Dusa G�sp�r nyugd�jas tan�r a csall�k�zi Megyercsen sz�letett 1922-ben. 

DUSA G�SP�R* FELVID�KIEK KITELEP�T�SE GY�NKRE 1947-1948.

Sz�leimmel �s R�zsa h�gommal 1948. �prilis 30-�n d�lelõtt rakodtunk be a megyercsi vas�t�llom�son, �s m�jus 12-�n, t�bb mint egy hetes tehervagonokban elt�lt�tt utaz�s ut�n �rkezt�nk meg Gy�nkre. �j otthonomban 1948. szeptember 1-j�tõl tan�t�i kinevez�st nyertem, �s nyugd�jaz�somig itt dolgoztam �s a mai napig is ebben a k�zs�gben �lek. A tan�t�k�pzõt Kom�romban kezdtem 1938/39-ben, majd tan�t�i oklevelet 1943-ban L�v�n szereztem meg. A tan�ri k�pes�t�st m�r a p�csi Pedag�giai Fõiskol�n szereztem

1956-ban. Sz�lõfalumban, illetve a csehszlov�k ter�leteken a vil�gh�bor� ut�n tan�t�k�nt m�r nem alkalmaztak, mert a magyar iskol�k megszûntek, �s 1946-t�l feh�rlapos, �ttelep�t�sre v�r� csal�d voltunk.

Sz�lõfalum, Megyercs k�zs�g Kom�romt�l �szaki ir�nyban tizen�t kilom�terre Ekel �s Keszegfalva vonal�ban az �reg Duna �s a V�g-Duna k�z�tt tal�lhat�. A k�zs�g lakosai magyar nemzetis�gûek. K�zs�g�nkh�z tartozott a k�t kilom�terre l�võ Violin puszta (Hegedûs puszta), amely a telep�l�s k�l�n iskol�val rendelkezõ szlov�k r�sze volt. 1920 �s 1925 k�z�tt telep�ltek szlov�k lak�i k�zs�g�nk hat�r�ba.

Mivel sz�muk kev�s volt (330 fõ), �gy k�zigazgat�silag Megyercshez tartoztak. A k�zs�g lakosainak sz�ma 1947. m�jus 20-�n 1449 fõ volt. Ebbõl a szlov�k nemzetis�gekhez tartoz�k sz�ma Violinban 330 fõ.

Vall�s szerinti megoszl�s a k�zs�gben: r�mai katolikus 534, reform�tus 514, evang�likus pedig 71 fõ. A szlov�kok mind katolikus vall�s�ak voltak. (…)

A k�zs�g lak�i t�lnyom� r�szben t�rpe birtokosok, falusi nincstelenek, kev�s k�z�pbirtokos. Mindannyian a f�ldtõl rem�lt�k a meg�lhet�st, a boldogul�st. Iparosok csak a legsz�ks�gesebbek �ltek a faluban:

asztalos, �cs, kov�cs, kõmûves, cip�sz, n�dverõ, �s dar�l� malmos. Vegyeskereskedõ Semsei L�szl� �s Dusa Rudolf, vend�glõs-kocsm�ros pedig Semsei L�szl� volt. Kor�bban, k�t zsid� kereskedõ – Friem Ign�c �s Friem S�ndor – is a faluban mûk�d�tt, de õk m�g a h�bor� elõtt elk�lt�ztek a falub�l.

K�t iskola mûk�d�tt a telep�l�sen, k�l�n �p�letben, k�l�n k�t-k�t nevelõvel. Egy katolikus �s egy reform�tus. A falu k�zep�n emelkedett a viszonylag kis m�retû reform�tus templom, melyben Soh�r K�lm�n reform�tus lelk�sz szolg�lt. A katolikus lakoss�g a szomsz�d k�zs�gbe, Keszegfalv�ra j�rt �t vas�rnapi mis�re, mivel katolikus templomunk nem volt. A h�zak t�bbs�ge n�dfedeles, g�mes k�ttal, nagy udvarral, ist�ll�val, f�szerrel, pajt�val voltak ell�tottak.

