PINT�R FERENC (1938) IZSA

Izsa, 1947. febru�r 2. Este van. Kis�cs�mmel, ki n�gy�ves, �n meg kilenc, sz�tlanul, egym�s kez�t fogva, szor�tva megy�nk le a j� meleg ist�ll�ba, hogy elb�cs�zzunk kedvenc �llatainkt�l. Lenk�tõl, a szel�d, �m k�l�n�s sz�ps�gû pej kanc�t�l, az �reg, kopott s�r�nyû �regtõl, akit �cs�mmel fogtunk a Duna partj�n az oroszok vonul�sakor mint elk�borolt �llatot, a dr�ga Bimb�t�l �s kisborj�t�l… �n �szt�n�sen ny�ltam a vasvill�hoz, hogy megszokott mozdulatokkal m�g egyszer megigaz�tsam az almot alattuk, kis�cs�m pedig n�h�ny mar�knyi sz�n�t tett el�j�k a v�ly�ba, a j�szolba. M�g egy pillant�s, �s… r�juk csukom az ajt�t, visszabotork�lunk a m�ly h�ban lak�sunkhoz. Benyitva a konyh�ba, m�r l�ttuk, hogy az elsõ, a tisztaszoba megtelt emberekkel. J�ttek a rokonok, a bar�tok, az ismerõs�k �s kispajt�saink, hogy b�cs�t vegyenek tõl�nk, merthogy minket Csehorsz�gba deport�lnak, valahova a Szud�ta-vid�kre, s reggel �tkor, mielõtt �bredezne a falu, minket m�r visz a teheraut� Kom�romba.

A szoba k�zep�n ott l�ttam a nagy feh�r lepedõbe k�t�tt batyut, amelybe �desany�m a magunkkal vihetõ legsz�ks�gesebb holmikat, t�rgyakat g�ngy�lte be. Az asszonyok, l�nyok egym�s nyak�ba borulva s�rtak, zokogtak, a f�rfin�p egy-egy poh�r borral a k�zben, tehetetlen�l, lehajtott fejjel h�z�dott meg a sarokpadon, mi, gyerekek meg a most bevetetlen �gy sz�l�n �lt�nk, szorosan egym�shoz simulva, test�nk meleg�vel �rintkezve, �lelt�k magunkhoz k�z�s eml�keinket. Anyai nagyap�m, ez a szik�r, szigor� tekintetû, az elsõ vil�gh�bor�t v�gigharcol� t�z�rtiszt, Doberd� hõse, „a v�r�s �s a fekete �rd�g�t”, Szt�lint �s Hitlert �tkozza hangos sz�val a maga saj�tosan kacskaring�s, „k�roml� im�j�val”. Ap�m pedig? H�t, igen! Õ m�g ezekben a l�lek�lõ, kegyetlen pillanatokban is megmaradt annak, ami�rt annyira szerett�k õt. M�g õ az, aki vigasztalja, nyugtatja az itt marad�kat. Vicceivel, tr�f�val pr�b�lja oldani a fesz�lts�get, de most nem sok sikerrel.

M�r kilenc �ra. Itt a lefekv�s ideje. Ilyenkor minden este �cs�mmel odat�rdelt�nk a kis h�ziolt�r f�l�l r�nk tekintõ h�rom k�p el�, �s hangosan f�lmondtuk a Hiszekegyet. A h�rom k�p: M�ria, Kossuth Lajos �s II. R�k�czi Ferenc. Most �gy n�z ki, az ima elmarad. �desany�m m�g most is azon ser�nykedik, mi az, amit m�g bele tud gy�m�sz�lni a batyuba. K�zben kis�cs�m h�tradõlve elszuny�k�lt. �n, mivel kispajt�saimt�l elb�cs�ztam – haza is mentek –, sz�tlanul, n�m�n meredtem a semmibe. Mi is lesz vel�nk ezut�n?

