CSALL�K�Z „N�VTELEN” *

CSALL�K�Z – VELICHOVKY – CSALL�K�Z

„... �gy vizsg�lgatt�k az embereket, mint a kupecok a lovakat a v�s�rokon.”

41. Farkasord�t� hideg sz�llt a csall�k�zi t�jra. Az emberek l�p�se alatt csikorgott a h�. Embereml�kezet �ta t�n nem volt ilyen hideg. A befagyott Dun�n nem csak emberek k�zlekedtek, hanem neh�z g�peket is sz�ll�tottak. A napt�r 1947. janu�rt mutatott.

M�r kor�bban hallani lehetett arr�l, hogy Csehszlov�kia az �llampolg�ri jogok megvon�s�val, vagyonfoszt�ssal, t�meges kitoloncol�sokkal �s kitelep�t�sekkel akar megszabadulni a hatsz�zezres l�leksz�m� szlov�kiai magyar kisebbs�gtõl. A magyars�g teljes felsz�mol�s�t az 1945. �prilis 5-�n elfogadott kassai korm�nyprogram tette volna lehetõv�. Azonban a potsdami konferenci�n nem kapta meg a nagyhatalmak enged�ly�t arra, hogy a magyar kisebbs�get az eredeti elgondol�s alapj�n kitelep�tse. Ekkor Bene� k�zt�rsas�gi eln�k �s a Gust�v Hus�k vezette Szlov�k Megb�zotti Test�let �j m�dszerekkel igyekezett likvid�lni a d�l-szlov�kiai magyar kisebbs�get. Belsõ (csehorsz�gi), illetve k�lsõ (Magyarorsz�gra) k�nyszertelep�t�seket hajtottak v�gre. A csehorsz�gi akci�t hivatalosan „munkaerõ-toborz�snak” nevezt�k. Ezekkel az 1945 v�gi �s 1946-47. �vi csehorsz�gi deport�l�sokkal k�nyszer�tett�k ki Magyarorsz�gt�l a lakoss�gcsere-egyezm�ny al��r�s�t, illetve a lakoss�gcsere beind�t�s�t. A Csehorsz�gba val� k�nyszertelep�t�s�ktõl �gy menek�lhettek volna meg, ha „reszlovakiz�lnak”.

Mi volt a reszlovakiz�ci�? A csehszlov�k korm�ny adta olyan lehetõs�g, amelynek alapj�n a  Csehszlov�ki�ban �lõ magyar nemzetis�gû polg�rok megv�ltoztathatt�k a nemzetis�g�ket, s �gymond �nk�nt szlov�koknak vallhatt�k magukat (elfajzott magyarok, akik csak t�ved�sbõl hiszik magukat magyarnak, s szeretn�nek - �j�lag - szlov�kokk� v�lni.) �gy �jb�l csehszlov�k �llampolg�rok lettek, nem deport�lhatt�k õket Csehorsz�gba, elker�lt�k a kitelep�t�st Magyarorsz�gra, s r�juk nem vonatkozott a kollekt�v bûn�ss�g alapj�n elrendelt vagyonelkobz�s. (V�lem�nyem szerint ebbõl az k�vetkezik, hogy aki ezek ut�n is magyarnak vallotta mag�t, mind õ, mind az az�ta sz�letett lesz�rmazottai a t�rv�ny el nem t�rl�se ok�n mind a mai napig bûn�s�knek sz�m�tanak.) Bizony, t�bb mint 300 ezer fõre terjedtek ki a reszlovakiz�l�si k�relmek. A csal�dfõk sz�m�ra a reszlovakiz�ci�s bizotts�g lehetõv� tette, hogy a bizotts�g elõtt tagadj�k meg nemzetis�g�ket csal�dtagjaikkal egy�tt…

J�nos, aki egy csall�k�zi kis telep�l�sen �lt feles�g�vel, h�rom fi�val �s any�s�val, megtagadta volna �nmag�t – magyars�g�t, ha k�relmet ny�jtott volna be a reszlovakiz�ci�ra. Mivel h�rom kiskor� gyermeke volt, titokban sz�m�tott arra, hogy a hat�s�g eln�zõ lesz, �s nem hurcolj�k el õket. Az�rt is gondolta �gy, mert a faluban m�r elterjedt a kitelep�t�s h�re, valamint a n�vsor is. �gy tudta, csal�dja nem szerepel a n�vsorban. Amikor a katonas�g k�r�lfogta a falut, J�nosn�l is megjelentek a falu „el�lj�r�i”, hogy bejelents�k, neki k�sz�lnie kell csal�dj�val egy�tt a m�snapi kitelep�t�sre. Any�s�nak azonban nem kellett mennie.

