9./ HÍVŐ, MISSZÓS LELKŰ, HOSSZÚ BETEGSÉG - MEGLÁTJÁK AZ ISTENT

„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent” (Mt 5, 8);

„Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében” (Jn 1,12).

Bevezetés

Egyik gyászjelentésen így búcsúzott el valaki minden rokonától, barátjától és ismerősétől: „Örüljetek, hogy a mi Urunk Jézus engemet a mai napon haza vitt az örökkévalóságba. Ő engem végig kísért hosszú betegségemben, és immár megszabadított minden földi fájdalmamtól. Tehát láthatom őt és dicsőségét.” Aki végig kísérte Testvérünket betegségében, megérti azt az örömöt, amit kifejezésre jutatott. Legfőbb kívánsága szerint történt, hogy megszabaduljon testétől, amely éveken át kínozta. Hálásak lehetünk, hogy ez a szenvedés véget ért. Ezen a temetésen a Biblia két verse gondolataival foglalkozunk. Két verssel, amelyekkel igen sokszor találkozott elkötözött Szerettetek. Két verssel, amelyek minket is mélyen el kell, hogy gondolkoztassanak és cselekvésre serkentsenek.

1./ Boldogok a tiszta szívűek (Mt 5,8).

A temetési prédikációnak ez az első igeverse. „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent” (Mt 5, 8). Éppen ez volt az a reménység, ami Testvérünket egész életében bizonyossággal töltötte el. Gyengeségében is. Tudta, hogy eljön a nap, amikor meglátja Istent. Eljön a nap, amikor a Biblia utolsó könyve igéje beteljesedik, ahol arról van szó, hogy: „És letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak” (Jel 21,4). Az elsők tehát elmúltak. Ez az eseménydús élet nyugalomba jutott. Milyen példás, mikor egy ember, aki nehéz életet tud maga mögött, ezt mondhatja: „Nem bánom, hogy ilyen nehéz utat kellett megtennem. De most örülök annak a gyönyörűségnek, különösen a Könyv. a Biblia elolvasása után, hogy az élet legszebb része még ezután következik.” Igen, a legszebb még ezután következik. Nem olcsó vigasztalás ez azoknak, akik az élet árnyoldalán állnak. Nem pszichológiai trükkről van szó, ami segít a szenvedést elhordozni. Az eljövendő dicsőségről való ezen ismeret Isten igéjében rejlik. Így olvassuk János evangéliumában: „Jézus ekkor ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él” (Jn 11,25).

Ezt sziklaszilárdan hitte elköltözött Testvérünk. Nem bocsátkozott olcsó vigasztalásba, hanem Isten igéjére bízta magát, amely egészen bizonyosan beteljesedik.

2./ Isten gyermekei lesznek (Jn 1,12).

Azzal az igeverssel foglalkoznunk még, amely alapvetően megváltoztatta Testvérünk életét. Ez áll a János szerinti evangéliumban: „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében” (Jn 1,12). Ez a felfedezés megváltoztatta az életét. Itt van reménysége forrása. Befogadta Jézust az életébe, és ez által Isten gyermeke lett. Ezt a bizonyosságot nem tarthatta meg csak a maga számára. Az volt a szándéka, hogy tovább mondja a többieknek. A bibliaolvasás és az imádság természetesen összetartoztak az életében. Semmiféle fáradságot nem kímélt, hogy közreműködjön ennek a jó hírnek a terjesztésében. Részt vett a gyülekezeti missziós szolgálatban. A világmissziót is szívén viselte. Jellemző volt életére az, amit Isten Pál apostolnak mondott: „Az én erőm erőtlenség által ér célhoz” (2Kor 12,9). Példa volt arra, hogy Isten számára senki sem gyenge. Senki sem használhatatlan számára, amíg Isten szolgálatban áll az élete. A János evangéliumából idézett igevers egyrészt kifejezésre juttatja, hogy Isten megváltoztatta Testvérünk életét, másrészről hangsúlyozzuk általa, hogy mindazok, akik még nem fogadták életükbe Jézust, azonnal tegyék meg ugyanezt. Függetlenül attól, hogy ki milyen idős. Ma szívükbe fogadhatják Jézust.

Senki ne gondolja azt, hogy ez Testvérünknek ugyan jó volt, de neki nem. Ez mindenkinek jó. Éppen egy temetésnek kell emlékezetbe idéznie az élet elemi kérdéseit. A 90. zsoltárban ez áll: „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsolt 90,12). Fontos tudnunk: úgy közeledhetünk-e a halálunkhoz, ahogy elköltözött Testvérünk, vagy kétségek és félelmek kínoznak bennünket. Azért nem találkozhatunk Istennel, mivel mindenestől bűnösök vagyunk. Ezért az az egyetlen jó döntés, ha hagyjuk, hogy az ő Fia, a mi helyünkön kereszten meghalt Jézus Krisztus részesítsen bennünket is engesztelésében. Istent bűneink miatt megbékéltető áldozata áldott gyümölcsében. „/Isten Jézus által/ megbékéltetett önmagával mindent, a földön és a mennyben, úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által” (Kol 1,20). Mivel Isten békességet szerzett Fia által, el kell fogadnunk a Jézus Krisztus engesztelő áldozatából fakadó  békességet. Ez Isten ajánlata. „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében” (Jn 1,12). Isten akarata az, hogy fogad el Jézus Krisztust!

Befejezés

Szerettetek befejezte földi életét. Megvigasztalódhatunk abban a bizonyosságban, hogy Urába, Jézus Krisztusba vetette bizodalmát. Tudta, hogy halála nem az utolsó állomás, mivel az örök élet, amivel megajándékozta Isten, erősebb a halálnál. Ez a mi vigasztalásunk: Testvérünk él, jóllehet meghalt. És mindnyájan, akik vele együtt osztozunk ebben a hitben, látni fogjuk őt az örökkévalóságban a Teremtő Istennél, mert a legszebb még ezután következik. - Ámen