�s akkor erõs kopog�s hallatszik. Dr. N�dai K�lm�n pl�b�nos �r �rkezett meg. B�cs�t venni j�tt, de nem idõz�tt sok�, mert sietett a t�bbi csal�dhoz is, akik a mi sorsunkra jutottak. Egy r�vid im�t mondott, majd az ajt� fel� t�vozt�val �ld�st adott. 93

K�zben egyre kevesebben maradtunk. Sorra k�sz�ntek el a l�lekben vel�nk l�võk. M�r csak mi maradtunk, a gyerekek �desany�nkkal. De hova lett nagyap�m, ap�m? Õk �szrev�tlen�l tûntek el. �desany�m m�r-m�r agg�dni kezdett, amikor betoppantak. De hogy? Arcukon derû, mosoly, majd kit�rõ, a s�r�st �s nevet�st egy�tt l�legzõ �r�mki�lt�s: „Siker�lt!”. Nem tudtuk mire v�lni a dolgot, m�g el nem mondt�k, hogy egy t�zliteres, zamatos rizlinggel megt�lt�tt demizsonnal f�lkerest�k Bene� jegyzõt, �s … �s levett�k a l�b�r�l. �t�rt benn�nket a deport�ltak jegyz�k�rõl a feh�rlaposok list�j�ra.

T�z liter boron m�lott, hogy nem Csehorsz�gba ker�lt�nk csel�dnek, hanem nagysz�leinkkel Magyarorsz�gra telep�tettek �t. A j� h�r ut�n pedig nagyap�m odat�rdelt a M�ria-k�p el�, mi m�g�je, �s f�lhangzott a j�l ismert ima, a Hiszekegy.

Menek�lõk a Dun�n Az �ttelep�t�s �s deport�l�s retteg�s�ben �lõ m�tyusf�ldi magyars�g elõtt k�t �t �llt: vagy bev�rja a megal�ztat�s �s megsz�gyen�t�s bene�i embertelens�g�t, vagy a menek�l�st v�lasztja. A k�ts�gbees�s �s a f�lelem, a hontalans�g, a v�dtelens�g kezdetben �szt�n�sen, k�sõbb m�r tudatosan j�tszott k�zre abban, hogy sokan az ut�bbi lehetõs�get ragadt�k meg. B�tor�totta õket az a tudat, hogy az anyaorsz�g hat�rral szomsz�dos megy�j�nek (Kom�rom-Esztergom megye) sajt�ja mennyire egy�tt �rez a sors�ld�z�tt, felvid�ki magyars�ggal – f�lsz�l�tva a Duna melletti telep�l�sek hivatalos szervezeteit, lak�it, hogy tegyenek meg minden tõl�k telhetõt a menek�ltek megseg�t�s��rt.

Hogy akkor ebben a k�rd�sben az itthoni magyars�g l�lekben milyen egys�get mutatott, erre szolg�ljon egyetlen r�vid p�lda. M�g az MKP Megyei V�lasztm�nya �s V�grehajt� Bizotts�ga is az al�bbi hirdetm�nyt adta k�zre a Kom�rom-Esztergom v�rmegye Dolgoz�k Lapja 1946. december 1-jei sz�m�ban: „A szlov�k korm�ny �gy l�tszik, nem akarja a j�szomsz�di viszonyt �s ez�ltal a gyûl�lts�g magv�t hinti el a k�t orsz�g n�pei k�z�tt. Felk�ri a v�lasztm�ny a megy�ben l�võ szervezeteit, ind�tsanak gyûjt�st a k�nz�sok elõl elmenek�lt magyarok megseg�t�s�re, akik a t�l k�sz�b�n, a puszta �let�ket mentve j�ttek �t a megal�z�s �s megsemmis�l�s elõl. J�rjanak p�ld�val el�l mindenben, amivel seg�teni lehet az �ld�z�tteken!”

B�r Izsa k�zs�gn�l a dunai hat�rszakaszt m�r 1945-ben megerõs�tett�k hat�rõrs�ggel, csendõrs�ggel, m�gis tal�n itt volt f�ldrajzilag a legkedvezõbb hely a Dun�n val� �tkel�sre. Az sem elhanyagolhat�, hogy az itt szolg�latot teljes�tõ, cseh nemzetis�gû csendõrs�g bizonyos egy�tt�rz�ssel, meg�rt�ssel viseltetett az �ld�z�ttek ir�nt, mert nagyon j� kapcsolat alakult ki Izsa k�zs�g lakoss�ga �s a cseh csendõrs�g k�z�tt.

Itt jegyzem meg, hogy a cseh csendõrs�g sokkal jobb viszonyban �llt az izsai magyarokkal, mint az „odasz�lling�z�” szlov�kokkal. Nos, ezek a csendõr�k gyakran hunytak szemet a l�tottak f�l�tt. �gy, ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt Izsa gy�lekez�si helly� v�lt az �tjutni k�v�nkoz�k sz�m�ra.

