H�tk�znapok higi�ni�ja

M�r M�zes megeml�kez�sre �s megszentel�sre parancsolja a hetedik napot - nem bosszant�sunkra, hanem javunkat szolg�l�an. Err�l sz�moltak be azok a sv�d munkapszichol�gusok, akik hosszas �s alapos k�s�rletek ut�n �gy summ�zt�k kutat�suk eredm�ny�t: ak�r fizikai, ak�r szellemi munk�t v�gez hat napon �t valaki, a nyolc�rai tisztesen v�gzett munka pszichikus energi�inak csak tartal�kait fogyasztja, de a hetediken v�gzett m�r t�k�j�t em�szti, s ez hossz� t�von a szervezet korai el�reged�s�t, elhaszn�l�d�s�t vagy �sszeroppan�s�t eredm�nyezheti.

Nos, ennek a parancsolatnak embert v�d� volt�t egy �j, k�s�rletekkel bizony�t� tudom�ny is hangs�lyozza, nemcsak lelk�szek hirdetik k�l�nb�z� sz�sz�kekr�l. �m a fekete bet�s h�tk�znapok saj�tos �s szakaszos megszentel�s�r�l, eg�szs�ges meg�l�s�r�l j�val kevesebb sz� esik s m�g kevesebben gyakorolj�k. Ha t�rt�nik is eff�le, azt t�bbnyire versenyz� sportol�k teszik - korunk �j "szerzetesei" – jobb eredm�ny�k, teljes�tm�ny�k �rdek�ben, �s nem a kereszty�nek, hitb�l fakad�an, hogy Mester�knek jobb tan�tv�nyai legyenek.

A mai emberek z�mmel vagy alatta vagy felette �lnek h�tk�znapjaiknak.

Vagy roskadozva alatta, vagy fel�letesen felette; kevesen vannak, akik �gy �lnek benne, hogy nem roskadoznak, vagy nem r�pk�dnek – nem lihegnek, vagy nem libegnek, hanem helyesen helyezkednek. M�gpedig a mindens�g rendj�hez �s ritmus�hoz, mert tudj�k, hogy �k m�r nem egyetlen barlang, t�jegys�g, f�ldr�sz vagy e par�nyi bolyg� lak�i csup�n, hanem a F�lddel egy�tt - a kozmosz r�szei is. Ennek a teremtett mindens�gnek pedig "megadatott" ritmusa van. Aki eg�sz l�ny�vel - lelkest�l-testest�l - nem l�ktet egy�tt a rend ritmus�val, �gy j�r, mint az a lovas, aki nem mozog egy�tt a v�gtat� l�val: leesik. Ma �gy mondj�k: kiborul. Vagy elmer�l, mint az a hull�mlovas, aki nem igazodik a hull�mokhoz; depresszi�s lesz s �sszet�ri mag�t, mint az a vitorl�z� rep�l�, aki nem veszi figyelembe "rendj�t �s ritmus�t" annak az elemnek, amelyben rep�l, s amely seg�ti - ha hozz� igazodik. (Az �llatnak nem kell ezt �jra megtanulnia, mert nem esett ki bel�le. A hal pl. �gy �l a tengerben, hogy nem tud a tengerr�l, "csak" benne van.)

A mindens�g rendj�n �s ritmus�n bel�l l�ktet �s �ltet benn�nket bolyg�nk�: az �vszakok, a nap s az �j v�ltakoz�sa, az ap�ly �s a dag�ly - �s sorolhatn�k. Ez befoly�solja pszichob�ol�giai �letritmusunkat, teh�t mindenkinek ezen bel�l, ebben kell megtal�lnia (�let)-rendj�t �s (�let)-ritmus�t.

E renden bel�l kell (kellene) mindenkinek min�l el�bb megtudnia, mi az � RENDeltet�se. Gy�nge hasonlattal: hol, mikor �s melyik vonatra kell felsz�llnia, hogy meg is �rkezz�k. Majd a vonaton bel�l meg kell keresnie a f�lk�j�t s sz�mozott �l�hely�t. E vonaton mindenki azt teheti, amit akar: randal�rozhat vagy vigasztal�dhat; a szerelv�ny hossz�ban mehet - ak�r a menetir�nnyal szemben is -, a vonat akkor is

oda �rkezik, ahov� �rkeznie kell, s ott vagy vir�ggal, vagy bilinccsel v�rja Valaki. Az elRENDel�s�nk�n bel�l ez a szabad akaratunk.

Ezt l�tjuk Jeremi�s pr�f�ta �lett�rt�net�b�l is: �gy sz�lt hozz� az �r: "Miel�tt az anyam�hben megform�ltalak, m�r ismertelek, �s miel�tt a vil�gra j�tt�l, magamnak v�lasztottalak, n�pek pr�f�t�j�v� tettelek" (rendeltelek). (Ez volt a Jeremi�snak sz�nt "vonat".)

- Az indul�si id�pontot (s a "f�lk�t") �gy kapja meg: "L�sd �n a mai napon n�pek �s orsz�gok f�l� rendellek, hogy gyoml�lj �s irts, puszt�ts �s rombolj, �p�ts �s pl�nt�lj!" (1,10).

�s Jeremi�s engedelmeskedik az eleve-elRENDel�s�nek �s az aktu�lis parancsnak is, "a napiRENDnek"; b�r olykor nehez�re esik e kett�s rendnek engedelmeskednie (20,-9), de � �gy �li ezt �t, mint csontjaiba rekesztett t�zet, amely f�l�tt nincs hatalma. K�s�bb J�zus ezt �gy fejezi ki: "Igen, Aty�m, mert �gy l�ttad j�nak" (Mt 11,26).