A m�sodik vil�gh�bor� befejez�se ut�n ism�t a trianoni hat�rvonalak v�ltak �rv�nyess�. Ez azt jelentette, hogy a felvid�ki magyarlakta ter�letek ism�t Csehszlov�ki�hoz ker�ltek. 1945. �prilis 5-�n a csehszlov�kiai korm�ny Kass�n meghirdette programj�t, melynek 8. fejezete kimondta, hogy a csehszlov�k k�zt�rsas�got a n�met �s a magyar kisebbs�g felsz�mol�s�val szl�v nemzet�llamk�nt k�v�nj�k �jj��p�teni.

M�sf�l h�nappal k�sõbb a k�zt�rsas�gi eln�ki dekr�tuma a n�meteket �s a magyarokat megfosztotta �llampolg�rs�gukt�l. Elkezdõd�tt a k�t kisebbs�g jogfoszt�s�nak, �ld�ztet�s�nek korszaka.

A csehorsz�gi k�nyszermunk�ra deport�lt megyercsiekrõl Soh�r K�lm�n reform�tus lelk�sz t�j�koztatott.

Kiv�tel n�lk�l mezõgazdas�gi vid�ken voltak elhelyezve, r�szben uradalmakban, r�szben kisebb gazdas�gokban mint kommenci�s csel�dek. A Szud�ta-vid�ken ezekbõl a magyarokb�l nincsenek, vagy csak eleny�szõ sz�mban. Legsûrûbben az Elba menti s�ks�gra ker�ltek, a hat�rvid�k fel� sz�muk fokozatosan cs�kkent. Megyercsbõl 50-60 szem�lyt vittek el.

A deport�l�s 1946. november v�g�n k�vetkezett be, amikor �jszaka teheraut�k jelentek meg az elõre kijel�lt h�zakn�l. H�rom napi �lelemmel, kev�s ing�s�ggal, ruh�zattal �sszegyûjt�tt�k azokat a csal�dokat, akik nem voltak �ttelep�t�sre kijel�lve. Ezek az emberek f�lddel nem, vagy csak igen kev�ssel rendelkeztek.

Incidensrõl nem hallottam, hiszen a v�dtelen csal�dok az erõszakkal szemben tehetetlenek voltak.

M�snap a faluban f�l�nk suttog�ssal mondogatt�k egym�snak az otthon maradottak, ki hi�nyzik, kit vittek el. Elõfordult, hogy k�t-h�rom szem�ly az �tr�l hazasz�k�tt, vagy m�s helyre bujk�lt el.

A lakoss�gcsere keret�ben a felvid�ki magyarok kitelep�t�se Magyarorsz�gra 1947. �prilis 12-�n kezdõd�tt �s 1948. december 22-�n fejezõd�tt be, b�r sz�rv�nyosan m�g a k�vetkezõ �v folyam�n is t�rt�ntek �ttelep�t�sek. Az �ttelep�t�s v�grehajt�sa elõtt a k�zs�gben kisebb csoportokban idegen emberek 161 jelentek meg, akik Magyarorsz�gr�l j�ttek B�k�s megy�bõl T�tkoml�sr�l, Pitvarosr�l �s k�rny�k�rõl.

Feltûnõen n�zegett�k a h�zsz�mokat, h�zakat, port�kat �s amelyiket megfelelõnek tartott�k azt megjel�lt�k.

A helyi szlov�k hat�s�g enged�ly�vel az �ttelep�l�skor a megjel�lt h�zba bek�lt�zhettek. A k�lt�zk�d�s idõz�t�s�re vall, hogy a csal�di h�z elhagy�sa ut�n egy-k�t �r�j�ra m�r a betelep�tett magyarorsz�gi szlov�k csal�dok foglalt�k el a lak�st. Ezek az emberek egym�s k�z�tt is magyarul besz�lt. A szlov�k hat�s�gok szlov�k nyelvi tanfolyamokat rendeztek sz�mukra, hogy folyamatosan szlov�kul tanuljanak meg besz�lni. Az �thozott ing�s�guk igen csek�ly dolgokb�l �llt. Rendszerint egy teheraut� rakom�nyb�l tevõd�tt ki, amit kev�s b�torf�les�g, baromfi �s egy-k�t kecske jelentett.