Term�szetesen a kitelep�tõ bizotts�g is tudta, hogy idõsebb szem�lyekre Csehorsz�gban nincs sz�ks�g, mivel erõs kezek kellettek azokra a ter�letekre, ahol kor�bban a szud�ta-n�metek �ltek. Õket a hat�s�g m�r kitelep�tette, viszont az �llataikat nem vihett�k magukkal. Erre kellett a kitelep�t�s, hogy a magyarok gondoskodjanak az �llatokr�l, valamint a f�ldek megmûvel�s�t is v�gezz�k el.

Nem sok idõ maradt a k�sz�lõd�sre. J�nos hamar b�ll�rt h�vott, hogy az �lban r�f�gõ csony�t lev�gj�k. M�rta, J�nos feles�ge kis�rt szemekkel csomagolta a legfontosabb ruhanemûket, gondosan kikem�ny�tett �gynemût, �s mindezt egy 140-120-180 cm-es l�d�ba helyezte el, ami k�sõbb a h�rom gyermek fekhely��l is szolg�lt. Hajnalra a diszn�v�g�ssal �s annak elcsomagol�s�val is v�geztek.

* Ez az �r�s �desap�m visszaeml�kez�sei alapj�n k�sz�lt �s apai nagyap�m, s mindazok eml�k�re aj�nlom, akiket a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni v�rzivataros, kusza idõkben �rtatlanul meghurcoltak, megal�ztak, kisemmiztek, f�ld�nfut�kk� tettek az alig-gyõztes kishatalmak. Csak a szem�lyneveket v�ltoztattam meg, minden egy�b sz�r�l-sz�ra a le�rtak szerint t�rt�nt, s a szereplõkbõl h�rman m�g a mai napig is �lnek. Legyenek õk a tan�im erre az embertelen korszakra. (A szerzõ k�r�s�nek megfelelõen n�v n�lk�l k�z�lj�k a visszaeml�kez�st.)

42 A faluban megkezdõd�tt a kitelep�t�s. A teheraut�kra a katonas�g rakta fel a megengedett csomagokat.

J�nos�kn�l is meg�llt a teheraut�. Hogy k�nnyebben fel tudjanak rakodni, �s hogy az �ton ne legyen akad�ly, az aut�val az udvarba tolattak. Elõbb azonban rõzs�vel kellett az �rkot kit�lteni, mert a kapu elõtti h�d keskenynek bizonyult. Megt�rt�nt a felrakod�s. A teheraut� rakter�n m�r ekkor k�t csal�d szorongott.

Helyet kellett k�sz�teni egy k�lyh�nak �s annak a l�d�nak, amelybe M�rta csomagolta a ruhanemût. B�cs�zkod�s ut�n ebbe a l�d�ba helyezt�k el a k�t fi�t, Oliv�rt, aki t�z�ves, �s �d�mot, aki nyolc�ves volt. A legkisebb fi�t, Lacit, aki m�g nem volt �t�ves, egy katonazubbonyba becsavarva az aut� kabinj�ban a motorh�zra �ltett�k. A felnõttek a nyitott teheraut�n, dermesztõ hidegben, pokr�cokba burkol�ztak. A kocsi elindult, �s k�nnyes szemmel, integetve b�cs�ztak az aut�n �lõk az otthon maradottakt�l.

