ÕRSZIGETHY ERZS�BET FELVID�KI MAGYAROK K�RNY�N*

A m�kusker�k, amit h�rhedt dekr�tumaival Edvard Bene� 1945-ben ind�tott el, m�ig rezegteti az egykori felvid�ki magyarok jogi st�tus�t. A csehszlov�k-magyar lakoss�gcsere-egyezm�ny keret�ben Magyarorsz�gra telep�lt-telep�tett magyarok pap�roson ma sem eg�szen „egyenrang�ak” a haz�nkban sz�letett �llampolg�rokkal, b�r teljes jog� magyar �llampolg�rs�ggal rendelkeznek. Miut�n az 1945. �prilis 5-�n kelt kassai korm�nyprogram hetedik fejezete, majd Bene� eln�k 1945. augusztus 2-�n kiadott eln�ki dekr�tuma automatikusan megfosztotta a szlov�kiai magyars�got �llampolg�rs�g�t�l, majd �tteleped�sre k�nyszer�tette — ide�t, Magyarorsz�gon szab�lyos �llampolg�rs�got nyertek. Csak nem eg�szen szab�lyosan.

A sietõs csomagol�s miatt t�bbnyire hi�nyos okm�nyokkal �rkeztek, s a szem�lyazonoss�gi igazolv�nyokat a magyar hat�s�g �ltal�ban bemond�s alapj�n �ll�totta ki. A pontos regisztr�ci� c�lj�b�l a szem�lyi igazolv�nyokhoz 1954-tõl k�rtek hiteles okm�nyokat: magyar nyelvû anyak�nyvi kivonatot.

Az 1946 �s 1950 k�z�tt �rkezõ kitelep�tettek m�g bemond�sos alapon kaptak igazolv�nyt, s ez mostans�g m�r nem sz�m�t hitelesnek. A hazai szem�lyi nyilv�ntart�s csak 2001-ben v�lt annyira teljess� (a sz�m�t�g�pes r�gz�t�s �ltal), hogy a hat�s�g biztons�ggal meg�llap�thatja, milyen forr�sok alapj�n k�sz�lt annak idej�n az igazolv�ny. Akinek a neve mellett ma az szerepel, hogy okm�nyait bemond�s alapj�n �ll�tott�k ki, egy esetleges szem�lyi igazolv�ny csere alkalm�val hiteles dokumentumokat kell felmutatnia. A felvid�kieknek, m�g ha birtokukban van is az eredeti anyagk�nyvi kivonat, aligha konvert�bilisak az irataik.

Ha Szlov�ki�ban sz�lettek, be kell szerezni�k egy magyar nyelvre ford�tott, k�zjegyzõ �ltal hiteles�tett anyak�nyvi kivonatot. Csak ilyen k�lts�ges �s bonyodalmas �ton juthatnak „rendes” �s �rv�nyes szem�lyi igazolv�nyhoz. A hivatalos proced�ra ma m�r csak azokat �rinti, akik fiatalemberk�nt, vagy gyermekk�nt �rkeztek Magyarorsz�gra; a felnõttk�nt kitelep�tett magyarok k�z�l kevesen �lt�k meg a sz�m�t�g�pes rendszerrel felszerelt ezredfordul�t. (1947 tavasz�t�l 1949 nyar�ig 76 616 felvid�ki magyar telep�lt �t Magyarorsz�gra.)

Az �j �s t�k�letes nyilv�ntart�sb�l bizony�ra azt is ki lehetne gyûjteni, hogy az orsz�gban ma h�ny nem el�gg� hiteles igazolv�ny�, felvid�ki sz�let�sû magyar �llampolg�r lakik.

