6. Nemes Andrsn: BEVEZET GONDOLATOK
7
NEMES ANDRSN
BEVEZETÕ GONDOLATOK
„Emlkekbõl l az ember, s mltbl l az emlkezet.
Kinek nincs mltja, nem lehet jelene, s jvõje sem.”
Br Etvs Jzsef gondolata thatja e knyv megszletsnek minden pillanatt. A Kecsks Lszl Trsasg – nvadnk, Laci bcsi nyomdokait kvetve -, cljul tûzte ki Felvidk mltjnak s jelennek bemutatst.*
A magyarsg 20. szzadi trtnelme tragdik sorozata, melyek hibavalan rtk nemzetnket, ha nem ismerjk meg azokat a maguk valjban, ha nem vonunk le belõlk rtelmes kvetkeztetseket, ha nem tudatostjuk gyermekeinkben, unokinkban a „mirteket”.
Trsasgunk mint civil szervezet csak a „mi volt akkor” s a „hogyan ltem t” krdsekre vlaszol visszaemlkezsek megjelentetsben tud a maga szerny eszkzeivel segteni. A trtnszeknek, kutatknak kell ezekbõl az anyagokbl mertenik, az elmondottakat feldolgozniuk. A politikusok fel pedig legkisebb elvrsunk, hogy megismerjk a trtnseket.
Nagyon keveset tudtam jmagam is a felvidkiek hrmas tragdijrl, csak annyit, amennyit egy tlagolvas ismer. Olyan emberek kztt ltem eddig, olyan emberekkel beszlgettem, trflkoztam, akikrõl nem tudtam, hogy gyermekkoruk vagy kora ifjsguk egy pillanata, egy napja vagy egy ve lerhatatlan szenvedst, megrthetetlen bntst, feldolgozhatatlan traumt jelentett. S amikor kezemben tartottam, lertam a berkezõ anyagokat, nagyon nehz volt, tbbszr llt meg a kezem a billentyû felett: megllt krlttem az idõ, s n is futottam a befagyott Dunn meneklõvel, fekdtem betegen a vagonajt mgtt, lltam az embervsron s szktem az embertelensgbõl. Ami eddig szmokbl s betûkbõl llt, az keserves emberi sorsokk elevenedett.
Mg ma is, tbb mint tven vvel az esemnyek utn, tbben krdezik, minek feleleventeni a mltat, minek felhnytorgatni hibavalan, ugyan kit rdekel, mi trtnt velnk. Sokan, nagyon sokan, flnek visszatekinteni, flnek a felidzs fjdalmtl, flnek az eltemetett mlttl. Sokan kszkdnek lelki problmkkal, sokuk szlõje, nagyszlõje belerokkant, nem lte tl a kisemmizst, megalzst, megszgyentst.
Igen, elfogadom, hogy a hibaval feltrulkozs termketlen. S igen, elfogadom, hogy a fiataloknak, utdoknak nehz elmondani, az unokk a nagyszlõk trtnett sokszor hitetlenkedve fogadjk. Mgis knyvet adunk a kezkbe, lsd gyermekem, mit ltek t a szomszdaink, mit ltek t a taksonyiak, a szentpteriek, a hetnyiek, olvasd el, rezd a szavak erejt, ez volt a valsg.
Egyik kedves levlrnk gy rt, keserûen fogalmazva: a fiatalabbaknak ’orruk tõle fokhagyms’, nem rdekli õket, mi trtnt a Felvidken! Erre csak azt tudtam vlaszolni, hogy kt felnõtt gyermekemnek 2000 karcsonyra megrtam csaldunk trtnett, benne nagyszleik msodik vilghbors s 1956-os szenvedseit, annak remnyben, hogy amikor minõstenik kell azokat az idõket, a szemlyes sorsokat is figyelembe vve tlhessenek. Neknk a lehetõsget kell biztostanunk a gyermekeknek, hogy ha ksztetst reznek, ha kicsit rettebb fõvel mgis kvncsiak lesznek, akkor megtallhassk a tuds forrst. Ezrt hirdettk meg plyzatunkat, s ezrt kvnjuk folytatni a gyûjtst, mindaddig, amg Isten segtsgvel megtehetjk. Azrt, hogy semmilyen rszlet ne veszhessen el, az igazsg legkisebb eleme sem, s nem lehetnk keserû vllrndtk, ha letnk egy-egy szakaszban rdektelensget tapasztalunk az ifjabb korosztly rszrõl.