Nagymegyeren nagy s�rg�s-forg�s vette k�r�l azt a tehervonatot, amely a magyarok kitelep�t�s�re volt ki�ll�tva a legsz�lsõ s�np�ron. J�nos�k is meg�rkeztek. A katonas�g hamarosan n�gy csal�dot �s a megengedett csomagokat �trakta egy vagonba. Senki k�z�l�k nem tudta pontosan, hov� fogj�k õket sz�ll�tani. Hogy a vagonban kiss� meleg legyen, J�nos a magukkal vitt k�lyh�t be�ll�totta, dr�ttal kik�t�tte, hogy menetk�zben ne boruljon fel. A k�lyha cs�v�t a vagon oldals� szellõzõny�l�s�n kivezette, majd a vas�t�llom�son k�r�ln�zve f�t �s szenet csent, �s befût�tt. Mivel a mozdonyokat sz�nnel fût�tt�k, k�nnyû volt hozz�jutni. A vagonban a tizenk�t szem�lyen k�v�l volt egy kecske �s egy malac is. A k�lyha k�zvetlen k�zel�ben „kellemes” meleg volt, �m a vagon t�bbi oldal�n a kil�legzett p�r�t�l, valamint az �llatokt�l j�gcsapok k�pzõdtek. A kecsk�nek nagy haszn�t vett�k a vagonlak�k, mert a gyerekeknek v�gig az �ton tejet biztos�tott.

Az ajt�kat bez�rt�k, �s a szerelv�ny katonai fel�gyelet alatt elindult Csehorsz�g fel�. Ahol csak lehetett, ezt a szerelv�nyt f�lre�ll�tott�k, hogy a gyorsabb j�ratoknak szabad s�np�rt biztos�tsanak. �gy azt�n elõfordult, hogy t�bb �r�n kereszt�l vesztegelt a szerelv�ny a vas�t�llom�sokon. Ilyenkor alkalom ad�dott arra is, hogy ne csak a mozdony legyen felt�ltve sz�nnel-v�zzel, de a k�lyha k�rny�ke is megteljen.

Az asszonyok sir�nkoztak, im�dkoztak, �s a gyerekekkel foglalkoztak. A f�rfiak pedig, ha csak tehett�k, am�g a szerelv�ny vesztegelt, igyekeztek az �llom�sokon elõteremteni azt, amire a csal�dnak sz�ks�ge volt. Tov�bb� �rdeklõdtek afelõl, hov� viszik õket, vagy „belsõ meleg�t�sre” italt kerestek.

Malacky vas�t�llom�s�n t�rt�nt, hogy J�nos �s n�h�ny f�rfi a vagonb�l t�vozott egy kis „belsõ meleg�t�sre”. �rtes�l�s�k szerint arra sz�m�tottak, hogy a szerelv�ny tov�bb vesztegel. Azonban nem �gy t�rt�nt. A vonat elindult, �s a f�rfit�rsas�g lemaradt. A vagonban maradottak s�rtak, zokogtak, vert�k a vagon oldal�t, �s im�dkoztak az�rt, hogy egym�sra tal�ljanak. A vonat meg csak ment �s ment. Jajgat�suk erõsebb volt a vonat zakatol�s�n�l. Ez a k�r�lm�ny vezetett oda, hogy a t�rsas�g megfeledkezett a fût�srõl. M�r csak kev�s par�zs izzott a k�lyh�ban. A t�zet siker�lt fel�leszteni, olyannyira, hogy a k�lyha t�z�tõl menet k�zben a vagon oldala is kigyulladt �s a levegõ�ramlatt�l l�ngolni kezdett. A vagonban l�võk pr�b�lt�k a t�zet oltani pokr�cokkal, meg a k�lyha k�zel�ben elhelyezett v�zzel, de megf�kezni teljesen �gy sem tudt�k. Szerencs�j�kre a szerelv�ny egy p�lyaudvarra futott be, ahol a vasutasok k�v�lrõl eloltott�k. A vagon oldal�n el�g nagy ny�l�s keletkezett, amit a vasutasok bedeszk�ztak.

N�h�ny �ra v�rakoz�s ut�n a vonat ism�t elindult. Annak ellen�re, hogy a bedeszk�zott r�sre pokr�cot is erõs�tettek, a hideget nem lehetett kiz�rni. M�r a k�lyh�ban sem ropogott a tûz, csak a fogaik vacogtak. Tov�bbra is egy-egy �llom�son f�lre�ll�tott�k a szerelv�nyt, hogy a szem�lyvonatok �s a gyorsabb j�ratok tudjanak haladni.

Hradec Kr�lov�-�llom�son �llt a vonat, amikor a vagonon a vasp�ntot felnyitott�k, az ajt�t f�lretolt�k, ott �lltak a f�rfiak, akik Malackyn�l lemaradtak. Azt az �r�m�t elmondani szinte lehetetlen. Amikor m�r t�l voltak a nagy �r�m�n, k�nnyeiket is felitatt�k, egym�snak mes�lt�k el a t�rt�nteket. A f�rfiak arr�l besz�ltek, milyen vonaton utazva �rt�k utol a szerelv�nyt, a vagonban l�võk pedig azt, ami vel�k t�rt�nt.

