefûr�szelt�k, ha sûrû volt, akkor ki is kellet v�gni belõle. �n fiatalabb voltam, ez�rt az volt a munk�m, hogy ami le volt fûr�szelve, gally, ami nagyobb volt, mint h�rom-n�gy centim�ter, azokat be kellett kennem kenõcssel. Volt egy ecsetem, amivel ezt v�geztem. Volt munk�m nyakig, mert hatan-heten mindig, �lland�an nyest�k a f�kat. Egyik f�r�l a m�sikra „ugr�ltam” �s kenegettem.

Nem akartam lemaradni. Nekem azokat a r�szeket be kellett kenni, amelyeket lemet�ltek! �gy teltek a napok. Pontosan nem m�rtem le, de 50 vagy 30 hekt�ros parcell�k lehettek. Abban voltak hossz�ban, sz�pen egyenesen gy�m�lcsf�k �ltetve. A sort�vols�g k�r�lbel�l �tven m�ter lehetett �s a gy�m�lcsf�k 10-15 m�terre lehettek egym�st�l.

Azzal nem voltam egy�ltal�n kib�k�lve, hogy mi�rt kellett nekem abban a gazdas�gban �t koron�s �rab�r�rt dolgoznom. Nekem �t korona, a felnõtteknek meg �gy tudom, hogy h�t korona j�rt. Ami a gazdas�ggal kapcsolatos volt, azt csin�lni kellett. Hagymatermel�st, minden f�l�t, ami a mezõgazdas�gban ad�dott. K�nyszer�tve voltunk. M�shov� munk�ba nem mehett�nk, csak abba a gazdas�gba... Ott m�r 192 akkort�jt megindult az �p�tkez�s – tal�n hamar�bb, mint Szlov�ki�ban –, ahol nem �t koron�t fizettek egy �r�ra, hanem harminc-negyven koron�kat kerestek egy �r�ra! K�rdeztem az illetõtõl: Kolik vydìl�? (Mennyit keresel?). Azt mondta, hogy tøicet (harmincat). A m�sik azt mondta, hogy harminc�t�t, a harmadik, hogy negyvenet. K�rdem �n, ezt a k�rt ki fogja megfizetni? Nekem ott kellett lennem k�t �s f�l �vig, mire megj�tt a rendelet, hogy hazamehet�nk. J�tt egy rendelet, hogy a magyarok mehetnek haza, aki akar �s akkor k�teles volt az a gazda kisz�ll�tani az �llom�sra �gy, mint j�tt�nk, be a vagonba.

B�lin�r�l �thelyeztek benn�nket m�sik �ven Duchcov mell�, Vèela k�zs�gbe a Mal� Dvùr Hrdlovka nevû majorba. Ahogyan a neve is mondja, ez is olyan kis gazdas�g volt . Ott volt egy vezetõ, partiz�n, vagy mi volt. N�la dolgoztunk. M�shov� nem lehetett menni, mert mi nem voltunk felesk�dve. Duchcovban esk�dtettek fel minket. Beh�vtak minket a hivatalba (pontosan nem tudom, hogy hov�). A tolm�cs mondta, hogy õ ut�na mondjuk. Mondtuk is sz�pen ut�na. Azut�n tal�n megkaptuk az �llampolg�rs�gi jogot.

Addig minket jogtalannak, als�bbrendû embereknek n�ztek. Mondtuk: J� obèan lidovìdemokratick�ho Èeskoslovenska pø�sah�m... (�n, mint a Csehszlov�k N�pk�zt�rsas�g polg�ra fogadom…) Ezt kellett mondani az �r ut�n, �s akkor kaptuk meg a jogot valahogyan, hogy m�r csehszlov�k �llampolg�rok vagyunk. De az is csak olyan jog volt �m: akkor sem mozdulhattam el, att�l a gazdas�gt�l; hogy oda megyek dolgozni, ahov� �n akarok.

Ann�l a gazd�n�l volt m�g egy n�met, aki megsz�k�tt tõle, �s mondta, hogy �n j�rjak a lovakkal! �n, a lovakkal nem j�rok, mert �n a lovakt�l f�lek! Ez m�r m�sik gazdas�g volt. K�rem sz�pen, k�nyszer�tve voltam. Ismertem azt a lovat, amelyikkel a n�met �r dolgozott �s l�ttam, hogy sokszor nagyot r�gott. Azt�n r�k�nyszer�tettek arra. Volt, hogy a v�ly�ba kellett ugranom, mert nagyokat r�gott fel. Ler�gta volna a csillagokat is. F�ltem nagyon. Mondtam, hogy �n nem fogok a lovakkal j�rni. Tejet kellett vinni be a faluba. Az �reget kellett bevinni a v�rosba, Duchcovba. Egyszer meg�lltam a j�rda mellett, mert az �reg mondta, hogy itt meg�llunk, õ pedig lesz�llt a l�r�l. J�tt arra egy fiatalasszony, aki tolta a babakocsit. Az a deres l� akkor�t r�gott! A babakocsi mellett elment a l�ba. J� istenit! �gy f�l dobta volna! Sz�rnyethalt volna az a kisgyerek! Olyan r�g�s l� volt! H�t mondom! Ment�nk vissza! Elmaradtunk napnyugt�ig.

Akkor lesz�llt a k�d! �ri�si k�d�k vannak arrafel� �szak-Csehorsz�gban! Nem tudtam, hogy hol megyek. Nem tudtam, hogy hol az �tnak a sz�le. Meglaz�tottam a gyeplõt, a lovakra hagytam. Az �reg sem vette el a kezembõl. Egyszer mintha m�r billenni kezdt�nk volna jobbra! H�romszor annyi k�d van ott, mint itt. B�ny�k is vannak, nyitott b�ny�k. Azok is csin�lj�k azt a f�st�t, g�zt. Mell�kkeresetk�nt, mikor volt szabad idõnk, akkor elment�nk a gazdas�gb�l, j�rtunk szenet szedni. Ezzel munka ut�n foglalkoztunk, vas�rnap, szombaton, szabad idõben. N�metek, csehek is dolgoztak ott.