Az igazolv�nycser�t k�rõ felvid�ki (aki m�r �vtizedek �ta gyakorolja magyar �llampolg�ri jogait) a 21. sz�zadban tan�cstalanul toporog a hat�s�g elõtt. Hi�ba t�k�letes a nyilv�ntart�s, az inform�ci�k �raml�sa m�g t�k�letlen. Merthogy a megszeppent felvid�kinek nem fontos elutaznia sz�lõhely�re a sz�ks�ges iratok�rt, mert a k�l�gyminiszt�rium konzuli oszt�lya vagy a pozsonyi magyar konzul�tus elint�z mindent helyette. Annak persze, aki k�ri, aki tudja, hogy ezt a szolg�ltat�st k�rheti. A szlov�k hat�rhoz k�zeli telep�l�sekre ker�lt felvid�kieknek tal�n egyszerûbb a sz�lõfalujukban int�zkedni, hisz egy�bk�nt is sz�vesen j�rnak haza. A k�rnyei-felvid�kiek gyakran vend�geskednek sz�lõf�ldj�k�n.

A Kom�rom-Esztergom megyei K�rnye �s a csall�k�zi, Duna-menti falvak k�z�tti (manaps�g is) �l�nk kapcsolatnak t�rt�nelmi �s politikat�rt�neti elõzm�nyei vannak. E falvak java r�sze a trianoni hat�r elõtt k�zigazgat�silag Kom�rom vagy Esztergom megy�hez tartozott: az �j hat�r kijel�l�se ut�n mindk�t megy�nek csak a fele maradt Magyarorsz�gon. Az 1947. febru�ri p�rizsi b�keszerzõd�st k�vetõen (Trianonhoz k�pest) a megye- �s orsz�ghat�r alig mozdult, a lakoss�g viszont helyv�ltoztat�sra k�nyszer�lt.

Az 1946 febru�rj�ban al��rt �gynevezett lakoss�gcsere-egyezm�ny alapj�n a kom�romi hat�r�tkelõtõl cirka negyven kilom�terre l�võ K�rny�re (a helyi becsl�sek szerint) �tven felvid�ki csal�dot telep�tettek — 1947–48-ban. Sz�mukat tov�bb szapor�totta az �gynevezett m�sodlagos migr�ci�: m�g az �tvenes �vekben is k�lt�ztek ide az orsz�gon bel�l lak�helyet v�ltoztat� felvid�kiek, �s olyanok is, akiket ideir�ny�tottak p�ld�ul az oroszorsz�gi hadifogoly-�vek let�lt�se ut�n.

A Trianon �ta eltelt �vtizedek alatt jelentõs�g�t vesztette az egykor k�z�s k�zigazgat�si keret, agazdas�gi �sszemûk�d�st serkentõ Dun�b�l a kezdem�nyeket b�n�t� hat�rfoly� lett. A r�gi Kom�rom vagy 165 Esztergom v�rmegye ter�let�rõl K�rny�re telep�lõ felvid�kiek sz�m�ra nem volt eg�szen idegen a tatai medence k�zs�geire jellemezõ �letvitel, de a hat�ron t�l a Trianon �ta eltelt �vtizedek alatt m�sk�nt alakult az �let, m�s kult�ra szõtte-hatotta �t a faluk�z�ss�geket. A felvid�ki �s a k�rnyei mentalit�s k�l�nbs�gei alapot adtak ahhoz, hogy a c�ltudatosan trappol� politikai szabadcsapatok akarva vagy akaratlanul kult�r�k �s �rt�kek tal�lkoz�s�nak, �tk�z�s�nek sz�nter�v� v�ltoztass�k K�rny�t. A k�rnyei sv�b hagyom�nyt megt�p�zta a kommunista hatalom�tv�tel, a parasztpolg�ros felvid�ki, csall�k�zi kult�r�t a jogfoszt� bene�i politika. Teh�t az 1945 ut�ni K�rnye a vesztesek egym�sra utalts�g�ban form�l�dott.

Milyen m�lttal, milyen szok�sokkal �s milyen megpr�b�ltat�sok ut�n �s k�zepette telepedtek el a felvid�kiek K�rny�n? Kik voltak a sz�lõf�ldj�krõl kitagadottak?

