3. Szokások, hagyományok, babonák

3.1 A szülés, születéssel kapcsolatos szokások

A cigányok szokásai, hagyományai is a születéssel kezdődnek. A terhes anya ugyanúgy él, cipekedik, cigarettázik, batyuzik, mint máskor, a gyerek már itt kezdi megszokni a rendszertelenséget.

A környezet sem veszi nagy ügynek a terhességet, még az a szokás is dívik, hogy minél hamarabb szüljön a nő, mert ezzel bizonyítja asszonyiságát.

A szülésben a cigányasszonyok többnyire magukra voltak utalva. Olyankor a férfiak legtöbbször otthon sem voltak. A szülésnél egy idősebb asszony szokott segíteni.

A csecsemőt jól lemossák, pólyába teszik. Amikor a kicsi felsír, jelzi, hogy éhes, akkor kezdik szoptatni. Ettől kezdve akkor eszik, amikor éhes. Gyakorlatilag egész nap. Sok esetben 3-4 évig is szopik a gyerek.

Első gyermeknek mindenki fiút vár, a többi gyerek neme már nem olyan fontos.

A művi vetélést nem szeretik, minden gyereket megszülnek. A cigányok szeretik a gyerekeket, valósággal majomszeretettel.

Babonák:

Hosszú hajjal fog születni a gyerek, akinek az anyja terhesség alatt gyomorégésben szenvedett.

Ha a gyerek valamilyen hibával születik, akkor anyja valakit, vagy valamit nagyon megcsodált terhessége alatt.

Ha a kisgyerek sokat sír, görcsöl, nyugtalan, akkor sürgősen meg kell keresztelni, hogy az ördög távozzon belőle.

Az anya ne aludjon el a gyerek mellett, mert az ördögök kicserélik a gyereket. A boszorkányok elviszik a szép gyereket, és helyette csúnyát adnak.

Ha a kisgyerek füle szőrös, akkor a fürdővizébe kilenc csipet sót, kilenc csipet kenyeret kell tenni.

Ha a kisgyerek foggal született, rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik.

Ha tizenegy ujjal született, Táltosnak mondták.

Az újszülött kezére piros szalagot kell kötni, hogy megóvja a gonosztól.

3.2. A keresztelés

Ha a kisgyerek sokat sír, nyugtalan, görcsöl, akkor sürgősen meg kell keresztelni, mert az ördög még benne van, csak a keresztvíz tudja kiűzni belőle.

A keresztelés ma már a templomban történik, vallási szertartás szerint. Keresztvíz alá a keresztanya tartja a gyereket. Kereszteléskor összejön a család, a rokonság, az újszülöttre köszöntőt mondanak.

Keresztelés után a gyerek megnyugszik. A keresztelő 2-3 napos, a 3. napon hazamennek.

3.3. Kisgyermekek játékai

A kislányok babáztak, rongyból és csutkából készítették a babát. A nagyobbak már ruhát is varrtak neki. Rongyokból labdát csináltak, azt dobálták egymásnak. Téglákból, kövekből tűzhelyet raktak, rossz edényeket homokkal töltve főztek. Utánozták a felnőtteket. A lányok tíz éves korban már önállóak kezdtek lenni.

A fiúk szabadabbak voltak, mint a lányok. Az apa foglalkozását tanulták meg. Nagyon szerettek pénzre játszani, nem az összeg miatt, hanem a hírnév, az ügyesség miatt. Eközben számolni is megtanultak.

Játékaik:1.Az ostorcsinálás, 2. Birkózás,3. Kalapdobálás (egy rossz kalapot kellett eltalálni), 4. Dobóversenyek kaviccsal, 5. Kacsázás vizek mellett, 6. Snúrozás pénzzel, 7. Bújócskázás, 8. Fogócska, 9. Durrantó (egy sárdarab közepébe lyukat csináltak, beleköptek, földhöz vágták) ,10. Lovazás (bottal), 11. Késdobálás célba, 12. Mesélés, 13. Mondókázás

3.4. Párválasztás, leánykérés

A házasság előtti udvarlás nem fontos. Az ismeretség alig pár órát vesz igénybe. A vőlegény nem a lánnyal beszél, hanem az apával, akitől a lányt kérni kell. Ha a lányt nem adják, akkor megszöktetik. A lányt a fiú szüleihez viszi. Szöktetés után az első ünnep alkalmával szoktak kibékülni.

Az udvarlás kerüli a feltűnőséget, egymás iránt semmi figyelmességet nem mutatnak. Nem szokás a karon fogás, vagy egymás kezét fogni.

Ipolyszögön mondták ezt a verset, ha azt akarták, hogy a másik fiatal szeresse az illetőt.

Ahogy ez fő, úgy főjjön a fejed utánam!

