BUG�R ALAD�R FELVID�KIEK �S N�METEK DOROGON

A csall�k�zi Felsõv�moson sz�lettem. Sz�leimmel 1947-ben ker�lt�nk �t illeg�lisan Magyarorsz�gra, �ttelep�tett rokon csal�dokhoz csatlakozva, az ottani k�nyszerint�zked�sek, �ld�ztet�sek �s a teljes vagyonelkobz�s k�vetkezm�nyei elõl menek�lve. Val�j�ban az �ttelep�t�st – 1947 szeptember�ben – m�g csak eg�szen kis gyermekk�nt �ltem �t, azonban cseperedve – k�zvetett, k�zvetlen m�don ennek hat�sa v�gigk�s�rt eg�sz eddigi �letemen, jelentõsen befoly�solva sorsom alakul�s�t. Sz�leim meghurcoltat�s�nak, t�nkret�tel�nek k�vetkezm�nyei az eg�sz csal�dot �rintett�k, de csak hossz� �vek m�lt�n – felnõtt� v�l�som ut�n – tudatosultak bennem a sok szenved�s, keserûs�g ok-okozati �sszef�gg�sei. (…)

A b�csi d�nt�sek hat�ly�t jogilag az 1947. �vi p�rizsi b�keszerzõd�s semmis�tette meg, vissza�ll�tva a trianoni – sõt m�g ann�l is szûkebb – �llamhat�rokat. Az akkori politikai felfog�s �s a gyõztes sz�vets�ges hatalmak elk�pzel�sei szerint h�bor�s vesz�lyt jelentõ revansizmust �s nacionalizmust a tiszta nemzet�llamok

l�trehoz�s�val kellett volna felsz�molni. Erre az egyes �llamok etnikai �sszet�tel�nek megv�ltoztat�s�t tartott�k a legalkalmasabb eszk�znek, p�ld�ul a lakoss�gcsere r�v�n.

Az 1945 nyar�n Potsdamban �ssze�lt �rtekezlet�k�n d�nt�st is hoztak erre vonatkoz�lag, v�grehajt�s�val a l�trehozott Sz�vets�ges Ellenõrzõ Bizotts�got b�zt�k meg. Ezt az elk�pzel�st szorgalmazta a gyõztes hatalmakhoz csatlakozott Csehszlov�kia emigr�ns majd a kassai korm�nyprogram v�grehajt�s�t c�lul kitûzõ t�nyleges korm�nya is: a h�rom �s f�lmilli� n�met mellett az akkori h�bor�s m�telynek tekintett magyar lakoss�gt�l is r�vid idõn bel�l meg k�v�ntak szabadulni.

Jaj a legyõz�ttnek! – tartja a r�gi r�mai mond�s, �s ez nem vesz�tett �rv�ny�bõl a 20. sz�zadban sem.

Ki lehetett hirdetni Csehszlov�ki�ban a magyarok jogfosztotts�g�t, kollekt�v bûn�ss�g�t megfogalmaz� bene�i dekr�tumokat, csal�dok ezreit lehetett deport�lni Csehorsz�gba, intern�lni gyûjtõt�borokba, megfosztva õket becs�letes munk�val szerzett vagyonukt�l. Ezen t�rv�nys�rtõ t�lkap�soknak, int�zm�nyes�tett szabadrabl�soknak – a magyar korm�ny k�zbenj�r�s�ra – a sz�vets�ges hatalmak nyom�s�nak eredm�nyek�nt szakadt v�ge, �s kezdõdtek meg a k�t orsz�g korm�nyai k�z�tt a t�rgyal�sok a konszolid�ltabb form�ban t�rt�nõ �ttelep�t�sekrõl.

A p�rizsi b�keszerzõd�s �ltal is oda�t�lt szlov�kiai ter�letekrõl h�romf�le m�don, j�l elk�l�n�thetõ csoportokban ker�lt �t mintegy k�tsz�zezer magyar lakos az anyaorsz�g ter�let�re. Elsõ hull�mban 1944 v�g�tõl, �s a tov�bbi egy-k�t �vben azoknak a magyaroknak kellett t�vozniuk, akik z�mmel az 1938 ut�ni visszacsatolt ter�leten k�zigazgat�sban, oktat�sban alkalmazottk�nt dolgoztak. Meg�lhet�s�ket az �llami hivatalok, int�zm�nyek, iskol�k munkahelyei biztos�tott�k. Ennek megszûn�s�vel l�tbizonytalans�gba

ker�ltek, s a csehszlov�k hat�s�gok r�vid p�r h�t alatt lakhelyeik elhagy�s�ra sz�l�tott�k fel õket.

