FEKETENY�K

K�T FEKETENY�KI T�RT�NET*

JUH�SZ D�NIEL (1926)

FEKETENY�K – MOSONSZOLNOK

„Amikor a l�d�kat z�rtuk le, az olyan volt, mint amikor a kopors�kat leszegelik.”

 Sz�lõfalum, Feketeny�k sz�ntiszta magyar k�zs�g volt. 1947. �prilis 21-�n kezdõd�tt a szlov�kiai magyarok kitelep�t�se, s mi az elsõk k�z�tt voltunk. Az eg�sz szomor� t�rt�net a kassai korm�nyprogrammal, majd a Bene� eln�k �ltal kiadott dekr�tumokkal kezdõd�tt, amelyeknek az �rtelm�ben a felvid�ki magyarok minden jogukat elvesz�tett�k: h�bor�s bûn�s�kk� nyilv�n�tottak benn�nket, bez�rt�k az iskol�inkat, a nagyobb parasztok birtokaira, �zemekbe szpr�vc�kat, szlov�k gondnokokat, fel�gyelõket �ll�tottak.

A csehek azt szerett�k volna el�rni, hogy a magyarokat mint k�z�ss�get teljesen felsz�molj�k: egy r�sz�ket Csehorsz�gba vitt�k, m�s r�sz�ket �tven kil�s csomaggal Magyarorsz�gra, az otthon marad�k pedig k�telezõen szlov�knak kellett vallj�k magukat. Megsz�letett a h�rhedt jelsz�: Maïari za Dunaj!

Vagyishogy a magyarokat �t kell dobni a Duna m�sik partj�ra. A k�zs�gekben bizotts�gokat �ll�tottak �ssze, fõk�nt az akkori kommunist�kb�l, akik k�z�l a legt�bben haragudtak a paraszts�gra, mert jobban �ltek n�luk. Most pedig a mi sorsunk az õ kez�kbe ker�lt.

Persze a dolgok nem �gy t�rt�netek, ahogyan azt a csehszlov�k tervek ki�tlõi elk�pzelt�k. A csehszlov�k korm�ny k�nytelen volt a lakoss�gcsere-egyezm�nyt megk�tni: ez m�g mindig sz�rnyû igazs�gtalan egyezm�ny volt, mert mondjuk, amennyi t�tkoml�si szlov�k jelentkezett a cser�be, annyi felvid�ki magyar csal�dot fognak kitelep�teni Magyarorsz�gra. K�r�lbel�l hetvenezer embert telep�tettek ki az �n tudom�som szerint.

Mink ny�kiek mindent elhozhattunk magunkkal, �sszes ing�s�gunkat, �llatainkat, vagyont�rgyainkat.

A t�tkoml�siak j�val szeg�nyebbek voltak, aff�le agr�rprolet�rok, nyulakat, ty�kokat hoztak magukkal fõleg. Tal�lkoztunk vel�k Szobn�l a hat�r�llom�son. K�z�l�k t�bben pontosan tudt�k, hogy hova, melyik h�zba k�lt�znek be majd a mi utc�nkba. Mi meg azt hitt�k, hogy az õ h�zaikba ker�l�nk T�tkoml�sra, de menetk�zben kider�lt, hogy a ny�ki m�dosabb parasztoknak nincs el�g f�ld a t�tkoml�si hat�rban.

