27. HIDASKRT KT KRTI ASSZONY HIDASKRT – HIRD „tinektek itt jobb, mint neknk ottand.”
HIDASKRT KT KRTI ASSZONY HIDASKRT – HIRD
„tinektek itt jobb, mint neknk ottand.”
80 Krdezõ (K): Milyen kapcsolatuk volt az itteni svbokkal kzvetlenl a kitelepts utn?
A: J, j. Nem mondom, hogy nem srdogltunk mi is, õk is, de j. Mig jban vagyunk a hziakkal (a hzbl kiteleptett svbokkal) igazn.
K: Az hogy lehet, hogy a kiteleptett svbok nem haragudtak, hogy bekltztek a hzaikba?
B: Mert õk is gy voltak, mint mi. Õket is kiteleptettk, egyttreztek velnk. Õk is olyanok voltak, mint mi.
K: Knnyen ismerkedtek itt a svb, felvidki, magyar fiatalok, ktttek vegyeshzassgokat?
A: Velnk nem sok fiatal jtt ide olyan, hogy lny vagy legny. A mieink meg mr itt szlettek. Taln a J. volt az egy lny, meg a V. gyerekek voltak. …
K: Miket kaptak tõlk ajndkba?
A: Mikor mg a frjem nõvre lt, õk szoktak zoknikat, harisnykat adni ajndkba.
B: Meg ht az ott olcsbb is volt. Mints alsnadrgokat, konyharuhkat hozott az ember. De most mr nem rdemes, ott is annyiba kerl, mint itt. Most is, hogy itt voltak a testvreim, pnzt adtam nekik, hogy vegyenek, amit akarnak, de azt mondja, hogy „most mit vegyek, annyit ott mint itten”. Csak ht mgis, ha ezek Pozsonybl tmennek Gyõrbe s vsrolnak valamit, ami ppen kellene, ami Pozsonyban nincs. De mit tud nekik most mr az ember … Az rak is ugyanazok mindenhol. Rgen mg rdemes volt, ha jrtunk t, bevsroltunk egy kicsit. Papucsot, rizst, tz kilt hoztunk vagy mennyit. Dobozos stemnyeket, azok is finomak voltak „Cseszkban”. Mg van is cseh papucsom, meg is mutathatom. Meg csizmt, azt a fekete mamuszt.
K: Ennyi v utn hov tartoznak rzik magukat?
A: Flvidkrõl szrmazunk, Hidaskrtn szlettnk, s itt lakunk Magyarorszgon. Ez a hrom sszettel. Most mr tven ve itt lakunk, mr most hirdiek vagyunk, hiba. Most mr ide van szokva az ember, ha haza is megy, olyan furcsa minden. Mr ott is az ember csak a kzeli rokonsgot ismeri, meg azok a betelepltek is, azokat meg vgkpp nem ismeri az ember ... Te tudod hogy ki kerlt a hzba? n nem is lttam õket.
K: Nem is voltak azta megnzni a szlõi hzat?
B: n voltam az udvarban, mert ketten laktak, a R-knl, de a hziakat nem lttuk, akik a mi laksunkban laktak. Hisz egytt voltunk akkor otthon, nem is lttuk õket.
K: Nem is voltak kvncsiak?
A: Ht hogyan, ha nem hvtak? Itt, ha lejttek (svbok) az volt az elsõ, hogy no gyertek be, gyûjjenek be, az ember azzal kezdte. De ezek nem voltak rnk kvncsiak. Nem is lttuk õket, Be is zrkztak tn.
K: A falu, Krt megvltozott?
A: Ja, ott is sokan ptkeztek, de a rgi hzakat azrt megismeri az ember.
K: Mi az, ami akkor mg kti magukat Krthz, ha a falu megvltozott?
B: A rokonsg, aki ott van, az hzza mg csak haza az ember, mr ms nincs. Meg ht ltni akarom, hogy hogyan van meg mint van. De ht ott is mr ki van …
A: Olyan ltogats mr nincs, hogy na gyertek, elmegynk Krtre. Most mr olyan nincs, hogy truccanunk, mint azelõtt. Most mr csak temetskor ...
B: Most mr csak az emlkek ktik oda az embert. A kapcsolatot azrt tartjuk, levelezs azrt nincs, csak telefon van, karcsonyra, hsvtra kpeslap, nvnap, ezeket tartjuk.
K: A krti kiteleptses nnepsgen nem voltak otthon?
