65 HET�NY FEKETE ANDR�SN� G�L ESZTER HET�NY – M�R, TATA

„... ennek az eg�sznek a Bene� volt a kital�l�ja.”

Ideval�siak vagyunk mi, Kom�romt�l az elsõ faluba, Het�nybe. Huszonegy �ves voltam, amikor a kitelep�t�s t�rt�nt, �gyhogy �n mindenre nagyon j�l eml�kszem. Tizennyolc �ves voltam, amikor osztott�k az �gynevezett feh�rlapokat. Akkor arra voltak k�v�ncsiak, milyen �llampolg�roknak valljuk magunkat. Nem is mondhattuk volna magunkat szlov�knak, hiszen nem besz�lt�k azt a nyelvet, �s ami a legfontosabb, felmenõink mind magyarok voltak, am�g csak vissza tudok eml�kezni. Mi �gy magyaroknak vallottuk magunkat. Ez 1946 tavasz�n volt. R� egy �vre j�tt egy rendelet, hogy nem vagyunk k�telesek a csehszlov�k korm�nynak ad�t fizetni. Azt�n 1947-ben pedig megkezdt�k a telep�t�st.

A mi falunkb�l 1948 �prilis�ban negyvennyolc csal�dot telep�tettek ki. Ezt k�vetõen nemsok�ra be is sz�ntett�k, mert a lakoss�gcser�be bevonni sz�nt magyarokat m�r kitelep�tett�k. Teh�t mi az utols� kitelep�tettek k�z�tt voltunk. Minket m�r el�g k�sõn hoztak �t, ut�na n�h�ny h�napra m�r be is fejezt�k azt a hercehurc�t.

Engem a sz�leimmel egy�tt telep�tettek ki. �n kor�bban f�rjhez mentem, de k�t h�nap ut�n k�l�nv�ltunk.

A kitelep�t�skor �gy csak �n j�ttem el, a f�rjem ottmaradt. A f�rjem csal�dj�t a kor�bbi �vekben Csehorsz�gba deport�lt�k. Cs�nya vil�got �lt�nk mi akkor.

Sz�leimmel M�rra ker�lt�nk. �gyall�n vagon�roztunk �s Szobnak vittek benn�nket. Ott volt az eloszt�, ott tudtuk meg, hogy M�r az �tic�l. Budapesten v�rtunk m�g egy hosszabb ideig. A r�koskereszt�ri �llom�son �lltunk egy napig, csak azut�n indultunk el M�rra.

A csomagol�shoz nem kaptunk sok idõt, tal�n k�t-h�rom napot. Mi minden�nket hozhattuk magunkkal.

Sz�leim kisparasztok voltak. M�g most is megvan a lelt�r, mind a k�t nyelven, hogy mit hagytunk otthon. Nek�nk szerencs�nk volt, mert m�g a j�sz�gokat is magunkkal hozhattuk. Egy p�r �kr�t, egy tehenet, meg egy anyadiszn�t. H�rom vagonban elf�rt�nk. Egyikben voltunk mi, a b�torokkal, a m�sikban az �llatok, a harmadikban meg a takarm�ny, �s n�mi t�zelõ volt. Mindenki elk�pzelheti, micsoda sz�vf�jdalom volt ez a pakol�s. Otthagyni az õsi f�ldet, az õsi vagyont, otthont, melyben m�g az �ksz�leink is sz�lettek. S ennek az eg�sznek a Bene� volt a kital�l�ja.

Mostan�ban m�r mondogatj�k a r�di�ban, hogy nem volt jogos a trianoni b�keszerzõd�s. 1920-ban nem lett volna szabad �gy felosztani az orsz�got. Akkor adt�k �t a magyarlakta r�szeket h�rom k�l�nb�zõ orsz�gnak. �gy mi Csehszlov�ki�hoz tartoztunk 1938-ig: akkor felszabadult ez a r�sz, mi �jb�l az anyaorsz�ghoz ker�lt�nk. �m j�tt 1945, ism�t visszacsatoltak benn�nket Csehszlov�ki�hoz.

Miut�n M�rra meg�rkezt�nk, r�gi, �reg sv�bh�zakat kaptunk. M�r akkor m�g nagyon szeg�ny k�zs�g volt. Ezen a vid�ken a fõ term�ny a szõlõ volt, meg tal�n m�g most is az. H�res a borvid�k�rõl ez a ter�let. Igen �m, de a szõlõ nagyon k�nyes, �s nem volt minden �vben term�s, vagy j� term�s. Egyik �v viszi a m�sikat. Ha nincs term�s, akkor nincs p�nz.