K�zvetlen a h�bor� ut�ni idõszakt�l a k�zigazgat�st a k�zs�gben a N�rodn� v�bor (Nemzeti Bizotts�g) l�tta el, �l�n a starost�val, b�r�val. A nagyobb �zemek vezetõi mell� felvigy�z�t – spr�vc�t –�ll�tottak, aki az �llam �rdekeit k�pviselte. Magyar iskol�k nem mûk�dtek. Az iskol�k szlov�k nyelven ny�ltak meg ott, ahol tan�t� volt. A zûrzavar nagy volt ebben az idõben, hiszen a telep�t�s h�re, riadalma �lland�an ott lebegett minden magyar csal�d k�rny�k�n.

Az iskol�s kor� gyermekek egy r�sz�t a sz�lõk Magyarorsz�gra hozt�k, hogy a tanul�sban el ne maradjanak, vagy az ott maradott magyar tan�t�kkal mag�n �ton tan�ttatt�k. Ezek a gyermekek egyszerre t�bb �vfolyamb�l is letett�k az oszt�lyvizsg�t. A nagyobb r�sze term�szetesen nem tanult, õk az �ttelep�t�s ut�n pr�b�lkoztak koruknak megfelelõ oszt�lyvizsga let�tel�vel. Ezt a magyar tan�gyi hat�s�gok hat�konyan seg�tett�k.

A lakoss�gcsere-egyezm�ny al��r�s�t k�vetõen, 1946 tavasz�n elkezdõd�tt a helyi v�borokn�l az �ttelep�t�sre javasolt szem�lyek, csal�dok �ssze�r�sa Elsõsorban azok j�ttek sz�m�t�sba, akiknek csal�di h�zuk, f�ldtulajdonuk volt. Az �sszetartoz�s �rz�s�t lassan a bizonytalans�g �rz�se v�ltotta fel a k�zs�g lakoss�g�ban. Egyre jobban ki�lezõdtek a csal�di probl�m�k is. Megtudt�k, hogy kit telep�tenek �t, ki marad. �gy t�rt�nt meg a csal�dok, sz�lõk, nagysz�lõk sz�tszak�t�sa. Az idõsek maradtak, a fiatal csal�dok �ttelep�t�sre ker�ltek.

Voltak vagyonosabb helyi lakosok, akik vagyonuk elveszt�s�t f�ltett�k �s pr�b�ltak visszamaradni �gy, hogy al��rt�k az �ll�t�lagos szlov�k sz�rmaz�suk igazol�s�t k�relmezõ reszlovakiz�ci�s �veket. Ezeket az embereket a falu lakoss�ga megvetette, nem j� szemmel n�zt�k a sorsukba m�r-m�r belet�rõdõ magyar csal�dok. A telep�t�s hely�rõl sem volt m�g tudom�sa az �ttelep�lõknek, csak annyi, hogy a kitelep�tett n�metek hely�re �s az �ttelep�lõ szlov�k csal�dok hely�re ker�lnek. Ez is n�velte a bizonytalans�g �rz�s�t. Az �ssze�r�sok ut�n kioszt�sra ker�lt az �gynevezett feh�rlap, ami azt jelentette, hogy hivatalosan is �ttelep�t�sre van kijel�lve a szem�ly vagy csal�d. A telep�t�s megkezd�s�ig t�bb alkalommal is volt vagyoni �ssze�r�s, lelt�ri felv�tel magyar �s szlov�k r�szrõl egyar�nt.

Szeretn�m bemutatni a k�zs�g lak�it, felsorolva a jellegzetes csal�dneveket. Voltak csal�di nevek, amelyeket t�bben is viseltek.

Valamennyi csal�d reform�tus vall�s� volt.

P�ld�ul Balogh Istv�n, Andr�s, K�lm�n, K�roly;

Bese K�roly, Istv�n, K�lm�n, Gyula,

Dezsõ, Lajos, Imre, J�nos;

Toma K�roly, Jenõ, Lajos, G�za;

Beke Lajos, Gyula, B�la, L�szl�, D�niel;

Kotton S�muel, J�zsef, Andr�s, Gyula, K�roly;

Farkas K�roly, Ferenc, Gyula, Dezsõ, G�sp�r, G�za, J�nos, P�l;

Szoboszlai Elek, Zsigmond, P�l, K�roly,

M�t�, Jenõ; Berecz Istv�n, P�l, Zsigmond.