A: Nem, nem voltunk, a P-k voltak. Mi mirt is nem voltunk? Jtt is papr, hogy menjnk, azelõtt voltunk otthon valakinek a temetsre (bizonytalankodva emlkezni prbl), igen, s r kt htre volt ez 81 az sszejvetel s akkor mr mi nem mentnk. De Bikalon voltunk tavaly, ott van tvenkt csald Krtrõl, s azok rendeztek ilyen tvenves tallkozt. n voltam Hirdrõl, meg a V-k mind.
K: Mi volt ezen a tallkozn?
A: Ott voltak a sok krtiek, akikkel egytt jrtunk iskolba. gy ismertem meg õket, hogy az egyik bartnõm aki volt, odalt hozzm az asztalhoz s mondta, hogy ez az, az meg amaz, akikkel egytt jrtam, meg szomszdok voltunk.
K: Azta, 1947 ta nem is tallkoztak?
A: Nem, nem. tven ve nem lttam, csak akkor.
K: Olyan soha nem volt, hogy azt mondtk, hogy no, elmegynk s megltogatjuk a Bikalra teleptett krtieket?
A: Eleinte volt, hogy n -nl voltam bcsn, temetsen, de … ht nem volt, hogy most menjnk megltogatni ezeket.
B: Ilyen nem volt, mert nem rtnk r, na. (Mondja indulatosan) Mikor tsz volt, ki voltak mrve a fldek, be kellett segteni az embernek, nem rtnk r, mikor? (Panaszkodik, hogy szabadsgot se nagyon kaptak, nyaralni sem jrtak, csak nyugdjas korukban jrtak szakszervezeti dlsekre.)
K: Hogy zajlott ez a tallkoz?
A: Ott volt a krti polgrmester is, az ottani vezetõsg is beszdet mondott, kszntttek, aztn ebd volt. Nagyon szp volt.
K: Hnyan voltak?
A: Sokan. Hrom nagy terem tele volt. Meg a K. volt, a keresztlnyom, azok vittek kocsival. Misvel kezdtk, nagyon szp volt. Megvendgeltek. A bikaliak szerveztk, semmit nem kellett vinni, befizetni, mindent õk lltak.
K: Igaz az, hogy a bikaliak sszetartbbak?
A: Persze, mert sokan vannak. tvenkt csald kerlt oda, az mr olyan, mintha Krtn volnl. (Szmolgatja, hogy Hirdre hnyan kerltek.) Tzen, tizenten voltunk flvidkiek.
K: Arra soha nem gondoltak, hogy Bikalra kltzzenek a tbbi krtihez?
A: Ah, nem. rlt az ember, hogy egyszer letelepedtnk.
B: gy emlkszem, a pcsi llomson a kiteleptskor azt mondta az R. J.: „n vagyok a hirdi brnak a veje, ne fljenek maguk, nem sokig lesznek Hirden!” Kt vig ki nem csomagoltunk! Mert otthon, amikor osztottk azokat a kiteleptsi lapokat, azt mondtk, hogy „ez maguknak csak egy kirnduls lesz”. Ht ez j kirnduls lett!
K: Akkor volt egy hossz idõszak, amg mg remnykedtek, hogy mg hazatrhetnek?
B: Bizony volt. Anynk mindig mondta, hogy „nem kell kicsomagolni azokat a ldkat”, utna pakolsztuk csak ki azokat a trkeny holmikat.
K: Mikor kezdtek beletrõdni?
B: Ht, amikor kt vet itt tlt az ember, akkor mr bele kell nyugodni, hogy innen tbbet nem megynk haza. Ez volt, sajnos. De mr most mit lehetett csinlni? Itt vagyunk s ksz.
K: Azon elgondolkoztak valamikor, hogy ha nem teleptik ki magukat, akkor hogy alakult volna a sorsuk, jobb lett volna vagy rosszabb?
B: Kezdetben legalbbis n azt mondtam, hogy jobb lett volna otthon maradni. De aztn ugye ott is ez a vilgvlsg kezdett … ezek is (a felvidki rokonok) mikor voltak itt, mondtk, hogy „tinektek itt jobb, mint neknk ottand”. Pedig ht Pozsonyba vannak.
K: A felvidkiek knnyen boldogultak mikor idekerltek Hirdre, nem voltak gondjaik a gazdlkodssal?
B: Nem, nem, sõt, rltek, hogy nem megynk folyton a vezetõsghez, hogy ez van, az van, gazdlkodtunk, akkor volt a beads, gy osztottuk be, hogy oda is jutott, meg magunknak is.
