Oda�llt a fogattal a r�paf�ld sz�l�re, hogy most m�r rakj�k meg r�p�val. V�rta õket az �llom�son, hogy �tadja a r�p�t, de hi�ba v�rt. Visszament, hogy mi�rt nem j�nnek. Itt volt az �t, itt meg a rak�s. Õk a lovakkal �t�lltak a r�parak�s m�sik oldal�ra, a felturk�lt r�paf�ldre, �s ott rakt�k meg a kocsit, de nagyon. A lovak nem tudt�k kih�zni, mert a sz�nt�f�ldrõl nem lehetett. H�t mi�rt mentek oda? Mert itt k�zelebb volt a r�p�t rakni. Nem vill�val h�nyt�k, mert �gy nekik lepotyogott, k�zzel rakt�k meg, de j� alaposan. H�t ilyen dolgokat csin�ltak sorba, azt�n mondta a gazda, hogy õk nem kellenek, keres helyett�k m�sokat. Õk pedig innen nem mennek, mert õk szeretnek itt, j� koszt van, j� hely�k van, j� �gyuk van. Õk itt akarnak maradni.

Annyira ment, hogy a gazda v�g�l elint�zte, hogy helyezz�k szabadl�bra õket, mert nem haszn�lhat�k. 168 A b�ty�m �gy j�tt haza, azt�n megnõs�lt, nagykeszi l�nyt vett el, odahozta a sz�lõi h�zba. 1948-ban õ j�tt feles�gestõl a sz�leimmel K�rny�re, a kisl�nya m�g egy�ves se volt a telep�t�skor, vel�k ment m�g a tizen�t �ves G�za �cs�m.”

A vagon�roz�s ut�n �j otthon A csehszlov�kiai magyarok kitelep�t�se 1947 �prilis�ban kezdõd�tt. Tizenkettedik�n a hajnali �r�kban indult el az elsõ k�t szerelv�ny Magyarorsz�g fel�. Az �ttelep�tett magyarok 160 ezer holdat vesz�tettek, 15 700 lak�h�zb�l k�lt�ztek ki. Az utols� (k�nyszerbõl) �ttelep�lõk 1949 nyar�n l�pt�k �t a szlov�k–magyar hat�rt.

Vid��k tizenk�t vagonba zs�folt�k elhozhat� ing�s�gaikat, m�ig õrzik a vagonok lelt�r�t. Hoztak kukoric�t, pr�selt lucern�t, sz�n�t, term�nyt, b�torokat, �llatokat, elhozt�k a sz�tszedett kukoricag�r�t, a pajt�t, a diszn��lat. K�rny�n nem �ppen szab�lyszerû volt a fogadtat�s. A vonatkoz� rendelkez�sek szerint az �ttelep�tettek minõs�tett h�zakat kaptak, olyan minõs�gûre voltak jogosultak, mint amilyet odahagytak. Vid��knak a falu k�zep�hez k�zeli tereb�lyes porta j�rt, de a helyi telep�t�si biztos a Kis utcai, egyszob�s v�lyogh�zba ir�ny�totta õket, a Vid��knak rendelt port�t egyik rokon�nak sz�nta.. A csal�dfõ, Vida Ferenc r�gvest a fõv�rosba utazott, az orsz�gos telep�t�si bizotts�gn�l protest�lt. Panasz�nak helyt adtak, �s a K�rny�re hat�s�gi aut�val �rkezõ orsz�gos megb�zott azonnal int�zkedett, �gy

Vid��k halad�k n�lk�l elfoglalhatt�k a sz�mukra rendelt h�zat.

Rangos porta volt ez, a falu utols� b�r�ja �p�ttette a fi�nak, de nem �ratta a fia nev�re, mert a fi� a sz�lõi akarat ellen�ben h�zasodott. A b�r� a sv�b kitelep�tettek sors�ra jutott, �s a nev�n l�võ h�zat a hat�s�g kisaj�t�totta. Vid��k — imm�r birtokon bel�l — ismerkedtek a h�zzal, a telekkel. Vida Ferenc �ppen az otthonr�l sz�ll�tott diszn��lat pr�b�lta �ssze�ll�tani, amikor megsz�l�totta a szomsz�d. Minek bajl�dik azzal az �llal, ott van a hidas �resen, tegye abba a disznait. Az a m�s�, v�laszolta a csal�dfõ. A szomsz�d ezut�n elh�vta a b�r� faluban maradt fi�t, hogy megbar�tkoztassa a felvid�ki gazd�val. Mint r�videsen kider�lt, a b�r� fi�t, Erdei J�zsefet �s Vida Ferencet nem kellett bemutatni egym�snak. Ismert�k egym�st m�g a Felvid�krõl.

Erdei J�zsef a h�bor�s �vekben nem v�llalta az SS-katonasort, ez�rt munkaszolg�latra rendelt�k. Bajt�rsaival Nagykeszi hat�r�ban �st�k a l�v�sz�rkot, �s Vida Ferenc egyik unokah�g�nak pajt�j�ban voltak elsz�ll�solva. Az asszony f�rje meghalt az orosz fronton, egyed�l maradt n�gy kisgyerekkel �s egy meglehetõs gazdas�ggal. Vida Ferenc igyekezett seg�teni neki, s magyar munkaszolg�latosok is megsajn�lt�k a fiatal �zvegyet. A k�rnyei Erdei J�zsef �s munkaszolg�latos t�rsai sokat v�llaltak a n�gy-gyermekes �zvegy gazdas�g�ban, e munk�k k�zben bar�tkozott �ssze Erdei J�zsef Vida Ferenccel. (Erdei J�zsef a csal�di h�zat 1964-ben v�s�rolta vissza Vida Ferenc gyermekeitõl, m�lt�nyos �ron. 2003-ban Erdei J�zsef fia, a b�r� unok�ja lakik a h�zban. A b�r�-unoka tagja a k�rnyei k�pviselõtest�letnek.)

