KESZEGFALVA LÕRINCZ G�Z�N� (1922) GYÕRI J�NOSN� (1910) GYÕRI �RP�D (1940) KESZEGFALVA – GY�NK, KOM�ROM

„Az itteni t�j, az itteni emberek mindv�gig idegenek maradtak sz�mukra.”

Nagysz�leimet, �desap�mat 1948 m�jus�ban telep�tett�k �t Magyarorsz�gra D�l-Szlov�ki�b�l, a Kom�rom megyei Keszegfalur�l. Vagyis abb�l a kis csall�k�zi k�zs�gbõl, ahol rokonaink nagy r�sze �l, s amely nagysz�leim sz�m�ra ma is a haz�t, az otthont jelenti. Csal�di besz�lget�sek sor�n sokat hallottam arr�l, hogy a h�bor�t k�vetõ �vekben mennyi megal�ztat�sban, jogfosztotts�gban, �ld�ztet�sben volt r�sze a felvid�ki magyars�gnak. A legnagyobb sorstrag�di�t mindenekelõtt a kitelep�t�s, rokonaikt�l val� elszakad�s jelentette sz�mukra. Amikor hozz�tartoz�im szeme k�nnybe l�bad az eml�kek id�z�se sor�n, 55 �v t�vlat�b�l is, ekkor �rtem meg igaz�n, hogy soha nem gy�gyul� sebeket ejtett lelk�kben a kitelep�t�s szomor� t�nye.

Nagyon �rdekelt, tulajdonk�ppen mi�rt forgatt�k ki õket vagyonukb�l, mi�rt ûzt�k el otthonaikb�l, mi volt ennek a kegyetlen elj�r�snak a t�rt�nelmi, politikai h�ttere, s mik�nt �lt�k meg ezt az �rintettek.

Kutat�saim sor�n az õ eml�keiket pr�b�ltam �sszegyûjteni. (…)

Ismerõs�nk, Lõrincz G�z�n� mes�lte: „Kis fûszer�zlet�nk volt a faluban. Keddi napon meg�rkezett a falu lakoss�g�nak lisztsz�ks�glet�t biztos�t� sz�ll�tm�ny, amit nagyon v�rtak, hisz szigor� jegyrendszer volt. Szerdai napon t�rt�nt volna a kioszt�s, de elõzõ este megjelent a ‘szpr�vca’. A bolt eg�sz k�szlet�t (t�bbek k�z�tt a lisztet) lefoglalta �s elkobozta, ez�rt a falu eg�sz lakoss�ga keny�r n�lk�l maradt.”

Az int�zked�seket hasonl� m�don hajtott�k v�gre minden t�ren, �gy a lakoss�g feje f�l�tt �lland�an „Damokl�sz kardja”-k�nt a l�tbizonytalans�g lebegett. Hasonl� rendelet volt a kilakoltat�s, aminek �rtelm�ben az �gynevezett „nem megb�zhat�” szem�lyeket csal�djukkal egy�tt lak�sukb�l halad�ktalanul kilakoltatt�k.

Ing� �s ingatlan vagyonukat elkobozt�k �s �tven kilogrammos csomaggal kellett otthonaikat elhagyniuk.

1947. �prilis h� elsõ fel�ben megindult a csehszlov�k–magyar lakoss�gcsere. A mi vid�k�nk�n 1947 szeptember�ben kezdõd�tt el az elsõ csoportok ki-, illetve betelep�t�se: a Csehszlov�ki�ban �lõ magyar lakoss�gnak Magyarorsz�gra kellett mennie, a Magyarorsz�gon �lõ szlov�k ajk� lakosok szabad v�laszt�s alapj�n �ttelep�lhettek Csehszlov�ki�ba. A szakirodalom szerint 1948. �prilis 10-ig az eredetileg jelentkezett 93 390 szem�lybõl 73 273 hagyta el Magyarorsz�got, a Csehszlov�ki�b�l kitelep�t�sre kijel�lt 105 047 magyar nemzetis�gû lakos k�z�l pedig 68 407 k�lt�z�tt Magyarorsz�gra.

Nagysz�leimet �s �desap�mat 1948. m�jus 10-�n telep�tett�k ki Keszegfalv�r�l. M�r 1946-ban megkapt�k a „feh�rpap�rt”, a kitelep�t�st tartalmaz� okiratot, tudt�k, hogy el kell hagyni otthonukat, �s ez a tudat m�lys�ges keserûs�ggel t�lt�tte el õket. A kijel�lt d�tum elõtt p�r nappal megkezdt�k a pakol�st, a vagyon ment�s�t. Ing�s�gaikat h�rom vagonba helyezt�k el: a b�tor �s egy�b h�ztart�si cikk az elsõ vagonba, az �llatok a m�sodikba ker�ltek, a harmadik vagonba a takarm�nyt helyezt�k el. Elõzõleg felm�rt�k a falunkat, illetve egyes szem�lyeknek a vagyoni helyzet�t. Ennek alapj�n a kitelep�t�s elsõsorban a vagyonos, j�m�d� r�teget �rintette.

