MARTOS J�BA J�NOS (1923) MARTOS – GY�NK, KOM�ROM 111

„Mi, felvid�kiek sehogyan sem tudtunk belenyugodni a sorsunkba.”

Egy ezer lelket sz�ml�l� kis faluban sz�lettem Ez a kis falu Martos, a Zsitva �s Nyitra foly�k torkolat�ban tal�lhat�. A telep�l�s m�r a tat�rj�r�skor l�tezett, amikor m�g a foly�k nem voltak szab�lyozva. Ingov�nyos, mocsaras ter�let volt. A tat�rok elõl ide menek�ltek õseink. Fõleg hal�szattal foglalkoztak. A f�ldmûvel�s csak a foly�k szab�lyoz�sa ut�n kezdõd�tt. A f�ldek nagyon gazdag b�zatermõ f�ldek.

Az elsõ vil�gh�bor� ut�n, amikor Masaryk�k megalak�tott�k a Csehszlov�k k�zt�rsas�got, Martos is Csehszlov�ki�hoz ker�lt. Szinte az eg�sz falu f�ldmûvel�ssel foglalkozott. Volt reform�tus templom, �s als� �s felsõ tagozat� reform�tus iskola is. �n ott j�rtam ki a nyolc oszt�lyt az 1930-as �vekben. A sz�ntiszta magyar iskol�kban voltak szlov�k �r�k is, amelyeket nem vettek szigor�an. �gy nem is tanultuk meg a szlov�k nyelvet. A bizony�tv�nyokat szlov�kul �s magyarul �ll�tott�k ki. A telep�l�snek volt m�g magyar k�nyvt�ra, kult�rh�za is, amelyben a fiatals�g magyar sz�nelõad�sokat tartott. Az akkori fiataloknak sokat kellett dolgozni a mezõgazdas�gban. Akkoriban a magyars�got m�g nem �ld�zt�k Szlov�ki�ban.

A hivatalokban is a hivatalnokoknak k�telezõ volt a magyar ismerete. Ez az idõszak a magyar paraszts�gnak kedvezõ volt, mert a term�keit j�l el tudta adni. Az iparcikk meg szint�n olcs� volt. Egy m�zsa b�za �r�b�l az ember tetõtõl talpig fel tudott �lt�zni.

Amikor 1938 õsz�n Horthy Mikl�s�k visszafoglalt�k a Felvid�ket, Martos diadalkapuval �s vir�gszõnyeggel v�rta a magyar katon�kat. Mivel a telep�l�snek orsz�g�tja nem volt, �s esõs idõ volt, akkor õsszel nagy volt a s�r. �gy h�rom szakasz husz�r j�tt a faluba. A kocsma elõtt egy nagy hord� bor volt megcsapolva, �s mindenki annyit ivott, amennyit akart ingyen. Egy h�tig tartott a mulat�s. De ezzel az idõszakkal szerintem m�r el is kezdõd�tt a m�sodik vil�gh�bor�. Nemsok�ra az �n ap�mat is beh�vt�k, meg m�sokat is magyar katon�nak. J�ttek a t�bbi megsz�ll�sok �s kellett az ember. Mivel �n voltam a csal�dban az idõsebb fi�, �nr�m maradt a sok mezõgazdas�gi munka. 1944-ben m�r �n is �s ap�m is katon�k voltunk, meg a lovakat is elvitt�k a h�bor�ba. A h�bor�b�l �n is, ap�m is szerencs�sen hazaker�lt�nk, de l� nem volt egy sem. Mind elvitt�k.

A Felvid�ket a nagyhatalmak ism�t Csehszlov�ki�hoz csatolt�k, �gy a mi kis falunk is odaker�lt. Hazat�rtek a h�bor�b�l a munkaszolg�latosok is, �s õk lettek az elsõ kommunist�k. Õk lettek a falu vezetõi is. 1946-ban a h�bor�b�l hazat�rt fiatalok megnõs�ltek. Ez a Csehszlov�kia m�r nem az a Csehszlov�kia volt, amely az elsõ vil�gh�bor� ut�n. 1946-ban egy este szlov�k katon�k �rkeztek teheraut�kon a faluba.