Nek�nk is, egyen-egyenk�nt meg kell tal�lnunk rendelt hely�nket a Renden bel�l, m�gpedig naponk�nt, s�t napszakonk�nt, hogy ki-ki t�pus�nak, lelki alaphangj�nak megfelel�en egy�tt l�ktessen a rendelt rend ritmus�val, hogy id� el�tt "ki ne ess�k" bel�le.

Sokan szenvednek amiatt, hogy nemcsak sz�v�k dobog�sa aritmi�s, s akadoz� a l�legzet�k, hanem eg�sz �let�k az.

 Reggel

A rend-ritmussal harmonikusan egy�tt �l� ember �szrev�tlen �tmenettel l�p �t az alv�sb�l (s az EG�SZ-s�g�t biztos�t� �lomb�l) a f�l�lomba, s a f�l�lomb�l az �brenl�tbe. Nem kell sz�m�ra "�breszt�", mert szinte percnyi pontoss�ggal nyitja ki a szem�t, hiszen megszokta: mikor kell felkelnie s ez a megszok�s bels� �breszt�j�v� lett. A rendben �l� �s alv� emberbe be�p�l az �bred�s ideje. Azok, akik csak �breszt�re tudnak �gy-ahogy magukhoz t�rni, gyakran fejf�j�ssal, sz�d�l�ssel, inger�lts�ggel, vagy �n. reggeli depresszi�val kezdik a napot, s �r�kba telik, m�g valahogy bele- z�kkennek - az �letbe. Sok munkahelyen t�bb cs�sze feketek�v� �s semmitmond� fecseg�s kell, m�g feladatukhoz tudnak l�tni. Ez nem annyira munkafegyelmi, mint ink�bb l�lektani probl�ma. Az ut�bbi rendbet�tele sokat seg�tene az el�bbin.

Aki nem az �let alatt, vagy felette �l, az teh�t reggel m�ris az �letbe l�p; a homo christianus nem egyed�l, valahogy �gy, mint a zsolt�ros: "...felserkenek s m�gis veled vagyok" (139,18.b).

S�t Benne. " ..�benne �l�nk, mozgunk �s vagyunk" (ApCsel 17,28). Ez a mi titokzatos t�bbletdimenzi�nk; a h�tk�znapok higi�ni�s gyakorlatai �ppen az ebben val� megmarad�sunkat c�lozz�k, mert ki lehet l�pni, s�t esni bel�le. T�bbek k�z�tt �gy, hogy fel�bred�skor nem kel�nk fel, hanem �bren �lmodozunk Babits G�lyakalif�jak�nt -valami p�rhuzamos �letbe k�pzelve magunkat. Ez elt�vol�t a val�s�gt�l, s�t szembeford�t vele. �letidegenn�, t�tov�v�, RENDetlenn� tesz. - Ismerek valakit, aki erre val� hajlam�t �gy k�zd�tte le, hogy fel�bred�se ut�n t�st�nt torna- �s l�gz�gyakorlatokba kezdett, gondolatt�rs�t�ssal; kil�gz�skor: Vedd el, Uram, a nyomotts�gom; bel�gz�skor: Lelkeddel l�gy velem. - Egyszerre gyakorolta a helyes l�legz�st �s L�LEK-z�st.

Egy homo christianusnak, akit depresszi� fenyegetett, �s egyre nehezebben tudott felkelni, ahogy � mondta: �gykopors�j�b�l -, azt aj�nlottam, az �jjeliszekr�ny�n tartson egy kartonlapocsk�t, amelyre, ha kinyitja a szem�t, r� kell n�znie s el kell olvasnia:  "L�z�r, j�jj ki!" (Jn 11,43).

�s siker�lt "kij�nnie", nap nap ut�n k�nnyebben, teljes RENDbej�vetel�ig, gy�gyul�s�ig.

Igen j�, ha valaki meg tudja tenni, hogy a "napiparancsot" (az Ig�b�l) m�r reggel �tveszi (a katona sem este kapja). Hacsak nem �nhajszol� kapkod�ssal kezdj�k a napot, mert ebben az esetben, term�szetesen, k�ptelenek lesz�nk b�rmif�le napirendet kialak�tani magunknak.

Eml�kszem valakire, aki �szint�n vallotta: Ha reggel olvastam volna a napi Ig�met �s nem este, nem t�rt�nhetett volna meg velem, ami megt�rt�nt.

- Ig�vel indulni, egy id� ut�n, m�r azt jelenti: az Ig�ben (abban a t�bbletdimenzi�ban) indulni. Egy k�lf�ld�n �l� volt gy�lekezeti tagunk mondta, hazal�togat�sakor: Nekem a napi Ige nemcsak azt jelenti, hogy az �rral vagyok, hanem - otthon �s veletek is. Tudom, hogy nagyon sokan azon a reggelen is ugyanazzal indulnak, amivel �n. Ez ad er�t �letem elvisel�s�hez.

D�lel�tt

Szinte k�zhely, amit valaki �gy fogalmazott meg: - Mire a munk�ba �rek, m�r elf�radok, ugyanakkor tele vagyok fesz�lts�ggel a k�zleked�s miatt, s m�g ha id�ben �rem is el a j�rm�vet, amire fel akarok sz�llni, a zs�folts�g szikr�z� atmoszf�r�ja r�mragad, mert vagy az �n l�bamra l�pnek, vagy �n a m�s�ra, ha csak jelk�pesen - egy odavetett sz�val is. - Ebb�l l�p�nk �t a napi munk�ba. Sokszor m�r a "start" nem j�.

