„N�VTELEN” (1936) NASZVAD – DOLN� BUCHYCE – SOMOGY, KOM�ROM

NASZVAD Naszvadi t�rt�netek

119 .(Naszvad k�zs�gben vagyunk, ahol t�tov�n kerest�k sz�lõh�zunkat, szeretteink otthon�t. N�h�ny �ttelep�tett csal�d szem�lyes sors�n kereszt�l szeretn�nk bemutatni, hogyan �llt�k meg hely�ket a vil�gban, miken mentek kereszt�l, mik�ppen bizony�tottak hazaszeretetbõl, embers�gbõl �s �sszefog�sb�l.)

„N�VTELEN” (1936) NASZVAD – DOLN� BUCHYCE – SOMOGY, KOM�ROM

„Õ magyarnak sz�letett, �gy is fog meghalni.”

Gyerekfejjel, t�z�ves voltam akkor, l�ttam a nagy kapkod�st. Ott volt a nyolcvan kil�s h�z�cska, k�t teh�n meg egy l�. Hov� vitt�k a csal�dot akkor? H�t, v�g�l is k�zipoggy�sz csomagot, egy tûzhelyet meg egy szekr�nyt vihett�nk magunkkal. Bevagon�roztak minket. Ennek az volt az �rdekess�ge, hogy akkor l�ttam elõsz�r vonatot. Nemcsak Naszvadr�l, hanem a Felvid�k t�bb telep�l�s�rõl gyûjt�tt�k az embereket �rsek�jv�rra.

J� hossz� szerelv�ny volt, h�sz-huszon�t marhavagonb�l, �s minden vagonban egy-k�t csal�d.

Nekem is volt egy n�gy�ves kish�gom. A tûzhellyel siker�lt a vagont befûten�nk. Gonoszak voltak a vasutasok, mert j�l megr�ngattatt�k a szerelv�nyt, emiatt dõlt minden.

Pr�g�n innen �gy nyolcvan kilom�terre k�t�tt�nk ki. D�lelõtt 8-9 �ra volt, ki kellett �llnunk a vagonok el�, hogy kider�lj�n, h�ny munkak�pes csal�dtag van, mennyi az eltartand�. �s ezut�n j�ttek a cseh gazdagemberek, akiknek kellettek a csel�dek. Volt ott gy�ros, �s parasztgazda is. Minket Doln� Buchyc�be vittek, Jaroslav Èapek �rhoz. Neki volt sok f�ldje, cukor- �s szeszgy�ra, t�glagy�ra �s hat csal�d csel�dje. A gazda aj�nlotta ap�mnak, hogy vegye fel a csehszlov�k �llampolg�rs�got, �s akkor megkap mindent, ami kij�r neki.

Erre ap�m azt mondta: „Õ magyarnak sz�letett, �gy is fog meghalni.”

K. Meddig maradtak Csehorsz�gban?

H�rom �s f�l h�napig, mert a sz�leim megszervezt�k, hogy megsz�k�nk. B�r fenyegettek, ha megsz�k�nk, dr�t m�g� ker�l�nk, vagyis t�borba. Haza Naszvadra hivatalosan nem mehett�nk. Vas�rnap �rt�nk haza. A csal�d a rokonokn�l b�jt meg. H�tfõn m�r kerestek minket a rendõr�k. H�rom h�tig bujk�ltunk. 121

Folytak a kitelep�t�sek, �gy a Magyarorsz�gra kitelep�tett csal�dokhoz csap�dtunk. Sajnos, nem eml�kszem a csal�d nev�re, akikkel �tj�tt�nk. A vagonba rakott szek�r mellett b�jtunk meg, �desany�m, a b�ty�m �s a h�gom. �rsek�jv�rr�l Szobig k�t napig tartott az �t. Am�g �llt a vonat, lapulnunk kellett.

Magyarorsz�gra mi politikai menek�ltk�nt �rkezt�nk. Sv�b faluba ker�lt�nk, Somogyban. Nem tudtuk, hogy a sv�bokat sajn�ljuk-e jobban, vagy magunkat. Csel�koknak neveztek benn�nket, el�g ellens�ges k�zhangulatba ker�lt�nk.

K. Mikor ker�ltek Kom�rom k�rny�k�re?

1955-ben bevonultam katon�nak. H�rom �v ut�n szereltem, �s 1958-ban azt mondta ap�m, k�lt�zz�nk m�shov�, mert sz�vasztm�s volt, a somogyi dombok nem tettek j�t neki. A kisb�ri m�neshez ker�ltem kõmûvesnek. Kider�lt, hogy a brig�dban is van felvid�ki, akinek cs�mi rokonait megl�togattuk. Olcs�n lehetett h�zhelyet venni, �s �gy itt kapaszkodunk meg.