Kisebb csal�d is sz�p sz�mmal akadt:

L�szl� Ferenc, P�ter; Jakab Ferenc, Ede; Kem�ny Zsigmond, Forg�cs Jenõ, K�roly; Soh�r K�lm�n, Gõcze Lajos, Cz�pek Istv�n, V�radi Istv�n, Kiss Ede, Bartalos Imre, Horv�th K�roly, Szente Antal, Gyula, Szeder K�roly, Jenõ; Szi Ferenc. R�mai katolikus csal�dok voltak: Kaszn�r G�sp�r, Gyula, G�za, J�zsef, Vince; Ilcsik J�nos, Imre, Kov�cs Imre, G�za; Dusa G�sp�r, Rudolf, Antal, K�lm�n, Istv�n, L�szl� Ferenc, B�la; Herdics J�nos, Ferenc, Antal; Lengyel S�ndor, Ferenc; Semsei L�szl�, Zolt�n; Lov�sz K�lm�n, Istv�n; �rvai S�ndor, Zolt�n; Fan� G�za, S�ndor; Kosztol�nyi G�sp�r, Gyula, B�la; Z�vodszki J�nos, Lajos, Gyula; Moln�r Istv�n, Putyera Jol�n, Irma; Agg Istv�n, Laki J�zsef, Bedecs Dezsõ, J�zsef, N�meth Lajos, T�th Ign�c, Cunyi Ferenc. Term�szetesen m�g t�bben is laktak a faluban, de nev�k eml�kezetemben m�r kiss� elhom�lyosult.

Ahogy k�zeledett az �ttelep�t�s ideje, �gy nõtt a l�zas k�sz�lõd�s. Nagy rakod� l�d�k k�sz�t�se, szegel�se, ruh�zat, iratok rendez�se, kisebb �s nagyobb h�zi �rt�kek becsomagol�sa, szalma, sz�na b�l�kba val� k�t�se, fafûr�szel�s, zs�kok varr�sa, gabona �s takarm�nyf�les�gek zs�kokba, l�d�kba val� m�r�se, stb. A szomsz�dok, ismerõs�k ilyenkor sz�vesen seg�dkeztek, hogy az indul�s idej�re rendben legyen minden. 162

A k�lt�z�s-berakod�s napj�t elõre pontosan meghat�rozt�k, erre az idõpontra megfelelõ mennyis�gû �res vagon �llt a k�lt�zk�dõ csal�dok rendelkez�s�re. Magyarorsz�gr�l nagym�retû p�tkocsis teheraut�k j�ttek, ezek �lltak be az udvarokba, ezekre raktuk fel az ing�s�gokat, l�d�kat, �llatokat, ezek vitt�k ki az �llom�sra, hogy ott ism�t �trakodhassunk a r�sz�nkre kijel�lt tehervagonokba.

A rakod�sok alkalm�val nem egy helyen kisebb n�zetelt�r�sek voltak a jelen l�võ szlov�k ellenõr�k �s a berakod� magyar csal�dok k�z�tt. P�ld�ul egy-k�t felszerel�si eszk�zt nem engedtek feltenni az aut�ra.

Ezekben az incidensekben a megold�st a jelen l�võ magyar sofõr�k jelentett�k, akik hat�rozott fell�p�s�kkel d�nt�ttek �s a sz�ban forg� anyag, felszerel�s gyorsan felker�lt az aut�ra. J�lesett a sz�ves seg�ts�g.

El�rkezett az utols� teherkocsi indul�sa is. Lassan kig�rd�lt abb�l az udvarb�l, melyet nagyap�ink hagytak r�nk, mely sz�lõh�zunk volt. K�nnyes szemmel b�cs�t intett�nk a sz�lõf�ldnek, a kedves, f�knak, bokroknak, falunak, ismerõs�knek, rokonoknak. Bizonytalan, de m�gis b�ztat� rem�nys�ggel indult el a hossz� szerelv�ny, melyen nyolc-t�z csal�d ing�s�gai v�rt�k az �j otthonba val� elhelyez�s�ket.