M�r egy�tt voltak a csal�dok, amikor a vonat befutott a v�g�llom�sra, Jaromeøbe. Ott a vonatot a sz�lsõ v�g�nyra �ll�tott�k �s megkezdõd�tt a kirakod�s. Ez azonban nem ment egyszerûen. Az ott l�võ gazd�k �gy vizsg�lgatt�k az embereket, mint a kupecok a lovakat a v�s�rokon.

Megn�zt�k, milyen a fogazatuk, el�g erõsek-e a paraszti munk�ra, s azt tudakolt�k, foglalkoztak-e m�r �llatokkal, tudnak-e fejni? Net�n n�pesebb-e a csal�d? Sok sz�jnak t�bb betevõre van sz�ks�ge.

M�r s�t�tedett, mikorra mindenki „elkelt”. Csak J�nos �s a csal�dja maradt a vagonban. Nem csoda, hogy egyik gazda sem tartott r�juk ig�nyt, hisz J�nos cip�sz volt, M�rta pedig varr�nõ, aki tehenet ugyan l�tott, de fejni sosem fejt. Meg azt�n ott volt a h�rom gyerek is, akiket term�szetesen a gazd�knak kellett 43 volna eltartani. J�nos�k nem kellettek senkinek sem. Az el�lj�r�s�gnak azonban k�teless�ge volt õket a vagonb�l kitenni, �s �jszak�ra sz�ll�st biztos�tani. Mivel a vonatnak tov�bb kellett mennie, J�nos�kat kipakolt�k az addigra j�gg� fagyott, letaposott h�ra, majd az el�lj�r�k int�zkedtek az elsz�ll�sol�sukr�l.

Egy sz�lloda elõcsarnok�ban rakt�k le a csomagokat, amiket a kitelep�t�s sor�n enged�lyeztek, majd egy szob�ba terelt�k õket. Nemcsak kint volt hideg, de a szoba sem volt fûtve. Ez�rt M�rta k�zzel-l�bbal mutogatva megk�rte az ott jelenl�võ h�lgyet, hogy gy�jtson be a k�lyh�ba, k�l�nben megfagynak. Tal�n a h�lgy megsajn�lta a gyerekeket, �s hamarosan f�t hozott �s begy�jtott. M�rta csak m�snap tudta meg, hogy a t�zet gy�jt� h�lgy nem volt m�s, mint a sz�lloda tulajdonosnõje. Igyekezett is eln�z�st k�rni tõle.

M�rta kiz�r�lag csak magyarul tudott, �gy legink�bb csak mutogatott. J�nos�k a sz�llodai szob�t csak �jjelre kapt�k meg.

M�snap �tsz�ll�tott�k õket Velichovkyba, �t kilom�terre Jaromeøtõl, egy f�lig rombadõlt iskol�ba.

Egyetlen helyis�g volt az iskol�ban, ahol m�g �ps�gben megvoltak a falak, valamint a mennyezet. Viszont ez volt a legnagyobb, ami ilyen nagy hidegben ink�bb h�tr�ny volt, mint elõny, mert a k�m�ny haszn�lhatatlan volt. J�nos az egyik ablak k�zel�ben elhelyezte a magukkal hozott k�lyh�t, majd az ablakon �t kiv�gott kis r�sen kivezette a k�lyha cs�v�t. Fût�sre alkalmas f�t keresett, nagy szerencs�je azonban nem volt. Tal�lt ugyan egy kev�s padl�deszk�t a szomsz�d helyis�gekben, meg szalm�t. M�r s�t�tedett, mire a k�lyh�ban v�gre fellobbant a szalma l�ngja, majd sisteregve rajta a fagyos padl�deszka is. M�rta ek�zben a k�t nagyobb gyerekkel szalm�t hordott a helyis�gbe, erre pokr�cok ker�ltek, lepedõ, majd a feh�r dunyh�k al� beb�jtak a fi�k. J�nos, aki most fõleg a fûtõ szerep�t t�lt�tte be, igyekezett n�mi meleget csin�lni, de a sz�l t�bbsz�r is belef�jt a k�lyhacsõbe. Villany nem volt, f�ny csak akkor, ha a k�lyha ajtaja nyit�dott.

