1. Bevezetés

1.1. Témaválasztás bemutatása, indoklása

Szakdolgozatom témája: Roma hagyományok, kultúra.

A téma kiválasztásában személyes élményeim játszottak szerepet.

1988 őszétől – friss diplomásként – egy városunktól néhány kilométerre található kis faluban, Mohorán kezdtem el tanítani. Erről a településről annyit kell tudni a témához kapcsolódva, hogy a falu lakosságának kb. 65%-a cigány.

Így igen fiatalon mindennapos kapcsolatba kerültem roma tanulókkal és azok családjaival. Egy elsős osztályban kezdtem tanítani, az osztály csaknem fele cigány származású tanuló volt. Hamar megtapasztaltam, hogy a romák egy sajátos közösséget alkotnak. Bár sok tiszteletet és szeretet kaptam tőlük, ők egy több szempontból is zárt csoportot alkotnak a maguk törvényeivel, hagyományaival, kultúrájával.

Több évig tanítottam ebben a kis faluban, most már 8 éve városunk egyik iskolájában dolgozom. Sok minden változott, de ebben az iskolában is jelen vannak a roma gyerekek. Abban az elsős osztályban, ahol most tanítok, 20 főből 9 tanuló roma származású. Ez igen magas arány, és évről évre minden osztályban növekvő tendencia mutatkozik.

Ezért úgy éreztem, hogy a cigányokról és a cigányság egyes területeiről bővítenem kell ismereteimet.

Tehát a dolgozatban a szakirodalmat és egyéni kutatási munkám eredményeit ötvözve próbáltam olyan dolgokról írni, amelyeket ebben a témában fontosnak, érdekesnek tartottam.

1.2. Szakdolgozat célja

Szakdolgozatomnak kettős célja van. Az egyik, hogy minél jobban meg tudjam ismerni a romák hagyományait, kultúráját. A másik célom, hogy mások érdeklődését is felkeltsem a téma iránt.

Fontos ez számomra azért, mert kisgyermekeket tanítva a leglényegesebbnek tartom munkám során azt, hogy szeretve tudjam tanítani őket. Ahhoz, hogy szeressük és értsük egymást, meg kell ismerni a másik eredetét, szokásait, hagyományait. Hiszen nem lehet azt mondani, hogy a roma kultúra rosszabb, alacsonyabb szintű lenne, mint más népek kultúrája. Csak más. Ennek a másságnak a megismerése a célom.

1.3 Felhasznált módszerek

Feltáró módszerek: szakirodalom feldolgozása; dokumentumok tartalmi elemzése; megfigyelések; beszélgetések; ezek feldolgozása

Feldolgozó módszerek: adatok rögzítése, minőségi elemzés, értékelés.

2. Történeti áttekintés

A cigányság Észak-Indiából származó indoeurópai nomád nép. Az 5-10. század közötti időszakban kezdtek el kivándorolni Indiából, majd szétszóródtak Ázsia és Európa területein. A 15. században érték el Közép-Európát. Megtartották közösségi szervezetüket, a patriarchális törzs élén a cigányvajdával. Kultúrájuk egyedi Európában, ősi hagyományokon és hiedelemvilágon alapszik. Általában olyan szakmát választottak, mely nem helyhez kötött, pl. zenészek, lókupecek, jósok, vályogvetők.

Jelenleg Európában mintegy 1 millióan élnek, javarészt a Balkánon, Magyarországon, a Felvidéken, a volt Szovjetunió tagköztársaságaiban. Kisebb részük Spanyolországban él, ahol jellegzetes művészetükért megbecsülik őket. A 2. világháborúban jórészüket kiirtották, Lengyelországban csaknem 4o ezret. Számtalan országból kitiltották őket, ez is hozzájárult, hogy nem tudtak beilleszkedni és megőrizték sajátosságaikat. A világon ma mintegy 2-3 millióan lehetnek. Nyelvük a roma, mely a szanszkritből ered, de általában keveredik a befogadó ország anyanyelvével.

A cigányokat az anyanyelv szerint is szokták csoportosítani. A zömük magyar nyelvű (65%), ide tartoznak a kárpáti és oláhcigányok magyarul beszélő utódai. Cigányul a nevük: romungro (A beás, román nyelven beszélő cigányokat is ide sorolják, mivel ők sem beszélik a cigány nyelvet.)

A cigány anyanyelvűek zömét az oláhcigányok alkotják. Kis csoportot képviselnek a kárpáti nyelvjárást beszélő szegkovács cigányok és szintók. Mindegyik csoport szokásokban, hagyományokban igen sok hasonlóságot mutat. A legszembetűnőbb szokások a családi összetartozásban, a lelkivilágban, a vérmérsékletben, a hiedelemben, a gondolkodásban, a beszédmódban, a hasonló életvitelben a vendéglátás szokásai, az élet legfontosabb területein lévő szokások, babonák.