H�rom izsai t�rt�net* IZS�KN� HAJTMAN ILONA (1935)

„Izsaiak voltak a bizotts�gban, azokon m�lt, kit fognak kitelep�teni.”

Csal�dom a Fõ utc�n lakott. 1945-ben, �cs�m sz�let�sekor j�ttek be Izs�ra az oroszok. Gyermekkoromban sem volt elmaradott a falu, sokat fejlõd�tt Kom�rom hat�s�ra. �gy mondj�k, hogy amikor Kolumbusz el�rt Amerik�ba, az izsai asszony m�r hazafel� j�tt onnan, m�r eladta a port�k�j�t.

Ap�m elbesz�l�sei alapj�n tudom, hogy az elsõ repukn�lika alatt nagy volt a munkan�lk�lis�g. Az asszonyok varrtak, k�zimunk�ztak. Apuk�m elment m�s vid�kre dolgozni, P�chovba. 1938 ut�n meg Magyarorsz�gra j�rtak �t munk�ba, a MOLAJ-hoz meg a Timf�ldgy�rhoz. Ladikkal j�rtak �t a Dun�n.

Ap�m a h�bor� alatt t�bbsz�r felment�st kapott a hadk�telezetts�g al�l, mert sz�ks�g volt r� a gy�rban.

1944 nyar�n ment el a frontra, �s 1945. augusztus 14-�n j�tt haza. N�metorsz�gban ker�lt fogs�gba, onnan hazahozt�k õt Magyarorsz�gra, ahol a j�nosh�zai t�borba ker�lt. Innen Oroszorsz�gba vitt�k, ahol a Fekete-tenger partj�n egy kik�tõ �p�t�s�n�l kellett volna dolgoznia. Az �p�tkez�s meghi�sult, v�g�l hazat�rhetett.

Izs�n nagy volt a munkan�lk�lis�g, ez�rt a f�rfiak Csehorsz�gban pr�b�ltak munk�t keresni, �gy Tøeboòban. Ap�m a testv�reivel ment, Jani b�tyj�val, J�ska b�tyj�val, meg Szeles Bandi b�tyj�val.

A h�bor� alatti �vekben – eml�kszem – n�lunk is laktak n�metek. Egyszer felder�t�sre mentek, de onnan nem t�rtek vissza. Az orosz katon�k szint�n a mi udvarunkban laktak, itt volt a konyh�juk, eg�szen Kom�rom bev�tel�ig. Ut�na kezdõd�tt a visszavonul�s. A front alatt mi nem �hezt�nk, diszn�t v�gtunk, a zs�rt meg a h�st el�stuk. Ahol a katon�k megtal�lt�k az �lelmet, onnan elvitt�k. De vittek a l�v�sz�rokba dunyh�t is, mindegy volt, �gy tartott�k, ma �l�nk, holnap nem.

A h�bor�t k�vetõ õsszel szlov�k iskol�ba mentem, ism�t harmadikos lettem. Hrkel tan�t� nyolc gyerek�vel j�tt a faluba, �s olyan dolgokra tan�tott meg, mint p�ld�ul a sz�k jelent�se.

1946. december 6-�n deport�ltak benn�nket. Mi tudtuk, hogy majd elvisznek minket is, mert apu�k kor�bban m�r �rtak errõl. Nem tudtuk azonban, hogy hov�. Nagyon f�lt�nk, azt hitt�k, vel�nk is azt teszik, mint a zsid�kkal. Ap�nk hazaj�tt Csehorsz�gb�l, minden este mentek a faluba, h�reket hallgatni. A legt�bb h�rt a kocsma k�rny�k�n lehetett megtudni. A telep�tõbizotts�g list�j�ra mindenki k�v�ncsi volt.

Izsaiak voltak a bizotts�gban, azokon m�lt, kit fognak kitelep�teni. Aki meg tudta fizetni, az nem ker�lt r� a list�ra. Mi nem tudtunk fizetni, hiszen t�zezret kellett volna adni. Volt, aki abrosszal v�ltotta meg mag�t.

Tizenk�t szem�lyes abrosz tizenk�tezer koron�t �rt.

Az izsai bizotts�g tagja volt Bulajcsik, N�meth Andr�s, Borsos Andr�s. Õk j�rtak Magyarorsz�gon is, �s filmet is mutattak be, s mondt�k, hogy milyen j� itt, j�jjenek �t, jelentkezzenek. Persze azt a felv�telt a Szud�t�kban k�sz�tett�k.

A gazdagokat Magyarorsz�gra vitt�k, a szeg�nyeket Csehorsz�gba. Akinek sok f�ldje volt, meg nagy h�za, azt Magyarorsz�gra telep�tett�k, a sv�bok h�z�ba. Az izsaiak h�z�ba meg b�k�scsabaiak k�lt�ztek.