Egy h�zat kaptunk a sz�leimmel, s n�mi kis f�ldet �s szõlõt is. �sszehasonl�tva az otthagyott h�zunkkal, ez nagyon szeg�nyes, r�gi �p�let volt. Sz�leim Het�nyben 1941-ben �p�tett�k fel a h�zat, melyet ott kellett hagyni 1948-ban. Itt meg r�gi, �reg h�zba ker�lt�nk. F�ldet se kaptunk annyit, amennyit odahaza mûvelt�nk. Odahaza tizenk�t holdunk volt, M�ron csak hetet adtak. M�rra �t k�zs�gbõl j�ttek a csal�dok, mi az utols� telep�tettek k�z�tt voltunk, �gy nek�nk nem nagyon jutott, csak a marad�k.

Be kellett illeszkedn�nk, pedig kezdetben a m�ri sv�bok bizony lek�pd�stek benn�nket a hat�rban, ha tal�lkoztunk. Azt mondt�k: „Pfuj, b�d�s telepes!” Annak h�vtak benn�nket. De sz�p lassan r�j�ttek, hogy mi v�g�l is hoztuk magunkkal minden�nket. Ing�s�gunkat, vagyonunkat. Egyed�l a f�ldet �s a h�zat birtokoltuk, nem �gy, mint sz�mos m�s csal�d, akik t�nyleg telepesek voltak, s csak egy kis batyuval j�ttek �t az orsz�g m�sik fel�bõl letelepedni, �j �letet kezdeni. �n m�g mindig a het�nyi konyhab�tort haszn�lom, ami a sz�leim� volt. Nekem ez a kedves, nem is v�ln�k meg tõle semmi�rt. 66

Dolgozgattunk, kaptunk egy hold szõlõt is, azt is mûvelt�k. �desap�m leszerzõd�tt a borra, �gy el tudtuk magunkat tartani. Volt bik�nk is, majd k�sõbb teheneket tartottunk, abb�l is j�tt n�mi p�nz. A tejet elhordt�k a b�ny�szok, abb�l a p�nzbõl f�lretehettek. J� dolgosak �s j� sp�rol�sak voltak a sz�leim mindig, �gy a f�lretett p�nz�nkbõl meg tudtuk v�s�rolni ezt a h�zat itt, Tat�n. 1963-ban j�tt�nk ide lakni.

Kor�bban eml�tettem, hogy a kitelep�t�skor m�r v�l�f�lben voltam. Idõk�zben siker�lt is elv�lni, majd M�ron 1960-ban ism�t f�rjhez mentem egy szint�n het�nyihez. Ide, Tat�ra m�r n�gyen k�lt�zt�nk.

A sz�leim �s mi ketten.

Het�nyben �s M�ron is a csal�di gazdas�gban dolgoztam. �desap�mmal ketten takar�tottuk be az otthoni term�st. M�ron m�r egy kicsit m�s volt, mert t�len be kellett menni a Mezõkertbe dolgozni, hogy ki tudja fizetni �desap�m az ad�t a f�ldek ut�n. Ez a R�kosi-rendszerben volt. �rdekes dolgok voltak abban az idõben. Kar�csony m�sodik �nnep�n pucoltuk, rakt�roztuk a s�rgar�p�t, meg a krumplit a pinc�kbe. Visszagondoltunk az otthoni kar�csonyokra, amikor szenteste libam�jat, t�p�rtyût ett�nk, m�snap pedig a libaapr�l�kb�l levest k�sz�tett�nk, majd megs�t�tt�k a h�zott liba t�bbi r�sz�t is. Volt, aki diszn�h�st k�sz�tett, illetve t�lt�tt k�poszt�t. N�lunk, reform�tusokn�l nincs b�jt. Nek�nk azt tan�tott�k, hogy amit a sz�nkon bevesz�nk, az nem bûn, csak az, amit kiejt�nk. Ebben a korszakban tiltott�k a vall�st, azt mondt�k, nincs Isten, �gy bev�gtak benn�nket kar�csony m�sodik �nnep�n is dolgozni.

A t�eszek megalakul�sakor be kellett l�pni, �s bevinni a f�ldjeinket, �llatainkat, mindent. Ez t�bb l�pcsõben t�rt�nt, hiszen volt a forradalom, akkor visszakaptuk, majd 1960-ban megint t�eszes�tettek benn�nket. Az �llatokat, mindent elvittek. Ha meg otthon v�gtunk diszn�t, akkor meg ott voltak a beszolg�ltat�sok.

Kezdetben csak a diszn� bõr�t kellett beadni, majd k�sõbb a zs�rt, meg mindent.