A magyar nyelvû oktat�st a csehszlov�k korm�ny 1944 õsz�tõl rendeletileg megsz�ntette, �s az �ll�stalann� v�l� pedag�gusok k�z�l a t�bbs�g r�k�nyszer�lt erre a megold�sra. �gy ker�lt Dorogra is j� p�r csal�d: a Palk�, P�rma, Rezner csal�dnevek ismert �s k�ztiszteletben �ll� pedag�guscsal�dok nevei.

A m�sik j�l elk�l�n�thetõ csoportot azok a magyarok alkott�k, akik mag�nv�llalkoz�k�nt, gazd�lkod�k�nt, �zletemberk�nt jelentõs mag�nvagyonnal rendelkeztek, s akik vagyon�ra szemet vetettek az akkort�jt a hegyekbõl le�raml� nincstelen szlov�k partiz�nok. Ehhez nagy seg�ts�get ny�jtottak az ottani nemzeti bizotts�gok, amelyek sorozatban gy�rtott�k a „konfisk�l�” (elkobz�) hat�rozatokat. Hi�ba volt a magyarok �rdekeit v�dõ konzuli bizotts�g a magyar �llam k�pviselet�ben Pozsonyban, jogorvoslatra gyakorlatilag nem volt m�d.

Ezeknek a t�rv�nytelens�geknek v�lt �ldozat�v� t�bbek k�z�tt csal�dom is, amelynek dokumentumait a mai napig õrz�m. Az �gy f�ld�nfut�v�, otthontalann� tett csal�dok – ha k�pesek voltak t�l�lni ezeket a megr�zk�dtat�sokat – menek�ltk�nt, a Dun�n �tkelve, vagy k�l�nb�zõ m�s m�don eg�szen 1947 v�g�ig, 1948 elej�ig tart� menek�lt�radatban jutottak �t Magyarorsz�gra. Ezt a menek�l�si k�nyszert a meg�lhet�si l�talapok elveszt�se, a politikai fenyegetetts�g induk�lta, s val�j�ban ezek az emberek csak nagyon nehezen, m�sok seg�ts�g�re utalva tudtak az elhagyotthoz nem is hasonl�that� szer�ny otthont teremteni maguknak. T�bbs�g�k elszeg�nyedve, megkeseredve �lte le �let�t, b�zva abban, hogy ezt az �gbeki�lt� igazs�gtalans�got, mely vel�k t�rt�nt, elõbb-ut�bb orvosolni fogj�k.

176 Sajnos nem �gy t�rt�nt. A harmadik csoportot a hivatalosan, a k�t orsz�g k�z�tti egyezm�nyekben szab�lyozott m�don �ttelep�tett magyars�g alkotta. Sz�mszerûleg legnagyobb, a rendelkez�sre �ll� adatok szerint ak�r 100 ezer fõ nagys�gban is. Sajnos �nk�ntess�grõl itt sem lehet besz�lni, ellent�tben a Magyarorsz�gr�l Csehszlov�ki�ba �ttelep�lõ mintegy 60-70 ezer szlov�k nemzetis�gû lakossal szemben, kik csehszlov�kiai agit�torok biztat�s�ra, a jobb �let rem�ny�ben, elsõsorban az elszeg�nyedett r�tegekbõl kiker�lve v�llalkoztak az �ttelep�l�sre.

A szlov�k nemzetis�gû lakoss�gnak az a r�sze, amely Magyarorsz�gon t�bb gener�ci�n kereszt�l egzisztenci�t teremtett mag�nak, meg�lhet�s�t biztos�t� vagyonnal, j�vedelemmel rendelkezett, tov�bbra is Magyarorsz�got v�lasztotta haz�j�nak. A Magyarorsz�gra �ttelep�tendõ szlov�kiai magyars�g k�z�l az �rintett csal�dokat az �ttelep�t�st v�grehajt� bizotts�gok kijel�lt�k, �s ez k�telezõ �rv�nyû volt sz�mukra.

Mi alapj�n t�rt�nt ez a kijel�l�s? Ki lehet jelenteni: elsõsorban vagyoni helyzet j�tszott d�ntõ szerepet, az, hogy mi marad ott az �ttelep�tendõk ut�n. M�sik d�ntõ t�nyezõ a magyar nemzetis�g megvall�sa volt, melyet az 1930. �vi n�psz�ml�l�s adatai alapj�n �llap�tottak meg. Az 1938. �vet k�vetõen odaker�lõ magyarokat eleve illeg�lis ott tart�zkod�nak tekintett�k. Az �gy kijel�lt csal�dok megkapt�k a kitelep�l�sre felsz�l�t� �gynevezett „feh�rlapot”.

