BONCSEK L�SZL� R�VKOM�ROM

„A felvid�ki r�szen �sszerûtlen�l mindenkit h�bor�s bûn�snek tekintettek.”

Ma m�r kevesen vagyunk, akik a Bene�-dekr�tumok elszenved�seinek idej�t �t�lt�k, �s szemtan�i voltunk mind az anyaorsz�gban, mind a Felvid�ken, a magyarlakta r�gi�ban. 1938-ban nagy lelkesed�ssel �lt�k �t, hogy az anyaorsz�g mag�hoz �lelt. Nagymagyarorsz�g hajdan�ban sok kisebbs�g �llama volt. Szlov�kok, rut�nek, rom�nok, n�metek, szerbek, horv�tok, szlov�nek, kis sz�mban bolg�rok, lengyelek, csehek �s morv�k �ltek egy�tt. Jogaikat gyakorolhatt�k. 1945-ben, miut�n a m�sodik vil�gh�bor� v�get �rt, Potsdamban, Cecilienhof-palot�ban a gyõztes nagyhatalmak – USA, Nagy-Britannia, Szovjetuni� �s Franciaorsz�g – �llamfõi n�gyf�le alternat�v�t vizsg�ltak meg Eur�pa vesztes �llamainak feloszt�s�ra. Az egyik alternat�va szerint Magyarorsz�got Ausztri�val akart�k egyes�teni. Bene�, a volt Csehszlov�kia eln�ke, aki visszat�rt az emigr�ci�b�l, bossz�t akart �llni az�rt, hogy a csehszlov�k k�zt�rsas�got 1938-ban feloszlatt�k: n�met- �s magyarellenes dekr�tumok eg�sz sor�t adta ki, s v�gre k�v�nta hajtani a kassai korm�nyprogramot.

Az 1938-ban Magyarorsz�ghoz csatolt r�szeken j�form�n alig �lt m�s nemzetis�gû. A felvid�ki r�szen �sszerûtlen�l mindenkit h�bor�s bûn�snek tekintettek az �llami nacionalista hivatalok is. A polg�rok egy r�sz�t vagyonukb�l kiforgatva Csehorsz�gba deport�lt�k mint rabszolg�kat, ahol a cseh f�ldesurak v�logattak k�z�l�k. H�zaikba �szak-szlov�kiai polg�rok tolakodtak be. Vend�glõkbe, �zletekbe nemzeti gondnokokat (�gynevezett n�rodn� spr�vc�kat) helyeztek. Fõleg olyanokat, akik tal�n az ellen�ll�si mozgalom hõsei (partiz�nok) voltak.

A lakoss�g nagy r�sz�t �ttelep�t�sre jel�lt�k ki az anyaorsz�gba. Ma sem tudom, minek az alapj�n.

Gondolom, h�bor�s bûn�snek tekintve. Szem�ly szerint mindenki hivatalosan megkapta az �gynevezett feh�rlapot, melyen k�tnyelvû sz�veg szerepelt. Realiz�lva nem ker�lt mindenkire sor. Sokan reszlovakiz�ltak.

Ez azt jelentette, hogy az illetõ szlov�k sz�rmaz�s�, de magyarnak vallotta mag�t, most meg legyen szlov�k. Haza�rul�s!

Akiket �ttelep�tettek, az elsõ idõkben fõleg B�k�scsab�ra �s annak k�rny�k�re, T�tkoml�sra, Pitvarosra, de az orsz�g m�s helys�geibe is ker�ltek. A csehszlov�k hat�s�gok a magyarorsz�gi szlov�koknak mindent meg�g�rtek, hogy jelentkezzenek Csehszlov�ki�ba, itt majd arany�let�k lesz, meggazdagodnak. A jelentkezõk k�z�l sokan csal�dtak. A felvid�ki magyar r�gi�ban maradottaknak munkaigazolv�nnyal kellett igazolni, hogy dolgoznak, k�l�nben deport�lj�k õket gy�rakba, mezõgazdas�gba, �s fõleg b�ny�kba.