Egyik, az�ta m�r a nagy�letben �l�, lakatos presbitert�rsamra mordult r� valaki a villamoson, mert behunyt szemmel kapaszkodott: - Ne itt aludjon, �regem! L�pjen arr�bb!

Mire az �nk�ntelen�l kimondta: - Nem alszom, csak im�dkozom. - �s arr�bb l�pett. Pillanatnyi cs�nd lett a villamosban.

N�h�nyan biztosan magukkal vitt�k ezt a cs�ndet, s jobban siker�lt munkakezd�s�k.

Egy�bk�nt komoly munkapszichol�giai felm�r�sek, megfigyel�sek bizony�tj�k, hogy a legt�bb dolgoz� (fizikai, szellemi egyar�nt) nem a munk�ban f�rad el, hanem a munkat�rsaihoz val� fesz�lt viszonya mer�ti ki. Sokan ez�rt cser�lnek annyiszor munkahelyet. Pedig, ha l�zas az ember, hi�ba forgatja a p�rn�j�t. Nem az meleg, �benne van a l�z.

Vannak homo christianusok, mert vannak, akik jelenl�t�kkel: b�kess�gszerz�k. Nem besz�lnek sokat, csak r�mosolyognak azokra, akik mosolytalanok.

S ha sz�lnak hozz�juk: �k meghallgatj�k a m�sikat. Minden j� kapcsolatnak, tal�lkoz�snak ez az alapja. Ez is a "t�bbletdimenzi�" titka. A cs�nd, a mosoly s a meghallgat�s k�szs�ge; "...aki m�st fel�d�t, maga is fel�d�l" (P�ld 11,25).

A munk�hoz val� viszonyunk is �gy lesz nyilv�nval�, hogy az, aki szereti a munk�j�t, a "vastagj�n" kezdi, aki nem, az a mell�kes babr�l�sokon, apr�-csepr� int�znival�kon, mintegy semmittev�sk�nt. (�m abba is hal�losan bele lehet f�radni.) Az el�bb id�zett lakatosnak sz�ltak oda egyszer brig�dja tagjai: - Le�llhatsz, Pali b�csi, kiment a "g�r�". - � azt felelte: Az eny�m nem - �s mosolygott. K�l�n�s, vagy nem is olyan k�l�n�s - soha, senki nem haragudott r�.

� volt brig�dja "gy�ntat�ja", k�lcs�nad�ja, betegl�togat�ja. Ez volt egyik kedves Ig�je: "Az �n Aty�m mind eZ ideig munk�lkodik, �s �n is munk�lkodom" (Jn5,17).

B�rmilyen munka v�gz�s�n�l k�t v�glet fenyeget: a fejetlen, RENDetlen kapkod�s �s a k�nyszeresen apr�l�kos tervezget�s, olyannyira, hogy idej�b�l m�r nem futja - a kivitelez�sre. Az eredm�nyes, RENDes munk�hoz koncentr�c��, azaz �sszpontos�tott figyelem �s �ttekint�s kell. �gy figyel�nk a r�szletekre, hogy az eg�szet sem vesz�tj�k szem el�l. Ez adja meg b�rmilyen munka helyes ritmus�t. Csak ebben a ritmikus rendben tudunk m�g munkat�rsainkra is figyelni, vagy �ppen figyelemmel lenni ir�ntuk.

M�g az �gy v�gzett d�lel�tti munka k�zben is jelentkezhet egyesekn�l t�z �s tizenegy -, m�sokn�l kett� �s h�rom �ra k�z�tt bizonyos f�radts�g, b�gyadts�g�rz�s, aritmia. Meteorol�giai frontbet�r�sekn�l k�l�nb�z� pszichoszomatikus jelens�geket is produk�lhat: inger�lts�get �s puffadts�got, fejf�j�st �s sz�tsz�rts�got, sz�vdobog�st �s szorong�st. Sorolhatn�k. Van, akin egy cs�sze feketek�v�, poh�r v�z vagy k�t-h�rom kockacukor (sz�l�cukor) m�r seg�t.

Van, aki ilyenkor a mosd�ban hideg v�zzel megmossa az arc�t, s ha m�dja van r�, nyitott ablakn�l m�lyen ki- �s bel�legzik.

Ismerek egy igazi rendben �s ritmusban, a t�bbletdimenzi�ban dolgoz� b�relsz�mol�t, aki ilyenkor locsolja meg a vir�gait, csak azokra figyelve; szinte azonosulva vel�k. - �gy l�pek ki a szob�mban maradva a "z�ldbe" - mondta egyszer - s m�ris �temben vagyok.

Egy "ingyencsel�d", de boldog nagymama, aki csal�dja h�ztart�s�t vezeti - mondta el: "Amikor a szatyrom s a kosaram s�lya alatt rogyadozva beesem a konyh�ba, le�l�k a kissz�kemre s miel�tt f�z�shez kezden�k, el-elmondogatom magamnak: �... akik az �rban b�znak, erej�k meg�jul...® (�zs 40,3). �s meg�jul, tess�k elhinni"! Nemcsak elhittem, hanem magamnak is mondogatva, m�soknak is aj�nlom a nagymama lelkigyakorlat�t.