Sok-sok csal�d szakadt sz�t az �ttelep�l�sek ut�n, a csal�d egy r�sz�t k�telezt�k az �ttelep�l�sre, m�s r�sze valamilyen okb�l maradhatott. Sokan b�ztak abban, hogy valamikor visszaker�lhetnek, azonban erre m�r nem ker�lhetett sor.

A Magyarorsz�gr�l kitelep�tett n�metekkel szemben az �ttelep�tett magyars�g annyi elõnnyel rendelkezett, hogy a meg�llapod�sok alapj�n ing� vagyon�t mag�val hozhatta. Az �ttelep�t�s vas�ton, marhavagonokban t�rt�nt. Dorogra 1947 szeptember�ben �rkeztek meg az ide �ttelep�tettek, legt�bben a dunaszerdahelyi j�r�sb�l. T�bb csal�d k�zvetetten ker�lt Dorogra, m�s magyarorsz�gi helys�gekbõl, ahov� deport�lt�k õket, k�rv�nyezve �tker�l�s�ket. Ennek csal�degyes�t�si okain k�v�l az elhagyott sz�lõf�ld k�zels�ge, a visszav�gy�s is ind�t�ka volt.

Mi v�rta az ide �rkezõ �ttelep�lteket Dorogon? Milyen politikai, t�rsadalmi k�zegbe, l�gk�rbe ker�ltek az �jabb „telepesek”? �gy nevezte tudniillik a helyi k�znyelv – erõsen dehoneszt�l� tartalmi t�lt�ssel – az elhagyott sv�b ingatlanokba betelep�lõket. Gyanakv�s, k�tked�s, ellenszenv – ezek voltak az elsõ emberi reakci�k vel�k szemben.

Mi sz�lte ezeket a negat�v emberi megnyilv�nul�sokat? Elsõsorban az, hogy a dorogi õslakoss�gb�l – hiszen m�lt�n nevezhetj�k azoknak az 1700-as �veket k�vetõen Dorogot ben�pes�tõ n�met nemzetis�gû lakosokat – erõszakkal, m�lt�nytalan, embertelen m�don kiszak�tott�k azokat a becs�letes, szorgalmas, tehetõs sv�b csal�dokat, akik m�lt�n b�zhattak abban, hogy a h�bor� befejez�se ut�n k�t �vvel nem �rhetik õket atrocit�sok, s hogy az igazs�g �rv�nyre jut, hiszen kor�bbi �let�tjuk alapj�n nyugodt lelkiismerettel n�ztek a j�võ el�be. Nem �gy t�rt�nt. Kitelep�t�s�k okak�nt a helyi k�ztudatban is az terjedt el, hogy

helyet kellett csin�lni a Csehszlov�ki�b�l �rkezetteknek. Ez val�j�ban �gy is lehetett, hiszen a magyar korm�ny is k�rte a Szovjetuni� seg�ts�g�t a n�mets�g kitelep�t�s�nek folytat�s�ban. Ennek eredm�nyek�nt a dorogi kitelep�tettek m�r a betelt amerikai �vezet helyett csak a szovjet megsz�ll�si �vezetben (a k�sõbbi NDK ter�let�n) kaptak elhelyez�st.

Tov�bbi alapot adott ennek az ellenszenvnek az 1944 v�g�n Dorogr�l evaku�lt sv�b csal�dok itt hagyott ingatlanaiba bef�szkelt – kor�bban a k�rny�krõl verbuv�l�dott –, �nk�ntes telepes t�rsas�g �letvitele, akik – tisztelet a kiv�telnek – a sz�pen rendben tartott gazdas�gokat r�vid idõn bel�l lez�llesztett�k, az ott hagyott vagyont�rgyakat elherd�lt�k, f�l�lt�k.

Most pedig j�tt egy �jabb t�rsas�g, akik megint a m�s�ba telepedtek be. Mert innen is azokat telep�tett�k ki, akiktõl volt mit elvenni. Val�j�ban az eml�tett ellenszenven k�v�l, mely adott k�r�lm�nyek k�z�tt teljesen �rthetõ volt, sz�pen meg�p�tett, j�l vezetett paraszti gazdas�gok v�rt�k az �ttelep�lõket.

Itt a fejõsz�ktõl a szõlõpr�sig, sz�nt�-vetõ eszk�z�ktõl a j�l mûvelt szõlõkig minden a rendelkez�sre �llt.

