59  GAL�NTA „N�VTELEN”* GAL�NTA– HIRD-�JTELEP

„Arr�l a r�gi vil�gr�l �lmodom, ami �tven �ve volt, nem a mostanir�l.”

 „N�vtelen” (N): Gal�nt�n mi gazd�lkod�k voltunk. Ott volt a h�zunk, ahol most �p�tett�k nagypost�t.

1967-ben m�g megvolt, azt�n legk�zelebb, mikor voltam l�togat�ban, mondj�k, hogy n�zzem meg a post�t, amit a hely�be �p�tettek. Azt�n m�r t�bbet nem voltam ott.

K: Egy�ltal�n Gal�nt�n se j�rt t�bbet?

N: De. 1967-ben voltam elõsz�r, az�ta legal�bb h�sszor voltam otthon. Tavaly novemberben is voltunk otthon. Volt egy „volt gal�ntaiak” tal�lkoz�ja, de h�t … kettõ-h�rom j�tt csak el. Nem olyan k�tõdõ hely volt a Gal�nta, mint mondjuk Taksony. Gal�nta olyan, mint itt ez a falu: ez is m�s falub�l, az is, betelep�ltek ide. Az �reg falu volt m�g olyan igazi, de m�ra m�r ott is kicser�lõd�tt a n�p. Huszon�t �vig voltam ott boltos, de m�r nem ismerek onnan csak h�sz-harminc embert. Ez a Gal�nta is olyan volt, nem k�tõdtek hozz�. Akik velem voltak inasok, elmentek Gyõrbe dolgozni, meg mindenhova, ott megnõs�ltek.

�pp�gy, mint az itteni sv�bs�g, elvettek mindent tõl�k, a gyerekeket hova lehetett vinni, be a v�rosba tanulni. Aki arra t�ncolt, aki tudott alkalmazkodni, abb�l lehetett valami.

K: A sv�bok ilyen �gyes, k�nnyen alkalmazkod� emberek voltak?

N: Persze. A f�lvid�kiek se voltak utols�k, de ezek, hogy mindent elvettek tõl�k, hamar r�j�ttek …

K: Hogy fogadt�k itt a f�lvid�kieket?

N: H�t, ugyan�gy fogadt�k, mint a szlov�kiai magyarok azokat, akik odamentek. De ez m�r elmos�dott.

Az �regek belet�rõdtek, a fiatalokat meg nem �rdekli, nem is besz�lnek m�r sv�bul.

K: Mi�rt van ez, hogy ilyen gyorsan v�ltottak?

N. Hogy asszimil�l�dtak, f�lsz�v�dtak? Egyszer a v�ros k�zels�ge, meg a munkahely. Munkahelyre elmenni, alkalmazkod�st jelent.

K: Ugyanez a helyzet a f�lvid�kiekkel is? Nem mondj�k, hogy jobb lett volna maradni?

N: De, h�t az �regek. Az �n fiam hallani se akar r�la, pedig legal�bb �tvenszer volt ott. Sz�rakozni, vannak Gal�nt�n unokatestv�rei.

K: Hogy alakult a csal�d sorsa azzal, hogy sz�tszakadtak, az egyik fele maradt, a m�siknak j�nnie kellett?

N: A P.-�ket, unokatestv�rem�ket elvitt�k m�g 1945-ben Csehorsz�gba. Minket pedig, elvett�k minden�nket, h�rom cs�plõg�pet, f�ldjeink voltak, õk mikor visszaj�ttek, visszakapt�k a h�zukat, nek�nk pedig ki�rtak, el kellett menni, 1947 november�ben. Az Alf�ldre vittek, Pitvarosra. De oda m�r annyi embert telep�tettek, k�sõn, novemberben volt a mi �thozatalunk, hogy se h�z, se f�ld nem volt el�g. N�gy h�zba voltak a dolgaink berakva, egy hidask�rti vend�glõsn�l. 1948-ban ker�lt�nk �t Hirdre. Egy nagy v�ndorl�s volt akkor onn�t. 200 csal�dot helyeztek �t, kit hova tudtak tenni, nem volt v�logat�s, el kellett fogadni. De javar�szt az ment el, aki ut�naj�rt. Aki nem, az ott maradt abban a n�das kis … sz�val, ezt nagyon neh�z dolog elmondani…

K: Mi�rt pont Hirdre ker�ltek?