A: Nehz volt jrakezdeni. Fõleg amikor jtt a nagy leads. Zsrt, szalonnt leadni, nem volt mindegy.
K: Nem gondoltak arra, hogy elmenni az iparba?
A: Voltak olyanok is, de a mieink amg brtak, gazdlkodtak. Amg jtt a tsz, addig gazdlkodtak, utna meg mr a tsz-ben.
K: Igaz az, hogy a templomban kln lsrend van?
A: Most is gy van, bal feln a svbok, jobb feln a magyarok. Igen. Van, aki svb azrt a jobb feln l.
B: Ez valamikor is volt, mikor mi mg nem voltunk itt. 82
K: Mshol a faluban nem volt ilyen elklnls, pldul. nem jrtak kln kocsmba?
A: Itt csak egy kocsma van, nem gy, mint Krtn. Ott hrom volt. A mi frjeink ott egytt jrtak, nyolcan voltak nagy bartok. De itt nem, nem volt ilyen nagy let.
K: Mulatsgok voltak?
A: Blok voltak, hogyne. Egytt magyarok, svbok, jban voltunk, a D-kkel, Z-kkel Mi ltnk a falnl, nztk a fiatalokat, a frfiak hoztk oda az italt, stemnyeket. Mg olyan fiatalasszonyok voltunk.
A B. is hogy megtncoltatott, mondja is a mltkor: „Ilonka, emlkszik, hogy megtncoltattam a kultrban?”(Nevet)
K: Hogy kezdõdtek ezek az ismerkedsek, mikor idekerltek Hirdre? Munkahelyen, a szomszdokkal?
B: A templomban. Mise utn beszlgettnk, a blban, de a mist azt tõlnk tanultk meg, hogy menni kell, elõtte nem sokan jrtak. Itt lttk, hogy az sszes felvidki, akr vasrnap, akr nnepnap, mentnk templomba.
A: s mi milyen szpen tudtunk nekelni! Mig is.
K: Mennyire tartjk ezek a hirdi svbok a svbsgukat?
A: Azrt mg tartjk. Ha sszejnnek, svbul beszlgetnek.
B: Az elejn, de most mr azrt …
A: Dehogynem, ha a K. nni meg a P. sszeakadnak …
B: Azok „svancigolnak”?
A: Hogyne, mris mondja a magt!
B: Ht, mert rosszul tud magyarul, azrt …
A: Ha sszejnnek ezek az regjei, a mg nlunk is regebbek, ezek mg beszlnek.
A: Az ilyen mi korunkbeliek, mint ez a B. is, hozzment egy svb emberhez…
K: A hirdi õslakos magyarok soha nem mondtak a felvidkiekre ilyeneket, hogy „telepesek”, „jttmentek”?
B: Nem. A szemnkbe legalbbis nem. Azt tudhattk, hogy mi nem nknt jttnk ide, az meg volt nekik mindig magyarzva, ahogy õket is elvittk. Tudtk, hogy itt szemrehnys nincsen, hogy mi valakit kitrtunk, ilyen nem volt … nem is tudtuk, hogy hova jvnk, n annyit srtam mikor ide kikerltnk, hogy az borzaszt. Mi egy tanyra kerltnk (Hird mellett), olyan dzsungel volt, mert mr õk is tudtk, hogy mennik kell…
A: Nem kellett volna elfogadni …
B: Ht nem. (Elmesli, hogy kerltek Hirdre.) A-k is egy tanyra kerltek, ott egy vzimalom volt, s volt hozz egy hz bent a faluban, itt szemben. Neknk is adtak volna, akkor voltunk bolondok, mikor nem fogadtuk el, „neknk ez nem kell! minek? hisz megynk gyis haza.” Ezek a kiteleptett svbok mind bekerltek a faluba, mind ptettek, elhelyezkedtek az iparban s ptettek. Jobban jrtak, mint mi.
A: Biztos hogy jobban jrtak. Minket meg beltettek a fldbe, trtuk a fldet. Jobban jrtak …mindnek olyan hzuk van … de j a kapcsolat a faluban.
B: Ma mr minden egybe van. Nincs az, hogy te svb gyerek vagy, te flvidki … mr ilyen nincs.
A: Persze, az n lnyom is mr itt szletett, az unokk is, azok meg mr plne. Azok mr nem mennnek haza, de mr a gyerekeink se.
B: , azok mr nem!
A: De tartjuk a kapcsolatot azrt. n fõleg sokszor telefonlok, nvnapokra …
Lejegyezte: rends Zsuzsa
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
