II. Akarsz-e meggy�gyulni k�pzelg�seid rabs�g�b�l?

Amikor J�zus Krisztus megk�rdezi a bethesdai beteg embert: Akarsz-e meggy�gyulni? - milyen term�szetes volna a v�lasz: - Hogyne akarn�k!?... Ilyen term�szetes p�ld�ul Bartimeus v�lasza J�zus k�rd�s�re: - Mit akarsz, hogy cselekedjem v�led?... - Hogy l�ssak! (Mk 10,51)

Ez az ember a Bethesda tav�n�l ki se tudja mondani ezt a sz�t: Akarok. Mert az akarata volt beteg. S�t onnan eredhetett az a b�ne is, ami v�g�l harmincnyolc �ven �t �gynak d�nt�tte. De az akarat megbeteged�se vagy tart�s betegs�ge mindig k�vetkezm�ny. Ha valakinek b�nulni kezd f�l-arca, vagy sz�ja, l�ba, az orvos tudja, hogy ezt a b�nul�st egy kis v�rr�g okozhatja az agyban. Nem a v�gtagokkal van a baj, hanem feljebb �s beljebb van a baj oka. Ha a v�rr�g esetleg felsz�v�dik, a v�gtagok is gy�gyulni kezdenek. �gy van az akarattal is: ha az beteg, a l�lek orvosa tudja, hogy feljebb, beljebb, a gondolattal, a k�pzeletvil�ggal van baj. Mert igen nagy jelent�s�g�, hogy mir�l gondolkodunk, fant�zi�lunk. Val�sz�n�, hogy nem azok vagyunk, AMINEK gondoljuk, k�pzelj�k magunkat! (P�ld�ul: nem vagyunk olyan n�pszer�ek vagy j� h�r�ek, emberek el�tt kedvesek, stb.) De az biztos, hogy azok vagyunk, AMIT gondolunk, k�pzelg�nk!

Gondolataink, k�pzelg�seink adj�k meg lelk�nk alapsz�n�t. Ahogy k�t egyforma poh�r azonnal "m�s" lesz, ha az egyikbe v�r�sbort, a m�sikba s�savat �nt�nk; �gy t�ltenek ki benn�nket gondolataink �s adj�k meg l�ny�nk jelleg�t. Gondolataink, k�pzelg�seink �pp�gy �tcsillannak

rajtunk, mint a poh�ron a folyad�k. L�ttunk-e m�r cs�nya arcot sz�pnek? Sz�p arcot – visszatasz�t�nak? �reg arcot - megfiatalodva, kisimulva? Fiatal arcot - napok alatt meg�regedni?... - A gondolat- �s k�pzeletvil�g "var�zsa" ez! De nemcsak nappal, m�g �jjel is hatnak gondolataink, k�pzeletvil�gunk.

Bek�sznak �lmainkba �s befoly�solj�k �jszak�nkat, pihen�s�nket. Nem mindegy, milyen gondolatokkal, fant�zi�l�ssal alszunk el. Tiszt�kkal vagy tiszt�talanokkal-e? Gy�l�lettel, vagy cs�ndes, b�k�s der�vel? Elalv�s el�tt val� gondolataink ugyanis �lomnyit� gondolatok. Azokhoz t�rsulnak a tudatalattinak k�l�nb�z� m�ly r�tegeib�l felt�r� �lmok. Nem mindegy teh�t, hogy gyilkoss�gr�l sz�l� detekt�vreg�nnyel alszunk-e el, vagy az Ig�vel! Haragosunk arc�val, vagy J�zusra gondolva. Eg�sz �jszak�nkat, s�t annak k�vetkezm�nyek�ppen eg�sz m�snapunkat befoly�solja, mert �lmainkra esetleg nem eml�kez�nk, de hangulata benn�nk maradhat eg�sz nap, inger�lts�g vagy der�lts�g form�j�ban.