Mik�zben a hattag� Vida-csal�d K�rny�n a gazdas�g �jrateremt�s�vel foglalkozott, fiuk, a huszonk�t �ves Vida Jenõ Nagykesziben �zvegy nõv�r�vel �s annak kisfi�val k�sz�lt a soron k�vetkezõ transzportba.

B�r megkapt�k a kitelep�t�sre a feh�rlapot, nem kellett csomagolniuk, sz�lõfalujukban maradhattak.

Idõk�zben Csehszlov�ki�ban is megt�rt�nt a kommunista hatalom�tv�tel, �s a kitelep�t�sek befejezõdtek.

1948. okt�ber 12-�n a csehszlov�k minisztertan�cs elfogadta a magyarok �llampolg�rs�g�ra vonatkoz� t�rv�nyjavaslatot. Ennek volt a k�vetkezm�nye, hogy Vida Jenõt beh�vt�k katon�nak, m�r magyar l�t�re sem minõs�lt megb�zhatatlannak. �ltal�ban a Szud�taf�ldre vitt�k a magyarokat katon�nak, a cseh–nyugatn�met hat�rra. A magyarok k�z�tt elterjedt, hogy a csehek ezen a szakaszon h�bor�t�l tartanak. F�lnek, hogy a n�metek vissza akarj�k foglalni a Szud�ta-vid�ket – j� lesz oda a magyar katona, v�dõb�sty�nak.

Vida Jenõnek nem akar�dzott a cseh–n�met hat�rvisz�lyba katon�skodni. A pozsonyi magyar konzul�tuson – tekintettel a h�bor�ban, fogs�gban t�lt�tt �veire – mentes�tett�k a katonai szolg�lat al�l, �m a szlov�k adminisztr�ci�, ha katon�t nem tudott, legal�bb szlov�k nemzetis�gû �llampolg�rt akart csin�lni belõle.

A szlov�k bel�gyi megb�zott 1946 j�nius�ban kelt rendelet�vel kezdõd�tt a magyar lakoss�g k�r�ben az �gynevezett reszlovakiz�ci�, a visszaszlov�kos�t�s. A rendelet szerint, ha a magyarok szlov�knak vallj�k magukat, visszakapj�k �llampolg�rs�gukat, ha viszont nem, kiutas�tj�k õket Csehszlov�ki�b�l. A v�geredm�ny: a reszlovakiz�ci�s bizotts�g mintegy 300 ezer magyart nyilv�n�tott szlov�k nemzetis�gûnek.

1945-tõl 1949 k�zep�ig 200 ezer magyar hagyta el a Felvid�ket: 1950-ben 367 ezer a szlov�kiai magyars�g l�leksz�ma. 1941-ben ezen a ter�leten t�bb mint 728 ezer (85 sz�zal�k) magyar �s 113 ezer (13 sz�zal�k) szlov�k anyanyelvû lakos �lt. 1950-re a magyarok l�leksz�ma 450 ezerrel fogyott, a szlov�kok� 142 ezer szlov�k telepessel nõtt.

„Vida Jenõvel nem lehet b�rni”

Vida Jenõ nem hagyta mag�t „reszlovakiz�lni”. Hat�rozott hat�s�gi felk�r�sre sem fogadta el a csehszlov�k �llampolg�rs�got. Kiutas�tott�k az orsz�gb�l, �gy 1950-ben õ is megjelent K�rny�n. A j� sz�k�szs�gû fiatalembert a faluban egy-kettõre a rem�nyteli k�derek k�z� sorolt�k. M�g alig kezdett seg�dkezni a csal�d �jonnan kapott tizen�t holdas gazdas�g�ban, m�ris beiskol�zt�k egy hathetes termel�si felelõs-tanfolyamra. �ll�st ezut�n nem kapott, mert a beiskol�z� helyi f�ldmûves sz�vetkezetnek a k�zs�gi (�r�studatlan) p�rttik�r volt a termel�si felelõse. Tov�bbra is csal�d f�ldjein dolgozott. Akkoriban m�r szervezgett�k a termelõsz�vetkezeteket, de hi�ba j�rtak ki Tatab�ny�r�l az agit�l�k, nemigen akart gyarapodni a l�tsz�m.

„1950. augusztus huszadika elõtt, egy szombati napon hazaj�tt a b�ty�m Tat�r�l, õ ott volt rendõrtiszt, hogy szabads�gra k�ldt�k. A nõv�rem Dadon volt gyermekgondoz�nõ, az is j�tt, hogy szabads�gra k�ldt�k. Az �cs�met, aki Le�nyv�ron dolgozott v�ndork�nyvelõk�nt, azt is hazak�ldt�k. A p�csi rendõrtiszt b�ty�mat is szabads�golt�k. Mindõj�knek azt mondt�k, hogy addig lesznek szabads�gon, am�g a k�rnyei p�rttitk�r nem jelenti, hogy �desapjuk al��rta a sz�vetkezeti bel�p�si nyilatkozatot. �r�lt�nk, hogy a csal�d egy�ttvan, nagy boldogs�g, nagy besz�lget�s volt, �desap�m meg eg�sz �jszaka az udvaron le-f�l j�rk�lt. A testv�rekkel �gy egyezt�nk meg, hogy �desap�m �rja al� a bel�p�si nyilatkozatot, �s mivel nincsen nyugd�ja, minden gyerek minden h�napban k�ld neki p�nzt, hogy meg�lhessen. De a sz�vetkezetbe dolgozni ne menjen. �reg volt m�r, 1886-ban sz�letett. Mindent bevitt a sz�vetkezetbe, f�ldet �llat�llom�nyt, gazdas�gi felszerel�st.”