A betelep�l�s helyi t�rt�n�seit, az �sszes r�sztvevõ szem�ly �letp�ly�j�t ma m�r csak alapos felt�r� munk�val, tudom�nyos kutat�ssal lehetne nyomon k�vetni. Ilyen kutat�sra m�r csak az�rt sem v�llalkoztam, mert �gy gondolom, hogy a mai K�rnye �let�ben azoknak a felvid�kieknek van szerepe, akikbõl „igazi” k�rnyei lett. Akiknek m�ltja �s kult�r�ja r�sz�v� v�lt K�rnye �let�nek.

�gy l�tom, a k�rnyei felvid�kiek kalandos sorsa nem falusi l�pt�kû, �let�ket a falusi viszonyrendszern�l jobban form�lta a huszadik sz�zadi k�z�p-eur�pai hercehurca. A t�rt�netek elõtti tanuls�gk�nt m�gis elmondhat�, hogy a mai k�rnyeiek �lete – legyenek felvid�kiek vagy sv�b sz�rmaz�s�ak – nem tehetetlen kiszolg�ltatotts�gban telt.

Felvid�ki mutatv�ny A felvid�kiekkel kapcsolatos adatokat a faluban k�sz�tett k�rdõ�ves felv�tel �s a helybeliek visszaeml�kez�se alapj�n pr�b�lom bemutatni.

1949-ben, a betelep�t�st k�vetõen a k�rnyei csal�dok k�r�lbel�l tizenhat sz�zal�k�ban �ltek felvid�ki sz�rmaz�s�ak, 2001-re ez az ar�ny (k�rdõ�ves felv�tel�nk szerint) �t sz�zal�kra cs�kkent. Az ezredfordul�n K�rny�n �lõ egyes lakosok sz�let�si hely�t �s felmenõit n�zve ma a 4336 lakos hat sz�zal�ka mondhat� felvid�ki sz�rmaz�s�nak. Az adatok elemz�sekor a felvid�kis�gnek k�t szintj�t hat�roztuk meg. A Felvid�khez ma kev�sb� k�tõdnek azok a k�rnyeiek, akiknek csak a felmenõik sz�lettek a hat�r t�ls� oldal�n. Õk a fiatalabbak, �s t�bbnyire k�rnyei sz�let�sûek. Az idõsesebbek k�tgener�ci�snak mondhat�k; maguk is, felmenõik is a Felvid�ken sz�lettek. A nevezetteken k�v�l n�h�ny olyan felvid�ki is �l ma a faluban, aki nem a k�nyszertelep�t�sek idej�n ker�lt ide. (Az okok k�z�tt nõs�l�s, k�zszolg�lat, v�l�s szerepel.)

A felvid�kiek z�me az idõsebb koroszt�lyhoz tartozik: a hatvan �ven fel�liek ar�nya k�tszerese a falu eg�sz�re jellemzõ �tlagnak. (35,4 sz�zal�k, illetve 17,8 sz�zal�k.) A K�rny�n lak� felvid�kiek korf�ja nem lombosodik ki a fiatalabb hajt�sokt�l: az idõsebb k�tgener�ci�sok sz�m�t nem haladja meg a csak a sz�leik r�v�n felvid�ki sz�rmaz�s� fiatalabb nemzed�k, legal�bbis a faluban lak� lesz�rmazottak�.

