48. NASZVAD Naszvadi trtnetek MTYUS LAJOS (1935) NASZVAD – CSSZRTLTS „A szlõknek, nagyszlõkn
NASZVAD Naszvadi trtnetek
119 .(Naszvad kzsgben vagyunk, ahol ttovn kerestk szlõhzunkat, szeretteink otthont. Nhny tteleptett csald szemlyes sorsn keresztl szeretnnk bemutatni, hogyan lltk meg helyket a vilgban, miken mentek keresztl, mikppen bizonytottak hazaszeretetbõl, embersgbõl s sszefogsbl.)
MTYUS LAJOS (1935) NASZVAD – CSSZRTLTS
„A szlõknek, nagyszlõknek hossz vekbe tellett, hogy felolddjanak.”
1947-ben a szlovk kormny olyan hatrozatot hozott, hogy akik magyar anyanyelvûnek s llampolgrnak valljk magukat, azokat lakossgcsere keretben Magyarorszgra kldik, illetve Magyarorszgrl a tt ajkakat thozzk Szlovkiba.
Minket Naszvadrl teleptettek t. Naszvad pedig nincs messze Komromtl, mindssze 30 kilomterre szakra. Az n szletsi anyaknyvi kivonatomba is az ll, hogy Komrom megye, teht n ennek a megynek a szltte vagyok. Azokat teleptettk teht, akik magyarnak vallottk magukat. Ez pedig a lakossg, a falu tven szzalkt jelentette. A technikai lebonyoltst gy vgeztk, hogy a kitelepts elõtt hrom nappal kt csehszlovk katona rkezett a hzhoz, a csaldfõt mindenhova ksrte, akr a kzsghzra ment, akr boltba. Hangslyozni szeretnm, hogy a csaldfõt, mert a csaldfõ volt a kulcsfigurja a kiteleptsnek. Ugyanis ha a csaldfõt kiteleptettk, akkor automatikusan a csaldot is rintette ez a rendelet.
Mi heten voltunk testvrek, gy mind a hetnket, az egsz csaldot, egyttesen kiteleptettk. Abban a hullmban 150 csaldot teleptettek ki hrom nap alatt. A katona mindenhov ksrte desapmat. Mi, gyerekek segtettnk csomagolni. Minden ingsgunkat vihettk. Mindenki kapott rsekjvron egy nyitott s egy csukott vagont. Amit abban el tudott hozni, abba bepakolt. Btort, llatot, takarmnyt, ft, ami csak belefrt. Aztn, hrom nap utn nagy Ttra-teherautkra rakodtunk fel, nagy srs-rvs kzepette.
Sokan nem is akartak elmenni, de n emlkszem desapm hõsies magatartsra. Azt mondta: „Menjnk, majd az Isten valahogy megsegt bennnket!”
Komromban bevagonroztk mind a szztven csaldot, s Szob fel irnytottk. Szobon lptk t a magyar hatrt, s mi annyira magyarnak reztk magunkat, hogy amikor rsekjvrrl elindult a vonat, akkor minden vagonra kitettk a magyar zszlt, s magyar dalokat, magyar ntkat nekeltnk. Amikor megrkeztnk Szobra, kis kldttsg kpviselte a hatsgok elõtt ezt a kis maroknyi csapatot. A magyar himnuszt nekeltk el akkor, amikor a hatrt tlptk.
Neknk mr mondtk, hogy homokos, bucks, elvadult vidkre fognak vinni. A Kiskunsg kellõs kzepre teleptettek bennnket. De ez nem ment olyan egyszerûen. Tz napig a tehervonatot Magyarorszg terletn futattk, mert nem volt olyan telepls, aki fogadott volna bennnket. Nagy sokra Bcs-Kiskun megye Csszrtlts kzsgbe teleptettek bennnket. Bajn kttt ki a szerelvny, s Bajrl teherautkon szlltottak Csszrtltsre. Csszrtlts nmetajk, svb telepls volt, s onnan elsõsorban azokat teleptettk vissza Nmetorszgba, akik volksbundista vallottk magukat. Bennnket oda teleptettek ki, ott kaptunk egy hzat, mind a ht testvremmel. Amikor megrkeztnk, nagyon csodlkoztunk, mert akkor vittk ki a nmeteket, mg az asztalon volt a mkos tszta. A szekrnyek tele voltak ruhval, knyvekkel, hztartsi eszkzkkel.