Hogy a Vida-csal�d f�ldjei a t�eszhez ker�ltek, Vida Jenõt is kezdt�k t�esztagnak tekinteni, �s megint beiskol�zt�k: a szigligeti kast�lyban tanulta �t h�napig az �llatteny�szt�st. Ezt�n a t�eszben dolgozott egy �vet, majd a tatai j�r�si tan�cs �llatteny�szt�si fel�gyelõs�g�n, innen �jra beiskol�zt�k, most a g�d�llõi mezõgazdas�gi akad�mi�ra. Az akad�mia ut�n a k�rnyei V�r�s Csillag t�eszbe helyezt�k, agron�musnak, 1953-ban. Ezt�n a kiteljesedõ szocialista mezõgazdas�g sz�mos st�ci�j�t megj�rta. Volt g�p�llom�si k�rzeti agron�mus, majd 1955-tõl 1964-ig k�rnyei V�r�s Csillag termelõsz�vetkezet eln�ke.

Sz�vesen mes�lt arr�l az apr�munk�r�l, ahogyan a t�esz alap�t� tagjait, az egykori uradalmi csel�deket �s szeg�ny alf�ldi j�vev�nyeket megtan�totta arra, hogy a „k�z�s”, a t�eszben v�gzett munka nem al�bbval�, mint a parancsra teljes�tett uradalmi szolg�lat. A p�rtappar�tus l�pcsõit ker�lgetve megszervezte, hogy a sz�vetkezet tehen�szet�bõl – a tejipart megker�lve – palackozott tejet sz�ll�thassanak a Tatab�nya-kertv�rosi b�ny�sz-feles�gek h�ztart�s�ba. J�l ismerte a falut, egy regiszteres k�nyvecsk�ben azt is f�ljegyezte p�ld�ul, hogy kinek sz�letett unok�ja, kinek a gyereke h�zasodott meg. A t�eszbõl v�g�l az�rt kellett mennie, mert a „vonalas” p�rtvezet�s �gy l�tta, hogy igencsak kul�k m�dj�ra igazgatja a sz�vetkezetet. „Vida Jenõvel nem lehet b�rni”, ez volt a somm�s �t�let.

Odaker�l�sekor, 1955-ben 80 fill�rt �rt egy munkaegys�g, s amikor lek�sz�nt az eln�ks�grõl – 80 forintot. A sokat pr�b�lt, b�tors�gos felvid�ki Vida Jenõ ut�n egy megfontolt tekint�lyes sv�b gazda, a tõsgy�keres k�rnyei Prekob J�nos lett a t�eszeln�k. A sz�vetkezet vagyona m�ra sem apr�z�dott sz�t, a V�r�s Csillag f�ldjeit ma a Pat�r Rt. mûveli. A t�rsas�got vezetõ F�thy �lmos t�eszeln�k volt, õ k�vette Prekob J�nost az eln�ks�gben.

Vida Jenõ 1964-tõl tizennyolc �ven �t a tatai V�zgazd�lkod�si T�rsulatn�l dolgozott, melioriz�ci�s k�rd�sekben volt megyei szaktan�csad�. Ami�ta K�rny�t elhagyta, �let�be nyugalom k�lt�z�tt. 1964-ben testv�reivel eladt�k a k�rnyei h�zat, �gy tudt�k elosztani az �r�ks�get.

Vida Jenõ Tatab�nya-B�nhid�n telepedett le, kertes csal�di h�za k�r�l val�s�gos kis arbor�tum burj�nzik.

�r�kz�ldjei k�z�tt s�t�lva �gy tetszik, a falusi l�tn�l b�k�sebb a v�rosi. Az iskol�z�d�st�l m�ig sem tudott elszakadni, rendszeres hallgat�ja a tatai nyugd�jas fõiskola kurzusainak, ide k�rnyei felvid�ki iskolat�rsai is j�rnak. Olykor megl�togatja tatai, p�csi, p�pai rokonait, K�rny�n �s a felvid�ki Nagykesziben szint�n rokonok, bar�tok fogadj�k.

Az egykori V�r�s Csillag t�eszben (�s az „elõd”-sz�vetkezetekben) k�nytelens�gbõl sok felvid�ki �sszeverõd�tt. Voltak esztendõk, amikor õk adt�k a tags�g z�m�t, hisz õk sz�m�tottak a faluban potenci�lis f�ldtulajdonosnak, a helybeli sv�b gazd�k jav�t idejekor�n megszabad�tott�k a f�ldtõl. Nem mondhat� persze, hogy a Felvid�ken tehetõsnek mondhat� gazd�kb�l lelkes gyalogmunk�s lett a k�rnyei t�eszf�ldeken.

Aki tehette, ink�bb a vagyon�r�l mondott le, mint a szabads�g�r�l. Vida Jenõ eln�ks�ge idej�n keveredett a sz�vetkezetbe a csall�k�zi �szorb�l sz�rmaz� Kirchner Alajos is. Kor�bbi, felvid�ki gazda�let�ben nem szolgai kolhoz-munk�hoz szokott. Nem lelt k�l�n�sen nagy �r�met abban, hogy t�eszfogatosk�nt — feh�r ingben, fekete csizmanadr�gban, f�nyes sz�r� csizm�ban — maga hajthatta a Felvid�krõl �tmenek�tett �s K�rny�n elkommuniz�lt lovait.