N: Akkor rakt�k ki innen a sv�bokat.

K: Egyidõben ker�ltek a faluba a t�bbi felvid�kiekkel, akiket r�gt�n ide telep�tettek?

N: Õk 1948-ban ker�ltek ide.

K: Mikor ideker�ltek, milyen kapcsolat volt a felvid�kiek k�z�tt?.

N: H�t akkor m�g jobban volt �sszej�r�s, meg a rokonok, mert a feles�gemnek sok volt itt, j�ttek  minden h�napban. Most m�r a gyerekeik, h�t … tal�n ha h�romszor voltak itt az �tven �v alatt. Ment mindenki a dolga ut�n, tetszik �rteni. K�l�n�sen ezek a f�lvid�kiek ilyen har�csol�k voltak. A kilencven * Az interj� k�sz�t�sekor jelen volt a beteg feles�g is, de õ nem kapcsol�dott be a besz�lget�sbe. A f�rj a besz�lget�s k�zben t�bbsz�r „kisz�lt” neki. Az interj�alany 1999-ben k�szs�gesen �llt rendelkez�s�nkre, ami�rt ez�ton is k�sz�netet mondunk. A mostani k�tet szerkeszt�sekor nem siker�lt enged�lyt k�rn�nk tõle nev�nek felt�ntet�s�hez. Ez�rt v�lasztottuk a „n�vtelen” megjel�l�st. 60 sz�zal�ka az olyan volt, hogy reggel n�gykor kelt, azt�n este t�zig dolgozott. (…) A gyerekek m�r nem olyanok.

K: �s ez mi�rt volt?

N: H�t otthon is mindenki ilyen volt. Dolgoztak mindig.

K: Ez�rt megsz�lt�k õket az itteniek?

N: Nem, h�t a sv�b ugyan�gy dolgozott, nem volt, hogy mit sz�l …

K: Mibõl lehetett itt a kezdetekben p�nz szerezni, mikor ideker�ltek, 1947–1948-ban?

N: Mindenki elkezdett dolgozni, ki t�bb, ki kevesebb sikerrel. Ink�bb csak stagn�lt mindenki. Azt�n j�tt az 1956-os v�ltoz�s, hogy csak egy p�ld�t mondjak: mikor ezt a h�zat �p�tettem, nekem m�sf�lre megvolt a p�nzem. Mikor bevittem (a p�nzt), azt mondja (a hivatalnok), menjek haza �s vegyem k�tfel�, mert nem kapok k�lcs�nt, mert a k�lcs�n �rdekes volt, egy sz�zal�kot fizettem �rte, s ha post�n hagytam (a saj�t p�nzem), �t�t kaptam �rte. Erre m�g a legbut�bb ember is r�j�tt. Volt, akinek volt p�nze, mikor kezdett �p�tkezni, volt akinek csak valamennyit f�l kellett mutatni, volt olyan is, hogy �n adtam neki p�nzt, csak f�l kellett mutatni.

K: Mikor �p�lt ez a h�z?

N: 1963-ban.

K: A r�gi h�zzal mi lett?

N: 1983-ban adtuk el mikor a mama meghalt.

K: Vannak m�g itt rokonok Magyarorsz�gon?

N: Vannak, any�m r�sz�rõl. Ap�m r�sz�rõl nincsenek, a gal�ntaiak otthon maradtak. (Hosszan magyar�zza a rokonokat.) Tavaly voltam n�luk, csak egy �r�t. Rezsi�kn�l (unokatestv�r) voltunk egy-k�t �r�t, meg a feles�gemnek vannak K�rt�n rokonai, Farkasdon van m�g egy unokatestv�r. Most m�r, hogy az �regek elmennek, a fiam m�g a fiatalokkal tartja a kapcsolatot. Õ nagyon sokat j�rt. Mikor m�g leg�ny volt, m�g �ltek az �reg n�nik, nem j�rtak dolgozni – ha �jf�lkor z�rgettek, ha �jjel kettõkor ment haza band�val, m�g mindig j� volt, nem volt semmi baj. Gal�nt�n az Sz-�kn�l szokott aludni.

K: Az otthoniak szoktak ide j�nni l�togat�ba?

N: Hogyne.