Ma m�r a tudom�ny is gyakran besz�l arr�l, hogy agyunk aff�le hallatlanul finom ultra-mikrohull�m lead�, teh�t tov�bbsug�rozza gondolatainkat, k�pzelg�seinket. Ma m�g fel sem tudja m�rni a tudom�ny, hogy gondolatokkal mit lehet �rtani! (J�zus m�r besz�l err�l: "�n pedig azt mondom nektek: aki k�v�ns�ggal tekint egy asszonyra, m�r par�znas�got k�vetett el vele sz�v�ben. " Mt 5,28)

Hogy gondolataink tov

�bbsug�roznak, arr�l sok kedves, �reg h�zasp�r is besz�lhetne, akik m�r �gyannyira egym�s "hull�mhossz�ra" hangol�dtak, hogy olykor az egyik ki nem mondott k�rd�s�re hangosan v�laszol a m�sik. �s ma m�r sz�mos tanulm�nyt ismer�nk a csecsem�-l�lektan ter�let�r�l, arr�l p�ld�ul: mi�rt s�r fel �jjel a kisgyermek - �desanyja gonosz gondolata�ra, tiszt�talan k�pzelg�seire! �s j�l tudjuk, milyen fesz�lt lehet egy csal�di l�gk�r, an�lk�l, hogy egy sz� is elhangzan�k. A gondolat sug�rzik, mint a r�dium: �l vagy gy�gy�t.

K�vetkez�sk�ppen kimondhatjuk, hogy gondolat- �s k�pzeletvil�gunk: lelk�nk hajt�ereje, dinamik�ja. Nem mindegy teh�t, hogy ez a dinamizmus, ez a d�bbenetes er� mivel van megt�ltve. Azaz nem mindegy, hogy gondolat- �s k�pzeletvil�gunk milyen t�lt�s�. Szinte �let �s hal�l k�rd�se; s�t az �r�k �let �s �r�k hal�l k�rd�s�v� is v�lhat. Lehet tiszta, j� �rzelmekkel megt�lt�tt, de lehet tiszt�talan �s gonosz �rzelmekkel teli gondolat- �s k�pzeletvil�gunk. �gy is mondhatn�m: gondolat- �s k�pzeletvil�gunk lehet pozit�v �s negat�v t�lt�s�.

A pozit�v t�lt�s - pozit�v embert form�l. Dinamikus, lend�letes, alkot�, �p�t�, gy�gy�t� egy�nis�get.

A negat�v t�lt�s negat�v embert alak�t. Sz�tes�, l�gy, puha, t�tova, g�tl�sokkal teli, vagy �ppen rombol�, rossz hat�s� egy�nis�get. Negat�v gondolat p�ld�ul: "Ez �gysem fog siker�lni!" - s a gondolat megtelik bor�l�t�, keser� �rzelmekkel. �s ha valaki gondolatban m�ris cs�d�t mondott, az saj�t buk�s�t, sikertelens�g�t k�sz�ti el�.

Aki sasra vad�szik, ne tartsa pusk�j�t lefel�! Aki el akar �rni valamit, annak a c�lra kell szegeznie a tekintet�t, nem az akad�lyokra. Milyen megd�bbent�en megel�zi ezt a m�lyl�lektani t�telt J�zus, amikor �gy sz�l a kapernaumi sz�zadoshoz: "Legyen neked a te hited szerint!" (Mt 8,13)

Mert mindaz, amir�l eddig sz� volt - hitk�rd�s is. Gondoljunk csak bele, ha hitetlenked�, keserg�, bor�l�t� megjegyz�seinkre megsz�lalna m�g�tt�nk J�zus: - Legyen neked a te hited szerin t!...Gondolataink, k�pzeletvil�gunk nemcsak sorsunkra, �let�nkre, j�vend�nkre hatnak ki, hanem testi eg�szs�g�nket is befoly�solj�k.

Valaki a "kiborul�s" sz�l�n ker�lt lelki gondoz�hoz. Orvosi leletei eff�l�kr�l besz�ltek: magas v�rnyom�s, sz�vzavar, fullad�s, vastagb�lhurut, hal�lf�lelem... Reggel kimer�lten �bred, �jjel nem tud aludni, nappal pedig folyton leragad a szeme. M�r-m�r a lesz�zal�koltat�s gondolat�val foglalkozik, de ezt orvosi leletei nem teszik indokoltt�, panaszai ellen�re sem.