D�l

Mindenki - vagy majdnem mindenki - eb�del valahol. �m nem mindegy hogyan, legyen az egy di�t�s szendvics, vagy b�s�ges men� – kapkodva, benyelve, "t�lesve" rajta; esetleg ev�s k�zben az asztalt�rsakkal m�st vagy m�sokat harapd�lva, r�gva. Csoda-e, hogy annyi a vastagb�l- �s gyomorfek�lyben, vagy kr�nikus gyomorhurutban vagy vegetat�v neur�zisban szenved� ember? Mert ev�s k�zben "emberh�st" is eszik, az "fekszi meg" a gyomr�t, m�g akkor is, ha veget�ri�nus. Ha az ev�s k�zben lenyelt indulatainkat nem tudjuk megem�szteni, nem az �telt�l betegsz�nk meg, hanem az ut�bbit�l.

Ez az otthoni �tkez�sre is �rv�nyes. Az a feles�g, aki mosollyal, der�vel k�r�tett paprik�skrumplit tesz az asztalra, jobb falatot k�n�l, mint az, aki roston s�lt s�ll�t t�lal, s � maga hozz� a "citrom". �gy is lehet gyomorsavt�lteng�st kapni - s ulcust (fek�lyt).

Az otthoni "feh�r asztal" mellett elfogyasztott eb�dnek szinte agap� jellege lehet, mint volt egykor az els� gy�lekezetekben, ahol "ujjong�ssal �s tisZta sZ�vvel r�sZes�ltek aZ �telben" (ApCsel 2,46).

�letem legszebb eml�kei k�z� tartoznak az itt vagy ott elfogyasztott, de ilyen eb�dek. L�ttam egyszer egy �s-�reg dinnyecs�szt, aki kunyh�ja el�tt �gy kanalazta lebbencsleves�t, hogy az m�r "liturgikus" mozdulatsor volt �s k�rnyezete, a term�szet l�ktet�s�nek szerves r�sze.

�gy kellene tudnunk enni. Az is k�zhely: mi magyarok j�val t�bbet �s kal�riad�sabban �tkez�nk a kellet�n�l. �gy is lehet "�telm�rgez�st" kapni, a felesleges kil�k s�lya alatt is �ssze lehet roppanni.

Csak az id�s embernek aj�nlatos, s�t sz�ks�ges az eb�d ut�ni lehevered�s, egy kis szuny�k�l�s. A fiatalok, ha tehetik, ink�bb �ld�g�lve laz�tsanak. Aki depresszi�ra hajlamos, annak t�bbet �rt, mint haszn�l az eb�d ut�ni lefekv�s vagy alv�s, mert fokozhatja �nmag�ba s�pped�s�t, f�l-�ber �llapotban elbor�thatja tudattalanja vagy az a bizonyos "�lmos-sz�rkes�g", a jobb volna nem lenni, mint lenni: szuicid gondolatok. Ha fel is tud t�p�szkodni, k�s� este lesz, mire mag�hoz t�r. Akkor meg nem tud lefek�dni s lassan eg�sz �letrendje �tbillenhet. Csak este vagy �jjel tud dolgozni, nappal nem.

Rendetlens�ge lesz a "rendje", de - meddig? Mivel k�rnyezete ezt nehezen viseli, elszigetel�dhet, ami csak fokozza depreszszi�j�t, s �gy bez�rul az �rd�gi k�r.

D�lut�n

Idegileg gyeng�bb, lelkileg �rz�kenyebb emberek ink�bb d�lut�n munkab�r�k (m�g t�bben este). �m a d�lut�nnak is lehetnek borong�s �r�i, amikor valakit megrohan a kedvetlens�g, leverts�g, unotts�g s testi-lelki f�radts�g. T�bbnyire 5-6 �ra k�r�l. K�l�n�sen azokat fenyegeti ez a depreszszoid hangulat, akik mag�nyosak vagy egyed�l dolgoznak otthon. A sz�rkes�g hal�lgondolatokat t�maszthat: a m�l� nap - az elm�l� �let szimb�lum�v� v�lhat, s �gy hathat. K�l�n�sk�ppen �szszel. Ezt m�r a r�giek is �t�lt�k: "...este b�nat sz�ll be hozz�nk, reggelre �r�m" (Zsolt 30,6).

Egy mag�nyos, a le�rt hangulatokra igen �rz�keny, id�s asszony mondta, hogy ha r�fon�dik a k�s� d�lut�ni k�ls�-bels� hom�ly, az 511. �neket d�dolja: Maradj velem, mert mindj�rt este van, N� a s�t�t, �, el ne hagyj Uram!

- Ez mindig feloldja szorong�som - tette hozz�.

Munka ut�n: pihen�s Ak�r fizikai, ak�r szellemi dolgoz� valaki, munk�ja valamikor csak v�get �r, s ekkor kellene pihennie, laz�tania, kikapcsol�dnia, �m ehelyett m�sodik m�szakot kezd (lehet sz�ks�gb�l), de ha nem, akkor t�st�nt bekapcsol valamit: r�di�t, t�v�t, magn�t, hangkulissz�kkal veszi k�r�l mag�t, s ha nem is figyel oda, p�rhuzamosan "bekapcsol�dik" valamibe.