A 2001-es felv�tel szerint egy-egy felvid�ki csal�dhoz �tlagosan ‘m�sf�l’ gyermek tartozik. Ez az �tlag csak a megk�rdezettek �ltal felsorolt �s �lõ gyermekeket veszi figyelembe. (Enn�l bizonyosan t�bb a h�zasp�rok sz�letett gyermekeinek sz�ma.) Ma e gyermekek t�bb mint a fele K�rny�n �l, de csak egynegyede lakik ma is sz�lei h�ztart�s�ban. A mai felvid�ki csal�dokban alig van gyermek; minden harmadikra egy jut. S e gyermekeknek mind�ssze egyharmada �gynevezett elsõfok� lesz�rmazott: azaz sz�lei r�v�n felvid�ki sz�rmaz�s�. A t�bbieknek csak a nagysz�lei voltak felvid�kiek, anyjuk vagy apjuk, esetleg mind a kettõ m�r K�rny�n sz�letett A betelep�t�skori �llapotot bajos ma rekonstru�lni. A k�rnyeiek adatk�zl�s�bõl annyi �llap�that� meg, hogy sok gyermek �s fiatal ker�lt annak idej�n a faluba. A ma K�rny�n megtal�lhat� felvid�kiek hatvan sz�zal�ka tizen�t �vesn�l fiatalabb volt a k�lt�z�skor, h�sz-h�sz sz�zal�k a h�sz �ves vagy ifjabb felnõttek �s a n�luk idõsebb – t�bbnyire h�zas – telepesek ar�nya.

Honnan, milyen telep�l�sekrõl kellett elk�lt�zni�k? A megk�rdezettek �s sz�leik 29 telep�l�srõl �rkeztek, a t�rt�nelmi Felvid�k k�l�nb�zõ szegleteibõl: a Csall�k�zbõl val� a telepesek mintegy hatvan sz�zal�ka, �rsek�jv�r k�rny�k�rõl huszonn�gy sz�zal�k, a t�bbiek a Felvid�k egy�b t�jainak falvaib�l, v�rosaib�l. A Csall�k�zt a Somorja k�rny�ki �s a Duna menti falvak egykori lak�i k�pviselik a legt�bben: sokan sz�rmaznak p�ld�ul a Kis-Duna �s a V�g tal�lkoz�s�n�l l�võ G�t�r�l. (1991-ben 11 ezer lakosa k�z�l mintegy kilencven sz�zal�k magyar nemzetis�gû.) A Gyõrtõl �szak-keletre l�võ Nemes�csa neve is gyakran hangzott el (1991-ben 2663 lak�j�nak kilencvenk�t sz�zal�ka magyar nemzetis�gû.) Az egyik 166 legkisebb falu (370 lak�val), a csall�k�zi �szor kiss� „fel�lreprezent�lt”, innen h�rom-n�gy csal�dot telep�tettek K�rny�re. �rsek�jv�r t�rs�g�bõl a tardoskeddiek csoportja a legn�pesebb. E sokas�gban felfelbukkannak Ipoly-parti, Bodrog-k�zi �s V�g v�lgyi falvakb�l indul� v�ndorok is.

Nagykeszi — b�k�ben A t�j t�rt�nelmi m�ltj�t, az Osztr�k-Magyar Monarchia b�ke�veit a kev�sb� b�k�s 1950-es �vek egyik k�rnyei t�eszeln�ke, a Felvid�krõl sz�rmaz� Vida Jenõ id�zi el�nk. Vida Jenõ 1926-ban sz�letett Nagykesziben. A falunak 1910-ben 889 lakosa volt, 1991-ben 1005, a magyar nemzetis�gûek ar�nya 89 sz�zal�k.