Vagyis az �ttelep�tettek sz�m�ra – az �ttelep�l�s okozta lelki traum�t lesz�m�tva – meg�lhet�si probl�m�k nem jelentkeztek a menek�ltek�hez viszony�tva.

Belenyugv�s, belet�rõd�s. Belenyugodni ebbe az �rintettek tal�n soha sem tudtak. Bele kellett t�rõdni a megv�ltoztathatatlanba, hogy vissza�t nincs, hogy csak a sz�ve h�zza vissza az embert az elhagyott otthon�ba, a gõzmozdony m�r nem. Szeg�ny ap�m m�g sok �v m�lt�n – mikor �tlev�llel vissza lehetett l�togatni – sem ment vissza. „Mit n�zzek ott? Azt, hogy m�sok mik�nt dõzs�lnek az eny�mben?!” – mondta. Ezek az �rz�sei 177 v�gigk�s�rt�k �let�t: megf�radva, 75 �ves kor�ig tart�, akt�v munkaviszony ut�n, n�h�ny nyugd�jas �vet k�vetõen tal�lt v�gsõ nyughelyet itt, Dorogon. Sz�munkra, a m�sodik gener�ci� sz�m�ra az �ttelep�t�s m�r nem azt jelentette, mint sokat szenvedett sz�leimnek. Mi m�r itt nõtt�nk fel, sokan k�z�l�nk itt is sz�lettek. Sz�munkra Dorog v�lt „sz�lõhelly�”, ahol magyark�nt saj�t haz�nkban �lhet�nk.

Megb�k�l�s. Nyilv�nval� �s dics�retes sz�nd�ka a helyi �nkorm�nyzatnak, hogy az �vekkel kor�bban elind�tott, magasztos szellemû megb�k�l�s napi esem�nysorozatot �sszekapcsolja a kitelep�t�sek helyi 50 �ves jubileum�val. Mert meg kell b�k�lni, nincs m�s elfogadhat� alternat�va. Ez a k�v�nt megb�k�l�s itt helyben, a lakoss�g k�r�ben spont�n m�don t�bb mint 40 �ve t�bbnyire meg is val�sult.

Mikor a helyi lakoss�g r�eszm�lt, hogy az �ttelep�tett magyarok ugyanolyan sz�mkivetettjei a vil�gnak, hogy k�pesek tisztess�gben, becs�letesen �lni, hogy munk�jukkal elismer�st szereztek maguknak, megv�ltozott a r�luk elõ�t�letek alapj�n alkotott v�lem�ny. Hadd eml�tsek n�h�ny szem�lyes p�ld�t az akkori megb�k�l�ssel kapcsolatban. Elõsz�r saj�t csal�dom eset�t. Ap�mat, aki egy�bk�nt mosoni sz�let�sû, sv�b sz�rmaz�s� ember volt, s t�bbek k�z�tt j�l besz�lt n�met�l is, az idõsebb Wech Sebõ b�csi nem sokkal ideker�l�s�k ut�n beh�vta a pinc�be egy poh�r borra. Akkor ap�m elbesz�l�se alapj�n megismerte csal�di k�lv�ri�nkat. Ezt k�vetõen a helyiek, a k�rny�kbeliek r�sz�rõl meghat�, seg�tõk�sz, emberbar�ti megnyilv�nul�sokat tapasztaltunk. Azt, hogy k�pesek voltunk t�l�lni azokat az �ns�ges, emberny�z� idõket, nagyon sokban k�sz�nhetõ a helyi, z�m�ben n�met nemzetis�gû lakoss�g seg�ts�g�nek.

Seg�tettek, amivel csak tudtak, elsõsorban keny�rkereseti lehetõs�ggel: any�mnak jutott varrnival�, ap�mat is alkalmazta, aki tudta. Sohasem felejtem el a vel�nk szemben lak� Laub h�zasp�r j�indulat�t, szeretet�t – õk voltak Erdõsi M�ty�s kanonok �r nevelõsz�lei –, melyet gyerekk�nt tapasztalhattam.

Jutott a friss kecsketejbõl a gyereknek, mert az kell a gy�gyul�shoz, s ha �pp a sz�p nagy szemû szeder �rett, m�r j�tt �t �vi n�ni �rtem, hogy „m�ssz csak fel a f�ra, egy�l, amennyi j�l esik.”

