1. Bevezet�s

1.1. T�mav�laszt�s bemutat�sa, indokl�sa

Szakdolgozatom t�m�ja: Roma hagyom�nyok, kult�ra.

A t�ma kiv�laszt�s�ban szem�lyes �lm�nyeim j�tszottak szerepet.

1988 �sz�t�l – friss diplom�sk�nt – egy v�rosunkt�l n�h�ny kilom�terre tal�lhat� kis faluban, Mohor�n kezdtem el tan�tani. Err�l a telep�l�sr�l annyit kell tudni a t�m�hoz kapcsol�dva, hogy a falu lakoss�g�nak kb. 65%-a cig�ny.

�gy igen fiatalon mindennapos kapcsolatba ker�ltem roma tanul�kkal �s azok csal�djaival. Egy els�s oszt�lyban kezdtem tan�tani, az oszt�ly csaknem fele cig�ny sz�rmaz�s� tanul� volt. Hamar megtapasztaltam, hogy a rom�k egy saj�tos k�z�ss�get alkotnak. B�r sok tiszteletet �s szeretet kaptam t�l�k, �k egy t�bb szempontb�l is z�rt csoportot alkotnak a maguk t�rv�nyeivel, hagyom�nyaival, kult�r�j�val.

T�bb �vig tan�tottam ebben a kis faluban, most m�r 8 �ve v�rosunk egyik iskol�j�ban dolgozom. Sok minden v�ltozott, de ebben az iskol�ban is jelen vannak a roma gyerekek. Abban az els�s oszt�lyban, ahol most tan�tok, 20 f�b�l 9 tanul� roma sz�rmaz�s�. Ez igen magas ar�ny, �s �vr�l �vre minden oszt�lyban n�vekv� tendencia mutatkozik.

Ez�rt �gy �reztem, hogy a cig�nyokr�l �s a cig�nys�g egyes ter�leteir�l b�v�tenem kell ismereteimet.

Teh�t a dolgozatban a szakirodalmat �s egy�ni kutat�si munk�m eredm�nyeit �tv�zve pr�b�ltam olyan dolgokr�l �rni, amelyeket ebben a t�m�ban fontosnak, �rdekesnek tartottam.

1.2. Szakdolgozat c�lja

Szakdolgozatomnak kett�s c�lja van. Az egyik, hogy min�l jobban meg tudjam ismerni a rom�k hagyom�nyait, kult�r�j�t. A m�sik c�lom, hogy m�sok �rdekl�d�s�t is felkeltsem a t�ma ir�nt.

Fontos ez sz�momra az�rt, mert kisgyermekeket tan�tva a legl�nyegesebbnek tartom munk�m sor�n azt, hogy szeretve tudjam tan�tani �ket. Ahhoz, hogy szeress�k �s �rts�k egym�st, meg kell ismerni a m�sik eredet�t, szok�sait, hagyom�nyait. Hiszen nem lehet azt mondani, hogy a roma kult�ra rosszabb, alacsonyabb szint� lenne, mint m�s n�pek kult�r�ja. Csak m�s. Ennek a m�ss�gnak a megismer�se a c�lom.

1.3 Felhaszn�lt m�dszerek

Felt�r� m�dszerek: szakirodalom feldolgoz�sa; dokumentumok tartalmi elemz�se; megfigyel�sek; besz�lget�sek; ezek feldolgoz�sa

Feldolgoz� m�dszerek: adatok r�gz�t�se, min�s�gi elemz�s, �rt�kel�s.

2. T�rt�neti �ttekint�s

A cig�nys�g �szak-Indi�b�l sz�rmaz� indoeur�pai nom�d n�p. Az 5-10. sz�zad k�z�tti id�szakban kezdtek el kiv�ndorolni Indi�b�l, majd sz�tsz�r�dtak �zsia �s Eur�pa ter�letein. A 15. sz�zadban �rt�k el K�z�p-Eur�p�t. Megtartott�k k�z�ss�gi szervezet�ket, a patriarch�lis t�rzs �l�n a cig�nyvajd�val. Kult�r�juk egyedi Eur�p�ban, �si hagyom�nyokon �s hiedelemvil�gon alapszik. �ltal�ban olyan szakm�t v�lasztottak, mely nem helyhez k�t�tt, pl. zen�szek, l�kupecek, j�sok, v�lyogvet�k.

Jelenleg Eur�p�ban mintegy 1 milli�an �lnek, javar�szt a Balk�non, Magyarorsz�gon, a Felvid�ken, a volt Szovjetuni� tagk�zt�rsas�gaiban. Kisebb r�sz�k Spanyolorsz�gban �l, ahol jellegzetes m�v�szet�k�rt megbecs�lik �ket. A 2. vil�gh�bor�ban j�r�sz�ket kiirtott�k, Lengyelorsz�gban csaknem 4o ezret. Sz�mtalan orsz�gb�l kitiltott�k �ket, ez is hozz�j�rult, hogy nem tudtak beilleszkedni �s meg�rizt�k saj�toss�gaikat. A vil�gon ma mintegy 2-3 milli�an lehetnek. Nyelv�k a roma, mely a szanszkritb�l ered, de �ltal�ban keveredik a befogad� orsz�g anyanyelv�vel.

A cig�nyokat az anyanyelv szerint is szokt�k csoportos�tani. A z�m�k magyar nyelv� (65%), ide tartoznak a k�rp�ti �s ol�hcig�nyok magyarul besz�l� ut�dai. Cig�nyul a nev�k: romungro (A be�s, rom�n nyelven besz�l� cig�nyokat is ide sorolj�k, mivel �k sem besz�lik a cig�ny nyelvet.)

A cig�ny anyanyelv�ek z�m�t az ol�hcig�nyok alkotj�k. Kis csoportot k�pviselnek a k�rp�ti nyelvj�r�st besz�l� szegkov�cs cig�nyok �s szint�k. Mindegyik csoport szok�sokban, hagyom�nyokban igen sok hasonl�s�got mutat. A legszembet�n�bb szok�sok a csal�di �sszetartoz�sban, a lelkivil�gban, a v�rm�rs�kletben, a hiedelemben, a gondolkod�sban, a besz�dm�dban, a hasonl� �letvitelben a vend�gl�t�s szok�sai, az �let legfontosabb ter�letein l�v� szok�sok, babon�k.