„K�rny�n m�g k�t csal�dr�l tudok, amelyik ideval�. Ez a k�zs�g a Duna mellett van. Apai nagyap�m�knak ezen f�gg�tt a l�te, haj�malmuk volt a Dun�n. A Kom�rom megyei lexikonban meg is tal�lni a nagyap�mat, Vida J�nos, nagykeszi malomtulajdonost. Nem volt a k�rny�ken m�s malom. A Duna k�zep�n �llt a haj�, le volt horgonyozva, a malmot a v�z hajtotta. Cs�nakkal kellett bevinni a gabon�t �s cs�nakkal kellett kihozni a lisztet. A Duna ugye Pozsonyb�l j�tt Kom�rom fel�, akik gy�lekeztek a falvakb�l a szekerekkel, �jjel is ott �lltak, hogy sorra ker�ljenek. Pozsony felõl �lltak a szekerek, ott rakt�k cs�nakba a gabon�t, be�ltek, �s �gy ford�tott�k a cs�nakot, hogy v�z sodr�sa bevigye a haj�hoz, csak ir�ny�tott�k a cs�nakot, evezni nem kellett. K�zben a szekerek a partszakasz m�sik v�g�re mentek, �s ott v�rt�k a lisztet. Kifel� a lisztet is �gy hozt�k, hogy a cs�nakot vigye a v�z. Sr�gen �ll�tott�k a cs�nakot, a v�z odanyomta a malomhoz, visszafel� meg a parthoz. Be�lt a moln�r a cs�nak h�tulj�ba, �s onnan korm�nyozta. H�rom-n�gy k�zs�g hordta ide az õr�lni val�t. Akkor m�g errefel� gõzmalmok, vagy villanyhajt�s�ak nem voltak. Ez az egy malom volt az eg�sz k�rny�ken. Kom�romban a Szenczi�knek volt malmuk, meg Kom�rom alatt �s f�l�tt volt m�g kettõ, meg Tat�n j�rt vagy n�gy ilyen v�zimalom. Azt tudom, hogy K�rny�n is volt, m�g �n is l�ttam.

A nagyap�mnak h�rom fia �s egy l�nya volt, a l�nyt kifizette, amikor f�rjhez ment, k�t fi�ra, �desap�mk�t testv�r�re hagyta a malmot, �desap�mra meg a f�ldeket. Az elsõ vil�gh�bor� legv�g�n, az utols� �vben egy akna f�lrobbantotta a haj�malmot, �s els�llyedt. Volt od�bb egy sziget, az Ap�li sziget, tal�n az fogta meg, lehet, hogy ott turakodott. Ut�na Trianon miatt Csehszlov�ki�hoz ker�lt a ter�let, �gy ott is maradt a malom, a Duna fenek�n.

�desap�m azt mondta, hogy mivel haj� nincs, el kell osztani a f�ldet h�rm�juk k�z�tt, teljesen egyenlõen. Valamennyi f�ld a nagykeszi hat�rban volt, �desap�m k�t testv�re is otthon maradt. Az anyai r�szrõl val� f�ldeket �n�ll�an mi nem mûvelhett�k. Az anyai nagyap�m, Illy�s J�zsef a szomsz�dos Kolozsn�m�r�l ker�lt Nagykeszibe kov�csmesternek. A nagyany�m el�g kor�n meg�zvegy�lt, a f�ldeket a rokonok haszn�lt�k, haszonb�rletbe. Odahozt�k nagyany�mhoz a b�z�t, �rp�t, kukoric�t, õ ebbõl tartotta f�nn mag�t, nem szorult seg�ts�gre. Nem messze, k�r�lbel�l sz�z m�terre volt egym�st�l az ap�m �s az anyai nagyany�m h�za, mi gyerekek, �tj�rtunk hozz�, nagyon szeretett benn�nket.

Nagy erdõr�sze is volt az Illy�s nagysz�leimnek az �rt�rben, a t�lt�s mellett. T�len odaj�rtunk f�t v�gni. A szenet nem ismert�k, hanem a saj�t erdõbõl v�gott f�t t�zelt�k. Itt volt a k�zs�g erdeje is, �s a sz�lsõ darab erdõ volt az Illy�s nagyap�m�k�. Mint a testv�rek csal�djai, �sszej�rtunk, �s k�z�sen ment�nk oda. Az �rt�rben egy k�ptalan-birtok is volt, annak a csel�djei is ott v�gt�k a f�t. A zsid� b�rlõnek, Goldschmidtnek szint�n volt erdeje, az õ csel�djei is odaj�rtak. Tizenkettõ meg tizenn�gy �ves lehettem akkor, �s igen f�lh�borodtam azon, hogy a gazdag k�ptalan csel�djei rongyosan, sil�ny ruh�ba j�rtak, a l�buk zs�kkal volt betekerve. Ugyanakkor a b�rlõ embereinek gumicsizma volt a l�b�n, meleg ruh�juk volt, �gy dolgoztak. A k�ptalan csel�dei hagym�t ettek meg zs�ros kenyeret, a b�rlõ fav�g�inak kolb�sz is jutott. A b�rlõ, Goldschmidt kast�ly�b�l m�ra polg�rmesteri hivatalt csin�ltak.