Megyercsrõl Kom�romba, majd onnan �rsek�jv�rba, P�rk�nyon kereszt�l Szob hat�r�llom�son j�tt�nk �t Budapestre. Itt az elsõ vagonir�ny�t�n�l a B�k�s megyei Medgyesbodz�s �s Elek k�zs�gek nev�t olvastuk. Majd egy-k�t napos rendezõ-p�lyaudvaron t�lt�tt idõ ut�n megv�ltozott menetir�ny. Tolna megy�be Hõgy�sz kirak��llom�sra ir�ny�tottak benn�nket, majd inn�t k�t napos v�rakoz�si idõ ut�n visszair�ny�tottak a szomsz�dos Keszõhidegk�t-Gy�nk vas�t�llom�sra, mint v�gleges kirak�helyre. Itt m�r v�rt a helyi Telep�tõ Bizotts�g (Vincze Gy�rgy volt a Bizotts�g eln�ke) �s a hozott lelt�r ar�ny�ban elkezdõd�tt az �res lak�h�zak kiutal�sa Gy�nkre, valamint a k�rnyezõ k�zs�gekbe.

Megyercsrõl Gy�nkre a k�vetkezõ csal�dokat telep�tett�k: Semsei L�szl�, Semsei Zolt�n, T�th Ign�c, Dusa G�sp�r, Dusa Rudolf, Dusa L�szl�, Kaszn�r Gyula, Z�v�dszki J�nos, Z�v�dszki Lajos, Farkas Ferenc, Farkas G�za, Farkas Dezsõ, Jakab Ede, Bartalos Imre, Szoboszlai Elek, Szoboszlai M�t�, Simig Imre. Megyercsrõl Gy�nk�n k�v�l t�bb m�s k�zs�gbe is telep�tettek csal�dokat.

Szakad�tra: Ilcsik Imre, N�meth Lajos, Bercz Zsigmond, Dusa K�lm�n, Czunyi Ferenc;

M�rra: Moln�r S�ndor, Kann�r G�sp�r, V�gh Ferenc;

Udvariba: Szoboszlai P�l, Szoboszlai K�roly, Farkas K�roly, Farkas Zsigmond, Forg�cs Lajos, Szente Gyula, Szente Antal, L�szl� P�ter;

Belecsk�ra: Herdics J�nos, Herdics Ferenc, Herdics Antal, Lengyel S�ndor;

Isztim�rbe: Ilcsik J�nos, Horv�th K�roly; Pusztav�mra: Kiss Ede, Soh�r K�lm�n, Cs�pek Istv�n, Vasi Andr�s;

Nagyigm�ndra: Kaszn�r G�sp�r, Kaszn�r G�za, Kaszn�r Vince;

Szõnybe: Kaszn�r J�zsef, Kaszn�r G�za; Nagysz�kelyre: Szeder K�rolyn�, Szente Gyula, Horv�th S�ndor, Toma G�za.

Term�szetesen vannak csal�dok, akik sz�tsz�ledtek az orsz�g ter�let�n, bek�lt�ztek a fõv�rosba vagy elker�ltek az Alf�ldre �s beolvadtak a v�rosok, falvak k�z�ss�geibe.

M�s felvid�ki telep�l�sekbõl Gy�nkre telep�tettek nevei:

Keszegfalv�r�l: Nagy Istv�n, Kottai K�roly, Kond� Lajos, Kond� R�fael, Sajkovics Andr�s, Sajkovics Dezsõ, Lengyel J.