Ezt itt Mosonszolnokon is megneszelhett�k, mert akkor m�r 1947 tavasz�n harminc �res h�z volt itt, mert a belsõ telepesek nem tal�lt�k meg itt a sz�m�t�sukat, s miut�n lelakt�k, t�nkretett�k az itteni h�zakat, tov�bb�lltak innen. S ilyen h�zakba telep�tettek benn�nket. Hatalmas volt a felh�borod�s. Maga Veres P�ter is itt volt. �n nem voltam itt a fogadtat�son, mert az volt az �rdekes, hogy mi, akik hamarabb rakodtunk, k�sõbb �rt�nk ide, mint azok, akik, k�sõbb indultak. Mindegy, a l�nyeg az volt, hogy nem T�tkoml�sra telep�tettek benn�nket, hanem ide a Dun�nt�l nyugati cs�csk�be. �gy ker�lt�nk Mosonszolnokra. A h�zaknak nem voltak ablakai, ajt�i. Azt mondt�k, hogy R�man Ferenc �s Torma Gyula, a k�t telepfel�gyelõ int�zkedik majd. Ahhoz, hogy ki tudjunk rakodni, a Fõ utcai nagyobb h�zak ist�ll�iba k�t�tt�k be az �llatokat.

�sszesen harmincegy ny�ki csal�d �rkezett, ez vagy 170 embert jelentett, n�gy cs�plõg�p is j�tt vel�nk, s vagy nyolcvan-kilencven szarvasmarha volt ezeknek a csal�doknak a tulajdon�ban. Azt�n õsszel t�rt�nt m�g egy dolog. Az okosabb telepesek, akik l�tt�k, hogy itt a kifosztott h�zakban �gy sem rem�lhetnek sok j�t, megegyeztek, hogy õk bizony od�bb�llnak: elmentek a tolnai sv�bok ut�n �resen maradt Szakad�tra, s akkor nek�nk lehetõs�g�nk ny�lt arra, hogy az �gy meg�r�lt Fõ utcai h�zakban v�glegesen elhelyezkedhett�nk. Mosonszolnokon mi, ny�ki csal�dok �tlagosan 14 hold f�ldet kaptunk, s ezen gazd�lkodtunk 1952-ig. J�magam t�bb helyen dolgoztam, m�g 1962-ben be kellett �llnom a termelõsz�vetkezetbe*

Az �r�sos v�ltozat F�ldes Mih�lynak, a mosonszolnoki Mûvelõd�si K�zpont igazgat�j�nak magnetofon felv�tele alapj�n k�sz�lt, ami�rt ez�ton is k�sz�netet mondunk. A felv�telek lejegyz�sekor haszn�ltuk a telep�l�s t�rt�net�rõl k�sz�lt k�nyvet: R�k�czi Erzs�bet, F�ldes Mih�ly Nagy Mikl�s, Neuberger J�nos �s Tub�n J�zsef: Mosonszolnok monogr�fi�ja. Helyt�rt�neti olvas�k�nyv (Haz�nk Kiad�, 2001.) 52

Ez m�r egy m�sik korszak volt, ahol az itt maradt sv�bok, a m�shonnan j�tt telepesek �s mi felvid�kiek egy�tt egym�sra tal�ltunk. S ebben a sz�vetkezeti munk�nak, a kezdeti k�nl�d�soknak, a k�sõbbi eredm�nyeknek igen nagy szerepe volt.

A fiatals�g teh�t hamarosan mag�ra tal�lt, megb�k�lt a sors�val. Az �regek azonban soha sem tudtak megbocs�tani. Amit mi otthon Ny�ken tapasztaltunk, az is ink�bb azt igazolta, hogy v�gsõ soron j�l j�rtunk, mert otthon folytat�dtak a magyarokat b�nt� dolgok. Szerencs�re mi tanultunk is a t�rt�nelembõl: nem lett�nk p�rtemberek, mert mi m�r megkaptuk a leck�t a magyar idõkbõl. Att�l f�lt�nk, hogy ha b�rmiben t�ls�gosan hangosak lesz�nk, annak elõbb-ut�bb k�r�t l�tjuk. Akik itt a faluban vezetõk lettek, mind p�rtemberek voltak, azokat ide-oda rakosgatt�k, mink meg itt maradtunk parasztembereknek. A legh�resebb emberek, akik a falut vezett�k, ma jeltelen s�rokban fekszenek a szolnoki temetõben. Akik idej�ttek, p�ld�ul �sv�nyr�l, azok lassan mind elmentek. Mink meg itt maradtunk.