A besz�lget�sek sor�n kider�l, hogy �vek �ta r�geszm�je, k�nyszeresgondolata az: hogyan tudn� majd egyszer a rajta esett s�relmeket megbosszulni?! Ezzel alszik el, ezzel kel, ezzel fekszik.Term�szetesen naponk�nt kell tal�lkoznia azokkal, akiket gy�l�l – s�t ilyenkor udvariasan kell mosolyognia �ppen azokra, akiket k�pzelg�seiben megk�noz. Ez szinte kib�rhatatlan fesz�lts�get sz�l �s sokf�le g�tl�st, k�vetkez�sk�ppen testi zavart okoz, eg�szen a munkak�ptelens�gig. Mihelyt meg�rtette a Miaty�nknak ezt a mondat�t: "Bocs�sd meg... mik�ppen mi is megbocs�tunk... " �s azt az egyszer� t�nyt, hogy gondolatai, k�pzelg�sei egyed�l csak neki �rtanaak, s ezt a lelki besz�lget�s sor�n le tudta tenni: rohamosan megkezd�d�tt testi gy�gyul�sa is.

 Vagy: Egy ember, ah�nyszor csak sz�l�v�ros�ba utazik, hogy �desanyj�t megl�togassa, mihelyt messzir�l megl�tja a templom torny�t, amelynek t�v�ben valamikor �get� megsz�gyen�t�s �rte: asztmatikus rohamot kap, mert megrohanj�k r�gi sz�gyene eml�kei. A rohamok csak akkor �s ott jelentkeznek.

Vagy: Ki ne ismern� azt a jelens�get, hogy el�g egyeseknek egy nemszeretem �telre gondolni; m�ris csal�nki�t�st kapnak? A leg�jabb m�lyl�lektani �s orvosi irodalom szerint, huzamosan tart�, kellemetlen gondolatok, keser�s�gek �s izgalmak �vs�m�rt vagy ak�r furunkulust is okozhatnak. A nagyon gyakran gondolt gondolatok �s az ism�telten elk�pzelt k�pzelg�sek �gynevezett k�nyszergondolatokk� �s k�nyszerk�pzetekk� alakulhatnak. Amelyek m�r magukt�l bukkannak fel. Amelyeket m�r "musz�j" meg�lni! Minden �let�r�m�t �s lend�let�t elvehetik annak, aki f�l�tt �rr� v�lnak. Ilyenek p�ld�ul a szadisztikus gondolatok, amikor valaki sz�ntelen�l arra kell, hogy gondoljon, hogy valakit vagy valakiket meg kell k�noznia, sz�rnia, �tnie vagy v�gnia, vagy csak bele kell cs�pnie a m�sik karj�ba, �s m�rm�r alig k�pes visszatartani mag�t. - Ilyenek a par�zna k�pzeletek, amelyekb�l alig lehet kiszabadulni.

Vagy valaki p�ld�ul az�rt nem j�r templomba, mert mihelyt megkezd�dik az istentisztelet, hangtalanul szidalmaznia kell Istent, az Ig�t, az igehirdet�t. F�l kell ugrania �s ki kell futnia a templomb�l, hogy ez be ne k�vetkezz�k hangosan is. Term�szetesen ez m�r s�lyos betegs�g �s m�r nem lelkigondoz�i, hanem orvosi eset els�sorban. �me, csak ennyit arr�l, hogy test�nkre visszahatnak a gondolataink, k�pzelg�seink, �s igen s�lyosan hatnak vissza, ha azok �rzelmi t�lt�se negat�v.