Perbet�rõl: Gy�n Andr�s, Gy�n Mikl�s, Bath� Ernõ, P�link�s M�rton, P�link�s J�n�s

�rsek�jv�rb�l: Erd�sz K�roly, Erneszt Istv�n, Csudai J�zsef (Zseliz)

J�k�r�l: Nagy S�ndor, Nagy �rp�d, Nagy J�nos �s Nagy L�szl�; Kiss Elek, G�rgy Istv�n, Tesinszki Istv�n

Nagysall�r�l: M�sz�ros Gyula, M�sz�ros G�za, Raczk� Istv�n

Martosr�l: Balla Andr�s, Balla Tibor, Gy�rgy Istv�n, �tv�s Istv�n

Zsitvabesenyõrõl: Furugly�s G�za, Kecsk�s G�za, Bartal Antal, Bartla G�za, Szoll�r Menyh�rt, Pridalk�

G�za, Horv�th G�za, Uzs�k Istv�n, Recska J�nos, Recska Lip�t, B�lint J�zsef

Nemes�cs�r�l: Maros B�la, Bajcsi J., Bern�t

Ekelbõl: Szab� Szid�nia, Szab� Ferencn�

A felsoroltak k�z�l n�h�nyan m�r nem tart�zkodnak a k�zs�gben, m�s vid�kre, telep�l�sre mentek, vagy idõk�zben elhal�loztak. A mi csal�dunkat Gy�nkre telep�tett�k a J�zsef Attila utca 522. sz�m alatti h�zba, mely Steitz J�nos helybeli sv�b lakos� volt. Õt nem telep�tett�k ki, csak m�sik kisebb h�zat jel�ltek ki r�sz�re. Amikor meg�rkezett az elsõ teheraut� az udvarba, a r�gi tulajdonos m�g a lak�sban volt kev�s 163 holmij�val. Csendes tudom�sulv�tel ut�n elk�sz�nt �s �tadta a lak�h�zat. A h�z az 1900-as �vben �p�lt, vert, t�m�tt falai egy m�ter magass�gig vizesek voltak. Nehezen, de belet�rõdt�nk ebbe a rossz cser�be, az otthonhagyott �j, 1936 �s 1938 k�z�tt �p�lt h�zunk helyett. A kirakod�s, helykeres�s ut�n egy h�t m�lva megindult a f�ldoszt�s. Az �ttelep�lt lakosok 10-15 kataszteri hold f�ldet kaptak a k�zs�g hat�r�ban.

Igavon� �llataink igen nehezen szokt�k meg a h�sz-negyven m�ter magas dombok mûvel�s�t. A dûlõ utakon sokszor elõfordult, hogy felborult a megrakott kocsi, vagy elszaladtak a lovak, �sszet�rt�k a kocsit.

Alig szoktuk meg f�ldjeink hely�t, mûvel�s�t, megalakult a k�zs�gben az elsõ termelõsz�vetkezet, ide m�g kevesen l�ptek be, de 1959-ben m�r mindenki a tsz-t v�lasztotta. Igaz sok r�besz�l�sre volt sz�ks�g, de elindult a k�zs�g a k�z�s gazd�lkod�s �tj�n. H�rom tsz alakult: a Petõfi, a B�ke �s a V�r�s Csillag. Az egyes�l�s ut�n a Petõfi Tsz fogta �ssze a k�zs�g lakoss�g�t �s mûvelte f�ldj�t.

Az 1950-es �vekben megindult a kultur�lis �let is. Lassan kezdett �sszeszokni a sok helyrõl Gy�nk�n letelepedett n�p. �gy Gy�nk lakoss�ga a betelep�tett felvid�ki csal�dokb�l, az itt maradt sv�b �s magyar lakosokb�l, az Alf�ldrõl ide telep�ltekbõl (Csorv�s, Kisk�re), erd�lyi menek�ltekbõl, d�lvid�krõl ide telep�tett cs�ng�kb�l tevõd�tt �ssze. Az egym�s megismer�s�t �s megbecs�l�s�t seg�tett�k a mûvelõd�si h�zban bemutatott t�ncok, sz�nelõad�sok, sz�kely-felvid�ki �s sv�b lakodalmas, j�r�si kultur�lis bemutat�k, vet�lkedõk. Az emberek egym�s ir�nti megbecs�l�s�t saj�t munk�juk szabta meg, ez lett az �rt�km�rõ, �gy indultak be a t�rsadalmi szervezetek is.