K: Milyen �rz�s egy ilyen hazal�togat�s?

N: Elõsz�r mikor hazament�nk, egy nagy sz�vf�jdalom volt csak az eg�sz. Most m�r, ha ott van az ember egy h�tig, ide k�v�nkozik haza. Annyira mocorog az emberben, hogy hazamenni, hazamenni, mikor ott van, minden elidegenedett m�r ott.

K: Akkor most melyik a haz�ja, otthona?

N: A gyerekeknek m�r ez, �n meg nem mondhatom. Nekem ink�bb ott, �n m�g �gy �rzem. �gy �rzem.

De ennek most m�r v�ge, ez most m�r csak egy lid�rces �lom. �rdekes vil�g volt ez, nagyon neh�z elmes�lni, �s nagyon neh�z feldolgozni. Nem olyan k�nnyû ez, valaki tudta ezt v�llalni, �n soha nem tudtam �gy venni. Elõsz�r mikor hazamentem, olyan beteg lettem, m�g k�rh�zba is voltam. Odalett a sz�vem. Mondjak valamit õszint�n? Nem hiszem, hogy itt vagyunk �tven �ve, ebbõl egy �v eltelt volna �gy, hogy ne lettem volna �lmomban otthon. (el�rz�keny�l) Arr�l a r�gi vil�gr�l �lmodom, ami �tven �ve volt, nem a mostanir�l. Mindenki m�sk�pp tudott belet�rõdni, van, akinek m�g mindig f�j.

K: �gy �rzi, hogy ha otthon maradtak volna, jobb �let�k lett volna?

N: H�t a fene tudja. Ha otthon maradtunk volna, beker�l�nk a kul�klist�ba. Tavaly novemberben voltunk otthon. Elõtte meg nyolc �vvel, ap�m s�rj�t befizetni. Most is befizett�k, �jabb t�z �vre. Gal�nt�n van eltemetve.

K: Mikor ideker�ltek, r�gt�n boltosk�nt kezdett el dolgozni?

N: Nem, nek�nk el�g sok f�ld�nk volt. Ap�m m�g otthon meghalt, �n dolgoztam a mezõgazdas�gban.  Itt 1956 ut�n az 1960-as �vekben egy �ri�si nagy iparos�t�s ment kereszt�l. Csalt�k el a n�pet minden�nn�t.

�n is bekeveredtem ebbe a boltba, h�vtak sokfel�, de nem mentem el, mindig ott maradtam. Ez volt 1958-t�l. Addig gazd�lkodtam, t�bb-kevesebb sikerrel. Az nem volt egy olyan j� dolog, olyan nagy lead�sok voltak, hogy csak az tudott talpon maradni, aki tudott gazd�lkodni.

K: Itt ugyan�gy ment a gazd�lkod�s mint otthon? Voltak valami k�l�nbs�gek?

N: Itt az elad�ssal nem volt gond, k�zel volt P�cs. 1960-ban j�tt a tsz, de �n akkor m�r… 1956-ban, amikor megszûnt a tsz, ki tudta venni az any�m a f�ldeket. Ez a r�sze Hirdnek (�jtelep) ez abszol�t nem 61 volt. 1956 ut�n kezdtek el �p�teni, �s itt minden ember m�s falub�l j�tt. A z�me sv�b. (Albumokat, r�gi k�nyveket n�zegetve mondja) Feles�gemnek, mikor 65 �ves �vfordul�ja volt, azt a koroszt�lyt megh�vt�k (K�rtre). Volt egy ilyen muri. (F�nyk�p. Mutatja az eml�klapot. Szlov�k nyelvû sz�veg �ll rajta, mell�kelve egy f�zetlapra �rt ford�t�s magyarul.) Õrz�m ezeket, azt�n meg�r�kli a fiam, az unok�m, azt�n vagy eldobj�k …

K: �rdekli õket ez a t�rt�net?

N: Nem nagyon. Nem. Õ itt sz�letett, 1950-ben, itt j�rt iskol�ba ... a fene tudja.

K: A feles�g�vel mikor ismerkedtek meg, m�r itt?

N: Ismertem õt m�r otthon is, de itt m�g jobban �sszeismerkedt�nk.

K: Itt k�l�n, egym�s k�z�tt h�zasodtak sv�bok, felvid�kiek, n�metek?