A mi gener�ci�nk egyik legnagyobb l�lektani felfedez�se, hogy az embernek megv�ltozik az �lete, ha megv�ltoznak gondolatai. Ha m�s t�lt�st kap a gondolat, akkor m�s ir�nyt vesz az akarat, a cselekv�s, hiszen cselekedeteink: l�that�v� v�lt gondolataink. Ha pedig m�s ir�nyt vesz a cselekedet, m�s ir�nyt vesz az �let is - �s �gy m�sk�ppen alakul �s alak�t. Amit �gy tartanak sz�mon, mint a "mi gener�ci�nk nagy felfedez�s�t", azt j�l ismeri J�zus Krisztus, amikor annyiszor hangs�lyozza: - T�rjetek meg! (Mk 1,15) A megt�r�s az �si sz�veg szerint: metanoia, amelynek els� jelent�se a sz�t�rban: a gondolkoz�s megv�ltoztat�sa. Minden megt�r�s gy�kere ez. Ha ez nem t�rt�nik meg, csak �lmegt�r�s t�rt�nhetik, valami �rzelmi bizserg�s, ami hamarosan elillan. De mindig az a nagy k�rd�s: hogyan v�ltoztathatjuk meg gondolkod�sunkat, azaz: hogyan kezd�dhetik meg benn�nk a megt�r�s? Vagy ha m�r megt�rt�nk, hogyan friss�lhet �s �julhat meg benn�nk �j-sz�vets�g�nk?

Azt tudjuk, hogy J�zus Krisztus a kezdem�nyez�. - Hogy nem kereshetn�nk �t, ha � nem keresne benn�nket. Hogy meg se tal�lhatn�nk, ha � m�r meg nem tal�lt volna. De azt is tudjuk, hogy J�zus Krisztus senkit sem k�nyszer�t semmire. �s vannak l�p�sek, amelyeket nek�nk kell megtenn�nk Fel�, ha csak n�h�ny l�p�s is ez. Nos, van-e ilyen l�p�s kifel� - k�pzelg�seink rabs�g�b�l?...

Az Ige k�l�n�sk�ppen h�rom l�p�st mutat; ezek elfogad�sa �s �t�l�se gy�gy�t� erej�:

1. "Hagyja el �tj�t a b�n�s, �s gondolatait az �lnok ember! T�rjen az �rhoz, mert irgalmaz neki, Isten�nkh�z, mert k�sz megbocs�tani." (�zs 55,7)

Elhagyni az utat?! Hogyan? Egy f�rfi J�zus Krisztus Ig�j�nek hat�sa alatt abbahagyta az iv�st. Id�nk�nt azonban �jra �s �jra megrohanj�k a k�s�rt�sek. A k�v�ns�g ereje let�rve gy�ng�l� akaratot - t�bbsz�r elsodorja a kocsma k�zel�be, de ott meg�ll a sarkon, belefog�dzik egy rozsd�s csatornacs�be, mint a fuldokl� egy parti gy�k�rbe, lehunyja szem�t �s �gy sz�l J�zus Krisztushoz:

- J�zusom, aki velem vagy, akarsz inni velem egy fr�ccs�t? Ha ezt a k�rd�st felteszi, m�r el tudja engedni a g�rcs�sen fogott csatornacs�vet, akarata meg�jul �s h�tat tud forditani a kocsm�nak. Ahol mi m�r nem tudunk semmit "beleadni" gy�ng�l� akarater�nkbe, � m�g mind�g bele tudja adni �nmag�t!

Elhagyni a gondolatokat?! Annyi mindent elhagytunk, s k�szek vagyunk elhagyni. Meg kell tanulnunk gondolatokat is elhagyni. Az elhagy�snak egyik m�dja a kibesz�l�s. Egyszer ki kell besz�ln�nk fojtogat� gondolatainkat - a lelkigondoz�nak. Ahogy az a v�rfoly�sos asszony ott a kapernaumi utca por�ban elmondott J�zusnak "mindent, igaz�n" (Mk 5,33). Sz�ntelen�l ki kell besz�ln�nk, ki kell mondanunk az �rnak beteg gondolatainkat, hogy elvehesse t�l�nk. Egy ismer�s�m, ha este vagy �jjel gonosz indulatok rohanj�k meg, lel�p az �gy�r�l, let�rdel �s J�zusra gondol. �gy is mondhatn�m: im�dkozik. Pr�b�ld meg egyszer! Milyen m�s gondolatok k�s�rtenek fekve, �s milyen m�s gondolataink t�madnak, amikor t�rdepel�nk! Mennyi minden "lemarad", s mennyi gondolatot el lehet hagyni ! Azt mondj�k: a gondolatok sz�llnak leggyorsabban. Megtapasztalhatod: t�rdeiden "r�p�lve" meg tudod el�zni rossz �s gonosz gondolataidat.