K�r�lfogt�k a falut, minden utat lez�rtak. Mi �szrevett�k, hogy mi k�sz�l, �n egy bar�tommal elb�jtunk a kert boz�tos�ba. A sz�leink 40-50 �v k�z�tti emberek. Õk nem b�jtak el. Õk a csehszlov�k hadseregbe voltak t�nyleges katon�k. 1946-ban azonban Csehszlov�ki�ban volt egy �ssze�r�s, �s õk mind magyarnak vallott�k magukat. Ez�rt a katonas�g a helyi vezetõkkel �sszeszedte õket, teheraut�n az �llom�sra vitt�k, �s az ott elk�sz�tett marhavagonokba r�juk z�rt�k az ajt�t. Napokon kereszt�l tartott, am�g Csehorsz�gba vitt�k. Ott a piacon �rult�k a cseh gazd�knak, mint az �llatokat. Voltak, akiket csal�dostul elvittek. Azut�n a cseh gazd�k hazavitt�k õket, mezõgazdas�gi munk�val foglalkoztatt�k. Dolgoztatt�k kora reggeltõl estig. A sz�ll�suk az ist�ll� volt. Fizet�st nem kaptak. F�l �v m�lva a saj�t k�lts�g�k�n hazasz�ktek.

1947-ben Martoson is kiosztott�k az �gynevezett feh�rleveleket, majdnem az eg�sz lakoss�gnak.

Hiszen az �ssze�r�son mindenki magyarnak vallotta mag�t. Ezen a feh�rlev�len az �llt, hogy a csehszlov�k–magyar csereegyezm�ny alapj�n õket Magyarorsz�gra telep�tik. Ezek ut�n �r�lt�nk is, meg f�lt�nk is. Annak �r�lt�nk, hogy most m�r Csehorsz�gba nem visznek benn�nket, de att�l f�lt�nk, hogy a Szent Istv�n ezer �ve alatt õseink �ltal �sszegyûjt�tt f�ldek elvesznek. �s ez be is k�vetkezett. Hiszen a parasztembernek a vagyona a f�ldje volt, ha volt p�nze, f�ldet vett. 112

Martosn�l az elsõ csoportba hat csal�dot jel�ltek ki az 1948. m�jus 5-i telep�t�sre. Ezek a csal�dok soron k�v�l megkapt�k a vagyonukkal a telekk�nyvi kimutat�sokat, �s a lelt�rosok minden csal�dn�l minden ingatlant, m�g a f�kat is fellelt�rozt�k. De k�sõbb r�j�tt�nk, hogy ennek semmi �rtelme. Idõt adtak a csomagol�sra, melyben a rokonok is seg�tettek. A Balla csal�dban a legidõsebb Balla ez idõ alatt felakasztotta mag�t. Õ �gy otthon maradt, eltemett�k.

K�zben m�r megjelentek a Magyarorsz�gr�l �nk�nt jelentkezõ, szlov�knak mondott csal�dok. Ezeknek szinte semmij�k sem volt. Csak a nagy csehszlov�k propaganda nyom�s�ra a jobb �let megteremt�se �rdek�ben j�ttek Szlov�ki�ba. Õk a szlov�k korm�nyt�l m�r a vonaton kaptak 100 000 korona gyorsseg�lyt.

Az �n sz�leim egyik h�z�t is egy b�ny�szcsal�d kapta meg, �s vele az 1938-ban �p�lt 60 m�ter hossz� L alak�, megt�lt�tt gazdas�gi �p�leteket, meg az 50 hold f�ldet. A f�ldeket bevitt�k ott is a termelõsz�vetkezetbe, de a haszonb�rbõl õk ma is k�nnyen �lnek. Mivel a sz�leimnek k�t h�za volt, mert egyik�knek se volt testv�re, �n m�r a feles�gemmel meg hat h�napos kisfiunkkal k�l�n laktunk. Mivel azonban az �ssze�r�sn�l �n is szerepeltem a list�n, �gy nek�nk is menn�nk kellett.