Ne legyen addig békességed, ne legyen addig nyugalmad

Amíg ide nem jössz énhozzám!

Bolonduljál, fussál!

Ahogy én ezt keverem, úgy keveredjen az eszed utánam.

Ne legyen addig békességed, ne legyen addig nyugalmad

Amíg ide nem érsz énhozzám!

És ezután se nyugodjál meg soha!

Bolonduljál, fussál utánam!

Lányeladás

Ipolyszögön mondták ezt a szokást is:

A fiú és a lány apja megegyeznek a lányért fizetendő összegben. Ha a fiatalok is tetszenek egymásnak, megkötik az üzletet. Ha nem, mást keresnek. Megegyezés esetén szűz lányért 200-300000 forint jár, és ehhez még sok arany ékszer. Ezután gazdag, nagy lagzit tartanak ebből a pénzből. Ami megmarad, az az ifjú páré.

A szüzességről azt mondják, hogy elárulja a lepedő, és meglátszik a lány szemén. Ha nyitott és csillogó a szeme, akkor még szűz a lány. Ha nem csillog úgy, akkor már nem szűz.

Hugyagon a párválasztás így történik:

Semmilyen apa-fiú vagy anya-lány kapcsolat nem előzi meg a folyamatot. A szülőknek nincs beleszólási joguk gyermekeik választásába.

Miután felcseperedtek a gyerekek, párt választanak.

A gyermek összekötő kapocs a családban. A fiatal nemzedék általában gondoskodó, odaadó szülővé válik. Vannak még 8-10 fős nagycsaládok, ahol a gyerekek száma 4 fölött van. A terhesség ellen semmilyen módszerrel sem védekeznek.

A sátoros cigányoknál már kiskoruktól fogva együtt nevelkedtek a fiatalok, hogy a család együtt maradjon, a szokásokat tovább vigyék. A korai házasságkötést az is motiválta, hogy a lányt érintetlenül akarták férjhez adni. Az asszony értékét a gyermekáldás jelentette. A házastársi hűséget szigorúan vették, a hűtlen asszonyt megbüntették. A házasságkötés akkor is érvényes volt, ha nem törvényesen történt.

3.5. Lakodalmi szokások

A sátoros cigányoknál a gyerekek kiskoruktól együtt nőttek fel, a szülők már akkor egymásnak szánták őket. Templomi esküvő nem volt, a vajda vagy a legidősebb férfi adta össze a fiatal párt.

A lakodalom több napig tartott. A fiatalok sok ajándékot kaptak, az egész rokonságot meghívták. A vendégek tyúkot, birkát, bort, pálinkát vittek.

Ma is szokás a menyasszonytánc, éjfélkor kötik be a menyasszony fejét.

Fő fogás a húsoskáposzta, de sok sült hús és pörkölt is szerepel az étrendben.

Házassággal kapcsolatos hiedelmek, babonák:

• Ha a férfi levágatja bajuszát, tekintélyén esik csorba.

• Ha a nő a haját, szerencsétlenség kíséri útjukat.

• Házaspárok az állatok fejét nem eszik meg, mert szerencsétlenséget hoz.

• Ha a férje kalapját az asszony földhöz vágja, megalázza férjét.

• Villámláskor kendőt tesznek az asszony fejére, mert Isten haragja villámmal sújtja.

• A szemetet nem szabad a lakásból kifelé seperni, mert a szerencsét is kiseprik.

3.6. Étkezés, vendéglátás

Az étkezésnek nincs meghatározott időpontja. A reggeli általában későn van, az ebéd, vacsora egész későn. A napközbeni étkezés rendszertelen, mindenki akkor eszik, amikor megéhezik.

A hús, a tésztafélék, a gyümölcs a legfontosabb eledelük. Főzeléket, zöldséget alig fogyasztanak. Előbb a férfiak esznek, azután a gyerekek, legvégül az asszonyok.

Szeretik az erős, fűszeres ételeket. Egyik kedvenc eledelük a lecsós nokedli.

Egy cigány mondás szerint: „te noj mas bokhalo ashel o manush” Ha nincs hús, éhes marad az ember.

Ha nem jutottak sertés, birka, hal, baromfi húsához, akkor szívesen fogyasztották a sündisznót, ürgét és a varjút is. Ezeket erősen fűszerezve ették, illetve eszik.

Ipolyszögi cigánylány mondta, hogy régen a csíkot (ez olyan, mint egy kis angolna) is nagyon szerették és hogy a varjúleves milyen finom.

Itt a mi környékünkön a töltött káposzta az ünnepi étel. Van még egy nagyon egyszerű, de ízletes ennivaló, ez pedig a bodag. Lisztet, vizet, zsírt kell összegyúrni és ellapogatni. A tűzhely platniján lehet sütni.