K�t legjobb bar�tom is sv�b csal�d gyermeke volt, �s hogy a Locher �s Jung csal�dn�l majd h�sz �vig �n, a telepes gyerek sz�vesen l�tott bar�tja voltam saj�t gyerek�knek, a megb�k�l�sen nyugv� hum�num eredm�nye.

Wech, Stolcz, Puchner, Hauck, Schalk, mind dorogi csal�dok nevei, s a felsorol�s nem is teljes, akik tan�bizonys�got tettek embers�g�krõl a vel�nk szembeni viselked�s�kkel. Az �rintett szem�ly unok�ja mes�lte el a m�ltkorj�ban, hogy a nagyapja, idõs Stein Ferenc is a kitelep�tendõk k�z� ker�lt feles�g�vel egy�tt. Hogy m�gsem ker�ltek kitelep�t�sre, az annak volt k�sz�nhetõ, hogy teljes vagyonelkobz�sukat k�vetõen, meg�lhet�si lehetõs�g hi�ny�ban, az itt maradt felnõtt gyermekeik nyilatkozatban v�llalt�k, gondoskodnak eltart�sukr�l.

Elkobzott h�zukba (mely a falusi templom tõszomsz�ds�g�ban �llt, a mostani v�rosk�zpont hely�n) a Felvid�krõl �ttelep�tett Szab� J�ska b�csi ker�lt, s õ kapta meg borospinc�j�ket is az �rp�d utc�ban.

Szab� J�ska b�csi, megismerve az elõzõ, itt maradt tulajdonost, annak rendszeres bej�r�st �s haszn�latot biztos�tott kor�bbi pinc�j�be. Stein b�csi�k Szab��khoz j�rtak tej�rt, s a k�t csal�d k�z�tt j� bar�ti, k�lcs�n�s megbecs�l�sen alapul� j� viszony alakult ki. Ugyan�gy eml�t�sre �rdemes, amit Sz�her Kat� n�nitõl hallottam a minap, kik mint p�kmesterek egy p�ks�get kaptak juttat�sk�nt, a hozz� tartoz� csal�di h�zzal a Szent Istv�n utc�ban, hogy a k�ztiszteletben �ll� volt b�r�, K�rer b�csi is ink�bb hozz�juk ment õr�ltetni, mint m�s helyi p�kmesterhez. Vagyis k�sz�nhetõen az egyszerû emberi gondolkod�sm�dnak, hum�numnak, a megb�k�l�s a lakosok k�z�tt az idõ m�l�s�val l�trej�tt. Hi�ba m�lt el azonban majd �tven esztendõ, ez a sok hely�tt tan�s�tott j� p�lda sem tudta az �rintett orsz�gok korm�nyzat�t arra �szt�n�zni, hogy ehhez a megb�k�l�shez a maguk r�sz�rõl hivatalos egyezm�nyek, rendelkez�sek, vagy �ppen t�rv�nyalkot�s seg�ts�g�vel hozz�j�ruljanak, azt beteljes�ts�k. A volt Csehszlov�kia, illetve annak ut�d�llamai nem �rv�nytelen�tett�k a mai napig sem a magyarok jogfosztotts�g�t, kollekt�v bûn�ss�g�t kimond� bene�i dekr�tumokat. Ennek megt�tele, a kor�bbi korm�nyk�zi egyezs�gek, illetve a p�rizsi b�keszerzõd�sben foglaltak miatt ink�bb csak erk�lcsi jelentõs�ggel b�rna, de jelentõs politikai enyh�l�st eredm�nyezne.

Ugyan�gy a magyar korm�nynak is rendeznie kellene v�gre a p�rizsi b�keszerzõd�sben �tven �vre r�gz�tett k�telezetts�geit, melynek hi�nya miatt m�g az Alkotm�nyb�r�s�g is elmarasztalta, kimondva a „mulaszt�sos alkotm�nys�rt�s” fenn�ll�s�t. Csak az eml�tett mulaszt�sok p�tl�s�nak megt�rt�nte ut�n teljesedhet ki az �hajtott megb�k�l�si folyamat.

K�sz�net. B�zva az �rintettek egyet�rt�s�ben, ez�ton szeretn�k k�sz�netet mondani Dorog v�ros t�rsadalm�nak az�rt, hogy befogadott benn�nket, hogy otthont, meg�lhet�st ny�jtva sz�munkra haz�ra lelhett�nk a r�gi�ban. K�sz�net azoknak, kik emberk�nt viselkedtek az embertelens�gben, f�l�l tudtak emelkedni jogos s�relmeiken, bar�ti seg�tõ kezet ny�jtva a sors�ld�z�tteknek. 178.