UDVARD GERGELY LAJOS* UDVARD – BONYH�D

„...el sem tudt�k k�pzelni, hogy az õsi f�ldrõl õket el lehet zavarni.”

1945. m�rcius 29-�n �rkeztek hozz�nk az orosz csapatok. Egy �jszakai pihen�s ut�n m�r tov�bb is mentek Pozsony, Pr�ga �s Berlin fel�. Udvardon az �tvonul�s ut�n b�kehangulat volt. Az oroszok vissza�ll�tott�k a trianoni hat�rokat, de a k�zs�gben a b�r�t �s az el�lj�r�s�got b�zt�k meg a rend helyre�ll�t�s�ra. A csend �s a b�ke r�vid ideig tartott. 1945. �prilis 1-j�n ki�r�tett�k az eg�sz falut. A lakoss�gnak �t kilom�teren bel�l nem volt szabad letelepedni. H�rom h�tig tartott a kilakoltat�s, mert Udvardon rendezt�k be az orosz

fõhadisz�ll�st. F�ldalatti irod�kat �p�tettek, de hogy kik �s hogyan, azt senki nem tudta meg.

Sz�lõfalum a h�bor� v�ge fel� teljes tudatlans�gban �lt, mert a r�di�kat a nyilasok �sszeszedt�k. Az elsõ r�mh�rek az�rt m�r meg�rkeztek. Tudom�sunkra jutott p�ld�ul, hogy a szlov�kok 1944. augusztus 20-�ra tervezt�k a felkel�st, amelynek egyik c�lja az volt, hogy hatsz�zezer magyart �thajtsanak az Ipolyon �s a Dun�n. Tiszta szlov�k nemzeti �llamot akartak l�trehozni. A n�metek azonban tudom�st szereztek errõl, �s kegyetlen�l megsemmis�tett�k az eg�szet. A h�r m�r f�lelmet okozott a lakoss�g k�r�ben.

Igaz, senki sem hitte el, hogy ilyen megt�rt�nhetett volna. A magyarok sz�m�ra sajt�, r�di�, vagy m�s t�j�koztat�s nem volt. A r�mh�rek minden nap, minden v�ltozatban j�ttek. A falu parasztgazd�i nem t�rõdtek semmivel, rend�letlen�l sz�ntottak �s vetettek, mert el sem tudt�k k�pzelni, hogy az õsi f�ldrõl õket el lehet zavarni.

A kilakoltat�s h�rom h�tig tartott. Ezt k�vetõen a rend �s nyugalom helyre�llt. Az el�lj�r�s�g a magyar iskol�kat is beind�totta. A csendõr�k �s a n�rodn� spr�vc�k j�nius 1-j�n sz�llt�k meg a falut. A k�zs�gh�z�t, post�t, �zleteket, mindent, m�g a borb�ly- �s szab�mûhelyeket sem hagyt�k ki.

A deport�l�sok 1945 szeptember�ben kezdõdtek. Folyamatosan j�ttek, �s vitt�k a kijel�lt szem�lyeket, csal�dokat a vagonokba. Itt m�r a szeg�nyebbek is sorra ker�ltek. Ez idõ alatt senkinek sem volt nyugodt �jszak�ja, mert nem lehetett tudni, kinek a h�za elõtt �llnak meg a katonai ponyv�s aut�k. Az 1946 febru�rj�ig terjedõ idõszak a falu v�szkorszaka volt. T�lidõben, hidegben-fagyban, fûtetlen vagonokban, kicsi gyermekekkel utazni, elk�pzelhetetlen szenved�s volt. Sehol hideg vagy meleg �telt nem kaptak, n�gy-�t napi utaz�s ut�n �rkeztek Csehorsz�gba, ahol a m�dosabb parasztok v�s�rolt�k õket. Akik f�ltek ettõl a sorst�l, azok �tsz�ktek Magyarorsz�gra, mert a csehek ezt nem tiltott�k. Akiket h�bor�s bûn�snek tartottak, azokat t�bbsz�r pr�b�lt�k �ttenni a hat�ron, de a magyarok nem fogadt�k be õket.

Akiket lakoss�gcser�re kijel�ltek, azok 1946. okt�ber 26-�n kapt�k meg a pozsonyi magyar meghatalmazott�l az igazolv�nyt, a feh�rlapot. Ebben tudatt�k, hogy az �ttelep�tettek list�j�ra ker�lt�nk, v�delmet kapunk, �s minden k�telezetts�g al�l felmentenek benn�nket. A m�sodik �rtes�t�s 1947. okt�ber 25-�n �rkezett, ebben m�r azt k�z�lt�k, hogy 1947. december 12-�n telep�tenek �t benn�nket. A csomagol�st elkezdt�k, de a t�l bek�sz�nte miatt a kitelep�t�s�nkre csak 1948 m�rcius�ban ker�lt sor. A r�m�lom m�rcius 8-�n a szobi hat�r�tkelõhelyen fejezõd�tt be, ahol a kez�nkbe adt�k a 8338-as szem�lyi lapot, amely igazolta, hogy a csal�d minden tagja Magyarorsz�gon otthonra tal�lt. A hidas-bonyh�di vas�t�llom�sra m�rcius 13-�n este 20 �rakor �rkezt�nk meg. A lakoss�gcsere vagy ink�bb sz�mûzet�s �gy �rt v�get.

A sz�lõf�ld odaveszett, de Magyarorsz�gon �j otthonra lelt�nk. A pacsirt�k m�rciusban itt is a kikeletrõl �nekelnek.

Gergely Lajos visszaeml�kez�s�t k�zli L�szl� P�ter: Feh�rlaposok c�mû k�nyv�ben (Bonyh�d, 2003. 68-69.). K�tet�nkben a szerzõ sz�ves engedelm�vel adjuk k�zre, ami�rt ez�ton is k�sz�netet mondunk. 138