Az otthon maradottakkal csak nagy nehezen tudtuk tartani a kapcsolatot. Eg�szen 1956-ig csak levelezni volt szabad, de hazamenni nem. Akkor mehettek elõsz�r a sz�leim l�togat�ba. A k�vetkezõ �vben m�r �n is voltam. Budapestre kellett utazni a v�zum�rt, azzal lehetett csak �tmenni. Az elsõ hazal�togat�s j�r�szt s�r�sb�l �llt �s persze �r�mbõl is. �llt az otthoni h�zunk, sõt m�g ma is �ll, b�r az elej�t m�ra m�r �jj��p�tett�k.

K�v�lrõl mindig megn�zem, de bel�l nem j�rtam, m�r akkor is benne lakott a B�k�scsaba k�rny�k�rõl �ttelep�lt szlov�k csal�d. Nem ment�nk soha oda. Minek? Csak f�jt volna a sz�vem.

Iskol�s voltam akkor Het�nyben, tal�n m�sodik oszt�lyos, amikor j�tt a rendelet, �s szlov�kul is tan�tottak. De csak szavakat, egyszerû mondatokat. �gy nem nagyon tanulhattuk meg a nyelvet. Mindv�gig magyar iskol�ba j�rtam. �gy eml�kszem, Kom�romban is megmaradt a gimn�zium �s a polg�ri iskola is.

�n nem j�rtam oda, mert akkor a faluhelyen az volt a szok�s, hogy az als�bb iskol�b�l kimaradtak a gyerekek, �s otthon seg�tettek a sz�leiknek.

A hat�ron nem volt k�l�n�sebb neh�zs�g �tjutni, ha megvoltak a megfelelõ irataink. Nem �rezt�nk mi azt soha, hogy rossz szemmel n�zn�nek r�nk. Mi el�gg� k�sõn mehett�nk elõsz�r haza, m�g temet�sekre, betegs�g eset�n sem enged�lyezt�k. Csak 1956 ut�n. Sok csal�dtagunk maradt oda�t, hiszen minket m�r az utols� transzportokkal hoztak el, �gy a sz�leim testv�rei m�r ottmaradtak. Sok �v telt el, mikor legelõsz�r tal�lkoztunk.

A M�rra kitelep�tettek tartott�k egym�ssal a kapcsolatot. Het�ny k�zs�g teljesen reform�tus k�zs�g, �gy minden �ttelep�tettel tal�lkoztunk vas�rnaponk�nt a templomban. M�rra �ltal�ban a reform�tus telep�l�sekrõl telep�tett�k a csal�dokat. Kism�ny�r�l (k�r�lbel�l harminc csal�dot), Garamsall�r�l (harmincnyolc csal�dot), Kom�romszentp�terrõl (tizenk�t csal�dot), Het�nyrõl (negyvennyolc csal�dot). Mi m�g �gy nevelkedt�nk, hogy vas�rnap templomba ment�nk. A sz�leimtõl is, meg az iskol�ban is azt tanultam, hogy hat napon �t munk�lkodj�l, de a hetediket szenteld az Istennek. �n ebben nevelkedtem, �gy is volt ez j�. Milyen sz�p is volt az m�g Het�nyben, amikor tizenegy �ra ut�n a templomb�l �z�nl�tt a n�p haza.

Az eg�sz falu j�rt akkor m�g templomba. T�z �r�ra ment�nk a templomba, addigra �desany�m m�r megfõzte az eb�det, mert j� kor�n kelt�nk. K�sõbb meg m�r �n is fõztem. A templom ut�n meg s�t�ltunk az utc�kon, �s labd�ztunk. Hazament�nk eb�delni, d�lut�n meg elt�rsalogtunk. Ki�lt�nk az utc�ra, ott is besz�lgett�nk, vagy a csal�di �sszej�veteleken.

Nem tudom, hogy lenne kifejezetten het�nyi eb�d. Õsszel a h�zott kacs�t, lib�t k�sz�tett�k. K�sõbb volt m�r diszn�h�s �s egy�b h�s�telek. H�tk�znap is j�l t�pl�lkoztak a het�nyiek, csak nem volt annyi h�s�tel, azt ink�bb vas�rnaponk�nt k�sz�tett�k el. S�t�tt�nk r�test is. Az jellegzetes s�tem�ny volt mifel�nk. Most is elk�sz�tem, a szezont�l f�ggõen – meggyes, meg csereszny�s r�test s�t�k. Ez volt a nagy s�tem�ny�nk, m�g szilveszterkor is ezt k�sz�tett�nk. Szilveszteri vacsora szilvalevessel kezdõd�tt 67 �s r�tessel v�gzõd�tt. Vacsora ut�n meg ment�nk a b�lba. Oda mi nem vitt�nk magunkkal semmit, csak t�ncolni ment�nk. Fi�k, meg le�nyok. Abban az idõben m�r tizenn�gy �ves kor ut�n volt udvarl�nk. �gy int�zt�k mindig a fiatalok, hogy falubeli legyen az udvarl�.