�ssze�lltunk, h�rom gyerek, n�gy. Nagy rak�s szeneket szedt�nk �s azt �rultuk. J�ttek Pr�g�b�l, pr�gaiak sz�n�rt. Megsaccoltuk, mennyi lehet abban a rak�sban. �tven m�zsa-e, vagy harminc? Egyszer megsaccoltuk, volt sz�z m�zsa, de nem tudtuk eladni. Mivel nem vigy�ztunk a rak�sra, m�snap reggel ment�nk �s hûlt helye volt. Ellopt�k! J�l j�rt valamelyik �r, Pr�g�ban biztosan j� p�nzt kapott �rte. Miut�n kihordt�k a f�ldet, kisz�rt�k a csill�kbõl. Volt k�z�tte sz�n is (amikor a b�ger el�rte a szenet, akkor m�r sz�n is keveredett a f�ldh�z). Enn�l a munk�latn�l lehett�nk ott k�r�lbel�l �tvenen. Achtung! – mondt�k n�met�l, mikor sz�rt�k ki a csill�k tartalm�t. Akkor f�lre kellett �llniuk az ott l�võknek. Ez Most v�rosa mellett volt �szak-Csehorsz�gban Majd elmentem a duchcovi munkahivatalba azzal a k�r�ssel, hogy az �veggy�rban szeretn�k dolgozni Hudeøic�ben. Pontosabban az�rt is kerestem fel a hivatalt, hogy adjanak egy utal�st, hogy elmehessek dolgozni az �veggy�rba, amely B�lina mellett volt. Ki akartam l�pni a gazdas�gb�l. A munkahivatalban, Duchcovban let�madtak engemet. Az ott l�võ �r azt k�rdezte, hol dolgoztam id�ig. Mondtam, hogy Vèela Mal� Dvùrban dolgoztam. Mi�rt akar menni a gy�rba? – folytatta tov�bb a k�rdezõsk�d�st. Az�rt, mert �n a lovakt�l f�lek, v�laszoltam. �n az �veggy�rba akarok menni dolgozni. Akkor j�tt k�t csendõr, sz�pen megfogtak �s vezettek be a b�rt�nbe. Ez �gy volt! Duchcovban voltam becsukva, bez�rva. Ott volt a cell�ban k�t... k�t cig�ny. Abban a cell�ban volt k�t cig�ny meg �n. Nem tudom, hogy õk mi�rt voltak ott. Nem akartak-e dolgozni? Nem tudom pontosan. K�t h�tig voltam becsukva. Bizony. Olyan idõk voltak. Ott tanultam meg a cig�nyokt�l azt, amit azt�n ott t�bbsz�r is daloltunk: Perina m� �tyri ro•ky, pod perinou �tyri no•ky,/ Perina m� �tyri ro•ky, pod perinou �tyri no•ky. /Ej, javor, javor, javor zelen�, milej pod ok�nko saden�.. (A dunyh�nak n�gy cs�cske van, a dunyha alatt n�gy l�b van,/ a dunyh�nak n�gy cs�cske van, a dunyha alatt n�gy l�b van,/ Hej, j�vorfa, j�vorfa, z�ld j�vorfa, kedvesemnek az ablaka al� �ltetve.) 193

Egyszer azt�n bej�tt egy �r, szõr�sen beb�kt�k õt a cell�ba. Õ is elkezdett velem besz�lgetni �s k�rdezte tõlem: Maga mi�rt van itt? Mi�rt csukt�k be? Maga is olyan bûnt k�vetett el, mint �n? �n �rtatlan ember vagyok – v�laszoltam. Dolgozni akarok, de nem a lovakkal! Majd megtudtam, hogy az az �r k�m.

Ut�na megmondt�k a rom�k is, hogy õ k�m. Beb�kt�k õt is, mintha õ is be lett volna z�rva, kitudakolta tõlem, hogy mi�rt vagyok becsukva. K�rem sz�pen, azut�n egyszer h�vattak ki – mivel megmondtam, hogy �rtatlan ember vagyok – �s mondt�k, ki leszek engedve. De mivel szabot�zsnak k�nyvelt�k el a tettemet, ez�rt h�romsz�z koron�ra megb�ntettek. Mondt�k, hogy �rjam al�, amit el�m tettek. Miut�n al��rtam, kimehettem. Ezek voltak azok a j� vil�gok! Nem volt jogunk! Nem oda mentem dolgozni, ahov� �n akartam!

L. V.: N�latok nem hirdett�k a hangosbemond�n kereszt�l, hogy mit akarnak azokkal, akik deport�lva voltak? N�lunk ma hirdett�k, de nem lehetett j�l �rteni, mert akadozik a hangsz�r�. Aut�busz indul. Nem �rtett�k rendesen.

L.F. M�g nem voltam nagykor�, mert csak 15 �ves m�ltam, de akik m�g �lnek a sz�lõk ut�n... �gy jelentkezt�nk. Sokan �sszej�tt�nk! A sz�lõk m�r meghaltak. M�r r�gen volt. Aki akkor volt 50-60 �ves, az m�r nem �l. Szeg�nyebbeket, mint mink voltunk, Csehorsz�gba vittek munk�ra, akik viszont feh�rlappal rendelkeztek – õk gazdagabbak voltak –, õket m�r Magyarorsz�gra vitt�k. Ez volt a kitelep�t�s. �sszevissza kevert�k a j� n�pet. Amint hallottam, Magyarorsz�gr�l meg ki voltak ûzve a sv�bok. Inn�t elvitt�k a magyarokat oda �s bele�ltek azokba a lak�sokba, ahonn�t kimentek a sv�bok. H�t, az is lehetett egy �rz�s, hogy most itt kellett hagynia a h�zat �s azokba a lak�sokba kellett bele �lnie. H�t ennyit tudok.