Magyarorsz�g t�bb telep�l�s�re ker�ltek izsaiak, Kocsol�ra, Di�sber�nybe. A f�rjem nagyanyj��k a kan�sz h�z�t kapt�k meg Kocsol�n. Ir�n n�ni�k szint�n Kocsol�ra ker�ltek, ahol egy sv�b kõmûves h�z�t kapt�k. Ez a sv�b k�sõbb visszaj�tt N�metorsz�gb�l, megv�ltotta a h�z�t, Ir�n n�ni�k pedig Szõnybe k�lt�ztek, hogy legal�bb az izsai harang hangj�t hallhass�k.

Csal�domat decemberben vitt�k el. Apu hozta a h�rt reggel, hogy menn�nk kell, k�sz�lõdj�nk. Amink volt, azt elvihett�k, nem volt megszabva a mennyis�g. A baromfinak m�r elk�sz�tett�k a l�d�kat. Ty�kot, kacs�t vitt�nk magunkkal. Teheraut�ra pakolt�k fel a holminkat, egyenesen a kom�romi �llom�sra vittek * Gyerekkoromban sokat hallgattam nagyany�m t�rt�neteit. R�gi idõkrõl, emberekrõl, megt�rt�nt esem�nyekrõl besz�lt. K�sõbb j�ttem r�, hogy a t�rt�nelem r�szesei voltak, b�r az õ t�rt�net�ket sem tank�nyv, sem lexikon nem t�rgyalja. A t�rt�net�ket az unok�k õrzik meg. Az itt le�rt, h�rom k�l�nb�zõ, igaz, sok ponton hasonl� t�rt�net csup�n t�red�ke annak az �lm�nynek, amit az izsai emberek �t�ltek. Adatk�zlõim m�r idõs emberek, akik az idõk t�vlat�b�l is j�l eml�keznek azokra az �vekre. Ez a Duna-parti falu sem ker�lhette el a csap�sokat, amelyek v�gigg�zoltak rajta a 20. sz�zadban. H�bor�, �rv�z, diktat�r�k idej�n is talpon maradtak az emberek. Legyen ez a h�rom t�rt�net mindennek a bizony�t�ka. 89 minket. K�t csal�d ker�lt egy vagonba, mi Gelle J�zsi b�ty�m�kkal egy�tt. Tiltakozni nem tiltakozhattunk, hiszen katon�k j�ttek �rt�nk. Egy juharfa t�rzs�t karoltam �t, �s a katona s�rva pr�b�lt elvonszolni onnan.

A katon�k is s�rtak. A h�zunkat nyitva hagytuk, k�sõbb idegenek k�lt�ztek oda. Nem volt nagy h�zunk. �gy tudtuk, hogy mezõgazdas�gi munk�ra visznek el. Apuk�m sosem szerette ezt a munk�t. Az �t sor�n az �llom�sokon kaptunk ennival�t, virslit, guly�st. A vagonban k�lyh�val fût�tt�nk, amit itthonr�l vitt�nk.

Szalmazs�kon fek�dt�nk. A kis Ernõ �cs�mnek tejet vitt�nk, nagymama kal�csot s�t�tt az �tra.

È�slavban mell�kv�g�nyra h�zt�k a vagont �s a cseh gazd�k j�ttek v�logatni k�z�l�nk. K�rdezt�k, h�ny munkaerõ van a csal�dban. Apu mondta, hogy egyed�l õ az. Apu tudott vel�k besz�lni, mert Jozefovban katon�skodott. A mag�ngazd�knak munk�sra volt sz�ks�g�k, nem gyerekekre. K�rdezt�k is, hogy minek jelentkezt�nk munk�ra. Tal�n fogalmuk sem volt arr�l, hogy mi nem �nsz�ntunkb�l ment�nk oda. A vagonra az volt ki�rva, hogy �nk�ntes munk�sok. Az �llom�sr�l Koudelovba ker�lt�nk, b�r nem kellett�nk senkinek sem. Bizony volt olyan h�zasp�r, ahol az asszony terhes volt s csak a f�rfi tudott dolgozni. A majorban �b�c� sorrendben osztottak el benn�nket. Koudelovban n�metek is voltak, cs�kos ruh�ban j�rtak. A major szint�n egy n�met� volt, akit elhajtottak onnan, tal�n 25 kil�s csomaggal. A kast�lyban az int�zõ lakott. A t�bbi izsait a k�rnyezõ falvakban helyezt�k el, �gy �kovic�n voltak a Kurucz M�ri�k, a M�rton�k. Azok is ketten voltak, k�t asszony. Mi egy majorba ker�lt�nk a marcelh�zai Marcink��kkal, Irecki Gyuszi�kkal, Jani b�tyj��kkal, N�meth Ferenc�kkel.

Koudelovban nagyon sz�p park, kert volt, sokf�le fa, vir�g, szõlõ. Anyuk�m a kert�szetben dolgozott.