M�jus 15-e cs�t�rt�kre esett. Elõtte val� vas�rnapon azonban a templomban mindenki r�szt vett az �nnep�lyes b�cs�ztat�son. Zokogtak az emberek, f�jt az otthon elhagy�s�nak tudata, hisz mindenki tiszt�ban volt azzal, hogy a vil�gon sehol sem lesz olyan hely, amit annyira otthonuknak tudnak, mint a sz�lõfalujukat, ezt a V�g-Duna menti kis k�zs�get, Keszegfalv�t.

A bevagon�roz�s napj�n az eg�sz falu s�rt, hiszen mindenki hagyott ott sz�lõt, testv�rt, rokont.

Kit�r�lhetetlen�l f�j� �lm�ny maradt �r�kre ennyi s�r� ember l�tv�nya. H�rom napos utaz�s ut�n �rkeztek Budapestre, a R�kos-rendezõi p�lyaudvarra. Vagonunkra ekkor egy feh�r t�kn�la ker�lt, amire a k�vetkezõ volt �rva: Keszõhidegk�t–Gy�nk. Sz�mukra m�g csak betûket jelentettek ezek a szavak. Ahogy t�volodtak az otthont�l, az ismerõs emberektõl, �gy fedezt�k fel a t�j v�ltoz�s�t. N�h�ny �r�t a dun�nt�li 96 dombok k�z�tt haladtak. �t�dik napon �rkeztek meg Tolna megy�be, Keszõhidegk�t–Gy�nk vas�t�llom�sra, ahonnan a nyolc kilom�terre l�võ Gy�nkre, j�vendõbeli lak�hely�kre sz�ll�tott�k õket teherg�pkocsikkal.

Ahogy t�ljutottak a rakod�s, a berendezked�s �j munk�j�n, erõt vett rajtuk egy eddig ismeretlen, gy�trõ �rz�s, a honv�gy. Ezt a saj�tos, f�j� �rz�st m�g csak tet�zte az a t�ny, hogy sz�lõfalujukba m�g l�togat�ba sem szabadott menni�k.

Fagyos l�gk�r, bizalmatlans�g vette õket k�r�l, hiszen a N�metorsz�gba kitelep�tett sv�bok h�z�t �s f�ldj�t kapt�k meg a Csehszlov�ki�b�l kitelep�tett magyarok, �gy nagysz�leim is. Elk�pzelhetõ, hogy a faluban maradt sv�bok rokonai milyen szemmel n�zt�k az oda telep�tett magyar csal�dokat!? Nagysz�leimnek is kellemetlen volt, hogy saj�t otthonukb�l, vagyonukb�l kiforgatt�k õket �s m�s h�z�ba, f�ldbirtok�ba kellett betelep�lni�k. F�ldbe s�ppedt, f�ldpadl�s kis h�zakat kaptak, hozz� �lakkal, gazdas�gi �p�letekkel �s 15 hold sz�nt�f�ldet.

A szerencs�tlens�gben egyetlen szerencs�snek mondhat� az volt, hogy �desap�m �s nagyn�n�m, akik ekkor m�r kilenc, illetve tizenegy �vesek voltak, v�gre iskol�ba ker�lhettek. Ugyanis sz�lõfalujukban magyar iskola nem volt, szlov�k iskol�ba j�rva az anyanyelv ismerete n�lk�l „tanultak” �rni �s olvasni. A ny�ri sz�netekben mag�n�ton vizsg�t tettek egy-egy �vfolyamr�l, hogy az �vek vesztes�g�t behozz�k.

Tizenegy �vig �ltek ebben a Tolna megyei kis faluban nagysz�leim �s �desap�m, de gy�keret verni nem tudtak. Az itteni t�j, az itteni emberek mindv�gig idegenek maradtak sz�mukra. Hi�ba t�lt�ttek el itt t�bb �vtizedet, ezt a k�rnyezetet egy percig sem tudt�k otthonuknak �rezni. Ez�rt 1959-ben sz�lõf�ldj�kh�z legk�zelebb esõ magyar v�rosba, Kom�romba k�lt�ztek, �s az�ta itt laknak.

A kitelep�t�s puszta t�ny�vel, t�rt�nelmi h�tter�vel, �r�k, t�rt�n�szek tudom�nyos alaposs�ggal foglalkoznak. A t�rt�nelmi t�nyek, sz�madatok m�g�tt csal�dok ezreinek trag�di�ja rejlik. A borzalmas �lm�nyek kit�r�lhetetlen eml�kk�nt �lnek a „jelenkori n�pv�ndorl�st” �t�lt emberek lelk�ben. Saj�t csal�dom szem�lyes tapasztalat�nak p�ld�j�val igyekeztem ezt �rz�keltetni.

Lejegyezte: Monczin� Gyõri Ildik