Szeg�ny gyereket, meg �sszegy�rta az aut� a perbetei vas�t�llom�son a deport�l�s napj�n. Nem is tudom, hogyan is h�vt�k õt. Valamilyen Imre volt. Katonaut�val – ahogyan a gyerek ott b�m�szkodott a vagonn�l – a vagon ajtaj�hoz nyomt�k �s mindj�rt elfakadt a feje. Õk visszamaradtak. Ki fizeti meg azt�n azt a k�rt, hogy itt az �llatokat el kellett adni. Vagy a zsid� megvette potom �ron. Tudod mi az a potom �r? Adott �rte egy p�r koron�t. Volt akinek borj�ja volt L. V. A borj�kat a „Kus��khoz” vitt�k. A Lac��khoz vitt�k. T�bb Laca volt a faluban. �t p�ld�ul azzal a mell�kn�vvel k�l�nb�ztett�k meg, hogy Kus�.

L. F. A malacokat le kellett saktolni, ha nem akartuk elengedni az utc�ra. Lev�gtunk kettõt-h�rmat, amennyi volt, volt k�zt�k kisebb is. Malacot nem nagyon vittek. Furcsa lett volna. Kecsk�t l�ttam, hogy hoztak.

Bek�t�tt�k a vagon egyik sark�ba �s elvolt. Mi nem vitt�nk kecsk�t. K�r�lbel�l 30-40 vagon volt, ami egyszerre indult az �llom�sr�l. Malacokat nemigen vittek magukkal, mert azt le kellett v�gni, mindenki lemet�lte, vagy valakinek eladta, ha tudta olcs�bb �ron, annak aki itthon maradt. A zsid�f�l�k azok megvett�k, term�szetesen olcs�bban, mert tudt�k, hogy nem tud vele mit csin�lni az illetõ A saj�t sporhelt�nket vitt�k, amelyet csik�s sporheltnak neveztek. Kitett�k a vagon ablak�n a cs�vet, azt�n t�zelt�nk ott bent. Vitt�nk f�t. H�t, ugye nem lehet h�rom napig �hen is lenni. Fõzt�nk, t�zelt�nk, mindent csin�ltunk. N�ha f�st is keletkezett, a sz�l bef�jhatta, de az nem volt olyan nagyon vesz�lyes. Volt otthon egy borj�nk, azt odaadtuk a rokonunknak, aki nevelte az �llatot. Vitt�k a h�sos teknõben a lev�gott malacokat. A vonatban csik�s sporhelt volt, amely vasl�bakon �llt. Azon fõtt a k�poszta a h�ssal. Egyszer, �gy megr�ndult a szerelv�ny, hogy kit�r�tt a sporhelt l�ba, le a k�poszta a f�ldre! Az anyjukat! Mondtam, hogy ezt kitol�sb�l csin�lj�k. T�bb mint val�sz�nû, mert haragudtak a magyarokra, Tal�n �n voltam a Hitler, vagy a Hitler mellett voltam?

L. V. A magyarok, a feh�rlaposokat, akiket kitelep�tettek, azok nem j�ttek vissza.

L. F Nem. Õk ott maradtak �r�kre most m�r.

L. V. A Morvai M�ri n�ne is kiment.

L. F. Mondom, akinek feh�rlapja volt �gymond, azt Magyarorsz�gra vitt�k. Nek�nk nem volt semmink, minket amoda vittek – folytatta. Mindig ezen a p�rn�pen csattan minden. Elviszik, elhurcolj�k, aki egy�ltal�n nem is tehet semmirõl.

L. F. Hirtelen j�tt, egy h�t leforg�sa alatt. A perbetei komisz�r (a szlov�k k�zigazgat�si megb�zott) kijel�lte, hogy ki megy Csehorsz�gba, �s ki megy Magyarorsz�gra. A komisz�r Ryban nevezetû volt (nem tudom, hogy m�g ki volt mellette). Õk kijel�lt�k, ki menjen Csehorsz�gba, Magyarorsz�gra. Magyarorsz�gra olyan szem�lyek mentek, akiknek vagyonuk, f�ldjeik, egy�b gazdas�guk, �llataik voltak. Csehorsz�gba olyanok mentek, akik szeg�nyebb emberek voltak. Nem volt nekik vagyonuk, se f�ldj�k, vagy csak nagyon kev�s f�ldj�k volt. Csehszlov�k katon�k voltak, akik seg�tettek felrakni a holmit az aut�ra �s kivittek az �llom�sra nyitott katonai aut�kon. Hat-h�t kilom�ter volt a falu t�ls� sz�l�tõl a vas�t�llom�sig.

Abban a hidegben! F�jt a sz�l is, havazott. H�t janu�r volt. Legnagyobb t�l volt. Ez volt. 194 A katon�k nem viselkedtek durv�n, nem lehet r�juk mondani, hogy durv�n viselkedtek volna, mindenki sz�t fogadott. Azt kellett csin�lniuk, amit parancsoltak nekik. A parancs, az parancs. Azt v�gre kell hajtani. Õk is tudt�k, hogy mi van, hogy a magyarok a n�metek oldal�n harcoltak. A szlov�kok meg a csehek nem harcoltak a n�metek oldal�n? Mit tehetek �n ellene, hogy a vezetõs�g a n�metekhez �llt? Mit tehet egy szeg�ny ember? A szlov�kok olyan elõnyt kaptak a szovjetektõl, hogy õk partiz�nok voltak. Az m�r egy j� jel volt nekik: partiz�n.