�desap�m �r�ks�ge k�r�lbel�l 25 hold volt, ugyanennyit b�relt hozz�, kellett a f�ld, mert mi nyolcan voltunk testv�rek. De j� f�ld volt nagyon, az aranykoron�ja biztosan meghaladta a h�szat. Igen j� minõs�gûek a csall�k�zi f�ldek. Mi elsõsorban gabon�t termelt�nk, b�z�t meg cukorr�p�t. A vas�t�llom�son k�t cukorgy�r, az �csi �s a sur�nyi vette �t a r�p�t. Az�rt tudtunk sok szarvasmarh�t tartani, mert kaptunk a cukorgy�rt�l r�pafejet meg nyers szeletet, ezt kevert�k csalam�d�val, kukoricasz�rral a sil�g�d�rbe. Egy beton ikersil�t haszn�ltunk, meg volt egy j�rg�nyunk, amit l� hajtott k�rbe, �gy minden szecsk�zva ment a sil�ba.

Ap�m mindent nagyon szakszerûen csin�lt, t�li gazdas�gi iskol�kban tanulta, hogyan kell. Egy p�r l�fogatot tartottunk, sodrott fajt�t, magyar f�lv�r �s n�nius keresztez�sût. A legt�bb p�nz�nk a tehenekbõl, a 167 tejhaszonb�l volt. M�h�szkedni is szeretett �desap�m, egy k�l�n h�zhelyet haszn�ltunk konyhakertnek, gy�m�lcs�snek, mert a lak�sunk mellett csak a gazdas�gi �p�letek, pajt�k, �lak, ist�ll�k, kukoricag�r�k f�rtek el.

A telek vagy k�tezer n�gyzetm�ter lehetett. A lak��p�let tizenhat-tizennyolc m�ter hossz� volt, a gangr�l ny�lt a nappali, azt�n egyik oldalra k�t szoba, a m�sikra egy, azt�n konyha meg ny�ri-konyh�k k�vetkeztek.

�desap�m tekint�lyt �lvezett a faluban, �s nemcsak mint gazda. Tagja volt a k�pviselõtest�letnek, �s parancsnoka a helyi �nk�ntes tûzolt�egyletnek. Reform�tus magyar falu volt ez eg�szen annak idej�n, csak a falu sz�l�n, a vas�t�llom�s elõtt szak�tottak ki egy r�szt a szlov�k telepeseknek. Egy utca volt �s k�t h�zsor, lehetett olyan 15-15 h�z jobbr�l, balr�l. Nekik az �llam �p�tett gy�ny�rû h�zakat, f�ldet adott nekik, gazdas�gi felszerel�st, �llatokat, Nem b�ntuk, hogy ott vannak. Eml�kszem r�, ha a k�zs�gbeli parasztok vetõg�pet, ek�t akartak v�s�rolni, nem az �zletbe mentek, hanem a szlov�kokhoz. Az a 30 csal�d olyan t�mogat�st kapott a csehszlov�k �llamt�l, hogy minden �vben vagy k�t �venk�nt vehettek �j vetõg�pet vagy valamit, �s tõl�k a haszn�ltat f�l�ron vagy negyed��rt lehetett megvenni. Annyi kapcsolat volt, hogy õk mind megtanultak magyarul, mert minden felõl magyarokkal voltak k�r�lv�ve, de a falubeliek nem tanultak meg szlov�kul.”

(A Csehszlov�k K�zt�rsas�g 1919-es f�ldreformja ut�n a d�li, magyarlakta j�r�sokba jobb�ra morva nemzetis�gû kolonist�kat telep�tettek.)

A falubomlaszt�s kezdetei A n�pes Vida-csal�db�l az elsõ h�bor�s vesztes�g, Jenõ nõv�r�t, Gizell�t �rte: f�rje elesett az orosz fronton.