Csall�k�zi k�pek A csall�k�zi Kirchner Alajos parasztpolg�r-vil�gb�l telep�lt n�gytag� csal�dj�val az elszeg�ny�tett, „f�ldalapi” (elkobzott, kisaj�t�tott) h�zak sokas�g�r�l nevezetes K�rny�re. Kirchner�k a t�rzsgy�keres sv�b Tremmel-csal�d h�z�ba k�lt�ztek, a fõutc�ra. Amikor meg�rkeztek, azonnal nem foglalhatt�k el a h�zat, mert m�g tele volt ing�s�gokkal, az �lakban szoroskod� 120 diszn�t a k�zs�gh�za emberei etett�k. A h�z egykori lak�ja a n�hai gazda �zvegye, �s annak fia, ifj� Tremmel Antal volt. Anya �s fia a hat�s�gi k�nyszert megelõzve – kis k�zipoggy�sszal – k�lt�z�tt el j� messzire, egy K�rny�tõl vagy sz�z kilom�terre levõ nagyv�rosba. Ed�nyeket, b�torokat, gazdas�gi felszerel�seket �s minden egyebet a kisaj�t�t�k k�nye-kedv�re hagytak. Ezt�n minõs�tette a hat�s�g h�zukat „f�ldalapinak”. Tremmel�k csak hossz� �vek m�lt�n mer�szkedtek vissza K�rny�re, amikorra elcsendes�lt a sv�b-hajsza. Lesz�rmazottaik ma is a faluban �lnek. (Ahogyan bõv�l falu-ismeretem, egyre ink�bb �gy gondolom, hogy K�rny�n az 1945 elõtt �p�lt h�zak z�me ideig-�r�ig „f�ldalapi” volt. Politika- �s t�rsadalom-t�rt�neti kuri�zumot ink�bb azoknak a h�zaknak-port�knak az elõ�lete rejteget, amelyek sosem voltak „f�ldalapiak”.)

Kirchner Alajos sz�lõfaluja, �szor ‘tizedakkora’ , mint K�rnye. (2003-ban 370 lakosa van.) A k�tfalu h�zainak beoszt�sa �s �p�t�si st�lusa hasonl�tott ugyan, de az �szoriak t�gasabbak, k�nyelmesebbek voltak. („A pinc�nknek k�t nagy ablaka volt, �gy n�zett ki, mint a mostani szuter�nek. Ha azt�n itt K�rny�n kellett lemenni a pinc�be valami�rt, mindig nyafogtunk, s�rtunk, annyira f�lt�nk a s�t�tben. Ha volt n�lunk j�tsz�t�rs, lek�ldt�k magunk helyett.”)

A h�znak, az �n�ll� csal�di port�nak �szorban st�tusk�pzõ ereje volt. Kirchner Alajos nagy akarattal, elsz�nts�ggal l�tott neki, hogy csal�di otthont teremtsen. Az �n�ll�s�g megszerz�se tengernyi munk�val j�rt, tal�n a kezdet volt a legnehezebb.

�szorban a csal�di rendtart�s szerint minden gyermeket meghat�rozott �letp�ly�ra k�sz�tettek fel. A Kirchner-csal�dt�l elv�rta a falu a p�ldamutat�st, hiszen a csal�dfõ, Kirchner Ferenc tizennyolc �ven �t a falu b�r�ja volt. �t gyermeke nem v�laszthatott m�s utat, csak amit a csal�di szok�sjog megk�vetelt. A h�rom fi� a tervezett j�võnek megfelelõen nevelõd�tt. A legidõsebbet – Alajos b�tyj�t – m�r kiskor�t�l a csal�di gazdas�g vezet�s�re tan�tgatt�k, õ volt hivatott �tvenni a terjedelmes Kirchner-birtokot. (Kirchnerb�r� szerzett vagyona 58 katasztr�lis hold volt.) Alajos, a k�z�psõ fi� arra k�sz�lt, hogy kih�zasodj�k, s majdan �j gazdas�got �s otthont �p�tsen fel j�vendõ csal�dja sz�m�ra. A legkisebb fi�t – Alajos �ccs�t – szakm�t tanulni ind�tott�k, Pesten lett belõle hentesmester. A nõs�l�sek idõrendj�t szint�gy meghat�rozt�k: legidõsebb fi�nak kellett elõsz�r feles�get v�lasztani.

Kirchner Alajos nem gyõzte kiv�rni, m�g b�tyja megnõs�l. 1935-ben feles�g�l vette a k�zeli Szemet k�zs�gben lak� Fl�ri�n Jol�nt. Ap�sa �zvegyember volt, negyven holdj�nak j�vedelm�bõl hat gyermeket nevelt egyed�l, aligha fogadhatta be a fiatal h�zasokat. A Kirchner-port�ra sem k�lt�zhettek, mert Alajos b�tyja �s k�t kish�ga m�g a sz�lõkkel lakott.

Kirchner Alajos j� munkab�r�s� fiatalember volt, m�r leg�nykor�ban is v�ghez vitte, amit eltervezett.

Lovat szeretett volna, vett is mag�nak, b�rarat�ssal kereste meg a r�val�t. T�nyleges katonaidej�t egy lovasezredn�l t�lt�tte le, a lovakhoz m�g idõs kor�ban is ragaszkodott. Hint�t is szeretett volna, azt is megszerezte, ugyancsak b�rarat�sb�l. Vett egy bat�rt Pozsonyban, �s somorjai bar�taival, egy �ccsal, egy asztalossal, egy kov�ccsal �talak�tott�k hint�v�. Ezzel j�rtak azt�n sz�rakozni, mulatni a falu leg�nyei.

A fiatal Kirchner-h�zasp�r n�h�ny esztendõre b�relt h�zba k�lt�z�tt, a h�zhoz gazdas�gi �p�letek, legelõ, sõt m�g egy t� is tartozott. H�rom �v m�lva a fiatalokat az apa, Kirchner Ferenc egy �p�t�si telekkel aj�nd�kozta meg. Hat h�t alatt f�l�p�lt r� a lak�s, h�rmas ablakokkal, zsalug�terekkel, a gangot faragot fakorl�tok d�sz�tett�k, a h�z alatt v�gig pince volt. Az �p�tõanyagot – a t�gl�t, a cserepet – Tat�r�l hozt�k, 171 tutaj vitte �t a Dun�n a sz�ll�tm�nyt. R�videsen elk�sz�ltek a kamr�k, �lak, ist�ll�k, a pajta, p�r �vvel k�sõbb k�t henger alak� takarm�nysil� �s a kukoricat�rol�k. Az 1947-es kitelep�t�skor k�sz�tett vagyonlelt�r szerint a 13 m�ter hossz�s�g� h�z „az �ssze�r�s napj�t�l 80 �vig haszn�lhat�”. A lelt�rba felvett�k a 41 n�gyzetm�teres ist�ll�t, a belmagass�gk�nt 2 m�ter 70 centit m�rtek.