Igen sokan szenvednek �n. t�riszonyt�l, de m�g t�bben id�-(szabadid�-) iszonyt�l. Ellens�gg� lett a szabadid�, valamivel "agyon kell �tni ". K�ptelen csak laz�tva lenni. Tenni, tenni, valamit tenni kell. Ha csak �ld�g�l, azonnal restancia-�rz�se t�mad �s idegess� v�lik, ha nem tesz-vesz, matat vagy rohan valahov�. A restancia�rz�ssel gyakran p�rosul az �r�rz�s, s azt fel kell t�lteni. �gy v�lhat valaki el�sz�r iszogat�v�, majd alkoholist�v�. N�kn�l ez a tett-d�h nemegyszer takar�t�si �s mos�si m�ni�ba

torkolhat. Egy elkeseredett f�rj panaszolta: Ha a feles�gem hazaj�n, minden egyszerre z�g n�lunk, ha nem is kellene, a porsz�v�, a mos�g�p, a centrifuga, a r�di� s minden, ami van. �gy � - a f�rj – "elmenek�l", s mert elmenek�l, a feles�g m�g d�h�sebben z�gat mindent, hogy ki- �s felt�ltse kev�ske szabadidej�t �s bez�rul az �rd�gi k�r. A n� a mag�ny�t, egy alapos bels� nagytakar�t�s helyett, sz�ntelen k�ls� takar�t�ssal p�tolja (racionaliz�lja); a f�rj az �ress�get alkohollal t�lt�geti fel �s indulat�t k�rtyacsapkod�sban vezeti le. M�r csak "megbesz�lnek" (a legsz�ks�gesebbet), de r�gen nem besz�lgetnek.

Ez az egyre roml� helyzet �gy alakult ki, hogy nem tanultak meg pihenni, laz�tani, egy�ttLENNI. Csak lenni n�h�ny �r�t �s diskur�lni err�l, arr�l. (Nemcsak a gyerekr�l s a munkahelyr�l.)

Valamit meg kellene saj�t sz�v�nkt�l tanulnunk: az eg�szs�ges sz�v percenk�nt 72-80-at ver (am�g meg nem �ll), egy-egy r�sze viszont "r�szletekben" napi nyolc �r�t "pihen", �s csak harmader�t fejt ki.

�gy biztos�tja �lettartam�t �s a gazd�j��t is. Aki nem hangol�dik saj�t sz�ve rendj�re �s ritmus�ra - s�t sz�v�t sem hagyja "b�k�n" rendben dolgozni -, az ellens�ge �nmag�nak. Ak�rmilyen ban�lisan hangzik, de a banalit�sok olykor a legnagyobb igazs�gok: ha dolgozunk, akkor - dolgozzunk. �m ha pihen�nk, akkor val�ban pihenj�nk. Aki akkor pihen - lazs�l -, amikor dolgoznia kellene, a k�z�ss�gnek �rt vele s ha akkor tesz-vesz, ny�zs�g, dolgozik, amikor pihennie kellene - �nmaga ellens�ge.

A modern embernek �jra meg kell tanulnia restancia�rz�s �s lelkiismeret-furdal�s n�lk�l pihenni.

H�rom pihen�si szakaszt kell j�l felhaszn�lnunk:

1. �venk�nt legal�bb �sszef�gg� k�t h�t igazi pihen�sre van szervezet�nknek sz�ks�ge. Ne f�lj�nk olykor a t�li pihen�t�l. (Ha erre is m�dunk van.) M�r csak az�rt sem, mert ez az id�szak egybeesik a term�szet (s az �llatok) pihen�si ciklus�val s �gy a mi pihen�s�nk t�li ciklusa is term�szetess�, a rendbe-ill�v� v�lhat. Valamikor a parasztember t�len pihent. Itt-ott m�g ma is. Ez�rt is kevesebb k�zt�k a neurotikus.

2. Hetenk�nt legal�bb egy napra, mint m�r eml�tett�k, eg�szs�g�nk �rdek�ben sz�ks�g van, hogy ilyenkor szellemi-lelki m�don, az eml�tett t�bbletdimenzi�ban f�l tudjunk t�ltekezni; ez nemcsak "Istennek tetsz�", hanem test�nknek-lelk�nknek is.

3. Naponk�nt is sz�ks�g van pihen�sre - az alv�son k�v�l, amelyr�l m�g sz�lunk. Az eg�szs�ges napi �letritmus olyan, mint a sz�v ritmusa: �sszeh�z�dik - kit�gul. �sszeh�z�dik - azaz �szszeszedi mag�t. Kit�gul – sz�tosztja (nem sz�vja) mag�t. Ez a sz�toszt�s a homo christianus �nmag�val val� naponk�nti �letgazdag�t�sa: naponk�nt hozz�adja valamihez, valakihez (valakikhez) mag�t, hogy �zesebb, megtartottabb �s vil�gosabb legyen k�r�l�tte az �let. Hiszen s�v� �s f�nny� kell lennie, ahogy J�zus k�ri (Mt 5,13-14).

Hogy �gy oszthassa sz�t, ahhoz naponk�nt �jra �s �jra �ssze is kell szednie �nmag�t. Erre olykor egy f�l �ra is el�g, ha megtanul cs�ndben maradni �s helyesen, kereszty�n m�don medit�lni.

A cs�nd

Itt �s most se tudom el�gg� hangs�lyozni, hogy a h�tk�znapok higi�ni�j�hoz ez n�lk�l�zhetetlen�l hozz� tartozik: a nap valamelyik - ha lehet, megszokott - szak�ban bizonyos id�re val� teljes cs�ndben marad�s. Izs�k p�tri�rka is kiment a mez�re, hogy ott im�dkozz�k (1M�z 24,63), �s J�zus gyakran elvonult a hegyre, puszt�ba, m�g tan�tv�nyait�l is (Mt 14,23).