1948. m�jus 5-�n megjelentek a magyar rendsz�m� Mateosz-teheraut�k rakod�kkal, de ott volt a szlov�k csendõrs�g is. Ezek az emberek mindent felraktak, �s vitt�k a tizen�t kilom�terre l�võ het�nyi �llom�sra. Ott az elõre elk�sz�tett marhavagonokba mindent beraktak, semmit nem k�m�lve. Eg�sz nap tartott, mire a hat csal�dot bevagonozt�k. Megtelt egy eg�sz szerelv�ny.

A feles�gem sz�lei, h�rom testv�re �s mind a hat csal�dnak a rokons�ga ott volt elb�cs�zni, v�rt�k, hogy elinduljon a vonat. M�r este volt, de a vonat nem indult. S�rtunk mindannyian. Nekem m�g most is hullanak a k�nnyeim, hogy ezeket a sorokat le�rom ennyi �v ut�n. �n annyira szerettem a falumat, �n m�g mindig martosinak mondom magam. Este azut�n a rokonok hazamentek lovaskocsikkal. Mi meg a marhavagonokba berendezt�nk szalmazs�kokb�l fekvõhelyeket, a sparhelt k�m�ny�t a vagon ablak�n kivezett�k, �s csin�ltunk fõz�si lehetõs�get. Kellett, mert ott volt a hat h�napos kisfi� is. Valamikor �jjel indult el a vonat.

Szobn�l l�pt�k �t a hat�rt. Az ir�ny Tab volt, de Szobn�l megv�ltoztatt�k, Keszõhidegk�t-Gy�nk lett. Szobon eg�sz nap �lltunk, mert a csehszlov�k koron�nkat itt v�ltott�k �t forintra. Egy magyar forint�rt 14 koron�t kellett adni. Szobr�l megint valamikor �jjel indultunk, Pesten kereszt�l. A sok z�tyk�lõd�sben szinte minden �sszedõlt a vagonokban. Ahol meg�lltunk, azonnal szaladtunk v�dr�kkel vizet keresni az �llatoknak. Vizet a vagonokban nem tudtunk t�rolni. Az asszonyoknak a teheneket is meg kellett fejni, mert a kicsiknek a tej is kellett.

Nyolc napig tartott ez a k�nyelmetlen utaz�s, m�r minden �sszedõlt, mire meg�rkezt�nk a keszõhidegk�t-gy�nki �llom�sra. Gy�nk onnan kilenc kilom�terre van Az �llom�son szint�n bizotts�g fogadott benn�nket, meg a Magyar Mateosz-aut�k a rakod�kkal egy�tt. A bizotts�g itt megadta a sz�ll�t�knak a c�met, hogy kit, hov� vigyenek. Ism�t k�sõ este lett, mire behurcoltak benn�nket egy sv�b udvarba. Az udvar k�zep�re mindent ledob�ltak, m�g a sv�b is ott volt, meg az �llatai is. Ennek a sv�bnak k�t h�za �llt egym�s mellett egy bej�r�val.

Mi a kisebbiket kaptuk meg, a sz�leim mellett k�l�n h�zsz�mmal. M�r k�sõ este volt, mire be�rt�nk Gy�nkre. A sok holmi az udvaron �sszedob�lva. Az �llatokat be tudtuk vinni az ist�ll�ba a sv�b �llatai mell�, mi meg szalmazs�kokra fek�dt�nk, �s elaludtunk, mert annyira ki voltunk mer�lve.

Heteken kereszt�l rakodtunk. A sv�b is elvitte az �llatait. Õ kapott egy kisebb h�zat, amelyet a volksbundist�k otthagytak. Õket m�r 1946-ban kitelep�tett�k N�metorsz�gba. De õk csak egy csomaggal mehettek, a ruh�ikat �s n�mi �lelmet vihettek magukkal. Ezeknek a lak�sait m�r elfoglalt�k a Rom�ni�b�l �rkezõ magyarok, meg helyi telepesek is voltak Orosh�z�r�l. Õk megkapt�k a kitelep�tett volksbundist�k lak�sait teljes berendez�ssel, �llatokkal egy�tt. A felvid�kiek csak �res lak�sokat kaptak.