Az1200 n�gysz�g�le s telken, a gazdas�gi �p�letek m�g�tt Kirchner Alajos gy�m�lcs�st telep�tett,180 gy�m�lcsf�val. �ltetett lucfenyõt, j�vorf�t, kõrisf�t, szederf�kat is, m�g a vid�ken nem honos szõlõvel is k�s�rletezett.

Mind e k�zben sokat katon�skodott, ha lovaskik�pzõ kellett, sz�l�tott�k a zsolnai laktany�ba. Hol cseh, hol magyar katona volt. 1938-ban is szolg�latot teljes�tett, amikor feles�g�t sz�l�se v�rhat� neh�zs�gei miatt a pozsonyi k�rh�zba sz�ll�tott�k. A h�bor�s hangulat, az �ltal�nos mozg�s�t�s miatt a k�rh�zban csak a sz�l�sznõk, nõv�rek maradtak, s a vaj�d� asszonynak csak azt hajtogatt�k, hogy j� a magyaroknak, mert az �v�k lesz minden. Ez idõ szerint Kirchner Alajos cseh katona volt. Mire a fiatalasszony orvos kez�re ker�lt, a gyermek �let�t m�r nem tudta megmenteni.

A csal�di otthon elk�sz�lt, vir�gzott Kirchner�k gazdas�ga is, csak a gyermek�ld�s k�sett. Elsõ gyermek�k, Ter�z 1940-ben, m�sodik gyermek�k, Alajos 1942-ben sz�letett. (A n�hai jezsuita szerzetes, gonzagai szent Alajos tisztelet�re felvett keresztn�v k�tsz�z �ve �r�k�s a csal�dban, a szent a tanul�ifj�s�g v�dõszentje.)

A negyvenes �vek eleje idillikus, el�gedett hangulat� volt. „�desap�m vas�rnap befogott a hint�ba, ment�nk Somorj�ra. Odaj�rtunk szentmis�re, mert a mi falunkban csak egy kis k�polna volt. A mise ut�n a Korona sz�ll�ban tal�lkozott a n�pes rokons�g, �desap�m�k �ten, �desany�m�k hatan voltak testv�rek. A sz�ll� tulajdonosa vas�rnaponk�nt, mint aff�le j� vend�gfogad�, v�rta a k�rny�kbeli apr�bb falvakb�l a gazd�kat, csal�dost�l.

A Korona egyik k�l�nterm�ben sz�pen megter�tettek, a t�lakon pog�csa, friss m�kos meg di�spatk�.

Minden csal�d a megszokott asztal�hoz �lt. A f�rfiak egy-egy poh�r bor vagy s�r mellett megbesz�lt�k a rokons�g �gyes-bajos dolgait. A gyerekek meg a feles�gek fogyasztottak a p�ks�tem�nyekbõl. Most, hogy otthon voltunk, l�ttam, hogy romjaiban van. A Pomr� sincs m�r meg, �gy h�vt�k azt a kellemes pihenõhelyet �szor �s Somorja k�zt, ahova kij�rtak a somorjai polg�rok sz�rakozni. Ott mindig sz�lt zene, volt kis b�bsz�nh�z, vagy b�rmi, ami a gyerekeket is sz�rakoztatta. Oda t�bbsz�r elvittek minket a sz�leink.”

A negyvenes �vek m�sodik fel�ben elmaradtak a b�k�s csal�di tal�lkoz�k. A h�bor� kiker�lte �szort, csak n�h�ny k�bor orosz katona vonult �t a falun. K�z�l�k kettõ meglopta Kirchner-gazd�t, igaz�n bocs�natos m�don. Este j�ttek, reggelre m�r hûlt hely�k volt, de a gazda im�dott �s pomp�s sodrott lovainak is.

K�t kistermetû tat�r lovat hagytak eml�kbe. A bosszankod� gazda nem sejthette, hogy ezek semmi-form�j�, de igen erõs lovak milyen j� szolg�l�k lesznek majd a k�rnyei dombra fut� sz�nt�f�ldeken.

A k�vetkezõ h�vatlan orosz vend�g a „burzsuj, adj szeszt” felsz�l�t�ssal jelent meg Kirchner�kn�l, mik�zben g�ppisztollyal fenyegetõz�tt. Mivel szeszt nem tal�lt, elvitte Kirchnern� z�ld csipkeruh�j�t, amiben az asszony a somorjai gazdab�lon szokott volt megjelenni. Mivel a gazdab�lok imm�r kimentek a divatb�l, a megmaradt k�k �s fekete csipkeruh�ra sem lett t�bb� sz�ks�g.

A k�vetkezõ esem�ny megrend�tette a csal�dot.

„A magyar iskol�t 1945-ben bez�rt�k, a sz�leim be�rattak a szlov�k iskol�ba, az a falun k�v�l, a szlov�k kol�nia ter�let�n volt. 1946-ban, az iskola�v v�ge elõtt k�r�lbel�l egy h�nappal mentem hazafele az iskol�b�l. Elõttem ment egy csendõr meg egy �r. Õk is hozz�nk tartottak. Akkor k�z�lt�k a sz�leimmel, hogy deport�lnak benn�nket Csehorsz�gba. K�l�n viszik a gyerekeket, k�l�n a sz�lõket, de a sz�lõket sem egy�tt, hanem az egyiket ide, a m�sikat oda. Valami menhely lett volna a gyerekek sz�m�ra. Pontosan nem eml�kszem, hogy felnõtteknek 20 vagy 25 kil�s csomagot lehetett �sszek�sz�teni, nek�nk pedig �t kil�sat. �desany�m �sszeesett, sok�ig nem t�rt mag�hoz. Gondolom, azt sem hallotta, amikor a csendõr visszakozott. Elint�zi, �g�rte, hogy most nem deport�lnak minket. De k�sz�lj�nk, mert a feh�rlapos kitelep�t�st nem ker�lhetj�k el.”