N: Nem volt ilyesmi. Eleinte, m�g az �tvenes �vekben volt, de azt�n m�r nem.

K: Mi�rt v�ltozott ez meg?

N: Szerintem az iparos�t�s miatt volt. A kendergy�rban dolgoztak elõsz�r sz�zan, azt�n ez f�lfejlõd�tt ezerre. Aki oda j�rt, ott minden h�ten k�tszer rendeztek mulats�got vagy b�lt, ott m�r mindenki �sszeszûrte a levet valakivel. K�l�nben el�g sok felvid�kinek van m�s feles�ge, sv�b. Ahhoz el�g szorgalmasak voltak a felvid�kiek, hogy be tudjanak a szorgalmas sv�bs�ghoz ker�lni. Mert azok szorgalmas n�pek voltak, de �n ugyanolyannak tartom a felvid�kit is. �gyhogy nem volt ebben probl�ma.

K: Adtak cs�fnevet a felvid�kieknek itt Hirden?

N: Nem. Ink�bb manaps�g, szeretn�k tal�lkozni azokkal az �js�gszerkesztõkkel, m�ltkor is volt egy cikk, hogy „j�ttek a f�lvid�ki telepesek”. H�t mi nem vagyunk telepesek. Telepes az, aki �nk�nt elment oda �s adtak neki f�ldet. Akart a b�d�s franc idej�nni! Nek�nk volt ott 50 hold f�ld�nk, adtak helyette 15-�t. 15 holdn�l t�bbet senki nem kapott, hi�ba volt sz�z holdja. Volt h�rom h�zunk, s kaptunk egy �reg, rossz h�zat. A sv�bs�got m�r k�rtalan�tott�k, kaptak milli�kat �rõ k�rp�tl�si jegyeket, mi mai napig egy sz�t nem kaptunk. Akkor elvett�k a sv�b�t �s odaadt�k nek�nk, azzal le lett tudva minden, �s el lett felejtve. Egy �reg h�zat kaptunk, most ha megn�zn�, siralomv�lgy. A tulajdonos m�g ott lakott vel�nk egy h�napig. Ez minden h�zn�l �gy volt. Harag nem volt. Tal�n õk is meg�rtett�k, hogy ez hogy volt. A fej�kre lett �tve, r� lett fogva, ha bûn�s volt, ha nem, olyan kollekt�van vett�k õket, mint a felvid�ki magyarokat.

K: Figyeli az otthoni t�rt�n�seket, a h�reket?

N: Szoktam. Sose lesz j�, egy kisebbs�gnek. Elnyomva �lni. R�gen m�g �sszetartott a magyars�g.

Azt�n ugye mi is elment�nk Pozsonyba dolgozni, mint a n�metek itt, nem lehetett munkahelyen n�met�l besz�lni. K�l�nben a fej�re �t�ttek. Azt�n meg m�r a kutya se t�rõd�tt vele, nem kellett ilyesmivel foglalkozni. Se az, hogy f�lvid�ki, se az hogy sv�b.

K: Kivel tartj�k itt a kapcsolatot, kikkel j�rnak �ssze?

N: Azelõtt voltunk vagy k�tsz�z lakodalomban, de most mi�ta elment�nk nyugd�jba, m�r nem megy�nk sehova se. �gy senki nem �reztette a m�sikkal, hogy ez f�lvid�ki, az meg sv�b. Hab�r mindenkinek volt egy olyan f�nntart�sa. De ez is elm�lt, ez az �regekn�l volt.

K: Ezt a f�nntart�st hogy lehetett �szrevenni?

N: �gy k�zvetlen nem �reztett�k vel�nk, de az�rt �szre lehetett venni.

K: A r�gi bar�tokkal szokott-e tal�lkozni?

N: A temetõben j�rtunk ezzel az F-fel (az egyik rokon), �s akkor tal�lkoztam sokkal. Sokat megismertem harminc �v ut�n. Azt�n egyszer voltam vend�glõben vagy t�zzel, akkor egyet sz�rakoztunk. Akkor is rokonokn�l j�rtunk. De a rokonokn�l is m�r, egyikn�l vagyunk egy �r�t, a m�sikn�l is. Az semmi se. Meg �regek m�r. Hi�ba menn�nk el a fiatalokhoz, eg�szen m�s a t�ma.