A tizenn�gy �ves kor m�r v�zv�laszt� volt a le�nyok �let�ben. Nem csak az udvarl� v�gett, hanem ebben a korban kezdt�k el k�sz�teni az �gynevezett „Het�nyi Toled�t”. Ez egy olyan ter�tõ, amit tal�n a vil�gon csak itt, Het�nyben k�sz�tenek. Mikor bej�ttek a t�li napok, akkor reggel nyolc �r�t�l ak�r eg�szen t�z �r�ig varrtuk ezeket. A k�sz ter�tõket asszonyok vitt�k el a v�s�rokba, nagy keletj�k volt. Az �r�b�l pedig felruh�zkodhattunk. Nem volt ez abban az idõben olcs� mulats�g, mert sok, bõ szokny�ban j�rtunk �m.

Az 1960-as �vek elej�n az�rt v�ltozott a helyzet, s a f�lvid�ki n�p elkezdett v�ndorolni, k�zelebb az otthonhoz. M�giscsak arra gondoltunk, hogy egyszer csak hazamehet�nk. Ketten j�tt�nk Tat�ra, a t�bbiek meg Szõnybe, Kom�romba k�lt�zk�dtek.

�gy, ennyi �v elm�lt�val is azt gondolom, hogy cs�nya dolog volt ezt tenni vel�nk. De ha n�zem a telev�zi�t, hallgatom a r�di�t, csak azt l�tom, hogy ma is csak minden�tt �ld�zik a magyart. �ld�zik Erd�lyben, �ld�zik a Felvid�ken, �ld�zik a D�lvid�ken. A szerencs�tlen ember meg mit tehet arr�l, hogy magyarnak sz�letett? S ha j�l meggondolom, 1920-ig magyar ter�let volt ez mindig. Ott sz�lettek õseink, oda k�tõd�nk, az a sz�lõf�ld�nk. Term�szetes, hogy �gy ragaszkodunk hozz�.

Egy�bk�nt ha visszagondolok arra a tizennyolc �vre, ami 1920-t�l 1938-ig tartott, azt kell mondanom, hogy nem volt a magyars�gnak rossz sorsa ott a Felvid�ken. Szerintem ma rosszabb a helyzet�k.

1938-ban pedig Horthy Mikl�s korm�nyz� bevonult Kom�romba is a feh�r lovon, felszabad�tott benn�nket.

Az �jb�li elcsatol�sig megint csak j� sorunk volt. M�s volt m�r a helyzet az 1947-es �vekben, mert akkor meg �gy ûzt�k a magyarokat, hogy deport�lt�k õket.

Ap�som�k is erre a sorsra jutottak. Õ volt a gazdak�z�ss�g p�nzt�rosa. Abban az idõben minden falunak volt saj�t magt�ra, amibõl kiporci�zt�k a j�sz�gok eledel�t. Az �n ap�som is ilyen ember volt, n�la volt a magt�r kulcsa, õ felelt �rte. S ez�rt kiki�ltott�k h�bor�s bûn�snek, elkobozt�k az �sszes vagyonukat �s felvitt�k õket Csehorsz�gba csel�deknek. Ut�na meg j�tt a kul�kos�t�s, s akkor a cseh nagybirtokos menesztette a n�pet, mert tõle is megvont�k a birtokot, f�ldeket. �gy ker�ltek vissza ap�som�k is. De volt olyan csal�d, aki hazat�rve nem mehetett be a volt h�z�ba, mert m�r elfoglalt�k azt a Rom�ni�b�l, Magyarorsz�gr�l betelepedett szlov�kok. K�sõbb az�rt rendezõd�tt a sorsuk, mert visszakapt�k a h�zaikat.

Nekik tal�n jobban siker�lt az �let�k, mert õk, ha h�nyattatott sorsuk ellen�re is, de visszat�rhettek az otthonukba, nem �gy, mint mi. Nem sok ember volt olyan, aki szlov�knak vallotta mag�t. Legal�bbis �n nem eml�kszem r�. Volt az embereknek tart�suk, �n�rzet�k.

Lejegyezte: Monostori �va