Nem k�nny� dolog ez, mert neh�z a ma ember�nek valamif�le cs�ndes zugot, taimeiont, "bels� szob�t" (Mt 6,6) tal�lni, ahol mag�ra z�rhatja az ajt�t. (Lehet ez olykor a f�rd�szoba, egy kis �l�skamra, vagy ha van, kert�nk egyik sarka.) De lelki eg�szs�g�nk �rdek�ben rendk�v�l sz�ks�ges. Nem csak neh�z manaps�g cs�ndes zugot tal�lni, a cs�ndre tal�l�s nem is vesz�lytelen, mert a cs�nd megcsend�lhet, hangot adhat, szembes�thet �nmagunkkal, sokan �ppen ett�l, a "hal�los" cs�ndt�l �s nem is mindig a legjobb "t�rsas�gt�l" menek�lnek, mint  Ady Endre:

Holdf�ny alattj�rom az erd�t.

Vacog a fogam s f�ty�r�szek.

H�tam m�g�tt j�n t�z-�les,

J� Cs�nd-herceg

�s jaj nekem, ha visszan�zek.

�h, jaj nekem, ha eln�muln�k,

Vagy f�lb�muln�k, f�l a Holdra:

Egy jajgat�s, egy roppan�s. 

J� Cs�nd-herceg

Nagyot l�pne �s eltiporna.

A ma embere g�pes�tetten "f�ty�r�szik" vagy sz�ntelen fecseg a Cs�nd ellen, hogy az el ne tiporja. Nemcsak magunkkal szembes�thet a cs�nd, de magunkban a semmivel is, amikor a semmi m�r van. Az a t�ny, hogy a kong� cs�ndet gyakran �ppen fecseg�ssel akarjuk megt�rni, bizony�t�ka a semmi jelenl�t�nek (M. Heidegger).

Nem v�letlen, hogy a fogh�zakban s�lyos b�ntet�snek sz�m�t a legt�bb ember sz�m�ra a mag�nz�rka (mert �sszez�rj�k �nmag�val, a cs�nddel �s a semmivel).

Aki azonban abban a bizonyos t�bbletdimenzi�ban �l - annak sz�m�ra a cs�nd aj�nd�k �s saj�tos �t a transzcendens val�s�ghoz, illetve utat nyit sz�m�ra ehhez, mint Ill�snek a hegyen (1Kir 19,11-15); a zsolt�ros is ezt tan�csolja: "L�gy csendben �s v�rj az �rra" (37,7).

Ez az �t v�r� cs�nd a j� medit�ci� alapfelt�tele. A Cs�nd az Isten otthona (J. Duperray).

 A medit�ci�

J. Rainwater amerikai pszichol�gusn� �rtelmez�se szerint a latin meditatio ford�t�sa: vonz�d�s a k�zpont fel�.

Medit�ci� alatt ma azt a cs�ndben t�rt�n�, l�ny�nk centruma fel� k�zeled�, a k�lvil�gt�l t�volod� lelki mozg�st �rtj�k, amely a napi z�rzavarb�l visszaszerzett �n�nk �sszeszedetts�ge, teh�t teljes befel� fordul�s, amikor "sz�v�nket Hozz�d emelve" k�szek vagyunk a Szentl�lek hat�saira (�s csak arra) rezon�lni. Ilyenkor �gysz�lv�n eg�sz l�ny�nk v�lik im�ds�gg� (Gal 1,16/a).

"J�l csak sz�v�vel l�t az ember. Ami igaz�n l�nyeges, az a szemnek l�thatatlan" - �rja SaintExup�ry A kis herceg-ben. S ez �gy is van.

Vagy: "T�bbet �r, ha sz�ved adod bele az im�ds�gba, m�g ha nem tal�lsz is hozz� szavakat, mint megtal�lni a szavakat an�lk�l, hogy beleadn�d a sz�vedet" (Gandhi).

Ha Gandhi mondja �s nem Luther vagy K�lvin (akik egy�bk�nt naponta medit�ltak), akkor is igaz.

Medit�lni teh�t k�pletesen: sz�v�nkkel im�dkozni - a cs�ndben.

Term�szetesen medit�lni egy vir�g vagy k� felett ima n�lk�l is lehet, de Isten jelenl�t�be helyezkedve sz�vb�l im�dkozni �s im�dni az Urat, cs�nd �s medit�ci� n�lk�l aligha. Ennek a kereszty�n medit�ci�nak saj�tos aj�nd�ka, hogy az ebben fakad� ima - szavak n�lk�l is - dial�guss� v�lhat. S. Kierkegaard �gy �r err�l: "Amint egyre ink�bb megtanultam im�dkozni, �gy lett egyre kevesebb az, amit mondtam. Ut�bb azt�n teljesen elhallgattam. Majd egyszer csak elkezdtem odafigyelni Istenre. Valamikor azt hittem: im�dkozni, annyi mint besz�lni. Most m�r tudom, hogy im�dkozni nem annyi, mint hallgatni, hanem odahallgatni! Csendben figyelni, mit mond nek�nk Isten. Sz�mtalanszor sz�l hozz�nk, de nagyon ritk�n figyel�nk R�."

Mert a cs�nd val�ban megcsend�l, hangot ad: Ig�ket hoz f�l (vagy le), s a reggel olvasott napi Ige kigyulladhat, mint M�zesnek a csipkebokor �s Hangot hallhatunk.

Isten jelenl�t�be val� meditat�v belehelyezked�s k�l�n�s rezonancia is, �t�l�se annak, hogy nem vagyok egyed�l. Ketten vagyunk: ember + VAGYOK. A Vagyok, aki Vagyokkal - vagyok: ember. Homo christianus �s nem csup�n homo sapiens.