1945 ny�relõn Kom�romban nagy t�ntet�s volt a megyeh�za elõtt, hogy enged�lyezz�k a magyar iskol�kat, melynek �n is r�szese voltam. Az akkori csehszlov�k el�lj�r� a jelen levõ orosz katonai parancsnoknak azt �ll�totta, hogy a t�ntetõk fasiszt�k, h�bor�s bûn�s�k. Csehszlov�k pusk�sszuronyos katon�kat vez�nyeltek ki a t�ntetõk ellen. Egy katona bel�m akarta d�fni a fegyver�t, de siker�lt elfutnom. L�tva ezt, az orosz katonai parancsnok orosz g�ppisztolyos katon�kat vez�nyelt a cseh katon�k ellen, ezeket azt�n a megyeh�z udvar�ba zavart�k. De magyar iskol�t m�gsem kaptunk. Ez akkor lehetetlen volt, az esem�ny azonban �r�k �lm�ny marad.

Eml�kszem sok ismerõs�mre, akiket �ttelep�tettek. �gy Berecz Gyula b�csira, a szobr�szmûv�szre, aki a J�kai M�r �lõszobr�t is alkotta, pedig akkor Masaryk-plaketteket is k�sz�tett, melyeket seg�tettem a hivatalokba eladni, de rajta ez sem seg�tett.

Csal�dunk nem ker�lt �ttelep�t�sre, mivel ap�m irattal igazolta lengyel sz�rmaz�s�t, azt, hogy 1933-ig lengyel �llampolg�rok voltunk, pedig ap�mat n�pb�r�s�g el� �ll�tott�k. Felmentett�k. Any�m magyar volt. Anyanyelvem teh�t magyar.

Miut�n 1948 febru�rj�ban Gottwald vette �t a hatalmat, lassacsk�n megszûnt az �ttelep�t�s. A feh�rlap tulajdonosait a magyar konzul�tus v�dte. Miut�n megszereztem a csehszlov�k �llampolg�rs�got, 1950-ben besoroztak, �s bevonultam a csehszlov�k n�phadseregbe. A legszebb f�rfikoromban. Gyenge kik�pz�s ut�n Kelet-Szlov�ki�ba k�ldtek minket a h�bor�b�l visszamaradt aknamezõk felszed�s�re. Erre j� volt a magyar. Bene� m�g Gottwald hatalomra jut�sa elõtt meghalt. A mozik filmh�rad�j�ban l�ttam, amint felravatalozva a fanatikus csehek siratj�k. Nem Moszkv�ban halt meg, ahogy t�vesen F�ldi P�l 103 t�rt�net�r� �rja k�nyv�ben. L�nyi Zsolt k�pviselõ kijelent�se sem igaz, hogy a h�bor� ut�n t�bb mint sz�zezer magyart gyilkoltak le. Viszont az igaz, hogy Pozsonyn�l t�bb mint sz�z magyar levent�t gyilkoltak meg. Mi�rt?

Az �sszerûtlen �ttelep�t�sek nem oldottak meg semmit, csak keserûs�get okoztak. A kegyetlens�geknek szemtan�ja voltam �s sok mindent �t�ltem. Csehorsz�gb�l sokan nem t�rtek vissza. Sokan f�ld�nfut�v� v�ltak. Az egyik utols� vas�ti transzport 1948 õsz�n indult a r�vkom�romi vas�t�llom�sr�l. B�cs�ztam ismerõseimtõl, sokukkal m�g ma is tartom a kapcsolatot. Voltak olyanok, akiket a megeml�kez�s �nnep�n k�pviseltem. �jabban gyakran elhangzik, hogy a magyar korm�ny k�rjen bocs�natot Szlov�ki�t�l. Mi�rt?

Ink�bb ford�tva kellene ennek megt�rt�nnie, ami�rt a magyars�got b�ntalmazt�k. A fiatal politikusok keveset tudnak az igaz t�nyekbõl. A Bene�-dekr�tumot, ezt a probl�m�t kellene v�gre rendezni.