Mivel mi heten voltunk testvrek, a tbbieknl viszonylag nagyobb lakst kaptunk. Prbltunk beilleszkedni, de ez nem volt knnyû. Nekem szerencsm volt, mert 1948-ban, amikor a szabadsgharc vforduljt nnepeltk, n akkor voltam hetedikes. Az ltalnos iskola emelvnyn egy nmet ajk fival 120 egytt szavaltuk el a himnuszt. Ez nagyon szp emlk szmomra. Szval nem volt knnyû beilleszkedni az j kzegbe. Tudni kell, hogy azok nmetek voltak, s az idõsek mg akkor is nmetl beszltek.
Leginkbb a fiatalok s a gyerekek talltk meg egymssal a hangot. Az utcai jtkkal, az iskolban. A szlõknek, nagyszlõknek hossz vekbe tellett, hogy felolddjanak. Õk csak hazavgydtak. Abba a kzsgbe, ahov mi is kerltnk, negyvenegy csaldot teleptettek le. Voltak olyan utck, ahol a naszvadiak voltak tbbsgben a svbokkal szemben.
n ksõbb jrtam Naszvadon, tbb alkalommal is. Jmagam pedaggus lettem, s az gynevezett trabantos korszakban tbbszr hazaltogattunk. Az 1970-es vekben gy reztem, hogy a fiaimnak is meg kell mutatnom azt a helyet, ahol n szlettem, nevelkedtem, gyerekeskedtem. El is indultunk a csaldommal.
Elõtte azonban Komromban egy rokonunknl szlltunk meg. Naszvadon ugyanis egyetlen rokonunk sem maradt, mindenkit tteleptettek. Megltogattuk a helyeket, aminek emlkeit gyerekknt magammal hoztam.
A templomot s az iskolt tekintettk meg. Megmutattam a gyerekeknek a helyet, hol ministrltam, hol harangoztam, s hol segdkeztem a papnak. Amint ott beszlgettnk, jtt egy idõs asszony, aki a gyertykat oltogatta. Odamentem hozz, mondan el neknk a templom trtnett. Miutn kszsgesen meslt, tudakolta, ki vagyok. Bemutatkoztam. Ekkor krdezte, hogy desanymat Molnr Mrinak hvtk-e. s gy derlt ki, hogy õ volt az a bbaasszony, aki minden egyes Mtyus s Molnr gyereket a vilgra segtett.
Krdezõ (K): Szndkos volt az a trekvs, hogy a csaldokat sztvlasztottk?
n erre nem tudok pontos vlaszt adni. De nagyon szomor esemny volt. Sajtossga volt a kiteleptsnek, hogy a szleink, akik heten voltak testvrek, a ht testvrt az orszg klnbzõ rszeibe vittk.
Somogy megytõl a Nagykunsgig, Bcs-Kiskun megybe, Gyõr megybe. Teht valsznûleg tudatos volt, nehogy sszefogjanak. Emlkszem, a szleim egy fl v utn prbltk megkeresni testvreiket, rokonaikat. Kellett kt-hrom v, mire megtalltk egymst, s beindult a rokonltogats. tven v tvlatban gondolkodtam el arrl, hogy milyen j lett volna, ha a rokonsg kzelebb lett volna egymshoz. A tallkozskor szemlestve magzdtunk mg az unokatestvrekkel. Ms-ms letplyt futottunk be, de j volt megtallni a kzs gykereket.
|