Janu�rban �n m�r iskol�ba j�rtam. Nem tudtam egy sz�t sem cseh�l, izsai ruh�t, berlinert viseltem, a gyerekek mindig hajtogatt�k a szokny�mat. �rdekesnek tartottak minket. Az iskol�ba gyalog ment�nk, k�r�lbel�l k�t kilom�tert, b�r j�rt az iskolabusz È�slavba. Akkor nem sz�m�tott az a t�vols�g. Vas�rnaponk�nt m�g a tejcsarnokba is elmentem. Mondt�k is az asszonyok: „Ji• jede Maïarka…”

Az iskol�ban nagyon j�k voltak hozz�nk. T�z�raira levest kaptunk. Elsõ �vben ez �llt a bizony�tv�nyomban: „Pro neznalos• èesk�ho jazyka je neklasifikov�na,” azaz hogy a cseh nyelv ismerete hi�ny�ban nem voltam oszt�lyozhat�. Kezdetben meg se sz�laltam az iskol�ban, de �gy megtanultam cseh�l, hogy a csendõr�k egy alkalommal azt k�rdezt�k apuk�mt�l, hol tanulta meg ilyen j�l a gyerek a nyelvet.

A majorban egy emeletes h�z f�ldszintj�n laktunk. Minden csal�d lak�sa egy szoba-konyh�b�l meg egy elõszob�b�l �llt. Szenet hazulr�l vitt�nk. A majorban voltak tehenek, borjak, diszn�k, lovak. A kert�szetben z�lds�get, sp�rg�t, egrest, ribizlit termesztettek. Anyuk�m t�bbsz�r s�rva j�tt haza, mert a kert�sz azt mondta neki, hogy soha nem t�rhetnek haza. Anyu meg el is hitte. A kert�szetben t�len is volt munka. A meleg�gyat k�sz�tett�k, szit�lt�k, rost�lt�k a f�ldet. Az aszpar�guszt kil�ra adt�k el. Hossz� vir�g�gy�st is k�sz�tettek, a piacon adt�k el a vir�got. Apu�k f�nt, a Szud�t�kban kasz�ltak �s sz�n�t sz�ll�tottak a majorba. A sz�na k�z�tt az int�zõ b�tort is hozott, be is csukt�k ez�rt, mert feket�zett. Apu etetõ volt, kor�n kelt. Havonta 970 koron�t keresett. Ez tartalmazta a csal�di p�tl�kot is. Naponta j�rt m�g egy liter tej, gabona. A majorban sok gabona volt, t�len is cs�peltek. A szomsz�d faluba vitt�k õr�ltetni a b�z�t.

A è�slavi p�kkel megegyeztek anyuk�m�k, hogy megs�tik a kenyer�nket. Mondt�k is a p�kek, hogy milyen sz�p kenyeret dagasztanak a magyarok. V�g�l vitt�nk lisztet, �s az�rt kenyeret kaptunk a v�rosban.

A gyerekek minden h�ten moziba j�rtak. A f�rfiak szint�n el-elmentek a vet�t�sre, de az asszonyok otthon maradtak. A nagymama seg�tett anyuk�mnak.

Templomba vas�rnaponk�nt È�slavba j�rtunk, ahol katonazenekar j�tszott. Mi, gyerekek hamar feltal�ltuk magunkat. A sz�lõket jobban megviselte az �j k�rnyezet. Nagyon j� bar�tnõre leltem Jarka szem�ly�ben, akinek m�r az �regapja is b�res volt a majorban. Egyszer ellopta a testv�re csizm�j�t, t�len abban cs�szk�ltunk. A b�resgyerekek p�rszor cs�ny�t mondtak r�m, de Jarka elverte õket. Nagyon a p�rtomat fogta. Jark�val hal�l�ig levelezt�nk. 1965-ben, az �rv�z idej�n r�gt�n megh�vtak minket magukhoz, sõt voltak n�lunk seg�teni a f�rdõszoba fel�j�t�sakor is. Id�n m�jusban kaptam a gy�szjelent�st, hogy mikor fogj�k hamvasztani.

Csehorsz�gban 1948-ig a boltok k�n�lata gazdag volt. Csomagot is k�ldt�nk haza. A t�bbieket itt t�bbsz�r megl�togattuk. Az otthoniakkal levelezt�nk, mindent tudtunk az otthoni esem�nyekrõl. Csalogattak minket haza azzal, hogy j�l megy a k�zimunka, de h�t nem j�hett�nk. Laktak a h�zunkban. Csak 1949 febru�rj�ban j�tt�nk azt�n haza. 1948-ban apuk�m m�r mondta, hogy nemsok�ra hazaker�l�nk. Azt is mondta, hogy akik Magyarorsz�gra ker�ltek, viszont soha nem t�rhetnek haza. 90