Csak hasonlatokkal lehet ezt a miszt�riumot k�r�l�rni: �gy vagyunk �benne, mint sz�l�vessz� a sz�l�t�ben; mint a szivacs a v�zben s ugyanakkor a v�z a szivacsban. Az ilyen cs�ndb�l, ha csak tizen�t-h�sz perces is, megtisztulva, felt�ltekezve b�kess�ggel, �j er�vel l�p ki az ember - a m�sik ember fel�! Ez teszi medit�ci�nkat kereszty�nn�. �s k�l�nb�zteti meg az �nmag��rt val� egy�b befel�fordul�si gyakorlatokt�l.

A medit�ci�nak nemcsak "helye", de "hogyanja" is van. Hasznos egy alacsony, k�nyelmes karossz�k, f�lhom�ly, amelyben n�h�ny percig �lvezz�k, szinte "bel�lekezz�k" a cs�ndet. Majd leengedj�k a karunkat, kez�nk cs�ngj�n laz�n a sz�k mellett, mintha nem is a mi�nk lenne.

Ugyan�gy laz�tjuk el - egyenletes ki- �s bel�legz�s (l�lekz�s) k�zben l�bunkat, nyakunkat, minden izmunkat. �gy eg�szen laz�tottan v�rjuk, hogy megcsend�lj�n a cs�nd. Eleinte bizonyos s�t�t kavarg�s kezd�dhet k�r�l�tt�nk, a tudattalan s a negat�v l�lek (Ef 6,12) r�nk z�dul�sa, de f�lelem n�lk�l tekints�k ezt sivatag vagy alag�t-�lm�nynek -, hamarosan ki- �s megvil�gosodik. (Keresztes Szent J�nos vizes-tusk�

szakasznak nevezi ezt: a nedves fa el�bb serceg, rossz illat� f�st�s g�zt enged ki mag�b�l, s csak k�s�bb lobban l�ngra.) Mi "j� vonaton" utazunk, v�dve vagyunk a s�t�ts�g ellen, Vil�goss�gba �rkez�nk, amiben m�r nem vagyunk egyed�l. (Aki ezt �veken �t gyakorolta, zs�folt vonaton, buszon vagy villamoson is meg tudja tenni, ha behunyja a szem�t.)

Ha valaki a testhelyzet aj�nl�st aff�le keletiesked�snek, Zen-ez�sked�snek v�ln�, felh�vom a figyelm�t, milyen gyakran hangzik el pl. sz�sz�keinkr�l a felh�v�s: "Cs�ndesedj�nk el!" "Megal�zv�n magunkat, hajtsuk meg a fej�nket �s im�dkozzunk! " Ez is felsz�l�t�s bizonyos testi �s lelki magatart�sra.

Az�rt id�ztem kiss� tov�bb a naponk�nt gyakorland� cs�ndn�l �s medit�ci�n�l, mert elfelejtett�k az egyh�zaty�k �s az aty�k �ltal m�g olyan j�l tudott kereszty�n gyakorlatot, amely a h�tk�znapok higi�ni�j�n�l - szerintem - n�lk�l�zhetetlen.

Este

Ak�r a munk�ban, ak�r sz�rakoz�sban, ak�r �nmagunk �sszeszedetts�g�ben (vagy "sz�toszt�s�ban") tal�l r�nk az este - el�rkezik a vacsora �s sok hely�tt a t�v�z�s ideje. Ma m�r mindenki tudja (vagy tudnia kellene), hogy a b�s�gesen fogyasztott, neh�z �telek �s az ev�s k�zben n�zett m�sorok elronthatj�k eg�sz �jszak�nkat.

Id�vel mindenki megtapasztalja, mi �rt neki, mi zavarja elalv�s�ban, pihen�s�ben: van, akit a sok �tel, van akit az ital, a k�v� vagy a doh�nyz�s (az is k�zhely, hogy saj�t fogainkkal �s szenved�lyeinkkel �ssuk meg a s�runkat).

A lefekv�s el�tti j� besz�lget�s a csal�dban, amely nemcsak a legsz�ks�gesebbekre vonatkoz� megbesz�l�s, hanem v�lem�nycser�re, s�t �rzelmeink megmutat�s�ra: sz�ks�gem van r�d (r�tok)!, ha m�d van r� friss leveg�z�s, r�vid s�ta, gyors lemosakod�s (nem forr� v�zben val� szuny�k�l�s) csak haszn�lhat.

Elalv�s

A ma ember�nek teste, lelke, idegzete csak lassan tud a hajszolt temp�b�l �t�llni az alv�sra. Ez�rt nem j� t�l k�s�n lefek�dni. Aki k�s�n fekszik le, nehezebben alszik el; aki nehezen alszik el, az kevesebbet alszik �s f�radtan �bred; aki f�radtan �bred – lankadtan morzsolja le a k�vetkez� napot �s m�g keservesebben alszik el. Ez az �n. boszork�nyk�r. Sokan szenvednek ebben a k�rben - lassan megszokva el�sz�r a gyeng�bb, majd az egyre er�sebb �s t�bb altat�t. Az adagok emel�se pedig narkom�ns�ghoz (gy�gyszer-f�gg�s�ghez) vezethet.

�m k�l�nb�ztess�k meg a rossz elalv�kat a rossz alv�kt�l. A nehezen elalv�s - lass� �t�ll�s az �brenl�tb�l az alv�sra, majd az �lmod�sra, s ez ink�bb pszichol�giai k�rd�s. A rossz alv�s, k�l�n�sk�ppen a huzamosabb ideig tart�, m�r orvosi kezel�st ig�nyel.