(Az 1945 �prilis�ban kihirdetett �gynevezett Kassai Korm�nyprogram tizen�t�dik fejezete a k�zt�rsas�g ter�let�n tal�lhat� �sszes n�met �s magyar iskola azonnali bez�r�s�t rendelte el. Ily m�don sz�zezer magyar gyermeket fosztottak meg att�l, hogy anyanyelv�n tanulhasson. A csehszlov�k hat�s�gok 1946 okt�ber 19. �s 1947 febru�r 26. k�z�tt 393 magyar telep�l�srõl 43 546 magyart – k�zt�k 5422 hat �vn�l fiatalabb gyermeket deport�ltak Csehorsz�gba embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt, katonai-rendõri rajta�t�ssel, fûtetlen marhavagonokban. A deport�ltak ing� �s ingatlan vagyon�t elkobozt�k.) 172

Ami az �szori „sz�p dom” elveszt�se ut�n k�vetkezett A Kirchner-csal�d k�sz�lt a 1947-es �gynevezett feh�rlapos kitelep�t�sre. Kirchner Alajos l�d�kat gy�rtott, �s mindent beszerzett, amit lehetett, mos�szereket, konzerveket, gy�m�lcs�zt, ker�kp�rokat, tejszepar�tort.

Mindenf�le haszn�lati cikket v�s�rolt, amire sz�ks�ge lehet a csal�dnak az �j lak�helyen. 1947 augusztus�ban tizenegy vagonba zs�folt�k a csal�d ing�s�gait, f�ldmûvelõ eszk�zeit, j�sz�gait, term�ny �s takarm�nyt, meg persze a nevezetes hint�t.

„Mi elõbb kiker�lt�nk a vagonokba, utolj�ra az �desap�m j�tt a kocsival, a lovakkal. Az �llom�son a szlov�k karhatalmista kez�be adta a kulcsot. Õ csak annyit mondott, hogy „p�n sz�p dom itthagyni”… Az �desap�m �gy szervezkedett, hogy õ volt az elsõ vagonban. �jjel mentek a vonatok a bevagon�rozott magyarokkal. Mi csak akkor sz�llhattunk le egy kicsit mozogni, ha �desap�nk el�nk j�tt. Tizenegy napig v�ndoroltunk ezzel a vonattal �ssze-vissza. K�zben sokszor �llt valahol a vonat, nem a ny�lt p�ly�n, hanem mell�kv�g�nyon. Amikor meg�lltunk, mindig lecs�t hoztak, hideget �s cs�põset, m�st sose… R�kosrendezõn a nagyb�ty�m v�rt minket. Gondolom, Szlov�ki�b�l tudta, hogy �ton vagyunk. Õ hentes volt, �s �sszek�sz�tett mindenf�le f�ldi j�t, azzal fogadott. Olyan j� �zû parizert meg mortadell�t az�ta sem ettem. Nem tudom, innen hova vittek minket. Apuk�m azt mondogatta, rem�lem, gyerekek, s�k vid�kre ker�l�nk. Augusztus v�g�n indultunk, szeptember elej�re �rkezt�nk meg B�nhid�ra, igen sz�p volt a r�gi �llom�s, ott s�t�lgattunk, megcsod�ltuk a hegy tetej�n a turulmadarat. A k�vetkezõ �jjel hoztak benn�nket K�rny�re.”

Az elbesz�lõ Seres J�nosn� Kirchner Ter�z, a csal�d elsõsz�l�tt gyermeke csak h�t�ves volt a telep�t�skor.

A maga eml�kei mellett õrzi a csal�di iratt�rat is, s ut�naj�r a r�gi t�rt�neteknek. 1963-ban, amikor f�rjhez ment, a sz�leivel maradt. F�rj�vel �s gyermekeivel 1972-ben k�lt�z�tt el otthonr�l. �desanyja 1986-ban, �desapja 1987-ben halt meg.

„Eleinte mindig csak s�rtam, ha eszembe jutottak, de azt�n �sszeszedtem a pap�rokat, beletettem ebbe a kis bõr�ndbe, amivel a gyermekeim j�tszottak, am�g kicsik voltak. Most f�nyk�peket, csal�di eml�keket tartok benne. Az eg�sz �letem ebben a piros bõr�ndben van, de a sz�leim tan�t�s�t nem ezek a dokumentumok rejtik. A sz�leimtõl tanultam azt is, hogy a lehetõs�gekhez m�rten mindig legy�nk j�k az emberekhez. Ezt az�rt mondom, mert nek�nk a kitelep�t�s is sz�vb�li bar�ts�gokat hozott. Ez a t�rt�net m�g odahaza, �szorban kezdõd�tt. Magyar katonatisztek jelentek meg a falunkba, akik nyugatra k�sz�lõdtek.

A nagyb�ty�m tisztje a nagymam�m�kn�l lakott egy h�ten kereszt�l, �s mi is t�bbsz�r vend�g�l l�ttuk õt. �s 1947-ben, amikor itt K�rny�n rendezkedt�nk, �desap�m �tk�sz�nt a szomsz�dj�nak. Visszak�sz�nt az �r, �s odafordult: h�t maga az, Kirchner �r? A vend�g�l l�tott katonatiszt lakott a szomsz�dunkba, a Berkhold Anti b�csi. Õ tudta-ismerte, hogy mi hol laktunk, milyen k�r�lm�nyek k�zt �lt�nk, megk�nny�tette a k�rnyei beilleszked�s�nket. Ez a szomsz�d a falu utols� fõjegyzõnek az unoka�ccse volt. Felold�dtak vel�nk szemben a k�rnyeiek. Mindj�rt m�sk�nt indult az �let. A feles�ge, Ani n�ni is r�nk n�zett, amikor anyuk�m a hat�rban dolgozott.