(Unok�ja ma Nagykeszi jegyzõje.) Vida Jenõt tizennyolc �ves kor�bban leventek�nt vitt�k a h�bor�ba.

N�h�ny h�tig tart� n�met kik�pz�s ut�n ugyan v�get �rt a h�bor�, de a fiatalember m�g h�napokat t�lt�tt francia hadifogoly-t�borban �s amerikai civil l�gerben, s csak a passzi�b�l �sszegyûjt�tt amerikai kitûzõknek (kit�ntet�seknek, jelv�nyeknek) �s a szerzett amerikai egyenruh�nak k�sz�nhette, hogy kid�llesztett mellel �ts�t�lhatott a lebomb�zott V�g-Duna h�d helyett �sszet�kolt �s szigor�an õrz�tt fah�don. Mik�zben Eur�pa feld�lt orsz�g�tjain, vonatszerelv�nyein hazafel� igyekezett, k�t b�tyj�t a csehszlov�k hat�s�g Csehorsz�gba deport�lta – k�zmunk�ra. Egyik�knek siker�lt megsz�knie a marhavagonb�l.

Az 1945. okt�ber elsej�n hat�lyba l�põ 88/1945 sz. eln�ki dekr�tum alapj�n a f�rfiakat 16 – 55, a nõket 18 – 45 �ves korig k�zmunk�ra lehetett kirendelni, a lak�hely�ktõl t�vol esõ orsz�gr�szekbe is. Az �ltal�nos kitoloncol�s �lj�b�l k�zel 140.000 magyar csal�dot vettek nyilv�ntart�sba. Szlov�kia d�lnyugati ter�leteirõl m�r 1945 õsz�n t�bb mint 9 ezer magyart vittek mezõgazdas�gi k�zmunk�ra . A csehorsz�gi vas�t�llom�sok emberpiac�n a cseh gazd�k kiv�laszthatt�k az ig�nyelt munkaerõt.

Az 1947 febru�rj�ig deport�ltak 6602 h�zat �s majdnem 4 ezer hekt�r termõf�ldet hagytak maguk m�g�tt. „K�r�lfogta katonas�g a k�zs�get, a fiatalokat �sszeszedt�k �s bevagon�rozt�k. A Szud�ta-vid�kre vitt�k õket, �s ott, a marhavagonokb�l v�logattak k�z�l�k a csehek csel�dnek val�t. A Szud�t�kr�l minden n�metet kitelep�tettek, �t kil�s vagy tizen�t kil�s csomaggal, �s minden�k ott maradt. Cseheknek adt�k a szud�ta falukat, ahogy õk mondt�k, partiz�noknak, vagyis azoknak, akik egym�st annak igazolt�k, a negyedr�sz�k se volt partiz�n.

A b�ty�mat k�t bar�tj�val egy t�bb h�zb�l �ll� gazdas�gba vitt�k csel�dnek. A cukorr�p�t akkora m�r f�lszedt�k, a f�ld sz�l�re rakt�k hatalmas rak�sokba. A b�ty�m�knak az volt a dolga, hogy befogj�k a lovaskocsit, megpakolj�k r�p�val �s vigy�k az �llom�sra. Amikor a lovakat fogt�k be, �ssze-vissza tekertek mindent, mint akik nem tudj�k, mit hova kell tenni, hova kell az istr�ngot k�tni, meg a zabl�t, a h�t�ra val� h�mot a l� sz�gy�re tett�k. Azt mondt�k, hogy õk nem parasztok, nem �rtenek hozz�, mert �gyv�d, tan�t� a foglalkoz�suk. Azt�n j�tt a cseh, �s tan�totta õket a lovakat befogni, megmutatta, hogyan kell hajtani.

Oda�llt a fogattal a r�paf�ld sz�l�re, hogy most m�r rakj�k meg r�p�val. V�rta õket az �llom�son, hogy �tadja ar�p�t - / m�sik mapp�ban folytatva. /