Mi�rt nem tudunk gyorsan elaludni a m�r eml�tett okokon k�v�l?

Mert minden�ron el akarunk aludni. Teh�t akt�vak vagyunk (lesz�nk), amikor csak a teljes passzivit�s seg�tene. Ehelyett mi n�vekv� t�relmetlens�ggel �s inger�lts�ggel ide-oda forgol�dva v�rjuk az elalv�st. K�zben k�nyszeresen elkezd�nk gondolkodni, eml�kezni. V�g�l engedj�k, hogy mindenf�le gondolat bor�tson el benn�nket.

�rv�nyszer�en kavarognak az �rz�sek; a k�pek kaleidoszk�pszer�en forognak, a dolgok, esem�nyek k�l�n�s jelent�s�get nyernek. Egy hidegebb sz� a f�n�kt�l - s�rt�ss� jegecesedik; a bizonytalans�g - f�lelemm�; egyre ink�bb k�ptelenek vagyunk az elm�lt napt�l szabadulni.

Hasonlatoss� v�lunk ahhoz a l�hoz, amelyik a Ligetben eg�sz nap k�rben j�r, kisgyermekekkel a h�t�n, s amikor pihenhetne: tov�bb folytatja a k�rben j�r�st. K�zben egyre nagyobb p�nikba es�nk, hogy nem tudunk elaludni, m�snap k�ptelenek lesz�nk rendesen dolgozni, gy�r�tt lesz az arcunk stb. Pedig maga a nyugodt fekv�s, az �n. f�l�lom is felfriss�t.

A test �s az agy r�szletekben is pihen. Ami k�ros, az nem a nem-alv�s, hanem a fesz�lts�g, a n�vekv� indulat, nyugtalans�g, f�lelem.

Leghelyesebb, ha nem vessz�k t�ls�gosan komolyan az elalv�st, �gy rendszerint hamarabb el�rkezik. V. E. Frankl ilyenkor paradox intenci�val m�g azt is aj�nlja: ne akarjunk elaludni - akkor biztosan elalszunk. "�n lefekszem �s elalszom; fel�bredek, mert az �r t�mogat engem" (Zsolt 3,6). Ez a zsolt�ros "intenci�ja".

Nem mindegy azonban, mivel feksz�nk le, mivel indulunk �lomba.

Detekt�vreg�nyek, t�v�krimik gyilkost kutat� fesz�lts�g�vel, vagy Isten Ig�j�nek �zenet�vel. Az utols� gondolatok elalv�s el�tt - �lomnyit� gondolatok.

Nincs jobb fesz�lts�gold�, mint a l�lek m�ly�r�l fakad� esti im�ds�g, mert �gy: "B�kess�gben fekszem le �s legott elalszom, mert te Uram, egyed�l adsz nekem b�tors�gos lakoz�st" (Zsolt 4,9). �s: "Nem bocs�tok �lmot szemeimre, s pill�imra szendert, m�g helyet nem tal�lok az �rnak... " (Zsolt 132,4-5).

Az alv�s

Err�l csak annyit, hogy az nem az �brenl�t ellent�te, hanem a szervezet m�sf�le felfriss�t� tev�kenys�ge, hasonl� ahhoz, mint amikor pl. egy akkumul�tort felt�lt�nk. "Szerelmes�nek �lm�ban �d eleget " (Zsolt 127,2).

Hogy kinek mennyi alv�sra van sz�ks�ge, az k�l�nb�z�. �ltal�ban nyolc �r�r�l besz�lnek a szakemberek. De pl. Nap�leon, Edison h�romn�gy �ra alatt teljesen kialudta mag�t. A t�l sok alv�s �ppen olyan �rtalmas lehet, mint a t�l kev�s.

Az alv�s m�lys�ge legt�bbsz�r �jf�l el�tt �ri el a m�lypontot. Ez�rt j�, ha �jf�l el�tt n�h�ny �r�val le tudunk fek�dni. Az alv�s k�t-h�rom �ra k�z�tt vesz�t m�lys�g�b�l. Ez az �n. �lomid�. Hajnal fel� �jra m�ly�l az alv�s.

Neuraszt�ni�s emberek kritikus ideje reggel n�gy �s hat k�z�tt van.

Ilyenkor nem tudnak aludni, nyugtalann� v�lnak. M�sokn�l ez az id�szak - �s a k�zvetlen fel�bred�s el�tti - az eml�kezetes �lom ideje.

 Az �lom

Err�l k�l�n fejezetet �rtam a Magunkr�l magunk- nak c. k�nyvemben (103-118 old. VIII. kiad�s). Ez�rt itt ezzel nem foglalkozom b�vebben.  

�bred�ssel kezdt�k, s �me az �bred�shez �rkezt�nk vissza. Az ember, els�sorban a homo christianus �tlagos h�tk�znapj�t k�s�relt�k meg keresztmetszetben bemutatni. Ha r�viden is, de az eddigi elhallgatott "hogyan"-ra igyekezt�nk r�mutatni: Ig�vel �s a modern l�lektannal.

A l�lektan felsz�nre tudja hozni a bajokat, de azokat meggy�gy�tani igaz�n �s eg�szen marad�ktalanul, sokszor csod�val hat�ros m�don csak Isten Lelke tudja, Aki a rendetlens�gbe ker�lt embert visszahelyezi a rendbe! A mindens�g, a f�ld, a t�r, az id�, az emberi k�z�ss�g s saj�t maga ritmus�nak rendj�be.