Hugyagon is szívesen készítenek

Humert: tészta, amire burgonyát reszelnek, s tésztaszaggatón késsel szaggatják ki. Köretként lecsóval tálalják.

Krumplis laska: áttört főtt burgonya és liszt összedolgozása. Ezt felszeletelik, kis körökbe kinyújtják. Tűzön megsütik, majd megzsírozzák, és lekvárral töltve fogyasztják.

Bukta: áttört főtt burgonya, mindezt liszttel főzzük össze. Mikor már bugyog, akkor egy kanállal egy sor sült káposztát raknak a főtt burgonyára, majd egy sor burgonya, káposzta és így tovább, míg el nem fogy az alapanyag.

Babos tészta: a babot megfőzik, majd zsíron párolják, házilag gyúrt kockatésztával tálalják.

Vendéglátás

A vendéglátás szokása is indiai eredetű. Bárkit szívesen látnak, az ételt el kell fogadni. Illik köszöntőt mondani. Az étel és ital mindig a vendég előtt van, bármikor ehet és ihat belőle. Ha nincs főtt étel, szalonnát, kenyeret és hagymát tesznek elé.

Ünnepi szokások

Ünnepek alkalmával minden cigány felkészül az ünnepekre, melyek a következők:

Karácsony, húsvét, pünkösd, újév, keresztelő, születésnap, Mária-nap, búcsú, halottak napja. Igen nagy a készülődés ilyenkor, sütnek, főznek.

A karácsony az egyik legnagyobb ünnep. Ilyenkor az egész család összejön.

Sokan eljátszották a betlehemes játékot is. A felnőttek gyakran elmennek az éjféli misére.

Újévkor körbejárják a rokonságot a cigányok. Étellel, itallal kínálják őket. Mindenütt esznek, isznak, énekelnek, táncolnak. 2-3 napig is eltarthat az ünnep.

Húsvétkor megy a készülődés, a locsolkodás még mindig általános. Köszöntővel kezdik az ünnepet. Nagy vendégséget rendeznek, sok-sok étellel, pl.: töltött és paradicsomos káposzta, főtt sonka, kolbász, tojás.

Halotti tor

Szintén fontos ünnepi szertartás a cigányok életében. Félnek a halott szellemétől, ezért nagyon körültekintőek a halottal szemben, emellett végtelenül tisztelik is.

Halotti szokások

A halottat tiszta ruhába kell öltöztetni, mert nem járhat a túlvilágon piszkosan. Addig virrasztanak vele, amíg el nem temetik. Ilyenkor összejön a rokonság. A tükröt letakarják, hogy a halott ne legyen szellem. Se rádiót, se TV-t nem néznek. Csak a halottról beszélgetnek, felsorolják a jó tulajdonságait, tetteit és közben esznek, isznak. A sírba pénzt, ételt, italt és minden kedves dolgot tesznek (gyufát nem, mert a poklot mutatja – az ipolyszögi cigányok szerint) hiszen a túlvilágon is ugyanúgy él, mint a földi életében. A temetést gyakran lassú, szomorú zenével kísérik. Hat hétig a rokonok nem borotválkoznak, minden nap ételt, italt visznek a temetőbe.

Egy ismerősöm mesélte, hogy tavaly Mindenszentekkor itt a balassagyarmati temetőben a következőket látta: cigány sírnál az ottlevők töltött káposztát ettek és bort ittak.

Ha a halotti tor elmaradna, a halott nem lelne nyugtot és éjjel visszajárna. Ilyenkor az udvaron meg kell gyújtani a gatyamadzagot, hogy többet ne jöjjön. Hugyagon mai napig él ez a szokás.

Ha valaki fél a halott nevében járó szellemektől, az ajtóra szentképet, feszületet helyezzen el, a gonosz szellem ekkor elkerüli a házat.

3.7. Törvénykezés

Az egy törzsbe tartozók között igen erős az összetartozás. Egymást mindenben segítik, egymástól nem lopnak, egymást nem csapják be. Ezt a cigánytörvény is tiltja.

A törvények betartására ügyelt a cigánytörvényszék. Kérésre hívták össze, s a legöregebb férfiakból állt. Volt halálos és megbocsátható bűn. A halálos bűn örök kizárást, a megbocsátható bűn néhány évi kizárást jelentett.

3.8. Öltözködési szokások

Az asszonyok viselete lehet hagyományos és lehet modernebb is. A férfiak viselete alkalmanként változik. Hagyományos viseletük: csizma, nadrág, fehér ing, kalap, kabát, cipő.

A nőké: cipő, vagy papucs, harisnya, szoknya, blúz, kendő, előfordul kötény is.

Fontos az ékszerek viselése is. A tetoválást a nők és férfiak egyaránt kedvelik.