Megvirradt. Csak most lehetett l�tni azt, amire M�rta m�r �jjel gyanakodott. A padl�zatot hamu �s pernye lepte el. A futk�roz� egerek l�bai nyom�t õrizt�k a dunyh�k, amitõl M�rta s�r�g�rcs�t kapott.

Szerencs�re „csak” p�r napot kellett az iskol�ban lakniuk. V�gre kaptak lak�st egy hosszabb csel�dh�zban.

Ez a lak�s a szomsz�ddal k�z�s konyh�b�l �s egy szob�b�l �llt. A konyh�n egy idõs n�nivel osztoztak, akit mindenki babièk�nak (nagymam�nak) sz�l�tott.

J�nos a szob�t igyekezett rendbe hozni. Vas�gyakat hoztak a lebomb�zott h�zakb�l, szekr�nyt, asztalt, sz�keket fabrik�lt �reg b�torokb�l. M�rta a konyh�ban pr�b�lta haszn�lhat�v� tenni az ott l�võ sparheltet. �gy lassan berendezkedtek. Az eml�tett csel�dh�z k�zel�ben t�bb lak�h�z, �zlet, ist�ll�k �s a posta �gy volt �p�tve, hogy egy k�r alak�, nagy udvart alkotott. Az udvarban a betonmedenc�ben hatalmas tr�gyadomb, od�bb kov�csmûhely �llt. Ez ink�bb faluhoz hasonl� r�sze volt a telep�l�snek, Velichovkynak.

Val�j�ban az eml�tett udvart�l, h�zt�l kiss� t�volabb ter�lt el az a v�rosr�sz, ahol a gy�gyf�rdõk �s a hozz�juk tartoz� �p�letek, vill�k, uszoda, medenc�k, sz�llod�k �s �ttermek voltak. A f�rdõ egy el�g nagy kiterjed�sû, rendezett parkban volt, melyet ak�r arbor�tumnak is nevezhetn�nk, mivel nagyon sokf�le fa �s bokor volt benne. A s�t�nyokat tuj�k szeg�lyezt�k, a padok k�r�l a fut�r�zs�k lugast alkottak.

A sokf�le fenyõfa egy csall�k�zi emberre nagy hat�st tudott gyakorolni. A park egyik r�sz�ben egy tetõvel ell�tott, k�r alak� nyitott emelv�ny, az �gynevezett „zenepavilon” �llt, ahonnan a rezesbanda gyakran t�rzen�t szolg�ltatott. Nevezetesebb �nnepeken az �sszes s�t�nyt t�bb sz�z sz�nes �gõ tette l�tv�nyoss�. A parkon k�v�l volt m�g a hegyi park is, amit a f�rdõben tart�zkod�k nagy sz�mmal l�togattak.

Kor�bban m�r sz� volt arr�l, hogy az embereket a vagonokb�l elsz�ll�tott�k a gazd�k. Voltak, akik Dolanyba, Litic�be, Smiøic�be ker�ltek, ahol f�ldeken dolgoztak, vagy �llatokkal foglalkoztak. J�nos�k viszont a f�rdõhelyre ker�ltek, s mivel �llatgondoz�k�nt nem keltek el, m�s munka ut�n kellett n�zni�k.

Elõsz�r a gy�gyf�rdõ konyh�j�n kaptak munk�t, ahol z�lds�get, krumplit tiszt�tottak, mosogattak �s takar�tottak. Ehhez ugyanis nem kellett nyelvismeret. Sõt m�g bizonyos �rtelemben elõny�k sz�rmazott belõle, hisz a konyh�ban bõs�gesen ell�tt�k õket �lelemmel, �s a gyerekeknek is vihettek haza fõtt �telt.

K�sõbb J�nos t�bb munkak�rt bet�lt�tt. Volt iszapkitermelõ a gy�gyf�rdõ r�sz�re, csill�s, munk�s a parkban, majd az iszapf�rdõben iszapkezelõ. Ez ut�bbi munka abb�l �llt, hogy a megtiszt�tott iszapot a megfelelõ hõm�rs�kletre gõzzel felmeleg�tette, majd fak�dakban elhelyezte a betegek r�sz�re. M�rta a konyhai munk�k ut�n k�sõbb irod�kat takar�tott, majd a sz�nh�z ruhat�r�ban alkalmazt�k, ahol bar�ts�got is tudott k�tni az ott dolgoz� h�lgyekkel.