Kezdetben itt a szlov�kokkal volt probl�ma, mert nem igen lehetett besz�lni magyarul. Felsz�llt�l a buszra, bizony rossz szemmel n�ztek, megfeny�tettek, volt olyan is, aki mondta, hogy kapsz. Itt Szlov�kia van! Ez h�bor� ut�n volt k�zvetlen. Azt mondt�k, hogy na Slovensku po slovensky! J�, de id�ig nem volt Szlov�kia. Magyarok alatt voltunk jobban. 1938-ban bej�ttek, eml�kszem r�. Most ki tehet arr�l, hogy ide tartozunk �s meddig fogunk ide tartozni. Hogy lesz, mik�pp lesz?! Mindegy, emberek vagyunk. Ak�rmilyen nyelven besz�l�nk. Szlov�k vagy magyar. Mindegy! Fõ, hogy h�bor� ne legyen. Ha h�bor� van, akkor a goly� nem n�zi azt, hogy most szlov�knak megy, vagy magyarnak megy a goly�. Legyen b�kess�g!

A legrosszabb az volt, hogy k�nyszerbõl vitt�k a nemzetet. Nem �nk�nt ment! Eg�sz m�s dolog, ha valaki �nk�nt megy, vagy ha k�nyszerbõl viszik.

B�lin�n elszort�rozt�k a vagonokat. Mentek a k�rnyezõ falvakba is. B�lina volt a k�zpont, olyan eloszt�f�les�g. Onn�t szort�rozt�k a nemzetet jobbra-balra. Majd meg-megl�togattuk egym�st, ha tudtuk, hogy valakik p�ld�ul Kuø�mban vannak. Gyerekek voltunk, elment�nk, egym�st felkerest�k. �rdeklõdt�nk egym�s ir�nt: Milyen helyed van? Hogyan b�nnak veled? Volt olyan is, aki nagyon panaszkodott.

Nem j�hetne-e �t hozz�nk, a mi uras�gunkhoz? Volt akinek siker�lt �tj�nnie, volt akinek nem. Munkaerõ kellett, mert onn�t kiûzt�k a n�meteket. Tulajdonk�ppen mi az õ hely�kbe ment�nk. Besz�ltem egy b�csival – õ cseh ember volt –, aki elmondta, hogy a n�meteknek szinte mindent ott kellett hagyniuk, csak egy p�r kil�s csomaggal t�vozhattak. B�natukban megfogt�k a borj� nyak�t �s �gy s�rtak! H�t ez el�g piszoks�g volt! To by si mìl vidìt Franto, jak breèeli, jak ode�li! (L�tnod kellett volna Ferenc, hogyan s�rtak, mikor mentek)

B�lin�n minket egy pincelak�sos emeletes h�z v�rt, nem tudom, hogy ott is n�metek voltak-e kor�bban.

Ahhoz az uras�ghoz, gazdas�ghoz tartozott az �p�let, amely k�r�l volt ker�tve (a Dvùr Max Lopkovièhoz tartozott az �p�let). Azok laktak ott az �p�letben, akik oda lett�nk deport�lva. Mi lent voltunk elsz�ll�solva a pincelak�sban. F�l�tt�nk udvardiak voltak (a Lantos, Bern�t, K�lazi csal�d). Martosr�l is voltak abban az �p�letben a Kocsis�k. Kocsis Dezsõ b�csi, Erd�lyi J�nos b�csi volt ott.

T�bben voltunk abban az emeletes h�zban. K�r�lbel�l nyolc-t�z csal�d. Abban az �p�letben Perbet�rõl mink voltunk, Harcs��k – k�t csal�d – , Kalocsai J�zsi b�csi. N�gyen voltunk �sszesen. A spr�vca (a gondnok) lakott f�nt.

K�sõbb engemet eltettek – fiatalabb voltam – borj�kat legeltetni. Egy cseh embernek a t�rsak�nt, f�ltettek egy hegyoldalba, �s ott legeltett�k a ny�jat eg�sz nap. Lak�st adtak nekem, k�r�lbel�l h�sz kilom�terre lehettem B�lin�t�l. Ott kellett aludnom, nem mehettem a sz�leimhez minden nap. Nagyon ritk�n, k�r�lbel�l h�rom h�t alatt egyszer. Az �r adott enni, meg egy j� �ll�s� �r volt – biztos gazdagabb – , aki kihajtotta a teheneit, �s az �v�it is legeltett�k. Beh�vtak reggelire. Am�gy nem voltak rosszak. Csak h�t sajnos �n egy kicsit f�ltem, mert olyan lak�sban kellett aludnom... Dunyha, minden ott volt! Abban a fiatal korban f�ltem, hogy h�tha visszaj�n az a tulajdonos, az a n�met, aki� volt az a lak�s. Most olyan �gyakba elõsz�r lefek�dni? Atya�risten! Sok�ig nem tudtam elaludni. Bizony. Bety�r vil�g volt, abban az idõben. Ez m�g az elsõ hely volt, ott ahol az udvardiak is laktak, m�g B�lin�n volt, Lukovban, a lukovi majorban, tany�n. F�ltem, h�tha visszaj�nnek �s engemet agyoncsapnak. Minden ott volt. Dunyha, kredencek, falik�pek, minden. Onn�t nem hi�nyzott az �gvil�gon semmi! Nekik onn�t t�vozniuk kellett.