Az 1946-48-as idõszak sok bajnak �s panasznak volt a forr�sa, de megel�ged�s hangj�t is meg lehetett tal�lni azokban a megnyilatkoz�sokban, melyek egyr�szt az �ttelep�t�st v�gzõ hivatalos t�nyezõk, m�sr�szt az �ttelep�tettek r�sz�rõl hangzottak el. Hossz� ideig tartott, am�g gy�keret eresztett�nk, de m�ra kialakult Gy�nk�n az �j k�z�ss�g. Hiszen nem az a fontos, hogy ki honnan j�tt, hanem hogy �p�ts�k ezt a haz�t.

Persze az ember nehezen szokja az �j k�rnyezetet. „Kaptunk szõlõt, bor is van, de nincs benne n�ta!”– mondt�k az �ttelep�lt megyercsiek M�ron (Kaszn�r Vince). Ez a sz�l�s m�lyen jellemezte a hangulatot. M�g sok�ig nem tal�lt�k hely�ket az �ttelep�ltek, nem tudt�k megszokni a Dun�nt�l hepehup�s, dimbes-dombos t�jait. Szinte minden nap haza, a r�gi h�zra, az otthoni t�jra, vid�kre gondoltak.

Ezt csak tet�zte az egym�snak suttogva mondogatott h�r: „ … r�videsen hazamegy�nk! Vissza lehet menni!” Gy�nk�n a helybeli lakosok t�bbs�ge k�r�rvendve n�zte vergõd�s�nket, k�runkat, bajunkat.

Megmosolyogt�k kezdeti t�ved�seinket, hib�s d�nt�seinket, kudarcainkat. P�ld�ul ha feldõlt a sz�n�val megrakott kocsi a domboldalon, ha elszaladtak a lovak a kocsival, ha savany� lett a bor. „Fel�lrõl j�tt „j�ttmentek”, minek j�ttek ezek ide?”

A p�rtbeliek sem t�rõdtek senkivel. J� lett volna az egy�tt�rz�s, a meg�rt�s, a biztat�s, a mell�nk �ll�s. Csak voltunk, mint aki mag�ra van hagyatva – majd lesz valahogy. Telep�t�s idej�n hivatalos egy�nek azzal nyugtatt�k az �ttelep�lteket, hogy a lelt�r �rt�ke szerint fognak adni h�zat, ingatlant. Ha ez nem siker�l, �gy a magyar �llam forintban kieg�sz�ti �s kifizeti a k�l�nbs�get. V�rtunk, v�rtunk, de nem �gy t�rt�nt, a kiegyenl�t�s elmaradt. Neh�z volt az �let. A boltokban, v�s�rban szinte volt minden, de p�nz�nk az nem volt, �s dr�ga volt minden. Nagyon sokat kellett dolgozni, hogy legyen betevõ falat �s m�g m�sra is jusson.

Ez�rt nehezen ment az elsõ tszcs-be val� bel�p�s. A k�z�sben sem volt eredm�ny, csak dolgozni kellett, a tsz nem tudott fizetni. �gy most m�r az eddig m�g h�zn�l l�võ kocsi, l� sem volt a gazda tulajdona.

Ez nem lehetett vonzerõ. A faluban sokan szedt�k a s�torf�jukat �s elk�lt�ztek m�s vid�kre: Semsei L�szl�, Zolt�n, Kond� R�fael, Sajkovics stb. Legt�bben Kom�romba, Szõnybe, Tatab�ny�ra �s k�rny�k�re t�voztak a jobb meg�lhet�s �s az elvesz�tett sz�lõf�ld k�zels�g�nek rem�ny�ben. Ilyen �rzelmekkel zajlott le �jkori n�pv�ndorl�s. Az enyh�l�s csak t�z-tizen�t �vvel k�sõbb , az 1960-as �vektõl jelentkezett…. 164

* A tanulm�ny A mi falunk c�mû sorozat harmadik r�szek�nt jelent meg a Mozg� Vil�g 2003. 7. sz�m�ban (91–94). Sz�veg�t a szerzõ sz�ves engedelm�vel adjuk k�zre, ami�rt ez�ton is k�sz�netet mondunk.