A gyerekek? Nos, Oliv�rt �s �d�mot iskol�ba �ratt�k, ahol megtanulhattak cseh�l. Egyed�l Laci j�rt �vod�ba. Tal�n õ felejtett el leghamarabb magyarul besz�lni. Az eg�sz napos �vod�ban csak cseh�l hallott besz�det, este meg hamar az �gyba ker�lt. A telep�l�s egyik dombj�n a templom k�r�l temetõ ter�lt 44 el. Oliv�r �s Laci sz�vesen j�rtak ministr�lni. Temet�seken a gy�szszertart�st �s a menetet rezesbanda k�s�rte. A halottat lovakkal vontatott halottaskocsin gy�szhusz�rok sz�ll�tott�k fel a dombra, a temetõbe.

J�nos �s csal�dja a k�r�lm�nyekhez k�pest j� helyre ker�lt. A cseh emberek megszerett�k az eg�sz csal�dot, amit õk is viszonoztak. A gyerekek bar�tokat szereztek �s j�l �rezt�k magukat. J�nos�k igyekeztek beilleszkedni munkahely�k�n, �s j� kapcsolatot tartani munkat�rsaikkal, bar�taikkal. Ennek ellen�re a sz�lõk honv�gy�t semmi sem tudta csillap�tani. Sokszor gondoltak az otthon maradt rokonokra, szomsz�dokra �s ismerõs�kre. Rem�nykedtek abban, hogy egyszer elj�n az idõ, amikor viszontl�thatj�k szeretteiket a sz�lõf�ld�n. Azaz m�gis csak lett nagy �r�m, amikor a h�rom fi� mell� kisl�ny sz�letett. Nem is sz�m�tottak l�nyra a h�rom fi� ut�n, �gy nem gondolkoztak l�nyn�vrõl. A k�rh�zban viszont nevet kellett adni a kisl�nynak. M�rta �gy gondolta, legyen az a neve, ami a nõv�rk�nek, �gy lett Dorottya.

Ekkor a napt�r m�r 1948-at mutatott, sz�p tavaszi napok voltak. A kitelep�tettek t�bbsz�r tal�lkoztak, mert h�re ment annak, hogy meg�ll�tott�k a telep�t�seket. Arr�l is suttogtak, hogy vannak olyan emberek, sõt csal�dok is, akik hazasz�ktek sz�lõf�ldj�kre. J�nos fej�ben t�bbsz�r megfordult a hazasz�k�s gondolata, m�gnem 1948 augusztus�ban hazasz�ktette csal�dj�t. A csal�dfõ visszat�rt Csehorsz�gba a munkahely�re. P�r h�napot m�g ott dolgozott, majd a fizet�s�t felv�ve õ is k�vette csal�dj�t.

�jra otthon! Nagy volt az �r�m�k, amikor �jra egy�tt volt a csal�d. V�gre sz�lõf�ldj�k�n lehettek, azon a f�ld�n, ahol ap�ik �s nagyap�ik �ltek. J�nos�k abban a szerencs�s helyzetben voltak, hogy a kitelep�t�s ut�n a h�zukba nem telep�tettek be sem hegyi j�vev�nyeket, sem pedig Magyarorsz�gr�l �ttelep�lt szlov�kokat. Nem volt ez �gy minden csal�dn�l. A deport�ltak bizonyos r�sz�nek nagyon is megv�ltoztak a csal�di k�r�lm�nyei. Akadtak olyanok, akik k�nytelenek voltak Csehorsz�gban maradni, mivel h�zukat konfisk�lt�k, �s �szak-Szlov�ki�b�l odatelep�tett szlov�kok foglalt�k el. Mindez igen sok csal�d sz�tes�s�t okozta. Ma is sok szeretettel viszem nagyap�m s�rj�ra, a Csall�k�z egyik kis faluj�nak temetõj�be a megeml�kez�s �s h�la vir�gait, hogy v�llalta a sors megpr�b�ltat�sait, s nem tagadta meg magyars�g�t.