Nek�nk egyszerûbb volt, mint a sz�leinknek, a gyerek k�nnyen tal�l bar�tot minden�tt. Nem tudom, hogy mit gondoltak r�lunk, ahogyan mi megjelent�nk, mert mi gy�ny�rûen voltunk fel�lt�ztetve, nekem fekete-feh�rbet�tes cipõm volt, muffom volt, kis ridik�l�m volt, konyhab�torocsk�m, babakocsim, kaucsukbab�m volt… Majdnem mindegyik�nknek, aki a Felvid�krõl j�tt. De a m�sodik napba m�r k�l�nbs�g nem volt semmi, egy�tt j�tszottunk a gyerekekkel. �ppen �gy ment�nk a v�zbe, a csatorn�ba, mint a t�bbiek. Ha mindenki a hat�rban volt, a harmadik vagy a negyedik szomsz�db�l a Kluber nagymama r�r�n�zett vagy �t csoport gyerekre. Szemben lakott a k�ntortan�t�, õ is sokszor �tj�tt, megn�zte, hogy mit csin�lunk. Ment�nk f�l az �reg temetõbe lib�kat, kecsk�ket legeltetni, mindig csapatba verõdve. Egyed�l a t�hoz nem mehett�nk vel�k, csak az anyuk�nk k�s�ret�ben. M�s gyerekek oda is eljutottak. Az apuk�nk nagyon f�ltett benn�nket, ugye k�sõn sz�lett�nk…

A sz�leim mindent megbesz�ltek vel�nk, hogyan �l�nk, milyen k�r�lm�nyek k�z�tt. Ha hozt�k a szenet, vagy valamit ki kellett fizetni, mi tudtuk, hol a p�nz… Anyuk�m gy�ny�rû betûkkel ki�rta, mikor mit kell csin�lnunk. A kisborj�t meg kell szoptatni, a tehenet meg kell fejni, �s akkor az eg�sz utca gyereke tehenet fejt, �s est�re egy cs�pp tej nem maradt, ilyen elõfordult. Amikor nagyon f�radt volt az �desap�m, aludt egy f�l�r�t. Ha kipihente mag�t, elbiciklizt�nk Majkra vagy Gesztesre. Eg�sz �ton besz�lgett�nk.

Ha apuk�m elment a k�t gyerekkel, anyuk�m nyugodtan pihent. 173 Az akkori pedag�gusok csod�latosak voltak. Mikl�s, a mostani polg�rmester nagymam�ja p�ratlan tan�t�nõ volt. Ha õ nem mondja nekem, hogy b�zik bennem, hogy �n el tudom v�gezni egy �v alatt az elsõt �s a m�sodikat, �s nem �l oda vel�nk, ezekkel a felvid�ki gyerekekkel, akkor �vet veszt�nk. Pedig neki is volt �pp el�g baja, meg gyerekei, akikrõl gondoskodni kellett. De õ tudott vel�nk �gy foglalkozni, hogy �v v�g�re ugyan�gy olvastunk, ugyan�gy csin�ltunk mindent, mint a t�bbiek. Egy zoksz� n�lk�l v�gigcsin�lta vel�nk. �pp�gy voltunk elsõ�ldoz�k, hittanra, mindenre �gy felk�sz�tett benn�nket, mint m�s gyerekeket.

�s a t�bbi pedag�gus is p�ld�san tan�tott. Maros J�nos tan�t�val m�r a m�sodik nap megismerkedt�nk, mert tõl�nk hordt�k a tejet. Volt t�bb felvid�ki tan�t�nk is, mindegyik�k sokat t�rõd�tt vel�nk. A nagy l�tsz�m� oszt�lyokhoz szinte angyali t�relem kellett, mert volt mindenfajta tanul�, felvid�ki gyerek, puszt�r�l �rkezett gyerek, toborzott munk�sok gyereke.

A felnõttek k�z�tt nagy volt a csend, de nem a b�ke csendje, ezt gyerekfejjel �n m�g nem �rthettem.

Nek�nk minden�nk megvolt, nekik viszont, az itteni sv�boknak a kitelep�t�s meg az �sszetelep�t�s mindent elvitt, A mi sorsunk tal�n idegenben is k�nnyebb lehetett, mint az �v�k idehaza. Az�rt, mert nek�nk nem kellett elmenni a h�zunk mellett minden nap, az�rt, mert az ing�s�gainkat elhozhattuk, az�rt, mert egy�tt maradt a csal�d, az�rt, mert mi magunk laktunk, õket viszont �sszek�lt�ztett�k.

A k�rnyeiek p�ld�s szorgalommal dolgoztak, �s nagyon sokat. Kellett is, mert mondjuk a szõlõ ezt megk�vetelte. Olyan volt a sorok k�ze mindig, mintha kiporsz�v�zt�k volna, nek�nk �gy sose siker�lt. De meg lehetett tõl�k tanulni a tisztas�got, a rendet, a fegyelmet, a sp�rol�st, sz�val mindazt, ami az �letben n�lk�l�zhetetlen. A sz�v�ss�guknak, az akaratuknak, a kitart�suknak k�sz�nhetõen futotta a lelkierej�kbõl arra is, hogy a megmaradt pinc�kbõl otthont csin�ljanak. A mai �prilis 4. utca ennek a folyamatnak a nyom�t viseli. A nagyon sz�p pincesor apr� h�zacsk�k t�mkeleg�v� v�ltozott.”