Ezut�n j�tt a f�ldoszt�s. Egy Moldov�b�l menek�lt Vince b�csi nevû ember volt a f�ldoszt�. Õ volt a kommunista vez�r. Õ �rni, olvasni nem tudott. Csak keresztet tett. Egy lovaskocsi vitte a hat�rba a tisztviselõnõket, akikn�l a f�ldtulajdonosok telekk�nyvi n�vsora volt, �s azok mondt�k, hogy melyik f�ld ki�. Itt m�r nem sz�m�tott, hogy Csehszlov�ki�ban ki mennyit hagyott, itt mindenki 15 holdat kapott. A minõs�g meg att�l f�gg�tt, hogy a Vince b�csinak ki mennyi bort adott. Mert a kocsi, amelyen a tisztviselõnõket vitt�k, a saragla mindig tele volt boros�veggel. A Vince b�csi ezt iszogatta eg�sz nap. Mi meg gyalog ment�nk a kocsi ut�n a hat�rba, mire megkaptuk a 15 hold f�ldet.

Gy�nk hat�ra dimbes-dombos, �s mi, csall�k�ziek ehhez nem voltunk hozz�szokva. �gyhogy ha ment�nk a lovaskocsival a hat�rba, egynek mindig a kocsi ut�n kellett menni, hogy a k�llõk k�z� rakja a 113 durungot, f�kezze a kocsit, mert elsodorta volna a lovakat. A rom�n telepesek is, meg a magyar telepesek is 1948-ban m�r kezdtek elv�ndorolni a falub�l a v�rosra. 1948-ban megjelent egy �js�g, amelyet m�r a felvid�kiek jelentettek meg, õk is �rt�k, a c�me �j Otthon. Nagyon nagy keletje volt az eg�sz orsz�gban.

Azonban nem sok�ig tartott, mert olyan cikkek is megjelentek benne, amelyek az akkori kommunista R�kosi-korm�nynak nem tetszettek, �s betiltott�k.

Mi, felvid�kiek sehogyan sem tudtunk belenyugodni a sorsunkba. �lland�an �sszej�rtunk besz�lgetni, hogy mit is kellene tenn�nk. Lassan kezdt�k fel�lni a hazulr�l hozott p�nz�nket. Itt csak a sv�bok tudtak gazd�lkodni, mert azok �kr�kkel dolgoztak. Nek�nk meg k�nnyû lovaink voltak. Ezek nem b�rt�k a hegyeket. A kitelep�t�s 1948 augusztus�ban megszûnt, amikor Bene� J�nost meggyilkolt�k.* �gyhogy ut�nunk m�r nem is nagyon hoztak felvid�kieket. �gy a feles�gemnek otthon maradtak a sz�lei, meg a h�rom testv�re. �n 1949 febru�rj�ban elj�ttem Kom�romba vonattal, mert �n m�r itt ismerõs voltam.

Nagy nehezen tal�ltam egy alb�rletet egy idõs n�nin�l, akinek volt egy szoba-konyh�ja. A konyh�ban lakott egy h�romtag� csal�d, mi meg a f�l szob�t foglaltuk el. A m�sik f�l szob�ba meg az idõs n�ni lakott.

Mi h�rman voltunk. Akkor m�r a fiunk egy�ves volt. 1949. m�rcius elsej�n m�r Kom�romban laktunk.

Szerencs�re m�g volt annyi p�nz�nk, hogy Keszõhidegk�ton tudtam egy vagont b�relni, amivel elj�tt�nk Kom�romba. Mielõtt elj�tt�nk, �n Szeksz�rdon a f�ldhivataln�l bejelentettem, �s �gy az �llam a kish�zat is eladta, �s a f�ldeket sem telekk�nyvezt�k a nevemre, mert a telekk�nyvez�s valamikor 1954 t�j�n volt.

Ap�m is leadott a 15 hold f�ldbõl, csak annyit hagyott meg, amelyen takarm�nyt termelt az �llatoknak. A lovakkal ink�bb fuvarozni j�rt az �t�p�t�sre.