Mikor m�r tov�bb ott voltunk, m�r valamennyire tudtunk cseh�l is. Bizony, probl�m�t okozott a cseh nyelv ismerete. Inn�t elmenni Csehorsz�gba, �zletbe be kellett menni... Hogy kell k�rni? Volt, hogy az �zletest kih�vtuk a kirakat el�, �s megmutattuk, hogy ezt k�rj�k. Mosni akartak az asszonyok, haszn�lt�k a k�k�tõt. Most hogyan mondjam meg, hogy k�k�tõ? Ma m�r tudom, de akkor nem tudtam. Ki kellett h�vni, hogy ebbõl k�r�nk, ezt adja nek�nk. Tanulgattunk cseh�l, azt�n m�r el�g j�l tudtunk. Beleker�lt egyp�r h�napba biztos, m�g valamennyire tudtunk besz�lgetni. K�l�n-k�l�n ment�nk �ssze-vissza. B�lina helyes kis v�ros volt. (…) Csehekkel nagyon nem j�rtunk �ssze. Õk nem j�rtak hozz�nk, mi meg nem j�rtunk hozz�juk. �gy teltek a napok. �gy ment tov�bb napr�l-napra. 195

Mikor letelt a munka, akkor mindenki otthon... Esetleg elment�nk egy s�r�csk�re, mert ott j� s�r�k voltak abban az idõben. A barna s�rt nagyon szerette az asszonys�g, a csal�d. Ment�nk ed�nnyel �s az ed�nybe m�rt�k a èern� pivot , a barna s�rt. J� s�r volt! �desk�s! Nyolcvan fill�r�rt a k�z�ns�ges s�rt meg lehetett venni. Manaps�g, ha kellene k�rt�r�t�st adni, lehet hogy egyik a m�sik�ra mutogatna, vagy egy�ltal�n nem akarnak vele foglalkozni, mert ez m�r r�gen volt, �tven �vvel ezelõtt. Most besz�lnek r�la, hogy �rjunk oda meg amoda, hogy h�tha adnak valamit. �n �gy gondolom, hogy abb�l a p�nzbõl nem val�sz�nû, hogy kenyeret fogok enni, amit a szlov�kok fognak adni, az�rt, mert eldeport�ltak. �tven �ven is t�l van m�r. Ezzel nem foglalkozott senki. Abban az idõben a magyarok is csak hallgattak, csendben voltak. Most emlegetik a st�tuszt�rv�nyt. Abban az idõben nem sz�ltak r�lunk, senki, semmit. Pedig, �rtatlan embereket hurcoltak jobbra-balra.

F�jdalmas volt, mert nem �nk�nt ment�nk. Az eg�sz m�s, ha valaki �nk�nt megy. Hab�r itt Szlov�ki�ban is, mondjuk meg �gy, mint volt, kev�s munka volt, kev�s p�nz�rt. Azt�n ez�rt is, voltak, akik a k�t �s f�l �ven t�l is ott maradtak. Elment gy�ri munk�ra, vagy ottmaradt a gazd�n�l, ahol volt. Uzs�k Andr�s b�csi maradt ott Perbet�rõl. Egy�tt j�tt�nk haza, �gy gondolom, hogy az �sszes csal�d. Egy napon volt kitûzve. Ugyan�gy vagonokban visszaj�tt�nk. K�sõbb, mikor itt gyenge volt a kereset, munkak�n�lat, akkor �jra visszamentem Csehorsz�gba dolgozni, �p�tkez�shez.

N. L.: �n akkor tizenhat �ves voltam. Az egy bizonytalan �v volt. Akkor az itt �lõ magyars�gnak nem volt �llampolg�rs�ga. L�g�res t�rben lebegt�nk, �s gyakorlatilag �gy b�ntak vel�nk, ahogyan k�ny�kkedv�k tartotta. Erõsen szorgalmazt�k, hogy az itt �lõ magyars�g vallja mag�t szlov�knak, szlov�k nemzetûnek.

Az �gynevezett reszlovakiz�ci�val kapcsolatos dolgok voltak ezek. Azok j�rtak rosszul, akik nem voltak hajland�k reszlovakiz�lni. Nek�nk is megmondt�k, amikor kitelep�tettek, hogy amennyiben reszlovakiz�lunk, akkor nem kell elmenn�nk. 1947 janu�rj�ban telep�tettek minket Csehorsz�gba. Perbet�n, sajnos k�r�lbel�l negyven csal�d, pontosan nem tudjuk ezt megmondani, mert nincs pontos n�vjegyz�k a k�zs�gi hivatalban. Csak visszaeml�kez�sbõl tudjuk, hogy õk is, õk is voltak. Gyakorlatilag mi tudtuk, hogy p�ld�ul a b�linai j�r�sban kik voltak, de voltak m�shov� is kitelep�tve.

Mi a b�linai j�r�sban voltunk, az �gynevezett Szud�ta ter�leten, ahol a n�meteket kitelep�tett�k, �s hely�kbe, helyett�k minket a sz� szoros �rtelm�ben munk�ra vittek. Mezõgazdas�gi munk�ra, mert ott nem voltak dolgoz�k. H�t a kitelep�t�s... Akkor nagyon kem�ny t�l volt – �gy visszaeml�kezve. M�nusz 20-23 fok, m�g tal�n hidegebb is volt. Marhavagonokban, k�t csal�d volt egy vagonban. A szerelv�nnyel kapcsolatosan nem tudn�m megmondani, hogy mennyi vagont is foglalt mag�ba. Azt hiszem, egy vagy k�t nap vitt�k a perbeteieket. Az emberek nagy r�sz�t, z�m�t egyszerre vitt�k. �gy kezdõd�tt, hogy a katonai teheraut�k, katon�k ide�lltak. Mi nem is tudtunk semmirõl, �s akkor a katona m�r itt maradt. A katon�k, azt hiszem, nem tudtak magyarul. Persze megt�rt�nhetett, mert az akkori idõsebb szlov�k koroszt�lyb�l majdnem mindenki tudott magyarul, mert ezer �vig a magyar kir�lys�g alatt �ltek. A r�gi idõkben m�g nem volt az egym�ssal szembeni gyûl�lk�d�s. Azt tapasztaltam, hogy az idõsebb koroszt�lyb�l b�szk�k voltak arra, hogy õk az Osztr�k–Magyar Monarchi�ban egy�tt �ltek a magyarokkal.