Most olyan szemtan�t id�zek, aki maga is fiatal �rtelmis�gik�nt ezt az utat v�lasztotta. Nagyb�ty�m, Z�mb� Vilmos: „Nagyon sokan �rkezt�nk a faluba menek�l�si c�llal. N�ha k�t-h�rom napig is kellett v�rakozni az �tjut�sra. Addig azonban a falu n�pe sz�ll�st, ell�t�st biztos�tott r�sz�kre, mik�zben titokban int�zte �s szervezte az �tjut�si lehetõs�g�ket. Mindig volt a faluban k�t-h�rom bizalmas ember, aki tudta, hogy �jszaka a hat�rõrs�g merre cirk�l a Duna partj�n; hol, merre �s kik teljes�tenek szolg�latot; a lelakatolt �s z�rolt cs�nakokhoz melyiknek van kulcsa; a t�lt�s melletti kubikg�dr�k cserj�s, f�s ter�letein hogyan �s hov� lehet elrejtõzni… Ismert�k hol, mikor kell �s lehet f�nyjelezni. De azokban a dr�mai pillanatokban, amikor a befagyott Dun�n 40–50 m�teres k�telet fogva, hason cs�szva h�sz-h�sz embert menek�tettek �t a t�ls� partra, az izgalmat �s f�lelmet n�velte, hogy sokszor a k�t�l egy r�sze a m�g be nem fagyott, sima v�zfel�let felett k�szott.”

E l�lekvesztõ esetekben az izsai hal�szok, akik a menek�t�st szervezt�k �s v�gezt�k, az �let�ket kock�ztatt�k, mint azok, akik sorsukat a kez�kbe adt�k. A vesz�lyt csak n�velte, hogy ezeket az akci�kat csakis az �jszaka leple alatt lehetett megk�s�relni. S v�llalt�k mindezt m�g azut�n is, hogy a trag�di�k egym�st k�vett�k. Az esetleges, alkalmi eszk�z�k, a siets�g okozta idegek harca �ldozatokat is k�veteltek.

�ldozatokat m�g �gy is, hogy a szõnyi oldalon a magyar hat�rõrs�g �nfel�ldoz� munk�ja, k�zremûk�d�se sem tudta megakad�lyozni a bek�vetkezõ trag�di�t. Azok voltak a szerencs�sebbek, akik az izsaiak seg�ts�g�vel, elõre megtervezett, szervezett form�j�t v�lasztott�k az �tmenek�l�snek: lovas sz�nk�val, hossz� k�telekkel, vagy a m�g be nem �llt Duna elõtt ladikokkal. A Duna azok k�z�l szedte �ldozatait t�bbs�gben, akik a maguk feje ut�n, h�tukon kis holmijukat cipelve v�gtak neki a vesz�lyes �tnak. 94

„Sajnos, a Duna jege beszakadt �s egy lovas sz�nk� utasaival egy�tt a v�z �ldozata lett. De egy�b trag�di�k is voltak: Moravcsik Ferencet a t�lt�s mellett, menek�l�s k�zben lõtt�k agyon a hat�rõr�k.

Fenekes Lajos a jeges Dun�ban �szott, �s �gy menek�lt meg az �let�t kioltani akar� gyilkos goly�kt�l.

J�magam is egyetemi vizsg�imra mentem Budapestre, amikor cs�nakunk �jf�lt�jt els�llyedt, s f�lve a csehszlov�k hat�rõrs�gtõl, a t�li, jeges v�zben �szva �rt�nk partot Szõnyn�l. Holmijaink elvesztek, a m�nusz 20 fokos hidegben ruh�nk r�nk fagyott, �s csak a szõnyi hat�rõrs�gen kaptunk mened�ket”.

Csak Izsa k�zs�gbõl h�rman v�ltak �ldozataiv� e sz�rnyû „st�ci�nak”: Moravcsik Ferenc, T�rnok Gyula, S�rai Gizella. A t�bbi? Tudjuk, hogy a m�r eml�tett cs�nakban, amely a Duna hull�ms�rj�ba jutott, nem b�rva a terhet, az �sz� j�g k�z�tt, nyolcan tart�zkodtak. Egy 18 �ves g�tai le�ny teteme ut�n pedig hi�ba kutattak, nem tal�lt�k meg. Eml�k�k, p�ld�juk egy-egy k�nnycseppk�nt pihenjen meg nemzet�nk test�n! 95