2. "...Foglyul ejtv�n minden gondolatot... engedelmeskedj�nk Krisztusnak" (2Kor 10,5/b).

Im�ds�ggal meg lehet k�t�zni, s�t "be lehet k�s�rni" J�zus Krisztus el� gondolatainkat. D�nt�seink el�tt - gondolatban – megk�rdezhetj�k T�le: - Te mit gondolsz, Uram? Van egy keleti k�zmond�s: "Legokosabb a k�gy�t m�g toj�s�ban meg�lni." Legokosabb, ha gondolatainkat m�g akkor ejtj�k foglyul, miel�tt cselekedett� v�lhatn�nak. Ez a l�zad� gondolatok legy�z�s�nek m�dja.

3. V�g�l: "...testv�reim, ami igaz, ami tisztess�ges, ami igazs�gos, ami tiszta, ami szeretetrem�lt�, ami j�h�r�, ha valami nemes �s dics�retes, azt vegy�tek figyelembe! Amit tanultatok �s �tvettetek, hallottatok �s l�ttatok is t�lem, azt tegy�tek, �s veletek lesz a b�kess�g Istene!" (Fil 4,8-9) R�viden �gy mondhatn�m: Gondoljunk t�bbet Istenre, hogy az � akarat�t cselekedhess�k! Neh�z gy�l�lk�dve vagy tiszt�talanul gondolni valakire - s ugyanakkor J�zusra is gondolni... Gondolunk-e annyit az �rra, mint egy haragosunkra?

Egy �desapa bel�p a szob�ba �s s�rva tal�lja kisl�ny�t egy dolgozat felett: - Nem megy? k�rdi szel�den. - Nem! - szipog a kisl�ny. - Szedd �ssze csak az eszecsk�det �s az akaratodat, �s menni fog. - M�r mindent �sszeszedtem, �desap�m, �s nem megy. - Mindent? Igaz�n mindent �sszeszedt�l? k�rdezi az �desapa �s belemosolyog a csod�lkoz� le�nyszembe. - Engem m�g "nem szedt�l �ssze", nekem, l�tod, m�g nem sz�lt�l. Mindent �sszeszedt�l, mindent megk�s�relt�l - �s m�gsem megy?! Neki, Neki sz�lt�l m�r? - Fel� fordulva, megfordulva sz�lt�l-e m�r? Nos: akarsz gy�gyulni? Akarathi�nyodb�l, zil�lt testi-lelki �llapotodb�l? Metanoia: T�rj meg!

V�ltoztasd meg gondolataidat! Az elmondott h�rom l�p�s a te feladatod!

 1. Elhagyni. 2. Foglyul ejteni. 3. Ezekr�l - R�la - gondolkodni !

De miel�tt az els� l�p�st megtenn�d, arra gondolj: Mit �s Kit hagyott el J�zus Krisztus �rett�nk? Hogyan esett foglyul �rett�nk? Hogyan gondol r�nk, s�t van vel�nk sz�ntelen? Mert lehets�ges olyan szimbi�zis, egy�tt�l�s is, mint a sz�l�t� �s a sz�l�vessz��. Mi �benne � pedig mibenn�nk. "Aki �nbennem marad, �s �n �benne, az terem sok gy�m�lcs�t, mert n�lk�lem semmit sem tudtok cselekedni." "Eddig nem k�rtetek semmit az �n nevemben: k�rjetek �s megkapj�tok, hogy �r�m�t�k teljes legyen. " (Jn 15,5 �s 16,24)