Az �cs�met elvitt�k katon�nak, ut�na pedig elment Dunapentel�re az �p�tkez�shez. Õ sok �vig leg�nysz�ll�n lakott. Amikor fel�p�lt Duna�jv�ros, ott maradt a gy�rn�l �s kapott ott lak�st. Megnõs�lt, �s ma is ott lakik. Mi Kom�romban alb�rletbõl alb�rletbe ment�nk, �gyhogy mi�ta megnõs�ltem, 1946 �ta h�t helyen laktunk. Amikor a fiunk h�rom�ves lett, felvett�k �vod�ba, a feles�gem is elment dolgozni. �n k�zben szakm�t is tanultam.

Az �tvenes �vekben szerett�nk volna visszatelep�lni a Felvid�kre. Be is adtam a k�relmemet a Bel�gyminiszt�riumba. Egy alkalommal beh�vattak Tatab�ny�ra, a bel�gyi oszt�lyra, �s nagyon cs�ny�n besz�ltek velem a nyomoz�k. A k�relmemet elutas�tott�k. Tizenk�t �vig laktunk alb�rletben, sokszor kiskocsival hurcolkodtunk. 1958-ban m�r vett�nk h�zhelyet, �s 1960-ban felvett�nk 60 000 forint k�lcs�nt, �s megkezdt�k a csal�di h�z �p�t�s�t. 1961 j�nius�ban m�r be is k�lt�zt�nk. Nemsok�ra a fiunk is megnõs�lt �s a csal�d hattag� lett.

A Szlov�ki�ban maradt rokonokkal is m�r gyakrabban tudtunk tal�lkozni. Õk is j�ttek, mi is ment�nk.

A sz�lõk m�r mind meghaltak: Gy�nk�n is, meg Szlov�ki�ban is. Mi is meg�regedt�nk. A fiatalok mind kirep�ltek a csal�di h�zb�l, �s ma m�r csak ketten, idõs betegen vagyunk a nagy munk�val, sp�rol�ssal �s szorgalommal fel�p�tett h�zban. �n m�r nyolcvan �vesen bele is voln�k t�rõdve az �letem sors�ba, de azt nem tudom elfogadni, hogy az 1947. �vi XVIII. t�rv�ny 29. cikk�nek 3. pontja kimondja – minthogy 1947. febru�r 10-�n P�rizsban a b�keszerzõd�s folyam�n a nagyhatalmak k�telezt�k a mindenkori magyar korm�nyt –, hogy a felvid�ki kitelep�tett magyarokat k�rp�tolnia kell. Ez m�g a mai napig nem t�rt�nt meg.

Volt m�r az az�ta eltelt �tven�t �v alatt t�bb korm�ny, de ezekkel az �gyekkel m�g egyik sem foglalkozott. Szerintem ez is befoly�solja, hogy egy korm�nyt sem v�lasztanak meg k�tszer egym�s ut�n.

Persze a felvid�kiek k�z�tt is vannak, akik m�g t�bbet is szereztek, mint ami az elõdeiknek Szlov�ki�ban volt. Hiszen, aki k�zel van a tûzh�z, k�nnyen melegszik – mondja a k�zmond�s. Azonban vagyunk m�g nagyon sokan, akik az elõdeink �ltal �sszegyûjt�tt vagyonb�l alig kaptunk valamit. Tal�n csup�n az�rt, mert �gyetlenek voltunk, �s megmaradtunk csak magyarnak, mint ahogyan a sz�leink is be�rt�k magukat az 1946. �vi �ssze�r�sn�l Csehszlov�ki�ban.

�n egyelõre ennyit szerettem volna elmondani a visszaeml�kez�seimbõl, de a t�rt�n�szek tal�n �vek m�lva m�g t�bbet is tudnak mondani, �s az unok�ink, d�dunok�ink m�g fognak errõl hallani az iskol�ban.

• J�n Masaryk csehszlov�k k�l�gyminiszter 1948. m�rcius 10-i rejt�lyes, sokak �ltal mindm�ig gyilkoss�gnak tartott �ngyilkoss�g�t t�veszti �ssze a visszaeml�kezõ Edvard Bene� k�zt�rsas�gi eln�k 1948. szeptember 3-�n – az �t�dik agyv�rz�se ut�n – bek�vetkezett hal�l�val.