Mi kis gazd�lkod�k voltunk, p�r hold f�ld�nk volt, b�rletes f�ldeken dolgoztunk. Akkor t�l volt, nyugalmi idõszak volt, otthon tart�zkodtunk. Akkor m�r senkinek sem volt szabad elmenni, nem hagyhatt�k el a h�zat �s m�snap m�r fel kellett rakodni az aut�ra. A k�nnyebb b�torokat el lehetett vinni, m�g egy malacunk volt, tudom, hogy azt is elvitt�k. Egy p�r apr�bb �llatot is vitt�nk, ty�kot. Azt tudom, hogy a malac az j� volt, mert ott volt bent a vagonban �s m�g az is meleg�tett benn�nket. Azt�n k�sõbb beszerelt�k a sporheltet. Gyal�zatos k�r�lm�nyek voltak akkor. Azt hitt�k, hogy Szib�ri�ba visznek, mert m�r hossz� ideje ment�nk. Nem tudtam egy sz�t sem itt Perbet�n, se szlov�kul, se cseh�l. Abszurdum. Perbete lakoss�ga tiszta magyar k�zeg volt.

Kint azt�n alkalmazkodni kellett. �n egyed�l elker�ltem egy szomsz�dos faluba, �s meg kellett tanulnom, ha meg akartam magamat �rtetni. Volt egy kis noteszom, abba egy kis sz�t�rat szerkesztettem.

Amit m�r tudtam, azt f�l�rtam. F�l �v alatt – mondhatom –, hogy el�g j�l besz�ltem cseh�l. A k�nyszer viszi r� az embert. Nehogy elfelejtsem, teh�t f�l�rtam. A sz�t�r azokat a szavakat tartalmazta, amelyek sz�ks�gesek voltak a k�znapi besz�lget�sekkel kapcsolatban. A sz�t�rr�l m�g r�viden annyit, hogy a cseh szavak ut�n voltak a szavak magyar megfelelõi. �gy volt, hogy f�l �vre visznek munk�ra. Mikor a f�l �v eltelt, akkor j�tt egy hivatalos pap�r, hogy �jabb f�l �vre meghosszabb�tott�k. Nem akartunk ebbe belenyugodni. B�lin�n, a munkahivatal elõtt k�t196 h�rom napon kereszt�l is sztr�jkoltunk, nem akartunk dolgozni. Nem seg�tett ez sem. Ott nem csak perbeteiek voltak. P�ld�ul udvardiak, k�rtiek, fûriek �s a k�rny�krõl.

Mikor meg�rkezt�nk az �llom�sra B�lin�ra, ott egy munkav�s�r volt. Nem nek�nk fizettek, hanem azoknak a szlov�koknak, akik minket ott eladtak a sz� szoros �rtelm�ben. Mi egy �ru voltunk, munkaerõ.

J�rtak ott a gazd�lkod�k, akiknek kellett a munkaerõ �s n�zt�k... Ahol volt k�t-h�rom dolgoz�k�pes munkaerõ, azt egy-kettõre elvitt�k. A perbeteiek sem maradtak egy�tt, sz�tsz�r�dott ott mindenki. Ott kis faluk voltak, sz�z-k�tsz�z lakos�ak. Az�rt, tudtuk tartani a kapcsolatot, mert bizonyos idõk�z�nk�nt tal�lkoztunk, m�r akivel tal�lkoztunk, t�bbnyire azokkal, akik k�zelebb voltak. �gy van ez. H�romszor is meghosszabb�tott�k azt a f�l �vet, �s k�t �v lett belõle. K�t �v ut�n, azt�n valahogy 1948 k�sõ õsz�n j�hett�nk haza.

Perbet�n a reszlovakiz�ci� idej�n al� kellett �rni egy nyilatkozatot, hogy az õseimbõl voltak szlov�k sz�rmaz�s�ak, �s �n is szlov�knak vallom magamat. Pontosan nem tudom, hol, �s hogyan t�rt�nt, mert �n nem reszlovakiz�ltam. Azok, akik reszlovakiz�ltak nem dicsekedtek ezzel, hogy milyen proced�ra is volt.

Van, akinek m�g most is az arck�pes igazolv�nyba az van �rva, hogy szlov�k nemzetis�gû, �s j�form�n egy sz�t sem tud szlov�kul. A kitelep�t�stõl nagyon megr�m�lt a n�p, �s akkor azt�n sokan, hogy megmenek�ljenek a kitelep�t�stõl, v�llalt�k a... Mi �gy csendesen el�t�lt�k ezeket az embereket, m�g el is �t�lj�k most is, de am�gy mindenki mentette az irh�j�t, ahogy tudta. H�t õk �gy tudt�k. Akkor k�r�lbel�l k�tsz�zezren reszlovakiz�ltak.

A k�sõbbi n�psz�ml�l�si adatokn�l ez a sz�mk�l�nb�zet j�tt ki. 1948 ut�n visszakapta az itteni magyars�g az �gynevezett teljes jog� �llampolg�rs�got, �s azt�n b�tran vallotta mag�t magyarnak az is, aki akkor reszlovakiz�lt. Mi �gy reag�ltunk, hogy mi magyarok vagyunk �s azok is akarunk tov�bb maradni. V�llaltuk a meghurcoltat�st is. Magyar iskol�k nem voltak, a magyar gyermekek j�form�n nem j�rtak iskol�ba.