A Kirchner-csal�d minden f�ldmûvelõ eszk�zzel rendelkezett, ami a gazd�lkod�shoz n�lk�l�zhetetlen volt. H�t holdat kaptak, de mivel sok ell�tni val� sz�mos�llatuk volt, b�reltek is f�ldeket. Mûvelt�k az egyh�z f�ldj�t, az iskol��t, meg a k�ntorf�ldet is. Kirchner Alajos fuvarozott, kertet sz�ntott a t�bbi gazd�nak, õk meg visszaseg�tettek. Legnagyobb kincs�k a tejszepar�tor volt. Megrendel�sre tejsz�nt, t�r�t, tejf�lt k�sz�tettek. �t tehenet fejtek nap mint nap, de az �tvenes �vekben, amikor m�r takarm�ny se volt, k�t tejelõt tartottak.

A t�esztags�g csak epiz�d volt Kirchner Alajos �let�ben. Bel�pett, ahogyan megk�vetelt�k. Lemondott a f�ldj�rõl, leadta a h�l�s orosz lovakat is. K�sõbb persze vett helyett�k m�sikat. L� mindig volt a h�zn�l. Ha megd�gl�tt, v�s�rolt megint. Meg a hint�, az sok�ig megmaradt, azzal vitte a csal�dot m�g Tatab�ny�ra is. M�r kih�zasodtak a gyerekek, amikor az idõs�dõ gazda a szomsz�d faluba adta el, t�z m�zsa b�z��rt.

A t�eszbõl a hatvanas �vekben l�pett ki. Kapott egy �tholdas sz�nt�t az �reghegy alj�ban. A Vol�nn�l helyezkedett el rend�sznek, �s ha letelt a szolg�lat, kiment az �reghegybe, kap�lt meg kap�lt, tette, amit �ppen kellett. Megnyugtatta a f�ldmûvelõ munka.

„Az �desap�m h�romszor ment haza, �szorra, h�rom temet�sre, de egyszer sem ment el a h�zunkhoz.

Tal�n �gy volt ez j�l, mert a h�zunkb�l gazdas�gi irod�k lettek, az udvarb�l m�ntelep meg csirke-telep.

A gy�m�lcs�s hely�n ty�k�lak voltak. Csak mostan�ban jav�tottak rajta valamit, kicser�lt�k a tetõt, �jra sz�nezt�k a k�lsõ vakolatot. Most m�r nagyon sz�p. Nekem t�z unokatestv�rem �l a Felvid�ken, sokat tal�lkozunk. Eleinte az unokatestv�rem�k j�ttek, hoztak cipõt, ruh�t, iskolak�penyt. �desany�mmal az �tvenes �vek v�g�tõl hazaj�rtunk. Gimnazista korunkban minden nyarat ott t�lthett�nk a testv�remmel.

Amikor a kitelep�t�s �tvenedik �vfordul�ja volt, Somorj�n megeml�keztek r�la. Akkor mondtam a somorjai alpolg�rmesternek, hogy seg�tsen ezeknek a kicsi faluknak megszervezni ezeket az �nnepeket.

Azut�n az �szori polg�rmester megkereste a k�rnyeit polg�rmestert, tal�n majd sz�letik valami kapcsolat.

Az �szori polg�rmester szlov�k, nem tud magyarul, a helyettese is szlov�k, de õ tud magyarul. Õk k�rtek meg engem, gyûjtsem �ssze a r�gi dolgokat, f�nyk�peket, hogy valami eml�k ott is maradjon r�lunk, mert akik ott vannak, azok, nem tudom milyen okn�l fogva, de nem tudnak arr�l, hogy ott �lt�nk … Ez egy icipici kis k�zs�g, most az�rt lesz sz�p, mert a somorjaiak megveszik mag�t a falut nyaral��vezetnek.”

Seres J�nosn� Kirchner Ter�z nem sz�vesen besz�lt szûkebb csal�dja t�rt�net�rõl; �nmag�r�l, a f�rj�rõl �s h�rom gyermek�rõl sem. „Megbesz�lt�k a csal�ddal, a gyerekekkel, hogy magunkr�l semmit sem �rdemes elmondani. Nek�nk a sz�leim, a gyermekeim nagysz�lei a fontosak. Az, hogy õket, �s vele egy�tt minket befogadott a falu. Mi szeretn�nk a sz�rkes�gben maradni… A jelen, az m�r jelen. V�g�l is a m�lt, az a fontos...” 174 Jelent�s a jelenrõl A m�ltn�l tal�n m�gis fontosabb a jelen, sz�lln�k vit�ba Kirchner Ter�zzel. Az a jelen, ami a m�ltb�l t�pl�lkozik.

A jelenhez tartozik p�ld�ul az is, hogy kibocs�t� felvid�ki telep�l�sek n�melyik�vel a mai �nkorm�nyzat hivatalos �s bar�ti kapcsolatot �pol. Az egyik legnagyobb falu, Tardoskedd lak�ival t�bb mint t�z esztendeje tal�lkoznak rendszeresen. A kapcsolatfelv�tel v�letlenszerû volt, a tardoskeddi �s a k�rnyei dalk�r tagjai egy dun�nt�li n�pzenei seregszeml�n ker�ltek egy mûsorba. Az�ta �venk�nt t�bbsz�r �sszej�nnek, hol ebben, hol abban a faluban, s m�r nemcsak a dalosok, hanem a t�ncosok is. 2001-ben a k�rnyei �nkorm�nyzat d�szvend�ge volt a tardoskeddi magyar nyelvû iskola n�vad� �nneps�g�nek. A k�t iskola k�z�tt is megsz�letett h�t a kapcsolat; a tardoskeddiek minden �vben r�szt vesznek a k�rnyei iskola n�vad�ja tisztelet�re rendezett Kisfaludy-napokon. A k�t falu k�zti rendszeres csere�d�ltet�srõl senkinek sem jut m�r esz�be a rosszeml�kû lakoss�gcsere. 175