Mindnyjunk egyttes erõfesztsvel tudjuk csak rbrni a mindenkori hatalmassgokat az igazsg elfogadtatsra, s az igazsg alapsejtje az egyes ember sorsnak megismerse. Sok egyni sorsbl llhat ssze az igaz trtnet, s hiszem, megrjk mg, hogy az igaz trtnetet fogjk tantani az ifjsgnak a trtnelemrkon. S ekkor minden visszaemlkezõ elmondhatja, az õ sorsa is formlta a tananyagot, formlta az emlkezetet.
8
Hrmas tragdit rtam, teljesen laikusknt, csak az emlkezsek alapjn: a szlõfldrõl Magyarorszgra kiteleptettek, a knyszermunkra deportltak, s a magukat, csaldjukat knyszerbõl szlovknak vallk tragdijt. Hrmas erõszakot kvettek el ellenk, csak azrt, mert magyarok voltak.
Az akkori hatalmak nem mrlegeltek, nem vizsgldtak, nem krdeztek, csak bntettek. A mdosabbakat megfosztottk vagyonuktl, a kevsb tehetõsebbeket knyszermunkra kteleztk, s mg sok esetben a magyarsgukat megtagadk sem maradhattak otthonaikban, nem tarthattk meg javaikat.
A felvidkiek sokig hallgattak, hordoztk a rjuk sttt „bûns, mert magyar” blyeget, s a mltatlan bnsmdot, amely itthon is rte õket. A demokratikus fordulat sem hozott szmukra sem megrtst, sem krptlst. Nhnyuk kereste a krptls frumait, de sikertelenl. Sokan, nagyon sokan vrjk Eurptl s a mindenkori magyar kormnytl, hogy a benei blyeg kvetkezmnyeit elszenvedõ, ma mr idõs, tbbsgben beteg, fradt generci s gyermekeik megkaphassk az õket jogosan megilletõ erklcsi s anyagi elgttelt. Trsasgunk arra vllalkozott, hogy lehetõsget, megszlalsi frumot teremt az ldztets ldozatainak. vrõl-vre egyre tbben s egysgesen valljuk meg, nem maradhat bntetlen ami trtnt a 20. szzadban, nem hagyhatja figyelmen kvl, s nem hallgathat rla a 21. szzad egysgeslõ Eurpja. A kollektv bûnssg elvn alapul meghurcoltats terht nem viselheti s a vgrehajtott kisemmizst sem hordozhatja jogrendjben a magt kisebbsgvdõnek tekintõ s a mindennemû megklnbztetst eltlõ Eurpa. Ha nem szlunk, ha nem mondjuk, ha nem rjuk le, ma, holnap, holnaputn, akkor Eurpa azt hiheti, beletrõdtnk. Azt hiheti, Benenek igaza volt, nem rdekel sem minket, sem gyermekeinket, mi is trtnt a Felvidkkel.
Milyen lesz a kzs jvõnk, ha kzmbsek vagyunk a mltunk irnt? Milyen lesz kzs a jvõnk, ha nem ismerjk meg kzs mltunkat? Milyen lesz a kzs jvõnk, ha sztlanul lnk a mlt grcseivel terhes jelennkben?
„A sz veszlyes fegyver, s van, aki fegyvertelen…” Nem mindegy, ki, mikor s kihez s hogyan szl.
A trtnelemrk szavai a legfontosabb szavak, mert az ifjsghoz szlnak. Akadnak olyankok, akik azt gondoljk, hogy a mlt megvltoztathat. Ne adjunk lehetõsget a hazugsgrsra hajlamosoknak azzal, hogy letesszk a sz fegyvert! A visszaemlkezsek, dokumentumok kzreadsval szeretnnk megteremteni a lehetõsget a felvidki magyarok nehz mltjnak teljesebb megismersre. Neknk, civileknek ez a legerõsebb fegyvernk, az igaz sz, az igaz sz erõs hangja, s ezzel a knyvvel is ezt a fegyvert tartjuk a keznkben, megteremtve a mlt megismersnek lehetõsgt gyermekeink szmra.
Amg az let fnye g, a gykerek el ne szakadjanak…
|