A deport�l�sok idej�rõl nagyon tragikus volt a Geleta Imre b�csi t�rt�nete, a Kom�romi utc�b�l, akinek olyan idõs fia volt pontosan, mint �n. Egy vagonban utaztunk volna. Õket m�r hamar�bb kivitte a teheraut�. Mikor mi ment�nk az �llom�sra, õk m�r j�ttek vissza. Nem tudtuk, hogy mi van, csak amikor oda �rt�nk a vagonhoz... A teheraut� a fi�t odanyomta a vagonhoz. Csak a v�res folt volt. Azt�n a csal�dnak megkegyelmeztek, visszavitt�k a halott gyerekkel egy�tt az eg�sz csal�dot. R�szletesen nem tudom, de ez egy megr�z� eset volt. Nem tudom, hogy m�r berakodtak-e a vagonba. Biztos nem, mert m�g csak a vagon ajtaj�t nyitott�k ki.*

Mi ketten lett�nk volna (k�t csal�d), de azt�n egyed�l utaztunk abban a vagonban, mert a m�sik csal�d... Pontosabban m�g inn�t a harmadik szomsz�db�l utazott vel�nk k�t fi� (nem az eg�sz csal�dot vitt�k, mert betegek voltak a csal�dban. A k�t munkak�pes fi�t vitt�k, akik azt�n vel�nk utaztak. Nekik csak egy kofferjuk volt. Vel�nk egy�tt akkor 25-30 csal�dot vittek.

G. L.: A S�tti csal�dot is deport�lt�k. Azt hiszem h�ttag� volt a csal�d, szeg�nyek voltak �s m�gis. Konkr�tan õ kommunista volt a k�t vil�gh�bor� k�z�tt. A S�tti�ket. A J�zsi b�csi meg tudja mondani, szint�n f�nt voltak a mosti j�r�sban. A fia r�szt is vett azon az �sszej�vetelen. Ott kimondottan l�tszott, hogy nem sz�m�t... 1945-ben az egyik Bene�-dekr�tum kimondta, akik r�szt vettek az ellen�ll�sban, azoknak a hajuk sz�la sem g�rb�lhet. Mindegy, hogy melyik ellen�ll�sban, keleti vagy a nyugati ellen�ll�sban.

M�gis elvitt�k. Ez a diszn�s�g benne, hogy ott l�tszott kimondottan, hogy ez magyarellenes, a magyars�g felapr�z�sa, felmorzsol�sa a c�ljuk.

N. L. Az eg�sz deport�l�s tragikus valami volt. Visszaj�tt�nk a semmibe. Megint �jb�l kezdeni. Azelõtt h�bor� volt, p�ld�ul itt volt k�zvetlen a harcvonal, akkor inn�t kizavartak a sz� szoros �rtelm�ben.

Elpusztult minden. A lak�sok, ahogy megmaradtak, valamennyire rendbe hoztuk. Akkor kitelep�tettek. Miut�n hazaj�tt�nk, akkor megint mindent �jra kellett kezdeni. Gyal�zatos idõk voltak! A nagyobb �llatainkat nem lehetett elvinni, azok mind itt maradtak. Takarm�ny, bevetett f�ldek.

Azt�n Magyarorsz�gr�l j�ttek szlov�kok, mert akkor m�g nem voltak itt a Magyarorsz�gr�l betelep�tett szlov�kok... Minket t�len elvittek, õk ny�ron j�ttek. Azt�n õk kapt�k meg azokat a f�ldeket, meg sok esetben a h�zakat is. Nek�nk annyi plusz volt, hogy a testv�rem, akinek apr� gyermekei voltak, akik

• Vadkerty Katalin k�nyv�ben t�bbek k�z�tt tud�s�t errõl a balesetrõl. Mint �rja, a baleset 1947. janu�r 15-�n a reggeli �r�kban t�rt�nt. A szerencs�tlen �ldozat Galata Imre (sz�letett 1932-ben), aki a vagonba rakodott a perbetei vas�t�llom�son, egy teheraut� a fej�t a vagon ajtaj�hoz nyomta. Galata Imre, a rendõrs�gi jelent�s szerint a helysz�nen belehalt s�r�l�seibe. Perbet�rõl 1947. janu�r 15-�n 77 csal�dot, �sszesen 296 szem�lyt (k�zt�k 35 gyermeket vittek el Csehorsz�gba. A kijel�lt j�r�s: Teplice– �anov, b�linai c�l�llom�ssal.

  197 vel�nk laktak, itt maradtak a h�zban. �gy a h�z, csal�di k�zen maradt. A feles�gem�k lak�sa �resen maradt �s amikor visszaj�ttek, az m�r nagyon leromlott �llapotban volt; mert nem lakott abban senki. Nem is volt olyan nagy lak�s, �s Magyarorsz�gr�l akik j�ttek, azok ink�bb a jobbat kapt�k. Teh�t, akiket Magyarorsz�gra �ttelep�tettek, azok j� nagy gazd�k voltak �s ink�bb azoknak a lak�sukba k�lt�ztek be.

Hogy tekintek vissza az eg�szre? Most is csak azt tudom mondani, hogy az egy gyal�zatos dolog volt, �s se a mostani korm�nyvezet�s, se az elõtte val�... Mindenki, ezt �gy a szõnyeg al� s�pri. Semmif�le k�rp�tl�st soha nem kaptunk. M�g erk�lcsileg sem, hogy azt mondt�k volna, bocs�nat, ez egy t�ves dolog volt! Legal�bb ezt elv�rn�m az �llamt�l. Akkor az �gynevezett csehszlov�k �llamt�l, most pedig a szlov�k �llamt�l. Gyal�zatos dolog volt. Minket eladtak munk�ra a sz� szoros �rtelm�ben.

Megy�nk megint K�m�ndre. K�m�nden nagygyûl�s lesz a meghurcoltakkal, kitelep�tettekkel kapcsolatban.

Pr�b�ljuk feleleven�teni, k�l�nf�le rendezv�nyeket szervez�nk. K�ldt�nk k�relmet, k�rj�k az Eur�pai Bizotts�g eln�k�t, Romano Prodit, j�rjon k�zben a szlov�k korm�nyn�l, hogy valamilyen �tonm�don k�rp�tolja, konkr�tan a csehorsz�gi munk�ra deport�ltakat. Hogy mennyiben lesz ez eredm�nyes?

Az �js�gban jelent meg egy kis cikk, hogy Kass�n megalakult a Deport�ci�k �ldozatainak �s Lesz�rmazottaiknak Sz�vets�ge. A cikk tartalmazta, hogy jelentkezz�nk, akik ki voltunk oda deport�lva. Jelentkezt�nk, onn�t j�tt vissza egy v�lasz, hogy milyen int�zked�seket csin�ljunk.Amint m�r mondtam, az Eur�pai Bizotts�g eln�k�hez k�ldt�nk el panaszos levelet, hogy m�r eltelt �tven �v, t�bb mint �tven �v, nincs rendezve a mi s�relm�nk, k�rj�k õt, j�rjon k�zben az �gy�nkben.

Konkr�tan Perbet�n m�g nem alakult meg a vezetõs�g, ma gondolom, hogy valamit megalak�tunk. Pillanatnyilag csak annyi, hogy az ajt�n kopogtatunk, de m�g v�laszt arra sem kaptunk... Itt volt az a gyûl�s, konkr�tan a polg�rmester urat is megk�rtem. K�r�lbel�l sz�z szem�ly gyûlt �ssze. A hangosbemond� �tj�n t�j�koztattuk a polg�rokat. Aki �rintett a deport�l�sban, az jelentkezett. Tartottunk egy gyûl�st.

Ma, pedig K�m�nden lesz egy gyûl�s, egy aut�busszal megy�nk oda. Nincs semmif�le irat itt a Perbetei K�zs�gi Hivatalnak, hogy kik voltak konkr�tan deport�lva, ez�rt is csak a hangsz�r� �tj�n h�vtuk meg az �rintetteket, az �rintettek k�zvetlen hozz�tartoz�it. Sok esetben m�r nem �lnek.

B. E.: Az a baj, hogy a csehorsz�giakkal kapcsolatban van a legkevesebb inform�ci�nk. Ezzel kapcsolatban nem �rt senki semmit, ez a baj. A falukr�nik�ban egy sor sincsen. Megmondom, hogy mi van. �n tal�ltam egy nyom�t annak a kitelep�t�snek, de a magyarorsz�gival kapcsolatban. Akkor bizonyos feh�rlapot kaptak, akik ki lettek telep�tve. Feh�rlapot csak az kapott, aki eg�szs�ges volt – mondjuk orvosi igazol�st kellett vinni, hogy eg�szs�ges a kitelep�t�shez, teh�t vihetik. Errõl egy jegyzõk�nyvet olvastam.

Volt k�t ellenõr, aki ellenõrizte a kr�nik�st, hogy mit �r a kr�nik�ba. Azok azt mondt�k, hogy le�llni ezzel a t�m�val, ezt nem �rhatod le. A kr�nik�s az igazat akarta bele�rni, hogy az orvos adott, ki�ll�tott egy olyan pap�rt, hogy az illetõt ne telep�ts�k ki, mert olyan beteg, hogy nem mehet sehov� sem, nem sz�ll�that�. Õk ezt nem engedt�k bele�rni, csak errõl olvastam. T�bbet nem.

N. L. Az 1997. �vi perbetei eml�k�nneps�gre a k�zs�gi vezet�ssel k�sz�lt�nk, akkor m�g �n is a k�zs�gi vezet�sben voltam benne. J�l, szervezetten elõ volt k�sz�tve. Megh�v�lapokkal magyarorsz�gi illet�keseket... Nagy L�szl� pr�post �r, aki helyi sz�let�sû, a Magyarorsz�gra �ttelep�tetteknek az �rtes�t�s�ben nagy szerepe volt. �rtes�tette a kitelep�tetteket, hogy lesz egy �nneps�g Perbet�n.

G. L. Voltak k�z�tt�k, akik most Izraelben �lnek, meg az Egyes�lt �llamokban (Las Vegas k�rny�k�n), Kanad�ban. N�h�nyukr�l tudott, hogy ki hol lakik. Adott fel egy hirdet�st is, hogy jelentkezzenek n�la, akiket ez �rint, akik inn�t sz�rmaznak.

N. L. A hozz�tartoz�k, vagy a kitelep�tettek – akik m�g �ltek – haza is l�togattak �s egy nagyon sz�p megeml�kez�s, �nneps�g volt itt Perbet�n. Azt hiszem, hogy ez mindenkiben, az itt l�võkben is, egy nagy �r�m volt. Voltak �nnepi besz�dek, kit�ntet�sek, eml�kt�bla* leleplez�se, falul�togat�s, �kumenikus istentisztelet mindk�t templomban (egyikben az elsõ nap, m�sikban a m�sodik nap), azt�n k�z�s besz�lget�s, b�llal �sszek�tve a helyi sz�vetkezet �p�let�ben. K�t napos rendezv�nyrõl volt sz�. A hazal�togat�k rokonokn�l, ismerõs�kn�l laktak. Hatsz�z-h�tsz�zan voltak jelen.

Az 1997-ben elhelyezett eml�kt�bla a k�vetkezõ feliratot tartalmazza:

 

 Na pamiatku vys•ahovan�ch a odvleèen�ch –

A kitelep�tettek �s meghurcoltak eml�k�re

1947–1997.